Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ára 50 fillér 1955 AUG. 24. SZERDA A MAI SZAMBÁN: Mit tanulnak a politikai iskola I. évfolyamán. — Ünnepi ülés Bukarestben Románia felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából. — Kétnapos termény- kiállítás és tenyészállatbemutaló Garán. — Két cséplés tanulsága a szabadszállási Vörös Traktor TSZ-ben. V J Az ünnep után A kiskunma jsai egyéni gazdák megkezdték az őszi vetések tata félő készítését Kiskunmajsa községben a mezőgazdasági munkák irányítását szakszerűen végzi a ter­melési bizottság. A személyes példamutatásnak és a jó felvilágosító munkának az eredménye, hogy az időszerű munkák elvégzésében mindig élen járnak. A napokban a cséplést is befejez­ték, de már ezt megelőzően megbeszélték az őszi vetés előkészületeit a tanácsiagokkal közösen. Az ősszel több, mint 6500 holdon vetnek gabonát, nagyreszben nemesített maggal. Az időbeni vetés érdekében a község határában már megkezdték az őszi vetéshez a talajelőkészítést. Eb­ben a munkában mindenütt a termelési bizottság tagjai és a tanácstagok járnak élen. Elsők között végzett vetőszántást Hunyadi János 11 holdas tanácstag és Tóth István hat holdas dolgozó paraszt is. Példájukat eddig több, mint 60 gazdálkodó követte. A termelési bizottság tagjai vállalták a nemesített vetőmagszükséglet összeírását is. Kél nap alatt 40 termelő íratta fel nevét, hogy meglévő gabonáját nemesített magra cseréli ki. Kisgyűléseken ismertetik a termelési bizottság tagjai közül kijelölt területi felelősök a Minisztertanács kenyérgabona yctéséről hozott határozatát. Itt megbeszélik a gazdákkal, hogy a vetés után három nappal jelentsék be a tanácsnak, vagy a körzetükbe kijelölt területi fele­lősnek, hogy a vetési munkát elvégezték. Közel négyezer holdat vetnek be heierózis rozzsal az idén megyénkben .Megyénk ipari üzemeinek dol­gozói a szocialista munkaver­seny nagyszerű eredményeivel köszöntötték alkotmányunk ün­nepét. A Jánoshalmi Mészhomok­téglagyár dolgozói, ígéretükhöz híven, már augusztus 19-én be­fejezték III. negyedéves tervü­ket. A Kiskunhalasi Mészhomok- téglagyár szorgos tagjai a vál­lalt 150 ezer tégla helyett 170 ezret készítettek. Munkájukat még az eső sem tudta megaka­dályozni. A vállalatvezetés a homokbányászok részére mindig megfelelő esőköpenyt biztosított. Jó munkát végeztek a Kiskun­félegyházi Gépgyárban, a Kecs­keméti Cipőgyárban, a Kecske­méti Gyufagyárban és még né­hány üzemünkben. Az eredmé­nyek azt mutatják, hogy me­gyénk üzemeiben dolgozó mű­szakiak és fizikai dolgozók egy lépést tettek előre a Központi Vezetőség márciusi határozatá­nak végrehajtásáért. Augusztus 20-a, az elért ered­mények további kiinduló pontot jelentenek az éves terv végre­hajtásában. Éppen ezért érdemes néhány tanulságot is feljegyezni az élenjárók munkatapasztala­taiból. Itt kell megemlíteni a dolgozók kezdeményezésének ki­bontakozását, javaslataiknak gondos felhasználását. A Kalo­csai Fűszerpaprikaipari Válla­latnál új gyártmányként az al­maszeletelést vezették be. Ehhez használt gépet kaptak. A gép törte az almát, de nem szeletel­te. Az üzem műszaki vezetői há­rom nap után annyira tökélete­sítették a gépet, hogy az alma­szeletelés munkája jól haladhat. Ilyen és ehhez hasonló újítá­sok, kezdeményezések csak ott látnak napvilágot, ahol a szocia­lista munkaverseny élő, eleven valóság. Nemcsak papíron, a je­lentésekben szerepel, hanem a dolgozók, műszakiak szívében él elevenen. Éppen ezért tudta No- vákovics Mihály teremmester, a Bajai Gyapjúszövetgyár szövő- déjében tervét rendszeresen túl­teljesíteni 69.7 százalékos gép­hatásfok mellett. Ezért teljesí­tette a Kalocsai Feldolgozó Vál­lalatnál Farkas Sándorné bur­koló 165, Mezei Józsefné 150 szá­zalékra napi tervét az alkotmá­nyi műszakban. De sorolhatnánk tovább, hogy a verseny milyen hatalmas len­dítő erő az olcsóbb termelésért folytatott küzdelemben. S ahol ezt megértették, mint a Já­noshalmi Mészhomoktéglagyár­ban és a Kinizsi Konzervgyárban, ahol a művezetőkkel ma már rendszeresen megbeszélik a ver­seny alakulását, a feladatokat, s nyilvánosságra hozzák az ered­ményeket, ott nem maradt el a várt siker. A szocialista munkaverseny másik éltető eleme a jó munka­szervezés, a műszaki előfeltéte­lek biztosítása. E téren két kon­zervgyárunkban az utóbbi idő­ben jelentős változás történt. Meg kell dicsérni a Kiskunfél­egyházi Gépgyár, a Bányászati Berendezések Gyára műszaki dolgozóinak jó előkészítő, segítő munkáját is. Helyesen szervez­ték meg az anyagellátást. Javí­tottak a szerszámelőkészítés munkáján. Ezért vált lehetővé, hogy minden üzemrészben a leg­jobbak jelentősen túlteljesítet­ték normájukat. A felsoroltak még nem mutat­ják meg teljes valóságában az augusztus 20-i verseny vala­mennyi eredményét. Még nem láthatók azok a hibák sem, ame­lyek további előrehaladásunkat gátolják. Már pedig ilyen hibák vannak. Ezek miatt néhány üze­münk nem teljesítette júliusban a tervét, nem érte el a kívánt eredményt az alkotmányi mű­szak alatt. A kecskeméti Épü­letlakatosi pari Vállalat július­ban csak 53.8 százalékra teljesí­tette készáru tervét, annak elle­nére, hogy a hó elején úgy vé­lekedtek az üzem vezetői, hogy a havi terv teljesítése 138 szá­zalékos lesz. A Bács-Kiskunme- gyei Állami Építőipari Vállalat még mindig tervelmaradássai küzd. Nem hozták tető alá au­gusztus 20-ra a Rákóczi úti bér­házat. Ennek oka jórészt a rossz anyagellátásban keresendő. Vajon mi okozza üzemeinknél az elmaradást? Ahány üzem, annyiféle »objektív okok« soka­ságával próbálják leplezni a ve­zetésben előadódó mulasztáso­kat. A Keceli Tőzegtermelési és Telepítési Vállalat vezetősége az augusztusi elmaradást a rossz időjárással próbálja teljes egé­szében indokolni. Arról már ke­vesebb szó esik, hogy a szállítás­nál elég nagy a szervezetlenség, s hogy nincs a dolgozók verse­nye megfelelően irányítva, érté­kelve. Kevés szó esik a munka- fegyelem lazaságáról, a gépek kihasználatlanságáról, az új munkamódszerek be nem veze­téséről. A gépipari üzemeknél a Kole- szov szélesvágás még nem vált közkinccsé az augusztus 20-i ver­seny során sem. Még mindig sok gép áll kihasználatlanul. Másutt nem alkalmazzák az élenjáró technológiát, nem építik be a műveleti utasításokba a már el­fogadott újításokat. S így sorol­hatnánk tovább. Üzemi pártszervezeteink ver­senyszervező és irányító tevé­kenysége, politikai munkája még nem a legmegfelelőbb. Éppen ezért nem halad olyan ütemben a tapasztalatcsere-átadás, a szak­mai bemutatók szervezése, az élenjáró munkamódszerek sok­féle terjesztése, a műszaki elő­feltételek biztosítása, mint ahogy azt a III. negyedévi terv sikeres teljesítése megkívánná. Ezenkí­vül pártszervezeteinknek harcba kell hívni a technikai színvonal emeléséhez, a munkafegyelem megszilárdításához a dolgozók sokaságát. Csak így lehet valóra- váltani az éves versenyvállalást, lehet biztosítani az olcsóbb ter­melést. Kecskeméten a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetben Bauer Ferenc kutató homoktalajra alkalmas, az eddi­ginél nagyobb termést hozó ga­bonafajták előállításával kísér­letezik. Eddig jól bevált a »kecs­keméti heterózis rozs«, amely a paraszt rózsfajtáknál egy-két mázsával terem többet holdan­ként. A többi rozsfajtától elté­rően jelentős előnye az újonnan kinemesített rozsnak, hogy ké­sőbben virágzik és így a szeles, hűvös idő, esetleg fagy nem tesz benne kárt. Az újfajta rozsból az idén már több állami gazdaság és terme­lőszövetkezet termelt magot. Az idén ősszel már közel négyezer hóid homoktalajt vetnek be ne­mesített rozzsal. A homokos ta­lajjal rendelkező állami gazda­ságok összes rozsvetésüket hete­Az augusztus 20 utáni első munkanapon Csaba István talp­szélmaró délután fél 3-ig már 800 pár talpszélvágással készült cl. A munkanap befejezéséig még tovább növelte teljesítmé­nyét cs ezzel eddigi 190 száza­lékos átlagteljesítményét túltel­jesítette. Csaba István nemcsak a mennyiségi tervteljcsítésrc ügyel, hiszen jól tudja, hogy a lakos­ság az üzletekben nemcsak több, hanem tetszetősebb gyermekci­pőket szeretne vásárolni. Éppen ezért a III. negyedévi vállalása így szól: 99.5 százalékban első­osztályú cipőket fog gyártani. Ezt oly módon éri el, hogy öt párral csökkenti a leértékelt További 9084 ingei — A Bajai Ruhaüzem is csatla­kozott a húsz budapesti üzem versenyfelhívásához. Vállaltuk, hogy éves tervünket 103 szá­zalékra teljesítjük. Vállalásaink között szerepelt még 8500 négy­zetméter anyagmegtakaritás is. Eddig már büszkén jelenthet­jük, hogy 1093 négyzetméter anyagot megtakarítottunk. A megtakarított anyagokból 2258 inget készítettünk, Az anyag­rózis rozzsal ültetik be. A sza­porításban lévő magon kívül újabb hat vagon elit vetőmagot ad a termelőszövetkezeteknek, az egyéni termelőknek a Mező­gazdasági Kísérleti Intézet az őszi vetéshez, gyermekcipők számát. Hasonló vállalásokat tettek a talpszél- maró üzem többi dolgozói is. Jó munkájukat dicséri, hogy az el­sőosztályú cipők száma 93 szá­zalékról 95 százalékra emelkedett augusztus hó folyamán. A két százalékos minőségi javulás na­ponta 90 forintot jelent a válla­latnak cs így népgazdaságunk­nak. Elismerés illeti az üzem­rész dolgozóit, társadalmi ellen­őreit is. Ezek közül Sutus Mi­hály, Nagy József, Sütő József már gyártás közben jelzik az előző műveletben elkövetett hi­bákat és egyetlen selejtes dara­bot sem engednek ki a kezük­ből. Hidi András. —ecskeméti Cipőgyár. megtakarított anyagból megtakarításon kívül még je­lentős eredményünk az is, hogy eddig 99.8 százalékban minősé­gi munkát végzünk és további vállalásunk az, hogy ezt az eredményünket 100 százalékra növeljük. Módosított vállalásunk, hogy anyagtakarékossági moz­galmunk során még újabb 9084 inget varrunk meg, kizáró­lag megtalcaritott anyagokból. I Varjú Géza igazgató. I A kecskémét környéki homok» talajokon kívül a kiskunhalasi, kiskunfélegyházi és a kiskőrösi járás homokos részein is vetnek kísérletképpen ebből a rozsfaj­tából. A kísérletek ugyanis azl mutatják, hogy a legsílányabb homokon is több termést hozott ez a nemesített mag, mint az eddig elterjedt rozsfajták. A sztahanovista módszereket széles körben terjesztjük Az üzem dolgozói most azon munkálkodnak, hogy a baromfi­feldolgozó üzem a harmadik ne­gyedév során a legjobbak közé küzdje fel magát. Ezt csak oly módon érhetik el, ha a sztaha­novista módszereket még széle­sebb körben elterjesztik a gyár­ban. Pór Jánosné, a szakma ki­váló dolgozója például augusztus 20-a után megfogadta, hogy Kö­teles Máriát és Hegedűs Esztert tovább tanítja és addig nem nyugszik, míg eddigi 70 százalé­kukról 100 százalékra nem nö­velik teljesítményüket. Ezt s példát kell követni a többi szta­hanovista és kiváló dolgozónak is. Most, augusztus 20 utáni első munkanapon az üzemben na­gyon sokan 150 százalékos átlag­teljesítményt értek el. Ezt a munkanapot nemcsak szép tel­jesítményekkel, hanem jó ebéd­del is köszöntötték. A szakácsné nem volt más, mint özv. Váradi Pálné, a Hírős Vásárban kisor­solt Pánnónia motor boldog tu lajdonosa. Mondanom sem keli hogy finom, ízletes volt az ebéd és dolgozóink a levest el is ne­vezték »Pannónia« levesnek. Sztrecskó Eszter, Kecskeméti BARNEVAL, §4 új tsz-tag egy nap alaíi a kiskunhalasi járásba» A kiskunhalasi járásban augusztus 20-án 54 új tag lépett be a termelőszövetkezetekbe, nagyobb részük Jánoshalmán és Kun- fehértón. Ezenkívül új termelőszövetkezet alakult Jánoshalmán »Fel- szabadulás« névvel, 30 hold szőlő- és gyümölcsösterületen, 13 csa­láddal. Elnöke Gusztonyi György aranykalászos gazda lett, A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében Jánoshalma és Kunfehértó vezet. Az előbbi községben 139, Kunfehértón 10- tag lepett a szövetkezeti gazdálkodás útjára az utóbbi időkben, « új tsz is alakult mindkét helyen. Ezekben a községekben minden nap van új belépő valamelyik tsz-bc. Bogárdi János. Első munkanapok augusztus 20 után Az alkotmányi műszak lendületével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom