Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-20 / 196. szám
A társasgazdálkodás két esztendejének mérlege A paraszti felemelkedés utján 1948. augusztus 20-án, Rákosi elvtárs, Kecskemét főterén elmondott beszédében az ország parasztságának megmutatta a tartós felemelkedés útját, a szövetkezeti gazdálkodást. Hét évvel ezelőtt és azóta az ország sok százezer gazdája latolgatta a párt programját. Látta, hogy kis parcelláján a népi demokrácia, a munkásosztály hathatós támogatása mellett sem tud eleget termelni, eladósodik, tönkre megy, földjét fokozottan felvásárolják a zsíros gazdák. Kis termése, kevés állata ki van téve gz elemi csapásoknak. Bizonytalanság, rettegés az élete. S ezek a dolgozók keresték a kiutat. A párt, Rákosi elvtárs megmutatta, hogy csak a szövetkezeti gazdálkodás vezetheti ki a íglu lakosságát a nyomorból, a nélkülözésből, a holnaptól való félelemből. A termelőszövetkezeti parasztság közösen dolgozik, modern szerszámokat használ, traktorok, nagy mezőgazdasági gépek segítségével. Saját magának dolgozik, kulákok, spekulánsok nélkül napról-naprá javítja g maga s társai anyagi és kulturális helyzetét. Ha most, hét év után Bács megye 9345 termelőszövetkezeti családja mérlegre teszi az elmúlt esztendők gazdálkodásának eredményeit, a munkás-paraszt találkozókon, a szövetkezeti napokon büszkén dicsekedhet az egyéni gazdáknak: jól jártak azok, akik a párt hívó szavára a szövetkezés útját választották! Mit mutat a hét évi társasgazdálkodás mérlege? A párt és a kormány termelőszövetkezeti rendszerünk megteremtésére irányuló munkájában a mezőgazdasági termelőszövetkezetet jelölte meg a szövetkezeti szervezésben az egyetlen helyes formának. Kidolgozta a termelőszövetkezetek alapszabályát, amely tömören és világosan lefektette a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági alapjait, szigorú ügyvezetési rendszert állapított meg, figyelembe vette a tsz-ek minden sajátosságát. Azóta a termelőszövetkezetek alapszabálya az új falusi társadalom legfelsőbb törvénye lett. Az alapszabály összhangba hozta a termelőszövetkezeti parasztok egyéni érdekeit a társadalom érdekéivel, ez erősítette meg a termelőszövetkezeteket. Az egyéni parasztok csak maguknak termeltek, a kulákoknak, kupecek- nek dolgoztak, s ha munkájuk nem tetszett, a munkanélküliek sorába kerültek. A termelőszövetkezeti tagoknak egyéni érdekük, hogy szakadatlanul növeljék szövetkezetük társadalmi tulajdonát, hiszen ez anyagi és kulturális felemelkedésük egyetlen alapja. Ma, hét év után a 9345 tsz- családnak több, mint 390 millió forint értékű közös vagyona van. Ma elértük, hogy a szövetkezetek közös vagyona a volt cselédek, nincstelenek és szegényparasztok jólétének alapjává vált s életüket a középparasztok színvonalára emelte. A termelőszövetkezeti parasztság növekvő jólétének forrása a közös gazdaságban ledolgozott becsületes munka. A tagság a társasgazdálkodásból származó jövedelmet munkája mennyiségétől és minőségétől függően osztja szét. Most, a gabonaosztás időszakában a szövetkezeti parasztok mérlegelik, hogy érdemes többet dolgozni. A tataházi Petőfi TSZ állatgondozója: Fábián János, előlegként 12 mázsa 4-rát és 20 mázsa búzát kapott. A szövetkezeti parasztok nagy többsége becsületesen dolgozott. Egyes termelőszövetkezetek 7—8 forintos előleget osztottak munkaegységenként, egy-egy tagra több, mint 1400 forint jutott, Büszkén beszélhetnek erről most a magas munkaegységeket elért szövetkezeti parasztok. Elmondhatják a fülöpszállási Vörös Csillag, a tassi Petőfi és Alkotmány, i gátéri Vorosilov és Béke fSZ-ek jól dolgozó tagjai az egyéni parasztoknak, hogy csak a szövetkezeti gazdaságban érhetnek el magas jövedelmet, becsületes munkájuk után. A bácsbokodi Vörös Csillag TSZ tagsága elmondhatja, hogy a tsz-ben való tömörülés először teremtette meg a feltételt a föld ésszerű kihasználására. Megszűntek a szűk parcellák mes- gyéi, a hatalmas, összefüggő földterületek a termelés növelésének nagy lehetőségeit nyújtja. Megyénkben a 9345 tsz-család- nak több, mint 31.000 hold kalászosát vágták le modern gépek. A szövetkezetekbe való tömörüléssel megszűnt a föld évszázados felaprózottsága. Megyénkben még 85.000 hold van egy holdon aluli birtoknagyságban. E rengeteg nadrágszíj-parcella kizárja a nagy mezőgazdasági gépek alkalmazását, a föld észszerű kihasználását. Az egyéni gazdálkodók mérlegre teszik, hogy a mintegy Í1Q.00D paraszt- gazdaságnak több tagban van a területe, különböző távolságokra. A több tízezer mesgye sok kihasználatlan földterületet eredményez. A föld kincseit csak a kisüzemi parcellák összevonásával lehet kiaknázni eredményesen. Ezzel több munkaerőt is megtakarítanak és több mező- gazdasági terméket is adnak az országnak, A termelőszövetkezetek fejlődésének, megerősödésének egyik legfontosabb előfeltétele volt, hogy új, élenjáró gépi technikára térjünk át a kapa-kaszatech- nika helyett. A múltban a mező- gazdaság fejlődésének egyik legfőbb akadályozója az volt, hogy elmaradott volt a gépi technika és alacsony a föld termelékenysége. Hét év óta megyénk termelőszövetkezeteiben a mezei munka túlnyomó részét gépállomások végzik. 1955-ben a szántás 90 százalékát, a növényápolás 41 százalékát és az aratás 67 százalékát modern gépekkel végezték el. A gépállomások technikájára támaszkodó termelőszövetkezet mindennap újabb és újabb segítséget kap a várostól és az ipartól. Traktorok, kombájnok, szállítógépek százai segítik elő a munka termelékenységének emelését. A gépállomások hálózata egész megyénk területét felöleli. Figyelembe veszik a tsz-ek termésátlagait, a föld kihasználásának jellegét. Homokos területekre 80 lóerős lánctalpasok érkeznek a szőlőfordítás segítésére. Kapás-kultúráinkat több, mint 150 univerzális traktor, Zetor és Lanz- Bulldog ápolja. A növényvédelmi gépállomás számos permetező- és porozógéppel nyújt segítséget a növényegészségügy megjavításához. A gépesítés fokozásával a mezőgazdasági munka termelékenysége nq és egyre inkább megközelíti az ipari munka válfaját, Tsz-eink fejlődésének egyik döntő feltétele, hogy minél több vezetésben jártas, a földművelést, állattenyésztést jól ismerő vezetőket kapjanak. A múlt rendszerben a dolgozó parasztság még elemi szakképzettség* gél sem rendelkezhetett, el volt zárva a kultúrától. Most, hét év óta a tsz-eket többszáz jólkép- zett szakvezető irányítja, több, mint száz azoknak az elnököknek száma, akik 5—10 hónapos tanfolyamokat végeztek. A nöAugugztus 20-án, ma veszi át ünnepélyes keretek között a »■Kiváló termelőszövetkezeti tag« kitüntetést megyénk 11 termelőszövetkezeti asszonya, leánya: Kurucz József né, kiskunfélegyházi Vörös Csillag TSZ. Futó Mihályné, mélykúti Hámán Kató TSZ. Buda Erzsébet, solti Hámán Kató TSZ. özv. Kovács Mihályné, solti Szikra TSZ. Szta- rak Mária, kerekegyházi Dózsa TSZ. Patyi Dezsőné, zsanai Üj vénytermelést, az állattenyésztést, az állategészségügy megjavítását több, mint 300 egyetemet, vagy technikumot végzett agronómus, állattenyésztő és állatorvos irányítja, Azzal, hogy a tsz-ek vezetésébe új, szakképzett gárda kerülhetett, meg van a biztosíték, hogy a termésátlagok évről-évre fokozódnak. A szövetkezeti társastermelés által az állattenyésztés színvonala is emelkedett. Ma a szövetkezetek közös és háztáji állatállománya 100 holdra viszonyítva kétszerese az egyénileg dolgozó parasztság állatállományának. A bácsalmási Lenin, a dávodi Szabadság, a bajai Vörös Fény, a bugáéi tsz-ek példájára egyre több állattenyésztő szövetkezet javítja az állatállomány minőségét. A homoki és szikes legelőkön a kecskeméti és kunszentmiklósi tsz-ek virágzóvá fejlesztették a juhtenyésztést. Bár az állattenyésztés a tsz-ekben még elhanyagolt üzemág, mégis elmondhatjuk, hogy hét év jó munkája eredményeképpen szövetkezeteink jelentősen javították az ország hús-, zsír-, tej- és vajellátását. Az eredmények azt igazolják, hogy az állattenyésztés fellendítésének útja is csak a szövetkezeti gazdálkodás, A tsz-parasztság életében döntő változás állott be. Míg a kulákoknál, birtokosoknál cse- lédeskedtek, a munka szégyep, megaláztatás volt. A szövetkezetekben a munka becsület és dicsőség dolgává vált. Ezért születhettek meg olyan eredmények, hogy míg az egyénileg dolgozó parasztok búzából 8.8 mázsás, a tsz»ek 10.1 mázsás, rozsból az egyéniek 6.1, a tsz-ek 7.8 mázsás, őszi árpából az egyéniek 12.9, a tsz-ek 14.1 mázsás termésátlagokat takarítottak be. A tsz-parasztság időben és gyorsan eleget tesz állampolgári kötelezettségépek. A szövetkezeti tagság százai versenyeznek a magas termésátlagok elérésében, az állampolgári kötelezettségek hiánytalan teljesítésében. Most, hét év után megyénkben több, mint 14.475 tag hirdeti, hogy az járt jól, aki a párt szavára, a kormány szavára hallgatott. A párt, a kormány most arra kéri a tsz-tagságot, hogy erejét, fáradságát nem kímélve, lankadatlanul hirdesse a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisüzemi gazdálkodással szemben. A tsz-ek kommunistái, az élenjáró dolgozók augusztus hó 20-án győzzenek meg minél több dolgozó parasztot, hogy már ez évben válassza a szövetkezeti gazdálkodás útját. A község kommunistái álljanak a mező- gazdaság szocialista átszervezésének élére. Most az egyénileg dolgozók szeme a kommunistákon, tanácstagokon van. Mutassanak példát az új útra való lépésben s példájukat sok százan követik majd. Az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói, vezetői bizonyítsák be, hogy csak a szocialista szektorokban emelkedhet tartósan az életszínvonal. A kulákok és az osztályellenség minden támadását visszaverve, mondják el egyéni parasztságunknak a hét év legfőbb tanulságát: a párt és kormány szavára úgy lehet építeni, mint a kősziklára. Petőfi Sándor Világ TSZ. Wiedner Mária, császártöltési Szabadság TSZ. László Jánosné, kisszállás! Petőfi TSZ. Lantos Gizella, gátéri Vorosilov TSZ. Szedmák Istvánná, kunfehértói Vörös Hajnal TSZ és Nagy Teréz, gátéri Vörös Csillag TSZ dolgozója. Az MNDSZ megyei elnöksége és a Népújság szerkesztősége forró üdvözletét küldi a kitüntetett termelőszövetkezeti asszonyoknak! íidvözöijiik a kiültetett tsz asszonyokat! A kalocsai járás és a megye legtöbbet emlegetett termelő- szövetkezeteinek egyike a fajszi Vörös Csillag TSZ, Termelési eredményei, tagjainak elégedett, jómódú sorsa nem egy fajszi dolgozó parasztot győzött már meg a szövetkezeti gazdálkodás nagyszerűségéről. Ez év közepéig több, mint 20 tagot vett fel soraiba. De nemcsak Fajszon — más községekben is érdeklődnek a kiváló tsz iránt. Legutóbb 120 látogató kereste fel a szővetke zetet, — közöttük 65 más községbeli dolgozó paraszt. A látogatók között számos olyan gazda volt, aki már foglalkozott korábban is a belépés, illetve új tsz-alakítás gondolatával; Ezek papírral, ceruzával kezükben járták a gazdaságot s a tsz könyvelőjének szavait, adatait feljegyezték. A miskei látogatók — de ugyanígy más községbeliek is — megígérték, hogy hazatérve, a látottakat elmondják társaiknak, ismerőseiknek. Rideg István hemokmégyi egyéni gazda úgy nyilatkozott: minden erejével segíti, hogy e látogatás után Homokmégyen is termelőszövetkezet alakuljon. A képen a szervezésről beszélget Fogarasi Lajos könyvelővel. A termelőszövetkezet méltán büszke kitűnően gondozott kapásaira, amelyekről rekordtermést vár. Különösen híres paprikatermelése. Az idén országos versenyt indított a 40 mázsás paprikatermés eléréséért. A tsz ebben az évben elit paprjkavetőmagot termel. Kitűnő termésre számítanak egyéb veteményről is.- Keszthelyi Ferencné, a tsz tagja, büszkén mutatja a látogatóknak a burgonyatöveket, amelyek alatt gyönyörű termés várható. 15 holdon termelnek burgonyát, 5 holdon Gül Babát s a többin lengyeltóti fajtájú magot. Holdanként legalább 130 mázsás termésre számít burgonyából a szövetkezeti Elismeréssel adóztak a látogatók a tsz állattenyésztése iránt is. Tehenészetükből különösen gazdag bevétel ered. A beadást minden hónapban pontosan teljesítik, sőt 11.400 liter szabad tejre is szerződést kötöttek. Ennek szállítását eddig minden hónapban túlteljesítették. A tehénállomány felfrissítésére a tsz felneveli a kitűnően tejelő anyák szaporulatait. Hat bikát szerződésre tartanak, — ezekért átadáskor mintegy 24.000 forintot kapnak. A szövetkezet most épít 130.000 forintos költséggel egy modern, 50 férőhelyes tehénistálJót, hogy a szaporulatot ég a jól jövedelmező állományt jobb körülmények között helyezhesse el. i
