Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

Október 1-én nyitja meg kapuit a kecskeméti színház i Évadnyitó ülés a kecskeméti Katona ]ózsef Színházban A kecskeméti Katona József Színház a színiévad megkezdése előtt, augusztus 15-én tartotta idei első társulati ülését. Az ülésen Majercsik Rezső, a szín­ház új igazgatója tartott beszá­molót a társulat előtt az idei évad legfontosabb problémáiból, a színház belső életét és mun­káját érintő művészeti és szer­vezési kérdésekről. A nagy tet­széssel fogadott beszámolóban ismertette az igazgató az idei színiévad programját is. A program összeállításában az a törekvés nyilvánul meg, hogy Kecskemét és a megye dolgo­zóit valóban a legmagasabb mű­vészi igényeket is kielégítő él­ményekben részesítsék színhá­zunk művészei. Az évadot októ­ber 1-én Sárközy György: »Sze- listyei asszonyok« című nagy­operettjével nyitják meg. Az operettet Mikszáth Kálmán ha­sonló című, vidám elbeszéléséből Írták színpadra, és nagy sikerrel tartotta műsorán hosszú ideig a Fővárosi Operettszínház. Ez a nagyoperett lesz az idén bemu­tatásra kerülő három zonésda- rab egyike. A tervbe vett másik két operett is alkalmas arra, hogy színházunk operettrészlege valóban tudása legjavát adja. A tervek szerint ugyanis sor kerül Millöcker: »Koldusdiák« című klasszikus operettjének bemuta­tására is, és műsorra tűzi à szín­ház egy klasszikus Lehár vagy Strauss operett felújítását is. A Kecskeméten tervezett ki­lenc bemutató közül hat prózai mű lesz, közöttük több kitűnő vígjáték. Ezzel a műfajjal áll ro­konságban a színház egyik kiemelkedő klasszikus bemutatója is, a Rostand: Cyrano de Berge­rac című müve, amelynek előadására a Szelistyei asz- seonyok után kerül sor. A világirodalom legnagyobb drámaírói sorából Osztrov- szkij szólal meg az idén a Katona József Színház szín­padáról. Az Erdő című drá­mai müve a klasszikus orosz irodalom egyik legnagyobb alkotása. A külföldi irodalom tolmácsoló sára még egy népi demokratikus író új darabjának bemutatásá­val is vállalkozott színházunk. A darab megválasztásában még v égleges döntésre nem került sor. Magyar színház nem töltheti be hivatását, ha nem tesz meg mindent az új magyar dráma- irodalom fejlesztéséért, a klasz- szikus magyar drámai művészet értékeinek felszínen tartásáért. Ezt a hivatását teljesíti színhá­zunk, amikor műsorra tűzi Bródy Sándor, a realista magyar próza mes­tere egyik darabját, való­színűleg a »Tanítónő«-t. Két új magyar darab bemutatá­sát is tervezik. Az egyik Csizmarek Mátyás mai tár­gyú vígjátéka a színház idei harmadik bemutatója lesz. A másik új magyar darabot Kada Elek, haladó szellemű kecskeméti polgármester éle­téből irja két fiatal színmű­író. Mindkét mű előadása ősbemu­tató lesz, tehát országos érvényű kulturális esemény, mely méltó Kecskemét színművészeti hagyo­mányaihoz, a Katona József Színház jövendő terveihez, fej­lődéséhez. A megyében, illetve a Kamara Színházban tartandó négy bemutató között két próza, egy zenés vígjáték, egy operett szerepel. Ebben az esztendőben — igen helyes el­gondolások alapján — szakított a színház azzal a régi és rossz gyakorlattal, hogy nem egyszer nagy színpadra írt, bonyolult technikai berendezéseket kívá­nó, nagy személyzetű darabokat mutatott be vidéken, kezdetle­ges kis színpadra összezsúfolva, sokszor erősen megnyirbált ál­lapotban. így az elmúlt eszten­dőkben a színház nem egy be­mutatója művészi szempontból komoly kívánnivalókat hagyott maga után — bár a tájszínház­ban szereplő művészek példa­mutató lelkesedéssel és áldozat- készséggel igyekeztek leküzdeni az akadályokat. Az idén csak azokra a helyekre viszik el a nagyobb szereplőgárdát igénylő műveket, ahol a színpad adott­ságai ezt megengedik. Kisebb helyekre kisebb sze­replőgárdát kívánó, kevesebb technikai felkészültséget igénylő, de' művészileg egyenértékű klasszikus és mai darabokat vet­tek műsorra a színház vezetői, így került sor Goldoni: »Foga- dósné« című művének bemuta­tására, így ismeri meg a vidéki közönség Leonov: »Hétköznapi emberek« című színművét, s így újítja fel Szirmai: »Mágnás Mis­ka« című sikeres operettjét a tájszínház. A zenés vígjáték kiválasztása még nem történt meg, valószí­nűleg egy magyar klasszikust mutatnak be, esetleg Gárdonyi Géza valamelyik művét. Az előző évek gyakorlatától eltérően, a tájelőadások megindulása előtt az új darabokat a nagy szín­házban, Kecskeméten ts be­mutatják. A Kamara Színház pedig a ter­vek szerint szombaton és vasár­nap tűzi műsorra a tervében sze­replő műveket Kecskeméten. Az igazgató beszámolóját számos hozzászólás követte és a társulati ülés a késő éjszakai órákban ért véget. A következő napokon már megindulnak a próbák, hogy az október 1-i be­mutatón a »Szelistyei asszonyok« című operett méltó keretek kö­zött kerülhessen a színházukat szerető kecskeméti dolgozók elé. Z íí P „Hírős Vásár -ra ítészül a kecskeméti Állami Áruház Az előkészületek augusztus 20 előtt már tíz nappal megkezdőd­tek. Az áruház dolgozói kora reggeltől késő estig készítik az árut az ünnepi vásárra, hogy a vásárló közönséget ámulatba ejt­sék. A Cifra-palota előtt 70 méter hosszan, a Rákóczi úton áll majd a Kecskeméti Állami Áruház pavilonja. A vásárló közönség bőséges áruban válogathat mind­két napon. Gazdag választékban állnak, színekben és méretben, a vásár­lók rendelkezésére a férfi tipus- öltönyök, olcsó, 438 forintos áron. Az áruház már felkészült a télre. Sok meleg, téli holmival szolgál a vásárlóknak. Férfi csizmanadrág 150 forintért, gyer­mekmackók 73 forintért. 50 fo­rintos női bundanadrágok, me­leg férfi alsónadrágok 68 forin­tos áron cserélhetnek gazdát. Rengeteg gyermek- és női ha­risnya kerül eladásra 5, illetve 13 forint 80 fillértől. Férfi ingek dús választékban 39 forint 40 fillértől kezdődően kerülnek a vásárlókhoz. A SZABADSÁGHARC UTÁN Kecskeméten menedéket talált és egymás társaságában vigasz­talást kereső kis írói körnek, mely Szász Károly, Szilágyi Sándor és más nagy nevekkel dicsekedhet, volt egy országos- hírű drámaírója is: Obernyik Károly. Az Alföldön szokatlanul hangzó nevű író változatos élet­pálya után került Kecskemétre. Családja lengyel eredetű. Krakkó közelében fekszik Ober­nyik község, ahonnan Magyar- országra jöttek. Obernyik Ká­roly, már magyarnak született, 1815-ben, Kömlődön. Tizenegy­éves volt, amikor apját elvesz­tette és özvegy édesanyjával Hajdúnánásra költözött. Itt jár­ta ki a középiskolákat. A híres debreceni kollégiumban tanult tovább. Szegénysége miatt 1832- ben félbe kellett szakítania stú­diumait. Tótfalura ment házi- tanítónak. Onnan két év múlva tért vissza Debrecenbe. 1837- ben Kölcsey Ferenc házához ke­rül nevelőnek, a költő unoka­öccse mellé. Itt lélegzik először magába irodalmi levegőt. A Himnusz költőjén kívül megis­merkedik annak barátaival: Szemere Pállal, Eötvös Józseffel és Wesselényi Miklóssal. Itt al­kotja elő irodalmi műveit. Ezek közül két hosszabb elbeszélése meg is jelent a Repéíö-ben. . KÖLCSEY HALALA UTÁN annak irodalmi hagyatékát ren­dezte sajtó alá, majd tanítványa családjával Pestre köllözött. Itt egészen az akkori pezsgő iro­dalmi élet sodrába került. Meg­barátkozott Bulyovszky Gyulá­val, Vakot Imrével, Czuczor Gerellyel. Vakot Imre révén később Petőfivel is. Első nagy irodalmi sikerét 1843-ban arat­Az áruház cipőosztályán is nagy választék várja a vásárlót. A szebbnél szebb mintájú női és férfi cipőkben, divatszandálok­ban válogathatnak a vevők. A divatszandálok egy része 118 fo­rintos, másik része 180 forintos áron kerül a vásárlókhoz. Gyer­mekcipőből is jut bőven a venni szándékozóknak. A mezőgazda- sági munkát végző dolgozók ré­szére 450 forinttól 772 forintig gazdag választékban áll a csiz­mák sokasága. A vásár külön érdekessége lesz a vásár második napján az árutombola. Augusztus hó 21-én délután 6 órakor 152 ezer forint értékű árut sorsolnak ki a 3 fo­rintos tombolajegyekkel. A ki­sorsolt tárgyak között szerepel egy 250 köbcentiméteres Pan­nónia motorkerékpár, parkett­kefélőgép, rádió, zenegép, ebéd- löszőnyeg, bőrkabát, villanytűz­hely, férfi öltönyök és még sok más árucikk. Az áruház ilyen nagy felké­szültséggel még soha nem várta a" vásárló közönséget, mint most az ünnepi vásár alkalmával. éJudia és ^C/tlud lùiiesùnek kiálLítáia Baján Napok óta nagy a sürgés-for­gás a bajai Türr István Múzeum kiállítási termeiben. Ládákból gondosan csomagolt Buddha- szobrok, az indusvölgyi művelt­ség évezredes emlékei, India nagymúltú kincsei, középkori kőplasztikai alkotásai, fémmű­vessége, az elmúlt évszázadok fegyverei, fa- és csontfaragvá- nyai, festmények, textiliák ke­rülnek elő. A budapesti Keletázsiai Művé­szeti Múzeum Indiai, hátsóindiai és tibeti anyagából válogatták össze a kiállítást, amely rövide­sen megnyílik itt. A kiállítás szakavatott irányí­tását Baktay Ervin, hírneves India-kutató végzi. Nagy munkája közepette is sikerült beszélni vele. Egykor ott járt India, Tibet rejtelmes világában, a maharadzsák ud­varában. Járta Nyugat-Tibet lámakolostorait, ahol Körösi Csorna Sándor életének útját kutatta. Körösi Csorna Sándor halálának 100 éves évfordulóján jelent meg a nagy kutató életéről szóló könyve; »Háromszéktől a Himálajáig.« — Festő akartam lenni. Holló­st Simon tanítványa voltam. Mégsem lettem az, hanem In­dia rejtelmes világának kutató­ja, India szerelmese. Éveket töltöttem a rejtelmes világ ku­tatásában, megismerésében. Ma­gyar vonatkozások után kutat­tam. Nem a világutazók felszí­nes életét választottam, Indiát belülről akartam megismerni és a nép között élni. Teljesen elsa­játítottam a hindosztán nyelvet. Eldicsekedhetem azzal is, hogy India nagy szabadságharcosának, Gandhinak vendége lehettem. Beszéltem India világhírnevű költőjével, Rabindranath Tago- reval. Nehru családjával is meg- ismerkedtem. Nehru, India mos­tani miniszterelnöke, a béke nagy harcosa akkor éppen bör­tönben ült. — De beszéljünk a készülő kiállítás gazdag atiyagaról, mely az indiai nép évezredes kultúrá­ját, művészetét van hivatva be­mutatni. A Keletázsiai Művészet) Múzeum anyagának jelentős ré­sze ajándékozás útján jutott a múzeum birtokába, Hopp Fe­renc gyűjtéséből tekintélyes muzeális anyag került a múzeum gyűjteményének gazdagítására. Az ismert keleti műgyűjtő, a szegedi születésű Schweiger Im­re (1864—1940), aki fiatalon ke­rült ki Indiába, ugyancsak a múzeumnak adományozta hires műgyűjteményét. Saját gyűjtéséről, melyek to­vább gazdagították a Keletázsiai Művészeti Múzeum anyagát, nem akar beszélni. Az évek el­törpülnek egy egész élet gyűjté­sének eredményei mellett. Ku­tatásai, utazásai 20 kötetben örökítik meg a csodás és va­rázslatos India, Tibet ismert ét még akkor ismeretlen világát India művészete nagy kiha­tással volt Ázsia és a Távol-Ke­let kulturális és művészeti életé­nek kialakulására. Az indus­völgyi műveltség alkotásai egy az időszámítás előtti élet, 3 év­ezredes kultúra emlékeit idézik — Ezt a gazdag anyagot akar­ja megismertetni a most rende­zés alatt álló kiállítás. Egymás közös megismerése, egymás kul­túrájában, művészetében való elmélyedés, a kölcsönös megér­tést, szorosabb kapcsolatot tuö teremteni. India évezredes kultú­ráját, művészetét megismerni annyi, mint egy hatalmas és gazdag nép lelkületébe befér­kőzni. Miközben folyt a beszélgetés, makettek, magyarázó feliratok kerültek a falakra, Buddha- és Siva-szobrok az állványokra Szélespengéjű, ötvözött kardok lovasok ollÓ6zerű, háromélű harci eszközei, az indiai nép­művészet remekbekészült kő­edényei kerültek helyükre. Tel­nek a termek a Keletázsia; Művészeti Múzeum válogatott anyagával. A kiállítást augusztus 19-én este 6 órakor ünnepélyes kere­tek között nyitják meg. A meg­nyitó beszédet Baktay Ervin tartja. INNEN—ONNAN — 11 dolgozó paraszt lépett be eddig a jól működő fülöpszall^si Dózsa Termelőszövetkezetbe. — Vasutas dolgozók vizitelepét avatták fel Baján, a Petőfi szi­geten a vasutasnap alkalmával — A TERVEK SZERINT még ebben a hónapban forgalomba kerül a szivacsos asztalitenisz- ütő. Száz éve halt meg Obernyik Károly 1815-1855. ta. A Főúr és pór című drámá­jával elnyerte az Akadémia 100 aranyas pályadíját akkor, mikor a pályázók között Madách és Szigligeti nevét is olvashatjuk. Az Akadémia 1844-ben nyomta­tásban is megjelentette a drámát. A Nemzeti Színház a művet előadásra tűzte ki, de a cenzúra — éppúgy, mint annak idején a Bánk bán előadását — nem engedélyezte a darab szín­re hozatalát, mert izgatást látott benne a fennálló társadalmi rend ellen. Obernyikot nem csüggesztette el a félsiker. To­vább- írta drámáit és vígjátékait, amelyekben az akkori társa­dalmi rend hibáit és bűneit ál­lította pellengérre. Ö volt nálunk a társadalmi problémákkal fog­lalkozó drámaírás egyik meg­teremtője. ELISMERT ÍRÓI EGYÉNISÉ­GE volt a Pilvaxban találkozó forradalmi gondolkodású ifjú­ságnak. Sokan még Jókainál is többre tartották a kortársak kö­zül. írói értékelését mutatja, hogy 1847-ben tagja volt a »Tizek Társaságának«, amely társaság­ban Petőfi és Jókai vezérlete mellett a fiatal írók a kiadói önkény ellen tömörültek. Ké­sőbb a körülmények úgy alakul­tak, hogy Obernyik egymaga tartotta meg csak azt a foga­dalmat, amit a társaság tagjai egymásnak tettek, hogy t. i. egy évig semmi írásukat nem engedik át az akkori szépiro­dalmi folyóiratoknak. Obernyik a tilalmi idő alatt drámáival foglalkozott. dühöngő kolerajárvány elől me­nekült Pestre. A Ráday-könyv- tár Kecskeméten őrzött részle­gében található eredeti levelek szerint Obernyik már 1854-beri lemondott tanári állásáról. Ma­radásra bírták. De csak egy év­re vállalt kötelezettséget. 1855- ben visszavonhatatlanul meg­ismételte lemondását és Pestre költözött, hogy egészen az Iro­dalomnak éljen. A pesti Arany Sas-beli szállásán telje­sen elzárkózva dolgozott a Bra.v kovicson. Csak Bulyovszky juthatott be hozzá. Nem fejez­hette be egészen művét. 1855 augusztus 17-én, most 100 éve meghalt, kolerában, a Rókus- kórházban, ahová . szállásáró’ súlyos betegen szállították Augusztus 19-én temették. írók szerkesztők, színészek kísérték a Kerepesi-temetőben lévő nyug­helyére. A SZABADSAGHARC UTÁN kis ideig Csekén, a Kölcsey-bir­tokon élt Obernyik. 1850-ben Debrecenbe hívták jogtanárnak. Nem volt kedve az elnyomás idejének jogi kérdéseivel fog­lalkozni. Elutasította a meghí­vást. Annál szívesebben fogadta a kecskeméti kollégium levelét, amelyben a régi alföldi iskola classieai nyelvi tanszékét aján­lották fel számára. Bár ez ke­vesebb jövedelemmel járt, mint a debreceni jogtanárság, ezt elfo­gadta, mert fiatal kora óta sze­retettel foglalkozott a latin és a görög nyelvvel. A KECSKEMÉTI KÖRNYE­ZET más irányba fordította gon­dolkodását. Míg Kecskemétre költözéséig csak társadalmi drámákat írt, itt alkotott két műve: a Khelonisz és a Bran- kovics György történelmi tárgya. Mindkettőben a törvényeket nem tisztelő, néprontő, elnyomó önkényuralom ellen foglal állást. A Brankovicsban hangsúlyoz­za, hogy a magyar és a szerb nép összefogva a siker reményében küzdhet az elnyomó ellen. Jólle­het a darab a Hunyadiak korá­ban, a törökök elleni harcokat festi, mindenki megértette cél­zatát. Pesti előadásakor a szerb lakosság magyar és szerb nemzeti zászlócskákat dobált együttérzése jeléül a színpadra. Ez egyébként Obernyik egyik legmaradandóbb sikerű alkotása, 1920-ban az akkor itt működő színtársulat műsorára tűzte. Obernyik eddigi életírói azt, állították, hogy 1855-ben az itt A Brankovicsot Bulyovszky fejezte be. Pályázatra is benyúj­totta. A halott költő darabja megnyerte a pályadíjat. Később Egressy Gábor átdolgozta az V. felvonást. Ez volt a legjobban szívéhez nőtt darab és szerep. 1866 július 30-án huszonhatod­szor adták a Nemzeti Színház­ban. A harmadik felvonásban olyan átérzéssel játszott Egressy. hogy a nyílt színen összeesett és meghalt. OBERNYIK MAJDNEM ANY- NYI IDŐS VOLT halálakor mint Katona József. Az egykorú megemlékezések szerint halálá­val a magyar drámaírásnak ugyanolyan ígérete semmisült meg, mint annak idején Katona halálával. Joós Ferenc, a TT4T tagja-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom