Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-06 / 184. szám
„Több mint 4 millió a szövetkezeti vagyonunk11 Alkotmányunk születésének 6. évfordulójának megünneplésére készülíihk. A Budapesti Villamos-Kismotorgyár dolgozói patronálják termelőszövetkezetünket. A gyár vezetősége személyesen meglátogat bennünket ezen a napon. Úgy tudjuk, hegy az tízem dolgozóinak ajándékát is magukkal hozzák: êgÿ villamos birkanyírógépet. A gyár munkásainak nem ez az első segítsége. Amikor anyag- beszerzési lehetőségeink vannak, segítségért hozzájuk fordulunk és rövid időn beiül máris szállítják a többféle satut, lakatoséi kovácsszerszámot, menetvágómetszőt, gömb-, lapos- és szögvasat, a magasnyomású permetezőgéphez megfelelő alkatrészt. Még egyszer sem hagytak cserben bennünket. Az ígért myag mindig pontosan megér- tezett. Termelőszövetkezetünk nem- :sák a patronáló üzem segítségét érzi, hanem a gépállomásét és az állam támogatását is. Alkotmányunk kimondja, hogy: »... kötelességének tekinti az állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal az önkéntes társulás és à közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mező- gazdaság szocialista fejlődéMiklósovics Antal kombájnos és társa, a rossz idő ellénére, három hét alatt végzett az aratással. Ha most visszapillantunk 1950-re, csak mosolygunk, milyen oktondiák voltunk, hogy a 200 holdas kalászos aratását, behordását és cséplését nem a gépállomással végeztettük, hanem jó két hónapig izzadtunk, míg végeztünk a munkával. Ugyanakkor égetett a növény- ápolás is. Az eddigi nehéz és fáradságos talajművelést, növényápolást mondhatnánk, már játszva végezzük. Szebb, jobb és könnyebb most már az életünk. Az idén két kilő árpa, 3 kiló búzaelőleget osztottunk munkaegységenként a tagok részére. Termelőszövetkezeti vagyonunk is gyarapodik. Tavaly például: mintegy 170.000 forinttal növekedett, jelenleg összes vagyonunk értéke pedig már .meghaladja a 4 milliót. Az állam, a gépállomás és az Ipari dolgozók segítségét továbbra is kamatoztatni fogjuk egész dolgozó népünk javára, szebb és boldogabb életünk megteremtésére. Greguss István, a kunbajai Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, LÁTOGATÓK a fafszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben A napokban Fájsz, Dúsnak, Foktő, Úszód, Dunaszentbene- dek, Géderlak, Miske élenjáró egyénileg dolgozó parasztjai látogattak el a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. A határszemle során az egyéni gazdálkodók nagy elismeréssel nyilatkoztak a termelőszövetkezet eredményeiről, gazdálkodásáról. A szemle utáni tapasztalatcserén már helyben párhuzamot vontak a látogatók a kis egyéni parcellán való gazdálkodás és a nagyüzemi termelés között. Bebizonyosodott, hogy például Fájsz községben nincs egyetlen olyan egyéni gazdálkodó sem, aki 14 mázsás búzaterméssel dicsekedhetne — az eddigi csépiéit eredmények alapján — vagy akinek 36—40 mázsás kukoricatermése ígérkezne, cukorrépából pedig nem kevesebb, mint 300 mázsa. így természetesen egy-egy termelőszövetkezeti tag jövedelme jóval meghaladja egy 10—15 holdas középparaszt jövedelmét. A miskei látogatók — de hasonlóan nyilatkoztak más községbeliek is — megígérték, hogy hazatérve a látottakat elmondják ismerőseiknek, gazdatársaiknak. Rideg István homokmégyi egyéni gazda megígérte, hogy minden erejével segíti, hogy ezután a látogatás után községükben is megalakuljon egy termelő- szövetkezet. A jól sikerült látogatás után gazdag tapasztalatokkal tértek haza a vendégek. Pálinkás György, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Összeíoonak a kunbajai Élgozó parasztok Az esős Időjárás Kunbaján is késlelteti a hordást és a cséplést. A község dolgozó parasztjai azonban összefognak és négyen- öten hordják egy-egy gazdatársuk földjéről a gabonát a közös szérűre. A községben csak közös szérűn csépelnek. A közös hordást a termelési bizottság szervezi és segíti a mezőgazdasági állandó bizottsággal közösen. Az asztagok beázása ellen úgy is védekeznek, hogy keskenyebb, magasabb asztagot raknak, hogy a víz könnyebben lefolyjék a hajazatról és hamarabb száradjon a gabona. A kedvezőtlen időjárás ellenére a jövő hét elejéig a termelőszövetkezetekben befejeződik a cséplés és augusztus 15-re az egyéniek is elcsépelnek. A gabonatermésnek eddig mintegy felét csépelték el. A csépeltető gazdák zöme azonnal eleget tesz a beadásnak. Azok, akiknek nedves a gabonájuk és ezért nem tudják beszállítani, otthon ponyvákon, padláson szárítják. Ezeket a tanács külön nyilvántartja és mihelyt megfelelő szárazságú a gabonájuk, azonnal figyelmezteti őket, hogy szállítsák a begyűjtőhelyre. A gabonabegyűjtésben a legutóbbi értékelés szerint Kunbaja, első helyre került. Több dolgozó paraszt összes felesleges gabonáját eladja az államnak. Szabadkai János 16 mázsát adott el az állami szabadfelvásárlásra, amelyért 4700 forintot kapott. A cséplés és a hordás mellett a termelőszövetkezetek közül a Béke és Kossuth mér 100 százalékban elvégezte a tarlóhántást is A Petőfi és a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetnél is csak cgy-két hold van hátra. A másodvetéseket egyesek már másodszor kapálják. Feloldották a kenyérgabona forgalmi korlátozást Bácsszentgyörgyön éét.« Persze, nekünk ezt a segítséget üstökön kell ragadni és gazdaságosan gyümölcsöztetni. Az állam által nyújtott lehetőségek és kedvezmények kihasználása a közös munkánkban kézzelfogható. Néhány ténnyel szeretném bebizonyítani termelőszövetkezetünk fejlődését. 1948 őszén hat taggal alakultunk 70 hold területtel. Állatállományunk mindössze ekkor két ló és egy tehén volt. A gépállomás segítségét csak a szántásnál vettük igénybe, műtrágyát sem használtunk. Abban az évben átlagtermésünk holdanként búzából 8, árpából 7, csöveskuikoricából pedig 18 mázsa. Az 1950-es gazdasági évben kipróbáltuk a gépállomás segítségét és az új agrotechnikai eljárásokat is alkalmaztuk. Ez eredménnyel járt. Az idén mindén kalászost már keresztsoro- san, a kukoricát pedig négyzetesen vetettük. Termésátlagunk jóval magasabb, mint az alakulás első évében. Az idén házából 12, árpából 18 mázsa termésátlagot értünk el, a kukoricából pedig 32—33 mázsára számítunk. A növényápolást, a kaszálást, aratást mind géppel végeztük, még a 30 hold szőlőt is, Sebők Antal brigádvezető javaslatára, lókapával kétszer megkapáltuk. A gépek igénybevételével nem maradtunk el a növényápolás munkálataiban. Az aratás és cséplés sem okozott gondot, mert a 357 hold kalászost két kombájn aratta. 45 izüs szérűn csépelnek a tlszakécskel halárban A t.iszakécskéi határban összesein 6200 hold kalászos terület van évente. Az idén is ekkora .erűiéiről kellett betakarítani a kalászosokat. Eddig már mintegy 4500 holdnyi területről megtörtént a betakarítás és 2000 hold termését csépelték cl augusztus 5-ig. A cséplés javarészt közös szérűkön folyik, — a község termelőének 65 százaléka csépeltet a 45 közös szérűn. így gyorsan halad a munka, s a cséplőgépek is kimagasló teljesítményeket tudnak elérni. A 2-es számú közös szérűn csépel Hegedűs József gépe, amely már több, mint 13 vagonos eredményről adhat számot, annak ellenére, hogy a cséplést nagyban akadályozta az esős időjárás. ■ Ugyancsak közös szérűn csépel Jdrvás István is Bóka .József munkacsapatával. Az ő teljesítményük is már jóval meghaladta a 13 vagont. A betakarításban és a csépiéiben Tiszakécskén is a termelőszövetkezetek járnak elől jó példával. A November 7 TSZ-ben még a múlt -hónap végén befejezték a cséplést, a Szabadság és a Petőfi Termelőszövetkezet pedig a tegnapi napon fejezte be. Az eredmény a tagság szorgalmas, jó munkáját dicséri, mert szinte pihenés nélkül dolgoztak a fogatok, s a cséplőcsapat, hogy minél gyorsabban, minél kevesebb szemvesz,teséggel takaríthassák be gabonájukat. Bácsszentgyörgy dolgozó parasztjai a megyében elsőnek teljesítették kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségüket. Az állami szabadfelvásárlási tervet 151 százalékra teljesítette a község. Ezért visszakapta a kenyérgabona szabadpiaci értékesítésének jogát. Az eredményt elősegítette, hogy a dolgozó parasztok vala- menyien a cséplőgéptől azonnal beszállították a beadásra előírt gabonát. A községben hátralékos nincs. A Minisztertanács határozata a nemesített vetőmag-csereakcióról A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat — a többi között — a gabonatermelés meny- nyiségi és minőségi növelését írja elő. A gabona terméshozamának növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a jó minőségű vetőmag. EZt figyelembe véve, a Minisztertanács úgy határozott, hogy ebben az évben nagyobb mennyiségű államilag' felülvizsgált és fémzárolt őszi búza, rozs és őszi árpa nemesített vetőmagot kell a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők részére csereakció keretében kiadni. Az akció keretében II. es III. fokú szaporítású nemesített vetőmag kerül kiosztásra. (A másodfokú szaporítású vetőmag a nemesítő telepeken előállított elit-vetőmagnak második, a harmadfokú szaporítású vetőmag pedig harmadik éves utánter- rr.ése.) A határozat értelmében a megyei mezőgazdasági igazgatósáHIROSIMA tJKKíV Tíz esztendővel ezelőtt, 1945 augusztus 6-án hivatalos jelentést közölt a nemzetközi sajtó. »A csendesóceáni Tinia szigetéről 1045 augusztus 6-án hajnalban egy B. 29-es amerikai nehézbombázó emelkedett magasba, majd eltűnt nyugati irányban. Kíséretében volt két megfigyelő repülőgép is. A nehézbombázó 8 óra tájban érkezett nagy magasságban a japán szigetek partjaihoz és 8 óra 15-kor elérte Hirosimát...» így hangzik a hivatalos jelentés arról, hogy az amerikai légiflotta egyik bombázója az újkori hadviselés legborzalmasabb tömegpusztító fegyverét, az atombombát ledobta a többszázezres japán nagyvárosra, Hirosimára. A képek, amelyek a pusztulás színhelyén készültek, sík, feketére kiégett földet ábrázolnak, amelyből itt-ott falmaradványok, oszlopcsonkok emelkednek ki, az épületek helyét csak az alaprajz világosabb csíkjai jelzik. A hatalmas forgalmú nagy város helyén kiégett puszié ság maradt, A föld minden táján, száz- és százmilliók tiltakoznak ma az atomháború amerikaiak altai felidézett, szörnyű kísérteiének megjelenése ellen. Aláírások százmilliói közvetítik a dolgozd emberek tiltakozását az atomenergia háborús célokra felhasználásával szemben. Mert az aláírók, a világ békeszerető egyszerű emberei az amerikai atomdiplomaták helyett is érzik a felelősséget á dolgozó milliók életéért, a gyermekek jövőjéért, a világ fennmaradásáért. A helsinki béketalálkozón felszólalt Kdöru Jasui japán professzor, az atom- és hidrogénbombák elleni nemzeti tanács főtitkára. Beszámolt a la- lálkozó részvevői előtt azokról a rettenetes pusztításokról, melyeket 1945-ben Hirosimában, Nagaszakiban az atombombák okoztak. »1945-ben egy másodperc töredéke alatt 300.000 ember életét oltották ki. A bombák robbanására senkit sem figyelmeztettek. Férfiak és nők, öregek és fiatalok a bombák áldozatául estek. Ês a Hirosimái szerencsétlenség még napjainkban is folytatódik. Sajnos igen gyakori, hogy azok, akik túlélték a támadást és látszólag már visszanyerték egészségüket, hirtelen ismét megbetegszenek és rövid idő alatt meghalnak. Az egyik legutóbbi áldozat egy 12 esztendős Hirosimái kislány veit, aki halála előtt ezt kérdezte: »-Miért kell így szenvednem?-» Egy 11 éves kisfiú igy zokogott: »Nem akarok meghalni». És ezt a mondatot hajtogatta egészen haláláig. Ezeken a szerencsétleiieken kívül még azt is el kell mondanom, hogy azok az asszonyok, akik túlélték a bombázásokat, igen sok nyomorék csecsemőt hoztak Világra. ... Nemrégiben Hirosimában jártam. Ellátogattam a romba- dült templomba, amely úgy áll a bombázott tér közepén, mint egy hatalmas csontváz. Megálltam a hatalmas folyó partján, amelynek hullámaiba oly sokan vetették bele magukat, mert nem bírták az égési sebek fájdalmait elviselni azon a szerencsétlen napon, tíz esztendővel ezelőtt. Beszéltem emberekkel, akik életbenmaradtak ugyan, de még mindig szenvednek az atombomba okozta sebektől. Mélyen áteveztem Hirosima tragédiáját és most kérem önöket, határozzák el, hogy tiltakoznak az atomfegyverek használata és az atomháború előkészületei ellen. Ha a világ valamennyi népe egyesült erővel összefog, akkoi ez ügyünket nagy tépéssel fogja e'őrevinni.« A japán professzor szavai nein találtak Süket fülekre, hiszen a béke megőrzéséért harcoló, a hirosimai pusztítás megismétlődése ellen küzdő népmilliók hatalmas, világméretű társadalmi erőt jelentenek és nincs olyan tárgyalás, nemzetközi megbeszélés ma a világon, ahol ne venne részt ez a »nagyhatalom», a dolgozó százmilliók hatalmas békemozgölmu. Augusztus 6-a nemzetközi akciónap az atomfegyverek betiltásáért. Ezen a' napon szerte a világban a békeszerető emberek Hirosima áldozataira gondolnak és megkétszerezik erőfeszítéseiket a béke megvédéséért, az emberiség jobb jövőjének megteremtéséért, az atomháború rémségeinek elhárításáért. gok által javasolt termelő- szövetkezetek saját vetőmagter- rnelő-parcelláikra másodfokú szaporítású vetőmagot kaphatnak. Harmadfokú szaporítású vetőmagot azok a termelőszövetkezetek és egyéni termelők kaphatnak, akiknek területét a megyei mezőgazdasági Igazgatóság általános vetőmag- cserére jelölte ki. Ugyancsak harmadfokú szaporítású vetőmagot kaphatnak az ország egész területén azok az újonnan alakult, vagy szántóterületükben lényegesen megnövekedett termelőszövetkezetek is, amelyek a tagok által bevitt — nem egyöntetű — szokványve- tőmaggal rendelkeznek. Mind a másodfokú, mind a harmadfokú szaporítású nemesített vetőmag ellenében azonosfajú és mennyiségű szokvány- csereterményt kell adni. Azok a termelők, akik azonosfajú csereterménnyel nem rendelkeznek — az érvényben lévő búza átszámítási kulcs figyelembevételével — másfajú kenyér-, 'jvagy takarmánygabona-vetőmag ellenében is megkapják a nemesített vetőmagot. A vetőmag előállításának, tisztításának és szállításának költségeit az állam viseli. Ezzel kormányzatunk ebben az évben is nagyarányú állami támogatást nyújt a termelőknek. : A termelőszövetkezetek a má- ;scd- és a harmadfokú szaporí- ;tösú nemesített vetőmagot a járási tanácsok mezőgazdasági : osztályain, az egyénileg termelők pedig a harmadfokú szaporítási! vetőmagot a községi tanácsoknál igényelhetik augusztus 20-ig. A vetőmagcserét a megyei terményforgaími vállalatok bonyolítják le. A nemesített vetőmagot a cserében részvevő termelőszövetkezetek címére szállítják, az egyéni termelők pedig cseretermény ellenében a helyi terménybegyűjtőknél ka p- ;hatják meg. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: a nemesített vetőmag használata nagyobb terméshozamot jelent. Minden termelőnek elsőrendű érdeke tehát, hogy éljen a határozatban biztosított kedvezményekkel, és szokvány vetőmagját nemesitétt vetőmagra cserélje ki, (MTI)
