Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-06 / 184. szám

Augusztus 20-ra késsül a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár kollektívája A kiskunhalasi pályafenntartási vasutasok versenye A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyár dolgozói a mült hónap- >ban ismét megmutatták, hogy mire képesek. Csaknem 15 szá­zalékkal több komzervet készí­tettek, mint amennyit a terv előírt. A gyár kollektívájának munkaakarata és a munka iránti lelkesedése már jóval augusz­tus 20 előtt nemes cselekedetre sarkallta őket. Az elmúlt héten üzemrészen­ként beszélték meg a dolgozók, hogy milyen vállalásokat tegye­nek az ünnep tiszteletére. A dobosüzembeu, ahol száznál jóval több munkás dolgozik, egyhangúlag olyan el­határozás született, hogy az al­kotmány ünnepéneit tiszteletére nem lesz 100 százalékon alul tel­jesítő. Amikor ez az elhatáro­zás született, akkor még csak 90 százalékos volt a napi termelés. Most már túlhaladja a 110-et i:. ürülnek is a dolgozók, mert látják, hogy az adott szó becsü­lete nem veszett sárba. Ugyancsak a dobozüzem tette meg azt a felajánlást is, _ hogy az eddigi 0.2 százalékra rúgó se­iejlet a felére csökkentik. Ezen a téren is biztató eredmények mutatkoznak. A szárítóüxcmrésx sem késlekedett. Dolgozói egyé­nenként is, meg brigádonként is felajánlásokat tettek. A ter­melés emelkedését elősegíti az is, hogy megszervezték az ál­landó brigádokat. Minden bri­gád tudja, hogy mit kell csinál­nia, hói dolgozik, tudatában van saját képességének. Ebben az üzemrészben bevezetik újra a rnunkamódszerátadást is. A konxervüxemrésx sem marad ki a versenyből. Műszakonként, továbbra is biz­tosítja a ß000 kilogramm vegyes- íz készítését. Ott, ahol előállít­ják a konzervet, nagyon fontos a tisztaság. Erre is külön fel­ajánlást tettek átdolgozok, ami­nek már meg is van a foganat­ja. — Sokat javult az üzemrész tisztántartása. Azt is vállalták — többek kö­zött — a dolgozók, hogy az iga­zolatlanul mulasztást teljesen megszüntetik. Sajnos, ezt az ed­digiekben nem vették Kalló ko­molysággal. Még mindig előfor­dul az igazolatlan hiányzás. Er­re több figyelmet keú Ordítani, sokkal többet, mint ed<bá! Ha az üzemrész kollektívája egyakaraton Van, ha nincs ki­húzó, akkor jól folyik a terme­lés. Hiszen a jó kezdeményezés nem hiányzik. Azok a dolgozók, akik a csemege-uborkasaláta előállításán fáradoznak, 103 szá­zalékos teljesítést tűztek ki cé­lul és ime, már a 160 százalék­nál tartanak. Az uborka kon­zerválásnál nincs hiba, ott is van olyan brigád, amelyik a 110 százalékos vállalását eddig már 5 százalékkal túlhaladta. Az egészséges versenylendület sokat segít az üzem háromne­gyedévi tervteljesítésében. Dol­gozzék hát továbbra is ilyen len­dülettel a Kinizsi kollektívája, legyen augusztus 20 egy újabb érdemszerző ünnep az éves terv teljesítésében, illetve túlteljesí­tésében. A Kiskunhalasi Pályafenntar­tási Főnökséghez 16 szakasz tar­tozik. A szakaszok dolgozói fele­lősek a vasútvonal használható állapotáért. Munkájuk nehéz és fáradságos. De itt olyan dolgo­zók vannak, akik már ismerik ennek a munkának minden for­télyát és jól, megoldják a rájuk bízott feladatokat. Kiskunhalas és Pirtó között a 6-os páiyamesten szakasz dol­gozói őrködnék a vasútvonal épsége felett. A vasutasnapra megígérték, hogy kifogástalanul végzik fenntartási munkájukat. Az ígéret valósággá lett. Beré- nyi Imre előmunkás vezetésével az egyik brigád az állomás mel- lckvágány-fenntartási munkáját a vállalt 110 százalék he­lyett 126 százalékra teljesí­tette. A másik brigád tagjai sem ma­radiak el. Munkájuk azért is di­cséretes, mert az állomáson a sojc tolatás nagyban hátráltatta az ütemes munkát. A brigád tagjai a rendelkezésükre áltó időt jól felhasználták. így a ki­térők szabályozását, a szigetelt sínmezők ágyazatának rostálási munkáját a vállalt 110 százalék helyett 126 százalékra teljesítet­ték. Igen igyekszik Urban Ferenc, Nyerges Sándor és Sós Gyula is, akik két kilométeres szaka­szon gyomtalanított'ák a vágá­nyokat. A legfrissebb adatok szerint a szakasz dolgozói júliusban 100.1 százalékra teljesítetlek tervüket. Ezzel ismét egy lépéssel köze­lebb kerültek az első hely eléré­séhez. Kétnapos mezőgazdasági kiállítás, tenyészállatbemutató és ünnepi vásár lesz Garán Folyamatos jövedelem a kecskeméti PÄR ÉVE JÁRTAM a kecs­keméti Kossuth TSZ-ben. Az akkori elnök azzal dicsekedett: megoldotta a tsz »folyamatos pénzellátását«. A tsz kovács- és bognármúhelyt létesített. Ez más tsz-eknek is dolgozott. Az így megkeresett összeget tekin­tette az akkori elnök »folyama­tos pénzellátásnak«. Ahol ilyen elnök áll a tsz élén, ott senki nem csodálkozik, hogy a szövet­kezetben csak külterjes gazdál­kodás folyik. TEGNAP ISMÉT a szövetke­zetnél jártam. A mostani elnö­köt, Kállai Istvánt, más bordá­ban szőtték. De agronómusát is, A tapasztalt mezőgazdász és Kállai István elnök lelkes híve az újnak, a korszerű agro­technikának. A növénytermesz­tésnél elért eredmények igazol­ják, hogy helyes úton járnak. lenleg szabadtejet szállítanak, ezért naponta 100 liter sovány, lefölözött tejet kapnak vissza. Ezzel nevelik a malacokat. Ezek a tsz másik jövedelem­forrásai. A tsz bevezette a folyamatos sertéshízlalást is. A röfögő »zsírgombócokból« lesznek a forintok, amelyeket havonta kioszthatnak. Jelenleg 22 koca hízik. Szeptember vé­gére készek. Akkor újra befog­nak egy 28 tagú falkát, amely januárra kerülhet eladásra. Ja­nuárban már 48-at, júniusban pedig 73-at állítanak be hizla­lásra. A szeptemberi iáikét be­adják kukorica helyett. Jól jár vele a tsz, mert egy mázsa hízó 11 mázsa májusi morzsoltnak számit. A 22 hízónál így meg­takarítanak, 400 mázsa tengerit. Ebből újabb 60 sertést tudnak felhizlalni. Az előirányzott évi Kossuth TSZ-ben kétszeri hizlalás évi 240.000 fo­rintot jövedelmez. Emellett az ősszel öntözéses szamóca-telepet létesítenek. Rövidesen 3 holdon már telepí­tik is a szamócát. A telepen 3-5 évig csak karaszolást és kacso­lást kell végezni. A jelenlegi árak mellett ez a telep is 120— 130 ezer forintot hoz a tsz kony­hájára. IME, KÉT ELNÖK ELGON­DOLÁSA a »folyamatos pénzel­látásról«, a folyamatos jövedel- mezésrőj. Az egyik szem elől tévesztette a földet, a tulajdon­képpeni célt, a belterjes gazdál­kodást. Ezért az 500 holdas te­rületen, a mintegy 50 főből álló tagság sem tudott úgy boldogul­ni, mint lehetett volna. Kállai István új úton jár. Ö lépked a helyes úton, azon, amely a ‘fo­lyamatos, bő jövedelemhez, a boldogabb élethez, a gazdagabb országhoz vezet, Augusztus 20-án és 21-én két­napos mezőgazdasági kiállítás, tenyészállatbemutató és ünnepi vásár megrendezésére kerül sor Garán. A kiállításon résztvesz- nek a bajai járás állami gazda­ságai, termelőszövetkezetei, és egyénileg dolgozó parasztjai. Az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek terményeikkel, törzstenyészeteik legszebb példá­nyaival szerepelnek majd a ki­állításon. Bemutatásra kerülnek az agro- és zootechnikai módsze­rek mellett a szocialista nagy­üzemek gépesítésének legújabb eredményei is. Á kiállítás részvevői ankéto­kon vitatják meg a látottakat. Az ankétolt keretében gyakor­lati bemutatókra is sor kerül. Az Érsekcsanádi Állami Gazdaság konyhakertészetéből naponta mind nagyobb meny- nj íségű termék kerül exportra a belső ellátáson kívül. Napon­ta vagonszámra indulnak a kül­demények. A gazdaság eddig 58 Szemléltetik a garai szikes le­gelők öntözésének tervét, az Er- sekcsanádi Állami Gazdaság pe­dig a konyhakertészetben folyó munkákról tart bemutatót. A kétnapos kiállítás és ünnepi vásár gazdag programot tarto­gat. A Garai Vörös Traktor Ál­lami Gazdaság, a bácsbokodi Vö­rös Csillag és a dávodi Szabad­ság Termelőszövetkezetek né­gyes- és ötösfogat-bemutatói mellett, a Bajai Méntelep Lovas­bemutatót rendez. Augusztus hó 20-án este a járás legjobb kul- túrcsoportjainak szereplésével nagyszabású szabadtéri előadást rendeznek. Ugyancsak az első nap délutánján kerül sor a DISZ-fiatalok VIT-jelvényszerz* versenyének lebonyolítására. mázsa sárgadinnyét, 57 mázsa zöldpaprikát, 68 mázsa paradi­csomot és 590 mázsa uborkát szállított exportra, ezenkívül az oiszág ellátására 334 mázsa ka- larábot és 395 mázsa burgonyát szállítottak. 773 mázsa exportképes kertészeti terméket szállított le az írsekcsanádi Állami Gazdaság Búzából terveztek 8 mázsát, arattak 12-t. Árpából a terve­zett 10 helyett 17 mázsát taka­rítottak be. A növénytermesz­tési brigád tagjai munkaegysé­genként 1.02 'kg árpa-prémiumot kaptak. De a vezetők ezekkel az ered­ményekkel még nincsenek meg­elégedve. A jövő gazdasági év­ben bevezetik a vetésforgót. A talajtérkép már el is készült, fgy a talajt állandóan jó táp­erőben tudják tartani. A szántó 25 százalékán annyi kenyérga­bonát tudnak majd így termel­ni, mint a jelenlegi 40 százalé­kán. Tehát kisebb területen többet! De kell is a felszabadult te­rület a takarmánybázisra, mert a tsz hizlaldája, tehenészete sok takarmányt igényel. A mostani vezetőség másképp kívánja biz­tosítani a folyamatos pénzellá­tást, vagyis azt, hogy havonta oszthassanak előleget. Továbbfejlesztik a tehenészetet Az agronőmusnak sikerült fél év alatt a fejési átlagot meg- hatszorozni. A tehenészet ma már havonta 10.000 forintot jö­vedelmez. Tejbeadásukat no­vember Írig rendezték, Így je­A Fekete-, vagy tán a Kolcsár-brigád...? Két üzemrész, illetve két bri­gád vetélkedik a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat kebelén belül. Az egyik a bá- dogos-tamegcikkrészlegen, a má­sik meg a csőbútoi részlegen dol­gozik. A verseny akkor kezdődött, amikor megjelent a, 20 buda­pesti nagyüzem jelhívása. A versenyfeltétel komoly: az évi terv idöelölti befejezéséért folyik a csata. — Jöjjön csak velem, elvtárs — kap kézen Ternyák bácsi, a párttitkár, aki bizony már fölül van a hatvanon — nézze meg, hogy »hogyan nyomják ezek az elvtársak az ipart-«. Nagyon igazat mondott Ter­nyák Balázs, mert ahogy belé­pünk a bádogosműhelybe, ügyet se igen vetnek ránk, hanem mint a méhek, olyan szorgal­masan dolgoznak. A műhely egyik végében lemezek feksze­nek egymáson, de a másik vé­gén már az újdonsült tejszűrők- sorakoznak. Bolygassuk meg egy kicsit ezt a »méhkast« —■ indítványozom a vezetőnek, vajon, hogyan nyi­latkoznak a versenyről? Fekete elvtárs, a részlegve­zető, azonnal a versennyel kez­di a beszédet. Jaj íesx nektek, Koicsár-bri^ád l — Nem lesz könnyű győzni Kolcsárékkal szemben. (Csőbú- toros részlegJ — De győzünk! — emeli fel fejét s még a lábával i'i toppant egyet, ám a követke­ző pillanatban az arcán ülő ha­tározott szigorban belekóstol a mosoly is. Kezébe vesz egy munkadara­bot s még azt formálja, eköz­ben beszél. Első hallásra szinte hihetetlen dolgokat mond. Azzal kezdi, hagy a múlt havi átlaguk 129 százalékos volt. A csőbúloro- soké, mármint a Kolcsár-bri- gádé, 146 százalékos. De ők mégis meg akarják nyerni a versenyt. Elképedünk. Fekete elvtárs látja, hogy nem értjük, hogyan akarnak versenyt nyerni, hiszen lema­radtak 17 százalékkal. — Mindent elmondok — te­szi le a lemezt és már kezdi is. •— Múlt hónapi elmaradásunk titka egyszerű. A mi részlegünk a múlt hónapban új munkára állt át. Ebben a hónapban is. Most, látják — mutat körül — tejszűrőket gyártunk. Hát ezt meg is kellett tanulni! — Most már jól megy. Ezekből 15.000-et készítünk ebben a hónapban. De terven felül még mást is adunk. — 120 darab petróleumos kannát — avatkozik közbe Len­gyel Marika a forrasztóasztal- tól, aki félfüllel oda-oda figyel ránk, hogy mit beszélünk. Fe­kete elvtárs csak a fejével bó­linthat, mert Szarvas István, — alighogy az elölte szóló abba­hagyta, — tüstént rávágja, hogy még 420 vasúti tárcsa is készül terven felül. Kezd eloszlani a kételyünk, mert úgylátszik, itt minden dol­gozó tisztában van azzal, hogy mit kell csinálniok. — Nem lesz itt baj! Győzünk mi! itt vannak ezek a tejszii- rók — emel elénk egyet Fe­kete elvtárs. — Amikor meg­kezdtük a gyártását, bizony 13 perc alatt lett kész egy darab. Most? Hat perc alatt onnan, ideér — mutat tekintetével a lemezektől — a készáruig. Nincs is tovább ok a kétely­re, miután Fekete elvtárs még azt is elmondja, hogy a jövő hó­naptól kezdve csaknem az ép végéig egyforma jellegű mun­káik lesznek, fűszeres dobozo­kat készítenek. Magasra emel­kedik majd a százalék. — Akkor aztán jaj lesz nek­tek, Kolcsárék! — mondja mo­solyogva, — lepipáljuk őket. Mitől les » keserű a bádogosok szájaíze ? De biztos, hogy Kolcsáréknak is volna ehhez pár szavuk. Ugorjunk hát be hozzájuk is. Itt is szorgosan folyik a mun­ka. Megy a hegesztés, rág a re­szelő. Hihetetlen gyorsasággal hészülnek a mosdóállványok. Kolcsár Jenő magas, barna fia­talember, nem teszi le a for­rasztópisztolyt, csak egy pilla­natra áll meg a munkával. — Most megint jöhetnek utá­nunk a Feketéék. Attól lesz ke­serű a szájuk ize, amit a jövő héten megkezdünk — mondja, és dolgozik tovább. Kérésünk­re elárulta, mitől lesz keserű a bádogosok szájaize. —! öten vagyunk a brigád­ban, havonta 300 darab mosdó- állványt kell elkészíteni, hogy teljesítsük a havi tervet. Mint­ha befejezte volna, ismét hoz­zálátott a forrasztáshoz. Zsig­m.ond Károly, a mellette dol­gozó szólal meg, aki éppen az utolsó simítást fejezte be az előtte léim állványon. Kicsit közelebb hajolt Kolcsár elvtárs­hoz: — 230! — Nagyszerű! — figyel fel Kolcsár Jenő, — akkor a jövő héten már át is állunk a jö­vő hónapi tervünkre. Majd ma­gyarázókig megismétli; — A jövő hét már a jövő hónapé! Ki lesz a győztes? Most döntse hát el az ember, hogy ki lesz a győztes? Egyelő­re csak annyit látni, hogy mind­két részről nagy a lelkesedés és mindkét brigád tagjai megfeszí­tett erővel dolgoznak. Mégis, ha döntőbíráskodásról lenne szó, azt kellene mondani, hogy .. .az győz, aki ügyesebb, lelemé­nyesebb, jobban kihasználja a munkaidőt. Itt azonban úgy alakult a helyzet, hogy mindkét versenytárs ügyes, leleményes és győzni akar. Sebaj! Év végén majd végleg kitudódik. Addig pe­dig, hajrá vasasok! 'Eszik Sándor.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom