Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-05 / 183. szám

Kecskemét város özeméinek párt, gazdasági és tömegszervezeti vezetői a termelés technikai színvonalának emeléséről tárgyaltak Kecskemét város üzemeinek párttitkárai, igazgatói, ÜB-elnö- kök és DISZ-lítkárok a városi pártbizottság épületének nagy­termében, szerdán délután ösz- szeültek, hogy megvitassák: mit kell tenni üzemeikben a terme­lés technikai színvonalának emeléséért. Figyelembevéve az üzem adottságait s azt, hogy sa­ját erőből mit lehet és kell meg­csinálni. Halanda elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd a szocia­lizmus gazdasági alaptörvényé­ből kiindulva, igen részle Lesen, sokoldalúan elemezte a technika fejlesztésének szükségességét, le­hetőségét, módszereit. Hangsú­lyozta: csak a technikai színvonal emelésével lehet életszínvonal emeléséről beszélni. Mivel az életszínvonal emelése köz­ügy, az egész nép ügye, ép­pen ezért a termelés tech­nikai színvonalának emelé­se ügyét is az üzemi dolgo­zók mindegyikének egyik legfontosabb ügyévé kell tenni. A tapasztalat arra utal, hogy nincs olyan erő, mely megaka­dályozza a dolgozók ilyen irá­nyú segítését, tevékenységét. Csak a dolgozókkal együtt tud­juk megoldani a termelés tech­nikai színvonalának emelését, mely a termelékenység növelé­sét, az önköltség csökkentését szolgálja. Halanda elvtárs többször elis­mételte: a termelés technikai színvo­nalának emelése elsősorban a párt ügye, mert a párt ezzel is a nép ér­dekeit szolgálja. Pártügy, de egyben az üzem minden egyes dolgozójának ügye is, Hogy mennyire így van, iga­zolja Illés elvtársnő, a Kecske­méti Kinizsi Konzervgyár párt­titkárának felszólalása is, El­mondotta, hogy egy 15 éves diákgyerek felkereste őt s kö­zölte vele, hogy három napja gondolkodik azon, hogyan lehet­ne a konzervgyárban a velőzés munkáját meggyorsítani, köny- nyíteni. Javaslatot is tett. To­vábbá szólt arról is Illés elv­társnő, hogy tavalyelőtt hasz­nálatos kisgépek közül több el­tűnt az üzemből. Éppen ezért megnőtt a kézi erővel végzett munka. A csemegeuborkát je­lenleg is körömkefével tisztít­ja!:. Az itt dolgozók közül töb­ben megkérdezték: nem lenne olcsóbb, ha géppel csinálnák? Elmondotta, hogy a pártszer­vezet sem karolta fel sok eset­ben a dolgozók igen helyes kez­deményezéseit. Pedig több olyan dolgozó van, mint Végh József elvtárs, konzervmester, akinek helyes és jó javaslatai közül sokat még nem valósítottak meg. Végezetül elmondotta Illés elvtársnő, hogy a dolgozók tech­nikai színvonal emelésére szol­gáló javaslatait a pártszervezet a jövőben jobban támogatja és biztosítja azok bevezetését is. Szakáll elvtárs, a Bács Kis­kunmegyei Építőipari Vállalat ÜB-elnöke elmondotta, hogy a dolgozók közül többen kértek kalodát, mert ezzel meg tudják gyorsítani munkájukat, olcsóbbá teszik az építkezést. Közölte to­vábbá, hogy megvizsgálják, hogy a tavaly beadott 247 újításból mennyit vezettek be. A többi felszólalók is hasonló elgondo­lások alapján tudatták: a tech­nikai színvonal emelése szüksé­ges, mert az éves ’vállalások tel­jesítését segíti elő. Gombos Aladár elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztály vezetője zár­szavában felhívta a figyelmet: a termelés technikai szín­vonalának emelése nem vá­lasztható el az évi verseny­vállalások teljesítésétől, sőt azt kell elősegítenie. Ha mái ez így van, akkor ez a munka is pártügy, a pártszervezetek ügye. Segítségükkel kell a ter­melés technikai színvonalának emelését megoldani. Enélkü! csak beszélünk az életszínvonal emeléséről, a termelékenység növeléséről, az önköltség csök­kentéséről. Üzemeink párt, gazdasági és tömegszervezeti vezetői biztos, hogy ezt a feladatot is mint sok­annyi mást, sikerrel megoldják. Erős János munkacsapatánál a bácsbokodi határban Wem olyan könnyű eligazodni járatlan embernek a bácsbokodi határban. Mégis, ha Erős János cséplőgépét keresi, el nem té­vedhet. Számontartja őket az egész bácsbokodi határ, hiszen ez a legjobb munkacsapat az egész megyében, s már az or­szágos versenyben is az élre kerültek. Augusztus 3-án délig 4012 mázsát csépeltek el, s mire bealkonyodott, további 100 má­zsa cséplésével végeztek. Éppen nagy munkában van a gép, mikor odaérünk. Erős Já­nos ott áll gépe mellett. Elme­séli, hogy mikor eljutott hoz­zájuk a híre, hogy országosan is az elsők között vannak, na­gyon megörültek. Tavaly is már olt volt nevük az országos verseny élenjárói között, de ak­kor a harmadik helyre szorul­lak. — Az idén azonban már nem engedünk az elsőségből — jelenti ki határozottan Erős Já­nos és a fáradhatatlanul, ügye­sen dolgozó emberek felé int: I— itt a bizonyíték. Tegnap a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet szérűjén csépel­tek a 11-es számú tanyán. Mi< kor ott befejezték a munkát, alig fél óra alatt áthúzatták a gépet a másik tanyára. Gyorsan beál­lították, s már ment is. tovább a munka. — Az eső azonban nagyon sokat akadékoskodik — mond­ja Erős János, — de már meg­találtuk a módját, hogyan fog­hatunk ki az időjáráson. Az összehordott gabonát nemcsak esőtől védő ponyvával takarjuk le, hanem alája vastag szalma­réteget rakunk, így a gabona nem ázik át és a gépnek sem kell leállni. A jó eredmény természetesen az együttes összefogásnak kö­szönhető. Nemcsak a munka­csapat tagjai, hanem & termelő- szövetkezet fogatosai is felelős­séget éreznek azért, hogy a hor­dással a cséplés gyors ütemét ne akadályozzák. Mikor este abbahagyják a munkát, mindig megnézik, a reggeli megindu­láshoz van-e elég összehordott gabona. Ha kevés van, nem saj­nálják a fáradságot. Csinta­lan György a napokban haj­nali egy órakor kezdett hozzá a hordáshoz, hogy hajnalra le­gyen munkája a gépnek. Beszélgetés közben az embe­rek időnként meg-megálltak, fi­Zuhogó esőben érkezett meg a kiskunfélegyházi Móra Ferenc ■»kiváló kultúrház« Déryné együttesével július 31-én a kü­lönjárat Csolyóspálosrá. Csiz- marek Mátyás mulatságos szín­művét, a Bujócskát mutatják be a szabadtéri színpadon — így tervezték eredetileg. Az eső pe­dig kitartóan zuhogott. — Hol tartsuk meg? — vető­dött fel a kérdés. A községnek nincs állandó jellegű kultúrott- hona, a szép szabadtéri színpad pedig most nem használható. — Bármilyen helyiségben el- játsszuk a darabot — javasolták a szereplők, szinte egyszerre, amikor Csaba Gyula, a kultúr­ház igazgatója, ki akarta hir­detni hasonló javaslatát. A köz­gyeltek. Vidra Sándor az ele­vátor mellett állva egyszer csak odakiáltja a többieknek: — Gyorsabban emberek! Mig ránksötétedik még húsz mázsát el kell csépelni. Wéber István szalmateregető kicsit kötekedve, de azért ko­molyan válaszol: — Ne félj, lesz ott még ötven is! A mi munkacsapatunk nem hagyja magát. S a gép egyenletes zúgását messzire viszi az alkonyodó esti szellő. A munkacsapat tagjai to­vábbra is az elsőségért harcol­nak. A hét végére 5000 mátsás eredményről akarnak számot- adni, s ha így halad a munka, vajon ki kételkedne abban, hogy ígéretüket teljesitik? ségl népművelési ügyvezető vé- gülis mentőötletként közölte, hogy "van egy terem, amely töb- bé-kevésbé alkalmas az előadás céljára — csak egy kicsit szűk. A szereplők pedig vidáman, bi­zakodó lelkesedéssel kezdtek hozzá az előadás előkészületei­hez. És mi történt este? A terem zsúfolásig megtelt, kívül majd­nem mégannyl érdeklődő, aki már nem fért be. Fáradhatatla­nul várnak, pedig esik az eső. Az előadás megkezdődik, az együttes tagjai úgy játszanak az ingó deszkapadlón, mintha a legfényesebb színpadon állná­nak, minden tudásukat, szívü­ket, lelkűket adják. Ki tudná megszámlálni, hányszor zúgott fel az elismerés tapsvihara, a felszabadult vidám kacagás? Csak köszönetét mondhatunk mi, csolyóspálosiak, az együttes minden tagjának, a járási kul­túrház igazgatójának, a lelkes szereplőknek, akik fáradságot nem ismerve eljöttek ide hoz­zánk, hogy derűt, vidámságot árasztó előadásukkal az igazi kultúra tiszteletére és szereteté- re tanítsanak bennünket. Már régen béleveszett a me­legen búcsúzkcdó szereplők gép­kocsijának árnyéka a távolba, árúikor mi még mindig utánuk néztünk és arra gondoltunk, •— jöjjenek minél sűrűbben hoz­zánk, szeretettel visszavárjuk őket. Felföldi Lászlóné Csolyóspáloa, 6 75 kiló búzái osztottak eddig előlegként egy munkaegységre a bácsbokodi Vörös Csillagban A bácsbokodi Vörös Csillag Termelőszövetkezet az idén is gazdag termést takarított be. Az egyik 40 holdas búzatábla 18 mázsát adott holdanként. Jól fizettek a község többi részén fekvő tábláik is. Így a szövetkezet tagjai között az elmúlt napokban munkaegységenként 6.75 kiló búzát tudtak osztani előlegül. A tagság elhatározta, hogy ebből munkaegységenként 1.75 kilót — összesen mintegy 400 mázsát szerződéskötéssel, állami úton érté­kesítenek. A közeli napokban újabb 2 kiló búza kiosztására kerül sor munkaegységenként. A tagok kamrái máris megteltek az elő­legként osztásra került búzával. Evetovics István 260 munkaegy­sége után 22 mázsa 75 kiló, Sós András 250 munkaegysége után 21 mázsa 88 kiló, Laki József 262 munkaegysége után 22 mázsa 92 kiló gabona részesedéshez jutott, Déryné együttes“ Csolyóspáloson A kiskunfélegyházi járásban együtt halad a gabona, élőállat és állati termék begyűjtés Megyénkben a járások gabonabegyűjtési versenyében már a. cséplés kezdetétől vezet a kiskunfélegyházi járás, A legutóbbi értékelés szerint augusztus 1-től több, mint 167 vagon kötelező gabona begyűjtése mellett mintegy 4500 mázsa szabadgabonát is felvásároltak. A gabonabegyűjtésen kívül az élőállat és állati termék be­gyűjtése sem szorul háttérbe, hanem ezzel párhuzamosan halad. A járás területén minden cséplőgépnél jelen vannak a tanács, vagy a begyűjtési hivatal megbízottai, akik az értékesítési szer­ződéskötés mellett elbeszélgetnek a termelőkkel a hízottsertés-, baromfi- és tojásbeadásról is. Azt, hogy ezek a beszélgetések eredményesek, bizonyítja az a tény Is, hogy a tervhez viszonyítva ebben a járásban gyűjtötték be a legtöbb hízottsertést, baromfit és vágómarhát az elmúlt hónapban. Több község, például Gátér is túlteljesítette július havi ser­tésbegyűjtési tervét. Hasonlóan jól halad az élőállatbegyűjtés Kiskunfélegyháza városban is. Itt a 121 mázsa kötelező beadáson felül még 199 mázsát gyűjtöttek be szerződéses alapon — vagyis több, mint kétszeresét az előirányzott mennyiségnek. Tojásból az esedékes 39 mázsa helyett, 57 mázsát adtak át a termelők a be­gyűjtő vállalatnak, Az eredmények hangosan beszélnek a fülöpszállási Vörös Csillag TSZ*ben is A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet már aratás közben teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. Több, mint 200 mázsa kenyérgabonát szállított s ezzel kukoricabeadá­sának is eleget tett. A gondos munka meghozta gyümölcsét. A búza átlagtermé­se elérte a 10—12 mázsát s többi növényük is felülmúlja az egyé­ni gazdákét. A termelőszövetkezeti vezetés megszilárdulását különösen az aratásra való felkészülés tükrözi legjobban. A tagság egyöntetűen résztvett a szemveszteség nélküli betakarításban. A vezetőség a gépi aratástól függetlenül mint­egy 20 aratópárt állított össze. Az aratópárok — élükön a kom­munistákkal: Losonczi György párttitkárral, Vida Imrével, László Károllyal, Kozma Sán­dorral s a többiekkel — fárad­ságot nem ismerve dolgoztak. Párját ritkította ez a lelkese­dés, amellyel összefogóit a tsz öregje, fiatalja, kommunista és pártonkívüli egyaránt. Losoncz Mihály tsz-elnök büszkén jelentette nemrég a ta­nácsházán, hogy 3 kg. gabonát osztottak munkaegységenként. Végh Gábor 9 mázsát, Páli Já­nos nyolcat kapott. A cséplés befejezése után még ennyit osz­tanak csak búzából az eddigi becslés szerint. Lesz olyan csa­lád, amely csak kenyérgaboná­ból 40 mázsa körül kap. Nincs ok az aggodalomra: va­jon az idős dolgozók megtalál­ják-e számításukat a tsz-ben? A Vörös Csillag TSZ-ben a 70 éves Daczi Antal 5 mázsa, az ugyan­ilyen idős László Károly 4 má­zsa gabonát kapott. Ez a két példa Is megsemmisíti az ellen­ségnek a termelőszövetkezet el­leni minden rágalmát. Mikola Zsigmond. A kiskunhalasi vasutasok készülnek a vasulasnapra A jó munka gyümölcse as élüsemi cím Ami nem sikerült az állomás dolgozóinak, azt elérték a fű- töháziak: elnyerték az élüzemi címet. Nem volt könnyű dolog, de a műszakiak és fizikai dol­gozók összefogása, az egész kol­lektíva lelkes munkája meg­hozta a várt sikert. Kilométer- tervüket a vállalt 5 százalék helyett 24 százalékkal túltelje­sítették. Mivel a mozdonyoknál a kisebb javításokat a moz­donyvezetők és fűtők végezték, így 13.2 százalékkal csökkentet­ték mozdomyjavítási költsége­ket. Ami népgazdaságunknak is igen előnyös: az első félévben 182.500 tonna árut továbbítottak terven felül. Ez azért is emlí­tésre méltó, mert ezzel egyidő- ben nagy mennyiségű szenet takarítottak meg. A legfrissebb kimutatás szerint a megtakarí­tott szénből 14 napig el tudják látni a fűtőház összes mozdo­nyait. Többen kiszámították, hogy ez a szénmennyiség 310 vasutascsalád téli szénszükség­letének felel meg. A munka oroszlánrészét a mozdonyvezetők és fűtők vál­lalták magukra. Barta Gyula mozdonyvezető, Babenyecz Im­re és fűtőtársa 70 óráig volt egyfolytában szolgálatban. Ez időben megtettek 657 kilométert és 77 perccel előbb érkeztek az állomásra, mint ahogy a menet­rend előírta. Ez a célratörő, következetes munka július hónapban sem csökkent. Július 22-től 29-ig 2089 tonna, azaz 100 vagon áru­val szállítottak többet a terve­zettnél. Ezért dicséret illeti Nagy Sándor mozdonyvezetőt, Pánczél József fűtőt, akik több tonna áru szállítását vállalták, mint amennyit számukra előír­tak. Pontos adatok szerint 718 tonnát. Retek Sándor mozdony- vezető, Huszár István fűtő 376, Zombori Sándor mozdonyvezető, Mintái Ádám fűtő 343 tonna áruféleséget szállított terven fe­lül. Az élüzemi ünnepség előké­születei még lelkesebb munkára serkentik a fűtőház dolgozóit. Céljuk: megtartani az élüzemi címet. Készülődés a mezőgazdasági kiállításokra Augusztus hónapban a megye 9 községében és városában ren­deznek járási mezőga2dasági kiállítást. Ezeken a kiállításo­kon a járások legjobb ered­ményt elért állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és egyéni gazdái mutatják be legújabb termelési eredményeiket. A leg­jobb eredményt elérők között jelentős összegű jutalmakat is szétosztanak. A kiállításokra már megye- szerte készülnek állami gazdasa­gaink, termelőszövetkezeteink és a legkiválóbb gazdák. A garai Vörös Csillag Termélőszövel ke­zet agronómusa már megkezdte a különböző növényfélékből a mintakévték összegyűjtését, A Fürst Sándor Termelőszövetke­zet főként állatait kívánja be­mutatni. öt darab tenyészbiká­jából kettőt, továbbá anyagöbé- ket, kancákat, teheneket — ösz- szesen 22 állatot *— visz a kiál­lításra. A Kossuth Termelő- szövetkezet Cornwall sertéste­nyésztésének legszebb példá­nyait készíti elő a kiállításra. Nagy a készülődés Soltvad- kerten is. Az itt megrendezendő kiállításon a termelőszövetkeze­tek többévi fejlődéséről is ér­dekes anyag kerül bemutatásra. Ezenkívül silóbemutatóra is készülnek, valamint a földmü- vesszövetkezet segítségével meg­rendezik a mezőgazdasági kis­gépek kiállítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom