Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-04 / 182. szám

történelem íródik Csátalján 1935 július. Az új élet formá­lásának lázában ég Csátalja, ez a szépnevű bácskai község. A kultúrház híradója, színes pla­kátok serege nevek sokaságat harsogja, hirdeti s ezeknek a ne­veknek gazdái már mind o:t vannak a boldogulás útjára lé­pők nagy családjában. Néhány hete kezdett mozogni a föld, er­jedni a szándék Csátalján, mint mustban az apró buborékok. S a mozgáson! földindulás lett. A napról-napra szaporodó jelentkezők azóta az új belépők egész áramlatát von­ták maguk után á szövetkezed gazdálkodás útjára. termelési ágat akarják elsősor­ban folytatni. Sokat forog most kezükben a határ térképe. A dávodi út mentén, a csatorna partján akarnak elhelyezkedni, ahol nemcsak a legjobb 'szőlők vannak, de kiváló lehetőség az öntözéses gazdálkodásra. Két erős folyam: a Budai és Kossuth TS3, s két fiatalabb patakocska: a két újonnan ala­kult tsz nyaldossa már Csátal­ján a régi élet, az egyéni gaz­dálkodás szigeteit övező gátakat. Ezeket a gátakat kell az elkö­vetkező hetekben ledönteni még. A községi pártbizottság irá­nyításával a liélyi erők dia­dalmas, szép munkát végez­tek eddig is. De erejükből sokkal többre te­lik. A siker adjon még több tü­zet, lelkesedést számukra. Sok agitációs érv, módszer van még kihasználatlanul. A kultúrbri- gádok még nem vesznek részt a kultúragitáció jelentőségéhez s hatásához mérten a szervezés­ben. A termelőszövetkezetek sok eredménye még véka alatt he­ver s nem gazdagítja a népne­velők mondanivalóját. A tsz- tagság egyrésze még nem agi­tál hangos szóval s tervszerűen, Van még üres hely a népszerű­sítő plakátok, meggyőző írásbeli tények számára is az üzletek kirakataiban, hirdetőtáblákon. Ezeket a sokrétű lehetőségeket, eszközöket kell maximálisan fel­használni a nagy cél érdekében. A szervezési agitáció lángját olyan magas hőfokra hevíteni a hátralévő időben, hogy a for­rongó erők harcából az új, a termelőszövetkezeti község címet viselő Csátalja szülessék meg mielőbb. A példa a Budai Nagy Antal TSZ — amely kemény harcokban ta­posta ki a szövetkezeti mozga­lomnak azt a boldog jövőbemu­tató, biztos útját, amelyen most új tízek és százak indulnak el Csátalján is a felemelkedés, az egyetlen érdemes paraszti élet felé. A legutóbbi közgyűlésen 19 új tagot vett fel ez a tsz. S a népnevelők soraiban, akik ma a csálaljai határt járják, az elsők között a Budai TSZ kommunistái, agitátorai halad­nék. A legmeggyőzőbb érvvel: saját, boldog életük ezernyi tényével tesznek hitvallást a szövetkezet mellett. Az üzemi pártszervezet, a tsz 7—8 tagú szervezőbizottságának munkáját a községi pártbizotf- <ág irányítja, segíti, lelkesíti s fogja össze egységes harci erővé a tömegszervezetek, pedagógusok agitációs ténykedésével együtt. S ahogyan az új tsz-tagok szá­ma gyarapodik, úgy duzzad a népnevelők tábora is, hiszen az újonnan belépettek máguk is agitálnak a még kí- vülmaradottak között. Gazdag bizonyítékoktól ter­hes a népnevelők tarsolya. többet terem utána a föld és kevesebb kiadással, hiszen a gépi sorkapáiást ma már mindössze 22 forintért végzi a gépállomás. Vannak, akiket az öregek élete, sorsa érdekel. Ezeknek az idős Hajdú Józsi bácsi dicsekszi el, hogy kenyere, élelme, ruhája, mindene megvan a tsz-ben s idén is megtelik kamrája, pad­lása már az eddig elért 263 munkaegységre kapott járandó­ságtól is. Megszületett Csátalja negyedik tis-e A múlt hetekben a Buda. Nagy Antal és Kossuth TSZ-ne lépő tagok mellett új termelő- szövetkezet is alakult Gáoor Áron néven. Most vasárnap pe­dig tíz taggal, 30 hold szőlőterü­leten létrejött Csátalja ne­gyedik tsz-e, az Uj Tavasz. Alapító tagja Schmidt József elvtárs, a járási pártbizottság tagja, Hargitai József, Heinrich Gáspár s számos más, főleg né­metajkú dolgozó paraszt. Az új termelőszövetkezet lét® rejötte Csátalja hírneves szőlő- termelése fellendítésének zálo­ga. Ebben különösen a német­ajkú őslakosok a kiváló meste­rek. A tsz-be tömörülve ezt a Érvek sokasága szolgál fegyve­rül, legyőzni a bizonytalankodást, hitetlenséget, az ellenség sugall­ta rémhíreket s leverni a ma- radiság kilincseit. A csátalijai egyéni gazdák többségét a jöve­delem, a megélhetés " lehetősége érdekli leginkább a szövetke­zetben. Nos, a Budai Nagy Antal TSZ­ben az idén 51 forintot ér egy munkaegység. Az átlagos teljesítmény férfiak­nál 300-tól 500 munkaegységig terjed, — a jövedelem tehát eléri a 15—95.000 forintot, ' tisztán csak a közös részesedés­ből. De például Eisenhut Antal­nak eddig teljesített 760 munka­egysége után máris több, mint 39.0QO forint jár. Gabonából 8 5 mázsás átlag esetén 4 mázsa osztalékot terveztek. De az át­lag eléri a 9—12 mázsát (a Ju­lis- és Katona-tanyán 14 mázsa is meglesz) s így a részesedés is iegalább duplája lesz a terve­zettnek. De 4 kilójával is szé­pen jut. A László-család az apa eddig elért 701 munkaegysége gtán máris 28 mázsa gabona gazdája. Kit ez, kit §ma? vbnz legin­kább a szövetkezet felé. Márton Jójsefné Bori nénit a gyerme­kei jövője, hiszen hat lány any­ja. Egy 'már okleveles tanító, a többi is tanul, ki gimnáziumban, <ci kollégiumban. Ne szégyen­kezzenek majd az anyjuk miatt, na megkérdezik őket: hogyan gazdálkodik a szülő? No meg esak szebben ruházkoŐbMi gaz­dagabb kelengyével mehet íérj- nez az a lány,' akinek szövetke­zeiben keresi a rávalót az any- ia. Másutt fogas számtanpéldát adnak fel a népnevelőknek a dolgozó parasztok: számítsák ki, tényleg olcsóbb, jobb-e a gépi munka? A népnevelők ilyenkor előveszik az előrelátó Schmidt Oszkár aígronómus által készí­tett kimutatást s bebizonyítják, nogy a tsz-ben például egy hold kukorica termelési költsége 1458 forint s ebben az égvilágon minden benne van: a tarlóhán­tás, mélyszántás, műtrágyázás, tárcsázás, a ráeső kamat, föld- járadék, stb. S minél töhb a ter­més. annál kisebbre zsugorodik a költség. A négyzetes vetés meg éppen kétszeres haszon: Qjckebizótilágyaink életé hői Augusztus 6-án emlékezik meg a békeszeretó világ a hiro- simai atombomba ledobásán.ik 10. évfordulójáról. Ezen a na­pon pusztította cl egy borzal­mas robbanás ennek a több százezer lakost számláló japán nagyvárosnak az épületeit és la­kosságának nagyobbik felet. Az évforduló alkalmával megyénk békebizottságai több helyen to­vábbították a békeharcosok megelékező leveleit a hirosimai bókebizottság számára. Kiskun­halasról ötvén, Baján eddig öt békeharcos küldött meleg, ba­ráti hangú megemlékező soro­kat Japánba. * Augusztus 6-án, és az azt meg­előző időben megyénk 1450 Ué- kgbizotl&áiga békeesteken, ben­sőséges hangulatú békebeszél­getéseken emlékezik meg a hi­rosimai tragédiáról. Ezeken a találkozókon a békebizottságok aktívái az Országos Béketanács időszerű kiadványai alapján is­mertetik a hirosimai atomrob- hanás körülményeit, felolvasá­sokat tartanak, kiselőadásokat rendeznek. A békebeszélgetése­ken, békeesteken tárgyalják meg a nemzetközi élet legújabb eseményeit is. Részletesen is­mertetik a részvevők előtt a helyi békebizottságok a közel­múltban befejeződött genfi ér­tekezlet eseményeit és tanulsá­gait is. * Békebizottságaink a legutób­bi időben megyénk egyes vidé­kein jelentős fejlődést értek ei. Számbeli ós szervezeti megerő­södésük egyik bizonyítéka, hogy több helyen, községben, város­ban csúcs-békebizcttságok ala­kulnak, hogy összefogják és közös keretbe foglalják az egy­re gyarapodó területi, helyi, üze­mi békebizaltságok tevékenysé­gét. Csúes-békebizottság alakult a közelmúltban például Kis- knnmajsán, ahol már eddig több, mint 50 helyi békebizott­ság tevékenykedett. Hasonló tsúusszerv létrehozásáról beszél­nek Kiskőrösön is. * A közelmúltban meleghangú, baráti érzésekkel telített köszö­nőlevél érkezett a kalocsai bá- kebizottsághoz Lidicéről, a fa­siszta barbárság által elpusztí­tott csehszlovák községből. A levelet lapunkban már közöltük. Mcst hír érkezett arról, hogy a kalocsai békeharccsck közös le­vélben szándékoznak válaszolni a lidicei békebizottságnak. A csehszlovák békeharoosok kéré­sére el is küldik Kalocsáról a lidicei mártírok emlékére állí­tott emlékmű fényképeit és azo­kat a felvételeket, melyek az avatási ünnepségről számolnak be. * Három új békebizottság ala­kult a közelmúltban Kiskunfél­egyházán. Az új békebizottságok az Attila utcában, a Dózsa György úton és a Horváth Zol­tán utcában fejtenek ki béke- agitációs tevékenységet. KÖNYVESPOLC SZÉCSI MARGIT: MÁRCIUS Egy újat kereső fiatal költő szenvedélyektől átfűtött, lázn-r daz;ó, gyakran élesen kitörő hangja szólal meg e kötetben. A verseket a dolgozó emberek közösségével való mélységes együttérzés fűti át. ' VÉSZI ENDRE: KETTEN hazafelé -A küldetés« című nagysi­kerű regény írója e művében két katonaszökevény sorsáról szárnol be a második világhá­ború forgatagában egészen a felszahadulásig. Kass János il­lusztrációival. DARVAS SZILÁRD: TRÉFÁS KALAUZ A szerző a nevettetés fegyve­rével, igyekszik kifigurázni éle­tünk apróbb-nagyobb visszássá­gait. A gyűjtemény ciklusokra tagozódik: a »Tréfás kalauz«, »Pesti séták«, "Verses szatírák«, »Vándor Zseni és Társai«, ->A kultúra és vidéke« és a »Törté­netek Ferikéről^. Szürszabó Jó­zsef Moukácsy-díjas, illusztrá­cióival. Számolj a Irinái munkás« oszfctlç Ijôlçzeiérôl és fejlődéséről A kínai munkásosztály az el­múlt néhány év alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül. E fej­lődés egyik legszembetűnőbb mutatója a kínai szakszerveze­tek taglétszámának ugrásszerű megnövekedése. A kínai szak- szervezetek alapszervezeteinek száma az 1952. évi 180.000-ről 1954-re 2OÖ,0OQ»re emelkedett, A szakszervezetek taglétszáma 1949— 54 között 2,370 000-ról 12,450.000-re szökött fel, 1949-töí 1953 elejéig mintegy 125.000 munkást emeltek ki és léptet­tek elő a gyárakban, bányákban, üzemekben, stb. A kiemelt mun­kások közül 7800 gyárigazgató, vagy igazgatóhelyettes lett. Több mint 19.200 munkást képeztem ki vezető technikussá. 1954- ben több, mint 253.000 új szak­munkást képeztek ki. A techni­kumot végzettek száma megha­ladja a 13.000-et. A Kínai Nép- köztársaság első országos népi gyűlésébe 100 élmunkást válasz­tottak be. A kínai munkásosztály e gyors növekedésének hatása megmu­tatkozik a munkaverseny fejlő­désében is. Míg 1950-ben 683 ezer munkás vett részt a mun­kaversenyekben, 1952-ben már 2,820.000, s 1953-ban a kína, munkások 80 százaléka. 1950—53 között a kínai mun­kások több, mint 1,643.708 újí­tási és ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be. A benyújtott ja­vaslatokból 781.956-ot eifogadtan és bevezettek a különböző ipar­ágakban. Az 1953-ban elfogadott mintegy 66.379 javaslat elfoga­dásával és alkalmazásával közel 110 millió jüant (660 millió fo­rint) takarítottak meg az állam­nak. Ugyanebben az évben a kínai élmunkások és kiváló munkások száma elérte a 370 ezret. Az állami és vegyes vál­lalatokban a munkatermeie- kenység; 1949-et 100-nak véve, 1950- ben 125, 1951-ben 146, 1952- ben pedig 186 volt. Nagy mértékben emelkedett a munkások élet- és kulturális színvonala is. 1951-hez viszo­nyítva az állami vállalatokban kifizetett berek összege 11—36 százalékkal volt magasabb 1952- ben. 1949-hez viszonyítva az egész országban a kínai munká­sok bére általában 60—120 szá­zalékkal emelkedett. (1952-t véve alapul.) 1953-ban a béremelke­dés 5 százalékos volt. 1952-ben közel 600.000 munkáscsalád ka­pott új lakást, 1950-ben 360 szakszervezeti könyvtár állott a munkások rendelkezésére, 1954- ben ez a szám 9600-ra nőtt. 1954- ben összesen 12.376 munkásklub működött, azaz több, mint 14- szerese az 1950. évinek. 1951- bep 150 szakszervezeti filmvetítő működött, 1954-ben már több, mint 1400. Az utóbbi években ezrével alakultak ■' a munkás kuHúrcsoportok. Jelenleg több, mint 8000 ilyen csoport műkö­dik ■ a Kínai Népköztársaság egész területén. 1949—53 közölt a kínai szakszervezeti könyvki­adó 339 féle könyvet, folyóiratul adott ki, több mint 5 miilió pél­dányban. A kínai munkásosztálynak erő­södtek kapcsolatai a külföldi or­szágok munkásosztályaival. Nem teljes adatok szerint 1949—54 között kb. 95 kínai munkáskül­döttség járt külföldi országok­ban. Ugyanezekben az években 33 ország több, mint 529 mun­kásküldötte látogatott el a Kí­nai Népköztársaságba. Nagy fejlődés tapasztalható a kínai munkásbiztosítás és mun­kásvédelem terén is. 1952-ben a kínai állam 160 millió jüant for­dított munkásvédelemre. Ugyan­ebben az évben a munkásbiz'.o- sításra fordított összeg az egész országban elérte a kifizetett be­rek 10 százalékát. 1954 végéig összesen 164 szanatórium, kór­ház stb. került a kínai szakszer­vezetek kezelésébe. A szanató­riumokban és kórházakban ke­zelt munkások száma mintegy: 800.000 volt. A kínai munkásosztály traktorokkal segíti szövetségesét, a dolgozó parasztságot. >000000000-00-00000000000-00000-0 0-0-000-0-00-&0-CKXK>C>0<> A terméskilátásokról mohácsi Károly, a megyei tannes mezőgazdasági Ígiízgatúja nyilatliozaia — Megyénkben igen szépen fejlődik a kukorica, napraforgó, répa és egyéb kapásnövények. Ezekből a jelek szerint az elmúlt évinél lényegesen jobb termés várható. A termelőszövetkezetek termésátlagai mind gabonából, mind kapásnövényekből 2—3 má­zsával meghaladják az egyéni gazdák termésátlagait. Ez részben a csapadékos időjárás eredménye, de elsősorban az időben vég­zett növényápolásnak köszönhető. Megyeszerte még az aratás előtt mindenütt elvégezték a háromszori kapálást, s ez a munka bár kisebb mértékben, de az aratás alatt is folyt. Eddig a gépál­lomások 26.000 hold növényápolást végeztek el a termelőszövet­kezetekben. A kapások háromszori megművelését figyelembe véve, ez 41 százalékos gépi művelést jelent. Most az aratás után a felszabadult munkaerőt a gazoló kapálásra fordítják a termelő­szövetkezetek. Jó közepes termést ígérnek a szőtök és gyümölcsösök is. A védekező munkák következetes végrehajtásával mind a szólót, mind a gyümölcsösöket megmentettük a kártevőktől. Különösen eredményes volt a peronoszpóra és a kaliforniai pajzstetű elleni védekezés. Ennek köszönhető, hogy a gyümölcstermés jelentős része exportképes és már eddig többszáz vagon gyümölcsöt szál­lítottak el a megyéből,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom