Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-30 / 203. szám
9 X. ÉVFOLYAM, 203. SZÄM Ára 50 fillér 1955 AUG. 30. KEDD Európa békéje és a leszerelés Az európai kollektív biztonságot semmi sem befolyásolhatja olyan döntő mértékben, mint az a gondolat, amely az államfők közötti genfi értekezlet utáni légkörben került felszínre az európai politikában: a fegyverzet csökkentésének problémája. Tegnap, augusztus 29-én, hétfőn összeült az ENSZ leszerelési albizottsága a kormányfő utasításainak megfelelően. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország szakértői, leszerelésről tárgyaló megbízottai tehát részletesen megvitatják azokat a javaslatokat, melyeket a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezletükön terjesztettek elő erről a kérdésről. Az egykori Népszövetségi Palotában elhangzott kormányfői nyilatkozatokról szóló sajtó- közlemények arra engednek következtetni, hogy különös érdeklődésre tarthat számot az a nagyjelentőségű, konkrét és reális javaslat, amelyet a Szovjetunió képviselői dolgoztak ki és amely a leszerelést, a hagyományos és nukleáris fegyverek gyártásénak korlátozását, illetve megtiltását, a fegyverzet általános csökkentését, a csökkentés módszereit határozta meg. Nem véletlen, hogy a hatalmas, és védelmi készségei tekintetében is legyőzhetetlen szovjet nép képviselői tették az első lépéseket, már az értekezlet előtt, a nemzetközi feszültség enyhítésére. Köztudomású, hogy a szovjet kormány rendeletet adott ki az Ausztriában állomásozó szovjet haderők visszavonásáról és leszereléséről és bejelentette a nemzetközi diplomácia fórumai előtt, hogy 640 000 fővel csökkenti haderői létszámát. Nem véletlen, hiszen a béke legerősebb bástyája a Szovjetunió, az az állam, amely megalakulása első pillanatától már a békére gondolt. Az azóta hatalmas értékű történelmi okmánnyá alakult békedekiétum szelleme az, amely ma is megszabja a szovjet állam tevékenységét a remzetközi politikában és amely most is, a legutóbbi hetekben fényes bizonyítékát adta békekészségének, a nemzetközi feszültség enyhítésére törekvő szándékának. Kétségtelen, hogy az említett kollektív biztonságról tárgyaló genfi értekezlet után hatalmas jelentősége van annak a ténynek, hogy az Egyesült Nemzetek államai között ismét szóba került — éspedig nagyjelentőségűnek ígérkező tárgyalásokon — a leszerelés kérdése. A Szovjetunió Genfben elhangzott javaslatai ebben a tekintetben is példamutató kezdeményezéseket tartalmaznak. A legrészletesebben meghatározza ez a kormányfői javaslat a nagyhatalmak és a kisebb államok fegyverzetének, haderőinek legmagasabb létszámát és fontos szempontokat tartalmaz a leszerelés ellenőrzésére, az államok reális helyzetéhez igazodva. Leszögezi többek között azt, hogy a hagyományos fegyverzetnek 75 százalékra való csökkentése után kell kimondani az atomfegyverek eltiltását is. Eisenhower elnök ezekről a javaslatokról mondotta egy sajtónyilatkozatában, hogy az ellenőrzés kérdésében az Egyesült Államok javaslatánál is reálisabbaknak látszanak. Persze, ez a burkolt elismerés nemcsak a nemzetközi udvariasság szokott szólamaiként fogható fel, hanem a Genf utáni enyhülés jeleként is. Ennek az enyhülésnek kétségtelenül nagy szerepet kell játszania a leszere- lesi értekezleten; A Genfben elért elvi megegyezés egyik legelső gyakorlati megnyilvánulása az ENSZ leszerelési albizottságának értekezlete áll tehát az atomtudósok nemzetközi megbeszélése után a világ békeszerető népei érdeklődésének középpontjában. A béke erői, az egyszerű emberek százmilliói, azt várják az értekezlet tárgyalásaitól, hogy nagy lépésekkel vigyék előre a népek közötti békés együttműködést és elhessegessék az európai politika egéről a háború fekete gépmadarait, a tömegpusztító fegyvereket és a fegyvergyárak füstfelhőit, melyek hosszú éveken keresztül elhomályosították a béke napsugarát. A Lajosmizsei Földmüvesszövetkezet új boltot nyitott a Törekvés TSZ-ben. Ezzel kényelmessé tette és megkönnyítette a tsz-dolgozók ellátását, Készülődés a mezőgazdasági kiállításra. A kiállítási iroda munkatársai a kertészek munkáját felméréssel értékelik. Vetik a takarmánykeveréket és rozsot megyénkben Itt-ott dolgozik már csak megyénkben cséplőgép. A traktorosok erőgépeikkel az őszi talajelö- készitést kezdik egyre nagyobb számban. A Kiskunhalasi Gépállomásnak például mindössze két gépe csépel már csak a kiskőrösi járáshoz tartozó l’irtón, 30 traktor pedig szánt. A kunfehértói ter-, melöszövetkezetekben, a halasi Vörös Szikra TSZ- ben és a zsanai Uj Világ TSZ-ben már befejezés előtt áll a koraősziek alá történő szántás. Kun- fehértón Pásztor László és Balog Kálmán traktorosok mintegy 60—80 hold vetószántást csináltak. A Kerekegyházi Gépállomás körzetéhez tartozó tsz-ekben 25 gép szánt mag alá. A traktorosok a cséplés elhúzódása okozta kiesest a raű- szaknorma túlteljesítésével pótolják. Fekete János sztahanovista traktoros a lajosmizsei Alkotmány TSZ-ben egy műszak alatt az előirt 4 hold helyett 8 holdat szánt fel. A szomszédos Petőfi TSZ-ben Bató Ferenc DISZ-fiata! is hasonló eredményt ért el. A gépállomás körzetében eddig már összesen mintegy 350 holdon készítették elő a talajt a vetéshez. A homokos talajokon a napokban megkezdték a vetést is. Ezt a munkát Zetor vnn- tatású három tizenkétsoros vctögépkombináeió- val végzik. A i'ülöpházi Petőfi TSZ-ben sómkor« után vetették el a nyolc hold takarmánykeveréket. A Kunszentmiklósi Gépállomás körzetében elsőnek a tassi Alkotmány TSZ-hcn került földbe a takarmánykeverék. Szombaton pedig a kunszentmiklósi Vörös Csillag TSZ-ben látott munkához egy Zetor vontatású 16 soros vetőgép, hogy estig 12 holdon elvesse a takarmánykeveréket. 42 mázsás kukorica, 15,4 mázsát termő rozs s több gazdag látnivaló a kiskunhalasi járási kiállításon A kiskunhalasi járási és városi tanács vasárnap a Mező- gazdasági Technikum épületében mezőgazdasági kiállítást rendezett, amelyen a járás és város állami és tangazdaságai, termelőszövetkezetei s számos egyénileg dolgozó paraszt vett részt. A bemutatott növényféleségeket és állatokat díjazták is a kiállításon. Első díjat nyert a tompái Szabadság TSZ lieterózis kukoricája, amelynek holdankénti termését 42 mázsára becsülik. Az élüzem Tompái Állami Gazdaság abból a Bánkúti 1205-ös búzaíajtából hozott, amelyből idén 16,47 mázsát csépelt. A jánoshalmi Petőfi TSZ 150 mázsás átlagot ígérő lengyel import burgonyával és iregszemcsei napraforgóval szerepelt. A tajói Micsurin TSZ bemutatta 15,4 mázsás átlagterméssel fizetett rozsvetömagját és 400 mázsás holdankénti termést ígérő takarmányrépáját. Az egyéni termelek közül első díjat nyert Tallér Vendel kertész tejfehér paprikája (egyetlen tö- vön 9—-10 hatalmas csővel) és Pécsgyöngye nevű paradicsomfajtája. Ugyancsak kitüntették Szőke Mihály mélykúti termelőt gyönyörű szabolcsi dohányáért. Az állattenyésztők főleg szarvasmarhával, lóval és juhval szerepeltek. Az első díj boldog tulajdonosa Joó Sándor tsz-tag lett nyolc éves, Szekfű nevű vöröstarka tehene révén, amely napi 20 litert ad. Gyönyörű tehénállománnyal szerepelt a Kunfehértói Állami Gazdaság és a helyi tangazdaság is. A lovak első fiiját a jánoshalmi Uj Alkotmány TSZ Berta nevű a rab-fél vér kancája nyerte, amely három fiával szerepelt s kiállításon. Ugyancsak díjazásban részesült a halasi Vörös Szikra TSZ fehér-magyar fajtájú baromfiállománya is. A járási kiállítás legfőbb érdeme, hogy nemcsak lefényképezte, bemutatta az idei gazdag termést, hanem céltudatosan utat is mutatott a termelőknek: hol, melyik termelési ág a leggazdaságosabb s milyen módszerekkel lehet azt elérni. Term elősző vetkezetek á vu bősége a bajai piacon Hét óra sincs és népes már a bajai piac. A szabályos négyszögben álló Béke téren sorok nyílnak. A kosarakban piros almák, sokféle gyümölcs, ládákban az érett paradicsom, a vastaghúsú paprika, uborka. Dinnyehegyek, burgonya, zöldség várja a háziasszonyok üres kosarait. Nagy az árubőség, van miben válogatni. A város és környékének termelőszövetkezetei kocsiszámra ontják konyhakertészeteik termékét. A vaskúti Kossuth TSZ hajnalban szedett harmatos uborkái, kukoricája igen nagy keresletnek örvend. A garai Vörös Csillag TSZ paradicsommal, paprikával telt ládái gyorsan ürülnek. A garai Vörös Csillag TSZ két tagja: Nagy Jánosné és Varga István paprikát, paradicsomot mérnek. — Minden piaci napon kiáruljuk az 1000 forintot — mondja Nagy né. — Nemsokára hozzuk a hagymát, káposztát is. A bajai Vörös Fény dinnyéit maguk a dinnyetermesztők árulják. — Hogy a dinnye? — 80 fillér. Van is keletje. — Eddig már közel 70 mázsát küldtünk exportra —mondja Szabó Ignác. — 50 mázsát pedig a bajai és pécsi piacokra. Hullámzik a vásárlók tömege. Örömmel tapasztalják, hogy az árak piacról piacra olcsóbbodnak. A nagyüzemi gazdálkodás olcsóbb, gazdaságosabb termelése kihat a piaci árak alakulására. Az elmúlt piacon a görögdinnye kilója még 2 forint volt. Ma 1.50 forint. A 2 forintos sárgadinnye árát a Vörös Fény TSZ 80 fillérre mérsékelte. A bajai háziasszonyok egyetlen piaci napon 23 mázsa burgonyából, 31 mázsa paprikából, 23 mázsa paradicsomból, 14 mázsa zöldbabból, 33 mázsa tökből, 19 mázsa uborkából, 8 mázsa étkezési kukoricából válogathattak. Gyümölcsből 51 mázsa alma, 21 mázsa körte, 77 mázsa sárgadinnye, 21 mázsa görögdinnye, szilva, szőlő kínái- tatta magát. De ki tudna minden áruféleséget felsorolni? A gazdag, változatos piac a háziasszonyok öröme. A termelő- szövetkezeitek konyhakertiéiből keiül az intézmények, üzemek, vállalatok konyháira is. Piaci pap Baján, BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG
