Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

9 X. ÉVFOLYAM, 203. SZÄM Ára 50 fillér 1955 AUG. 30. KEDD Európa békéje és a leszerelés Az európai kollektív biztonságot semmi sem befolyásolhatja olyan döntő mértékben, mint az a gondolat, amely az államfők közötti genfi értekezlet utáni légkörben került felszínre az euró­pai politikában: a fegyverzet csökkentésének problémája. Tegnap, augusztus 29-én, hétfőn összeült az ENSZ leszerelési albizottsága a kormányfő utasításainak megfelelően. A Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország szakértői, leszerelésről tár­gyaló megbízottai tehát részletesen megvitatják azokat a javas­latokat, melyeket a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekez­letükön terjesztettek elő erről a kérdésről. Az egykori Népszövet­ségi Palotában elhangzott kormányfői nyilatkozatokról szóló sajtó- közlemények arra engednek következtetni, hogy különös érdeklő­désre tarthat számot az a nagyjelentőségű, konkrét és reális javas­lat, amelyet a Szovjetunió képviselői dolgoztak ki és amely a le­szerelést, a hagyományos és nukleáris fegyverek gyártásénak kor­látozását, illetve megtiltását, a fegyverzet általános csökkentését, a csökkentés módszereit határozta meg. Nem véletlen, hogy a hatalmas, és védelmi készségei tekinte­tében is legyőzhetetlen szovjet nép képviselői tették az első lépé­seket, már az értekezlet előtt, a nemzetközi feszültség enyhítésére. Köztudomású, hogy a szovjet kormány rendeletet adott ki az Ausztriában állomásozó szovjet haderők visszavonásáról és lesze­reléséről és bejelentette a nemzetközi diplomácia fórumai előtt, hogy 640 000 fővel csökkenti haderői létszámát. Nem véletlen, hi­szen a béke legerősebb bástyája a Szovjetunió, az az állam, amely megalakulása első pillanatától már a békére gondolt. Az azóta hatalmas értékű történelmi okmánnyá alakult békedekiétum szel­leme az, amely ma is megszabja a szovjet állam tevékenységét a remzetközi politikában és amely most is, a legutóbbi hetekben fényes bizonyítékát adta békekészségének, a nemzetközi feszült­ség enyhítésére törekvő szándékának. Kétségtelen, hogy az említett kollektív biztonságról tárgyaló genfi értekezlet után hatalmas jelentősége van annak a ténynek, hogy az Egyesült Nemzetek államai között ismét szóba került — éspedig nagyjelentőségűnek ígérkező tárgyalásokon — a leszerelés kérdése. A Szovjetunió Genfben elhangzott javaslatai ebben a te­kintetben is példamutató kezdeményezéseket tartalmaznak. A leg­részletesebben meghatározza ez a kormányfői javaslat a nagyha­talmak és a kisebb államok fegyverzetének, haderőinek legmaga­sabb létszámát és fontos szempontokat tartalmaz a leszerelés ellen­őrzésére, az államok reális helyzetéhez igazodva. Leszögezi többek között azt, hogy a hagyományos fegyverzetnek 75 százalékra való csökkentése után kell kimondani az atomfegyverek eltiltását is. Eisenhower elnök ezekről a javaslatokról mondotta egy sajtónyi­latkozatában, hogy az ellenőrzés kérdésében az Egyesült Államok javaslatánál is reálisabbaknak látszanak. Persze, ez a burkolt el­ismerés nemcsak a nemzetközi udvariasság szokott szólamaiként fogható fel, hanem a Genf utáni enyhülés jeleként is. Ennek az enyhülésnek kétségtelenül nagy szerepet kell játszania a leszere- lesi értekezleten; A Genfben elért elvi megegyezés egyik legelső gyakorlati meg­nyilvánulása az ENSZ leszerelési albizottságának értekezlete áll tehát az atomtudósok nemzetközi megbeszélése után a világ béke­szerető népei érdeklődésének középpontjában. A béke erői, az egyszerű emberek százmilliói, azt várják az értekezlet tárgyalásai­tól, hogy nagy lépésekkel vigyék előre a népek közötti békés együttműködést és elhessegessék az európai politika egéről a há­ború fekete gépmadarait, a tömegpusztító fegyvereket és a fegy­vergyárak füstfelhőit, melyek hosszú éveken keresztül elhomá­lyosították a béke napsugarát. A Lajosmizsei Földmüvesszövetkezet új boltot nyitott a Tö­rekvés TSZ-ben. Ezzel kényelmessé tette és megkönnyítette a tsz-dolgozók ellátását, Készülődés a mezőgazdasági ki­állításra. A kiállítási iroda mun­katársai a kertészek munkáját felméréssel értékelik. Vetik a takarmánykeveréket és rozsot megyénkben Itt-ott dolgozik már csak megyénkben cséplő­gép. A traktorosok erőgépeikkel az őszi talajelö- készitést kezdik egyre nagyobb számban. A Kis­kunhalasi Gépállomásnak például mindössze két gépe csépel már csak a kiskőrösi járáshoz tartozó l’irtón, 30 traktor pedig szánt. A kunfehértói ter-, melöszövetkezetekben, a halasi Vörös Szikra TSZ- ben és a zsanai Uj Világ TSZ-ben már befejezés előtt áll a koraősziek alá történő szántás. Kun- fehértón Pásztor László és Balog Kálmán trak­torosok mintegy 60—80 hold vetószántást csinál­tak. A Kerekegyházi Gépállomás körzetéhez tar­tozó tsz-ekben 25 gép szánt mag alá. A traktoro­sok a cséplés elhúzódása okozta kiesest a raű- szaknorma túlteljesítésével pótolják. Fekete Já­nos sztahanovista traktoros a lajosmizsei Alkot­mány TSZ-ben egy műszak alatt az előirt 4 hold helyett 8 holdat szánt fel. A szomszédos Petőfi TSZ-ben Bató Ferenc DISZ-fiata! is hasonló ered­ményt ért el. A gépállomás körzetében eddig már összesen mintegy 350 holdon készítették elő a ta­lajt a vetéshez. A homokos talajokon a napokban megkezdték a vetést is. Ezt a munkát Zetor vnn- tatású három tizenkétsoros vctögépkombináeió- val végzik. A i'ülöpházi Petőfi TSZ-ben sómkor« után vetették el a nyolc hold takarmánykeveré­ket. A Kunszentmiklósi Gépállomás körzetében elsőnek a tassi Alkotmány TSZ-hcn került földbe a takarmánykeverék. Szombaton pedig a kun­szentmiklósi Vörös Csillag TSZ-ben látott mun­kához egy Zetor vontatású 16 soros vetőgép, hogy estig 12 holdon elvesse a takarmánykeveréket. 42 mázsás kukorica, 15,4 mázsát termő rozs s több gazdag látnivaló a kiskunhalasi járási kiállításon A kiskunhalasi járási és vá­rosi tanács vasárnap a Mező- gazdasági Technikum épületé­ben mezőgazdasági kiállítást rendezett, amelyen a járás és város állami és tangazdaságai, termelőszövetkezetei s számos egyénileg dolgozó paraszt vett részt. A bemutatott növényfélesége­ket és állatokat díjazták is a ki­állításon. Első díjat nyert a tompái Szabadság TSZ lieterózis kukoricája, amelynek holdankénti termését 42 mázsára becsülik. Az élüzem Tompái Állami Gazdaság abból a Bánkúti 1205-ös búzaíajtából hozott, amelyből idén 16,47 má­zsát csépelt. A jánoshalmi Petőfi TSZ 150 mázsás átlagot ígérő lengyel import burgonyával és iregszemcsei napraforgóval sze­repelt. A tajói Micsurin TSZ be­mutatta 15,4 mázsás átlagter­méssel fizetett rozsvetömagját és 400 mázsás holdankénti termést ígérő takarmányrépáját. Az egyéni termelek közül első díjat nyert Tallér Ven­del kertész tejfehér paprikája (egyetlen tö- vön 9—-10 hatalmas csővel) és Pécsgyöngye nevű paradicsom­fajtája. Ugyancsak kitüntették Szőke Mihály mélykúti termelőt gyönyörű szabolcsi dohányáért. Az állattenyésztők főleg szarvasmarhával, lóval és juhval szerepeltek. Az első díj boldog tulajdonosa Joó Sándor tsz-tag lett nyolc éves, Szekfű nevű vö­röstarka tehene révén, amely napi 20 litert ad. Gyönyörű te­hénállománnyal szerepelt a Kun­fehértói Állami Gazdaság és a helyi tangazdaság is. A lovak első fiiját a jános­halmi Uj Alkotmány TSZ Berta nevű a rab-fél vér kan­cája nyerte, amely három fiával szerepelt s kiállításon. Ugyancsak díjazás­ban részesült a halasi Vörös Szikra TSZ fehér-magyar faj­tájú baromfiállománya is. A járási kiállítás legfőbb ér­deme, hogy nemcsak lefényké­pezte, bemutatta az idei gazdag termést, hanem céltudatosan utat is mutatott a termelőknek: hol, melyik termelési ág a leg­gazdaságosabb s milyen módszerekkel lehet azt elérni. Term elősző vetkezetek á vu bősége a bajai piacon Hét óra sincs és népes már a bajai piac. A szabályos négy­szögben álló Béke téren sorok nyílnak. A kosarakban piros almák, sokféle gyümölcs, ládák­ban az érett paradicsom, a vastaghúsú paprika, uborka. Dinnyehegyek, burgonya, zöld­ség várja a háziasszonyok üres kosarait. Nagy az árubőség, van miben válogatni. A város és környéké­nek termelőszövetkezetei kocsi­számra ontják konyhakertésze­teik termékét. A vaskúti Kos­suth TSZ hajnalban szedett harmatos uborkái, kukoricája igen nagy keresletnek örvend. A garai Vörös Csillag TSZ pa­radicsommal, paprikával telt ládái gyorsan ürülnek. A garai Vörös Csillag TSZ két tagja: Nagy Jánosné és Varga István paprikát, paradi­csomot mérnek. — Minden piaci napon kiáruljuk az 1000 forin­tot — mondja Nagy né. — Nemsokára hozzuk a hagymát, káposztát is. A bajai Vörös Fény dinnyéit maguk a dinnyetermesztők árul­ják. — Hogy a dinnye? — 80 fil­lér. Van is keletje. — Eddig már közel 70 má­zsát küldtünk exportra —mond­ja Szabó Ignác. — 50 mázsát pedig a bajai és pécsi piacokra. Hullámzik a vásárlók töme­ge. Örömmel tapasztalják, hogy az árak piacról piacra olcsób­bodnak. A nagyüzemi gazdál­kodás olcsóbb, gazdaságosabb termelése kihat a piaci árak alakulására. Az elmúlt piacon a görögdinnye kilója még 2 forint volt. Ma 1.50 fo­rint. A 2 forintos sárga­dinnye árát a Vörös Fény TSZ 80 fillérre mérsékelte. A bajai háziasszonyok egyet­len piaci napon 23 mázsa bur­gonyából, 31 mázsa paprikából, 23 mázsa paradicsomból, 14 mázsa zöldbabból, 33 mázsa tökből, 19 mázsa uborkából, 8 mázsa étkezési kukoricából válo­gathattak. Gyümölcsből 51 má­zsa alma, 21 mázsa körte, 77 mázsa sárgadinnye, 21 mázsa görögdinnye, szilva, szőlő kínái- tatta magát. De ki tudna min­den áruféleséget felsorolni? A gazdag, változatos piac a házi­asszonyok öröme. A termelő- szövetkezeitek konyhakertiéi­ből keiül az intézmények, üze­mek, vállalatok konyháira is. Piaci pap Baján, BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom