Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-04 / 182. szám
r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM. Ára 50 fillér 1955 ATJG. 4. CSÜTÖRTÖK A MAI SZAMBÁN: Külföldi kőolajmonopóliumok tevékenysége Iránban. — A Megyei Bíróság megkezdte az 1919-es orgová- nyi gyilkosok egy csoportjának bűnügyében a tárgyalást. — Mit kell tudni a kenyérgabona állami szabadáron történő felvásárlásáról? — Uj történelem íródik Csátalján. — Számok a kínai munkásosztály helyzetéről és fejlődéséről. — Törd a fejed. V y PÉLDfiMÖMS ÉS NÉPNEVELŐ MUNKA A Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kískun Megyei Bizottságának levele a falusi pártszervezetekhez A kommunisták példamutatása és a jó felvilágosító munka — ez a falusi pártszervezetek két legerősebb fegyvere. Ez volt a 10 év sikereinek forrása és ez eljövendő győzelmeink legfőbb biztosítéka is. A példamutatás és a népnevelő munka két, egymást Kiegészítő fegyver. Egyik a másik nélkül csak féleredményt hozhat. Hiába beszélnek például a párttagok, a falusi népnevelők a gabonabehordás meggyorsításának fontosságáról, ha maguk ázni hagyják gabonájukat, ha nem mutatnak jó példát. Még szembetűnőbb a kommunisták példájának jelentősége a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél. Alig hogy belépett a termelő- szövetkezetbe például Schmidt elvtárs, a járási bizottság tagja Csátalján, utána hamarosan megalakult a faluban a negyedik termelőszövetkezet is. Kiskőrösön Torgyik elvtárs, a helyi tanács elnökhelyettese mutatott jó példát. Fülöpszálláson Nagy Ambrus elvtárs, a megyei pártbizottság tagjának belépése gyorsította meg a szövetkezet fejlődését. Nagy Ambrus elvtársat 12 új belépő követte. A kommunista párttagokhoz méltóan cselekedtek a garai vezetők is. Bátmonostorán a 14 új belépő közül 12 pártunk tagja. Amilyen jó hatással van a termelőszövetkezet fejlődésére a falu vezetőinek és a párttagoknak a példamutatása, ugyanolyan akadályt. jelent a fejlődésben, ha a vezetők értetlenek, nem támogatják példájukkal is a termelőszövetkezetek fejlesztését. Gátéron például hosszabb ideig az akadályozta a falu szocialista átszervezését, hogy az egyik alapszervezet titkára és a tanácselnökhelyettes, Varga és Körmöczi, a szövetkezet ellen agitáltak. Nemhogy maguk beléptek volna, hanem még a belépni szándékozókat is igyekeztek erről lebeszélni. Helyesen tette a pártszervezet, hogy a párt politikájának ilyen megátalkodott ellenzőit kizárta soraiból. Igazuk van azoknak a dolgozó parasztoknak, akik az Ilyen Körmöczi- és Varga-féle .gyászkommunistáknak nyiltan a szemébe mondták; »Ne küldjétek, hanem hívjatok bennünket a termelőszövetkezetbe!-« Ám a jó példa, a kommunisták és a falu vezetőinek példa- mutatása sem csodaszer önmagában. Jó példával kétségkívül gyorsítani lehet a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Sokat azonban még különféle kételyek, bizonytalanságok és nem egyszer az ellenséges elemek különféle rágalmai és rémhírei tartanak vissza a belépéstől. Ezek leleplezésére és eloszlatására pedig nem elég önmagában a kommunista példa. Ehhez rendszeres, sokoldalú és alapos népnevelő munka is szükséges. Ennek fontosságát mi sem mutatja jobban, minthogy számos községben erőteljesen felélénkült az utóbbi időkben a termelőszövetkezetek elleni aknamunka, a rosszindulatú áská- lódás. Gátéren például Sisák kulák házról-házra járva igyekezett lebeszélni bérlőit, a sze- gény parasztokat a termelőszövetkezetbe való belépésről. Kun- fehértón egy Huszár nevű ku- pec ágált sokáig a szövetkezet ellen. Ezek a példák is mutatják, mennyire fontos az ember- ről-emberre menő népnevelő munka. Egyes helyeken azonban nem értik ma sem ennek fontosságát. Nemcsak a falu vezetői nem folytatnak felvilágosító munkát, hanem a pártszervezet többi tagjait sem serkentik erre. A jó népnevelők szívesen és eredményesen Végeznék a párt céljainak népszerűsítését, ha a helyi vezetők ezt megkívánnák tőlük. Egyes helyeken, mint például a boro- tai Uj Élet TSZ-ben úgy vélekedtek nemrégiben is még a tsz vezetői, hogy »eleget agitáltuk tavaly, meg két éve a kívülállókat, most már nem könyörgünk nekik. Ha akarnak, jpjjenek, majd felvesszük őket, de mi nem agitálunk senkit a belépésre«. Az ilyen vélemények azt mutatják, hogy még sok pártszervezetünkben nem értik a népnevelő munka szerepét és jelentőségét. Ügy vélik, hogy 1948 óta, amióta a munkásosztály és a párt vezeti az országot, azóta »hivatalos úton« is meg tudjuk oldani a feladatokat, minden különösebb népnevelő munka nélkül. Azt gondolják, hogy törvényekkel, rendeletekkel egyedül felépíthetjük a szocializmust. Mélységesen tévednek ezek az elv társak. Tíz év eredményeinek és sikereinek forrása pártunk helyes politikája volt. Ez a helyes politika azonban nem valósult meg önmagától, és a jövőben sem fog önn^agától, vagy csupán az állami törvények és rendeletek, a párthatározatok kiadásával megvalósulni. A szocializmust csak úgy építhetjük fel, — ezt igazolják népi demokráciánk eddigi eredményei —, ha a párttagok, a vezetők jó példát mutatnak a párt és a kormány határozatainak végrehajtásában és emellett meggyőzéssel, népnevelő munkával mozgósítják is a pártonkívüli dolgozók ezreit a soronlévő feladatok jó megoldására. Éppen ezért nem elég csupán jó példával előljárni, hanem ugyanilyen fontos, hogy megértessük ezeknek a feladatoknak a jelentőségét, hogy mindenki világosan lássa: hogyan segítik elő ezek hazánk fejlődését, a szocializmus építését. Ezt pedig csak jobb politikai tömegmunkával, a kisgyűlések és egyéni beszélgetések, a kulturális agitáció sokrétű eszközeinek széleskörű alkalmazásával tudjuk elérni. Forgassák hát falusi pártszervezeteink mindkét fegyverüket:' a példamutatást és a népnevelő munkát egyaránt! ELVTÁRSAK! A kommunisták életének próbaköve a mindennapi harc, a gyakorlati munka. A kommunista párt a dolgozó nép érdekében végzett áldozatkész munkájával, helytállásával bizonyítja be, hogy mennyit ér. Minden párttagnak, a párt minden vezetőjének — dolgozzék az a pártban, a tanácsban, a tömegszervezetekben, vagy a termelőmunka más frontján — naponta meg kell állania ezt a próbát. Vannak azonban időszakok, amikor különösen nagy a próbatétel, amikor különösen nagy feladatokat kell a pártnak győzelemre vinnie. Ilyen időszakot élünk most. Az egyik ilyen nagy feladat: elcsépelni és begyűjteni a bácskai föld gazdag termését. A másik ilyen feladat: pártunk Központi Vezetősége 1955 június 7—8-i határozatának megfelelően további előrehaladó lépéseket tenni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének együttes megoldásában. Milyen erős hűség él a kommunistában a párt iránt? Milyen erős és szilárd harcosa a párt a szocializmus ügyének? Tettekkel kell most erről bizonyságot adni minden kommunistának! ELVTÁRSAK! Az ország kenyerének biztosításában vár most a párt helytállást és példamutatást a falu kommunistáitól. Ehhez köt bennünket ígéretünk is, amelyet még ez év tavaszán a megyei aktíván tettünk pártunk Központi Vezetőségének. Betakarítani a gazdag termést és az elsők között teljesíteni minden részletében a beadást — ez most a feladatunk! Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy fáradhatatlanul és lelkesen magyarázzuk a dolgozó parasztok körében a Minisztertanácsnak a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról hozott határozatát. Tudatosítanunk kell, hogy a rendelet messzemenően figyelembe veszi a dolgozó parasztság érdekeit. Az állam ugyanis viszonylag magas: mázsánként 240 forintos áron veszi meg a búzát a termelőktől, a rozsért pedig 220 forintot fizet mázsánként. Ezenfelül a termelők min<|cn mázsa kenyérgabona után 20 kiló korpát kapnak állami áron. Ezen túlmenően minden mázsa kenyérgabona után mázsánként 30 forintos árengedménnyel műtrágyajuttatásban is részesülnek, vagy a gépállomástól kedvezményes áron mélyszántást is igényelhetnek. Az a termelő, akinek nincs szüksége egyikfajta juttatásra sem — mázsánként 280 forint készpénzt kap az államnak eladott búzájáért, 260 forintot pedig a rozsért, A termelőszövetkezet még az eddigi felsoroltakon kívül is további kedvezményben részesül. A tsz-ek a műtrágya vételénél például mázsánként 35 forintos árengedményt kapnak. Műtrágyajuttatás vagy mélyszántás helyett pedig szabad választás szerint állami fogyasztói áron építőanyagot igényelhetnek. A begyűjtési kötelezettségek maradéktalan teljesítése azt is jelenti, hogy biztosítani kell az állat- és állati termékek begyűjtési terveinek teljesítését is. Ezt követeli tőlünk dolgozó népünk jobb ellátása hússal, zsírral és más élelmiszerrel. A tervek teljesítésének lehetőségei megvannak, csak komoly helytállást és meggyőző nevelőmunkát követel kommunistáinktól! ELVTÁRSAK! Ha példamutatásunk, meggyőző nevelőmunkánk nyomán dolgozó parasztságunk teljesíti hű szövetségese, a munkásosztály iránti kötelezettségét, s ha beadja azt, ami az államot illeti meg s gabonafcleslegét jó áron eladja az államnak — ezzel erősödik a munkásosztály bizalma is a falu dolgozó parasztsága iránt és munkásosztályunk még fokozottabb segítséget ad dolgozó parasztságunknak ahhoz, hogy többet termelhessen, fokozhassa a növénytermesztés és az állat- tenyésztés hozamát. ELVTÁRSAK! Pártunk Központi Vezetősége 1955 június 7—8-i határozatában világos utat mutatott és harci feladatokat szabott meg számunkra a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mező- gazdasági termelés fellendítésében. Fejlődésünk, a mezőgazdaság szocialista szektoraiban elért eredményeink bizonyítják, hogy továbbhaladásunk a modern technikán alapuló nagyüzemi termelés és ugyanakkor az elmaradt technika alapján álló kisparaszti gazdaság talaján nem oldható meg. Megyénk mintegy 300 ezer kh. gyenge minőségű homokterületének, csaknem 100 ezer kh. szikesének ter- mővététele, nagykiterjedésű szőlőterületeink talajerő utánpótlása csak a nagyüzemi gazdálkodás mellett oldható meg, így ez is szükségszerűen előírja számunkra, hogy már az idén nagyobb lépést haladjunk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján. Ebben a munkában nagy feladat vár a falun dolgozó elvtársainkra. ELVTÁRSAK! Űj termelőszövetkezetek alakítása, meglévők számszerű növelése — ez most a feladatunk, ezzel tudjuk megmutatni helytállásunkat, áldozatkészségünket a párt, a nép ügye iránt. Termelőszövetkezeteink, gépállomásaink, állami gazdaságaink, tanácsaink DlSZ-szerveze- teinek és más szerveinkben dolgozó falusi elvtársaink bátor és ingadozásnélküli, kemény munkájára van most szükség. Falusi kommunistáink cs diszistáink fáradhatatlan meggyőző, termelőszövetkezeteink nagyszerű eredményeit népszerűsítő, felvilágosító munkájára van most szükség a Bács megyei dolgozó parasztok új útra, a közös gazdálkodás útjára való vezetésében. Kövessétek ebben Kunfehértó, Gátér és Kunbaja kommunistáinak példáját, akik élére álltak községük szocialista községgé való átszervezésének és munkájuk nyomán jelentős eredményeket értek el. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében különlegesen nagy és megtisztelő feladat hárul a szocialista mezőgazdaság úttörőire: termelőszövetkezeteink, gépállomásaink, állami gazdaságaink kommunistáira, diszistái- ra, tagjaira. Jó munkájukkal, egyre szépülő életük példázásá- val segítsék elő a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok útját a termelőszövetkezet felé. Falusi elvtársainknak és diszistáinknak most az első sorokban kell harcolniok, hogy példájuk követésre lelkesítse a dolgozó parasztok ezreit. Mutassanak példát családjuk körében is a termelőszövetkezetbe való belépésben, legyenek kezdeményezői az új termelőszövetkezetek alakításának. Kövessék Nagy Ambrus elvtársnak, » megyei pártbizottság tagjának példáját, aki az elsők között lépett a fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe és azóta is lelkes szervezője a mozgalom fejlesztésének! Falusi elvtársainknak nehézségekkel kell megküzdeniök. Helyt kell állniok az ellenséggel szemben, amely ravasz és elkeseredett aknamunkát folytat ellenünk. Feketecséplésre, az állampolgári kötelezettségek lazítására. a termelőszövetkezetbe való belépés ellen folytat kártevő munkát. Ellenükre kell szemvesztcség nélkül teljesítenünk a kenyérgabona betakarítását, a begyűjtési tervek teljesítését, fejleszteni termelőszövetkezeti mozgalmunkat. Lelkesen, szenvedélyesen, a dolgozó nép iránti szeretettel, az ellenség elleni izzó gyűlölettel kell most küzdeni minden 'elvtársunknak nagyszerű feladataink végrehajtásáért ! ELVTÁRSAK! Megyei pártbizottságunk azt várja a falusi kommunistáktól, a lelkes diszistáktól, vezetőktől és egyszerű párttagoktól egyaránt, hogy az eddiginél na-* gyobb lelkesedéssel és áldozatkészséggel munkálkodjanak azon, hogy megyénk dolgozó parasztjai teljesítsék állampolgári kötelezettségeiket, hogy büszkén jelenthessük majd pártunk Központi Vezetőségének: a Bács megyei kommunisták állják szavukat, elsők között járultak hoz-* zá dolgozó népünk kenyerének biztosításához. A megyei pártbizottság azt várja a falusi kommunistáktól a diszistáktól, vezetőktől és egyszerű párttagoktól egyaránt hogy elért eredményeinkre támaszkodva példamutatással és okos felvilágosító szóval segítsék előbbre vinni nagy ügyünk: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét. A Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kiskim Megyei Bizottsága
