Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

Pártépítés 4 s ú j pártoktatási év előkészítése a kiskunhalasi járásban Az elmúlt pártoktatási év ta­pasztalataiból járási bizottsá­gunk levonta a tanulságokat. Ebből az új oktatási évben az eredményes, jó módszereket to­vábbfejlesztjük, a hiányosságo­kat pedig kiküszöböljük. Az elmúlt í vben a hallgatók általában nagy ér­deklődéssel tanulták a kon­gresszus anyagát. Tapasztalha­tó volt ez néhány helyen a hallgatók számának növekedé­sében is. A balotaszállási Petőfi TSZ-ben például 18-ról 32-re emelkedett a részvevők száma. Ezek az eredmények a propa­gandisták sokoldalú felkészült­ségének köszönhetők és annak, hogy a hallgatók munkaterüle­tének megfelelően dolgozták fel és magyarázták az anyagot. A járási pártvégrehajtó bizott­ság a legjobb propagandistákat oklevéllel jutalmazta. Nem mindenütt ment azon­ban ilyen jól az oktatás. Már a kiválogatásnál követtünk el hibákat. Több pártszervezet­ben nem beszélgettek el a hall­gatókkal, hanem a tagnyilván­tartó könyv alapján állították össze a névsort. A hallgatók nem kapták idejében kézhez a politikai tankönyveket, mivel az alapszervezetek gondatla­nul kezelték az anyagmegren­delést. Az első propagandista konferencián csak 67 százalé­kos volt a megjelenés. Ez ké­sőbb sem javult és odavezetett, hogy több helyen, így például Kéleshalmán, Rémen, Tompán az oktatást nem is tudták be­fejezni. Az 1955—56-os pártoklatási év megszervezésénél igyek­szünk ezeket a hibákat kikü­szöbölni. Főként a propagandisták kiválói* at ásót végezzük nagy gonddal Számba vettük az elmúlt évek során jól végzett propa­gandistákat. Sok ilyen elv társ van. Óvári Péter, balotaszállási függetlenített titkár, Herczeg László elvtárs, a Kunfehértói Állami Gazdaság dolgozója, Koós Andor elvtárs, a kelebiai vasútállomás főnöke, Tancsik György elvtárs, a Kisszállási Kengyergyár dolgozója és még jónéhányan. Ezek az elvtársak szívesen vállalták ez évben is a propaganda munkát. Emellett a járási párt-végrehajtó bi­zottság minden tagja, a párt- bizottság minden munkatársa s a járás több vezetője vállalt propaganda munkát. A legjobb propagandistákat a termelőszö­vetkezetekbe osztottuk be ok­tatás vezetésére. A beosztásnál figyelembe vettük, hogy ki me­lyik tsz-nek a patronálója. Ez évben a propagandisták­nak megbízóleveleket adunk. Ezzel megakadályozzuk azt, hogy a párt-végrehajtó bizott­ság engedélye nélkül levált­sák vagy cserélgessék az elő­adókat. Pártszervezeteink nagy gond- :ial kezdték meg a hallgatók kiválogatását, figyelembe vet­ték. hogy a szervezeti előkészí­tés mellett igen fontos a hall­gatók politikai előkészítése is, vagyis szem előtt tartsák a 4 oktatásban való részvétel ön­kéntességét. Persze ez nem azt jelenti, hogy ha akarok tanu- ok, ha nem akarok, nem tanu­nk. Az önkéntesség azt jelenti, hogy minden elvtárs képzett­ségének és érdeklődési körének megfelelően saját maga választ­ja meg azt az oktatási formát, vmelyen tanulni akar. A tanulás önkéntességét sok slvtárs rosszul értelmezte. Töb­ben arra hivatkoztak, hogy •►gazdaságvezető vagyok, ren­geteg a munkám, emellett szakmai továbbképzésen is részt kell vennem«. így beszélt többek között Váry György, a Kisszállási Kendergyár igazga­tója, Babucz Lajos, a járási tanács vb. titkára, Gyónt Gá­bor, harkakötönyi tanácselnök is. Az önkéntességet helytelenül értelmező elvtársakkal a járási pártbizottság munkatársai be­szélgettek el. Ma már minden elvtárs megérti, hogy a párttag kötelessége marxista-leninista képzettségének állandó fokozá­sa. A hallgatók kiválogatását háromtagú bizottságok végzik, melyeknek egyik tagja propa­gandista, akiknek legtöbbje is­meri a hallgatók 'képességeit. A kiválogatás alapszervezeteink túlnyomó részében befejező­dött.' Csak Rém, Zsanaaresztő es Kéleshalma községekben ma­radtak el ezzel a munkával. Rém és Kéleshalma tavaly is rosszul zárta az oktatási évet. Ez figyelmeztető a járási párt­bizottság számára is, hogy több segítséget adjon ,e községeknek az oktatás előkészítésére. A hallgatókkal való foglal­kozás ezzel nem zárult le. Fel­hívtuk pártszervezeteinket, hogy bízzák meg a hallgatókat népnevelő munkával. Az előző években szerzett politikai tu­dásuk felhasználásával segít­sék az aratás, cséplés, begyűj­tés munkáját. A járási párt-végrehajlóbi- zuttság megtárgyalta a DlSZ-okta- tást is. Határozatot hozott arra, hogy a OlSZ-oktatas segítségével <i legjobb propagandistákat bíz­zak meg. A DlSZ-propagandis­ták járási konferenciáját Pos- váncz elvtárs. a járási tanács elnöke fogja vezetni. Községek­ben is olyan propagandisták foglalkoznak a DISZ-oktalással, mint Halász elvtárs Jánoshal­mán, Ágoston Imre Kisszállá­son, akik eddig a pártoktatás­ban is kitűnő munkát végeztek. Az elmúlt évben járási bi­zottságunk nem fordított kellő gondot az oktatás ellenőrzésé­re. Ezért hanyagolták el egyes propagandisták a felkészülést, így sok elvi kérdés tisztázatlan maradt, ami elvette a hallgatók kedvét is a tanulástól. Ez volt az oka, hogy például Kéleshal­mán be sem tudták fejezni az oktatást, Az új oktatási évben nagy gondot fordítunk az ellenőrzésre. A magasabb oktatási formá­ban részvevő elvtársak között megszervezzük a politikai isko­lák és a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyam rendszeres el­lenőrzését. Már most ellenőriz­zük azt is, hogy az oktatás anyagát idejében megrendeljék az alapszervezetek, nehogy az oktatás beindulásakor hiányoz­zon a tananyag. Járási pártbizottságunk az el­múlt tapasztalatok hasznosítá­sával arra törekszik, hogy párt­tagságunk az új oktatási évben elméleti tudásban még tovább gyarapodjon. Ez az alapja az előttünk álló feladatok — a mezőgazdasági termetes fellen­dítése és a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése — sikeres végrehajtásának. Körösi Mihály, kiskunhalasi jb. agit prop, osztályvezetője Az Ifi- vagy az ÚM-örő-szaiag?... B így adódott, hogy az Ifi- ^ szalag asszonyai, lányai a Bajai Ruhaüzemben »meg­makacsolták« magukat. Az üzemvezetőség nem tudott mást tenni, mint hogy engedett a »makac Skodáknak«. Ugyanis arról volt szó, hogy az itt dol­gozók (nem kérkedésből) úgy vélekedtek, hogy kéne szerezni egy olyan versenytársat, ahol jól halad a munka, meg sze­retnek is versenyezni. — Augusztus 20 tiszteletére gondoljátok? — kérdezte »ma­kacs« társaitól Koch Mártonná, szalagvezeiő. — Igen! Így változatosabb lesz a verseny, — hangzott a válasz. — Nekem is tetszik ez, de aztán nehogy szégyenbe ma­radjunk, —: válaszolt Koch elv- tarsnö. Wlár perccel később elóke- ■* rült a çeruza, meg a pa­pír, összedugták fejüket a sza­lag dolgozói s a következőkép­pen okoskodtak: — Ha a má­sodik negyedévben 13 százalék­kal túl tudtuk teljesíteni a ter­vet s 20.000 forintos önköltség­csökkentési vállalásunkat is tel­jesítettük. akkor augusztus 20 tiszteletére sem adjuk alább. — Az elsőségért, na meg a SOO forintos céljutalom meg­szerzéséért meg kell küzdeni — hagyta rá Váriné. Szó szót követett, végiil is a szalag dolgozói megegyeztek. A következő vállalást írták:' Jú­liusban naponta 30 darabbal több inget készítünk, 99.8 szá­zalékos minőségben. Augusztus 20-ig 8—10 ezer forinttal csök­kentjük az önköltséget Ezen- beiül vállaljuk, hogy 5 kúp cér­nát — 10 ezer méterest — ta­karítunk meg, mellyel 800 in­get állítunk össze. rS/Bihelyt elkészült a válla- lás, azon nyomban át­sietett vele a szomszéd üzem­részbe Koch Mártonná. Nem kellett sokáig kereigólnie In keitz Sándort, az U'.tbrö-szalag , vezetőjét. OU ült íróasztala 1 mellett s számolásokat végzett. Irataiból feltekintett s megvár­ta, inig Koch elvtársnő elmond­ja jövetelének célját. — Két évig ti voltatok az első a szalagok közti verseny­ben. Most mi vagyunk. Úgy gondoltuk, hogy összemérhet­nénk ügyességünket. M^och elvtársnő ezután visz- szament a szalaghoz, Inkeitz Sándor pedig sorrajárta a brigád tagjait, kezdve a leg­jobb dolgozókon. Kling Béla, a könnyűipar kiváló dolgozója csatlakozott elsőnek a kihívás­hoz. Eckeit Ferencnének is tet­szett. Takács Imre is úgy gon­dolta, hogy ez a vállalás majd elevenebb életet hoz az Úttörő- szalag dolgozóinak tevékenysé­gébe. Szóval megszületett az Úttö­rő-szalag vállalása is, melyet Inkeitz Sándor is papírra ve­tett, s átadta a versenytársnak. Erről a következőket olvashat­juk: A kihívást elfogadjuk s vállaljuk, hogy augusztus 20-ig mindennap 20 darab úttóröing- gcl készítünk többet 99.9 száza­lékos minőségben s öt kúp cér­nát takarítunk meg. így történt a két bripád ver­senyvállalása. A naptar július 1-ét mutatta. A versenytáblán többek között a következőket lehetett olvasni: Az Ifi-szalag 113 százalékra, az Úttörő-szalag 110 százalékra teljesítette napi tervét. & z csak a kezdet. A jelek szerint az Ifi-szalag »makacs« dolgozói lesznek az elsők az augusztus 20-i ver­senyben. De ki tudja! Bizonyá­ra az Úttörő-szalag szorgos tagjai is beleszólnak még ebbe. Hirdessen a íu meggyei r < G-hun Örömhír Kiskunhalasról Ezt is megértük! A napokb< égiposta útján eiszálütottu külföldre az első halasi csipke szállítmányt. Mintegy 60 darab egyelőre kisebb méretű csipke költemény vitte hírül Svájcba, hogy feltámadt és újra virágzik Kiskunhalason a'népi- és ipar­művészet országunknak már sok dicsőséget szerzett alkotása: a varrott halasi csipke. Még egy éve sincs, hogy újra megnyílt a csipkeház s a régi csipkeművészek, Markovics Má­ria tanítványai mellett új, fia­tal tehetségek fogták kézbe a csipkevarró tüt. S hegy valóban tehetséges az új csipkevarró nemzedék, arra misem jobb példa, minthogy az első kül­földre bocsátott küldemény nagy része az ő kezük munkája. Sokszor megírtuk már, hogy Kiskunhalasnak, pulykája, ba­rackja és híres Kiffer-körtéje mellett milliókat jövedelmező exportcikke volt régen a csipke. S értéke ma sem hanyatlott, hi­szen hírneve, művészi értéke ma is a régi. Már az első szállít­mányt is gazdagon megfizették nekünk. Óriási lehetőségeket rejtenek a raktáron lévő csip­kék, a még fel nem dolgozott lehelietfinom fonalak minden centimétere ezreket ér az or­szágnak. Csak élni kelt a lehe­tőségekkel. Csak módot kell ad­! u ahhoz, hogy a csipkeházban j ismét a régi ütemű munka foly­jék, a megrendelések tömege sarkalja, lelkesítse a csipkevar­rókat. Ez az állami támogatá­son. a külkereskedelmi szerve­ken múlik. De arra a helyi tanácsnak kell törekednie, hogy szülőváro­sában egészen az őt megillető helyére emelje a csipkét. Ége­tően sürget a csipkeház múzeu­mának berendezése, hogy a mindennap megforduló vidéki és helyi látogatók ne papírdosszié­ba szorítva, hanem ízlésesen ki­állított formában gyönyörköd­hessenek a csipkében. Ez pedig — amint hírlik — egyszerűen csak azon múlik, hogy a csipke­ház egyik lakássá alakított ré­szit ki kell üríteni. Ismét kiál­lításokra lehetne vinni a csipkét az országon belül s a háziipari szövetkezetek boltjait ellátni ve­le. Mint értesültünk, Budapes­ten a Váci utcába terveznek is üzletet a halasi csipke számára. A világ nem felejtette el a halasi csipkét! A mintadarabok révén több országból érdeklőd­nek. S ha az illetékesek még egy kicsit több segítséget adnak — ismét aranybányává lesz nép­gazdaságunk számára a világot egyszer már meghódított gyö­nyörű halasi csipkénk. MEGJEGYZÉS »A vb-ülés előterjesztésében szereplő adatok nem feleltek meg a valóságnak...« Mucsi Lajos elvtárs, a kis­kunhalasi járási tanács vb. el­nökhelyettese ismeri el a fenti megállapítást, azzal az írásbeli beszámolóval kapcsolatosan, amelyet a járási mezőgazdasági osztály készített a tsz háztáji gazdaságok helyzetéről. Ez a be­számoló téves adatot közölt a kéleshalmi Vörös Csillag TSZ- re vonatkozóan. Mint rossz pél­dát közölte, hogy a tsz elnöke szőlőt vásárolt s ezt a háztáji gazdaságon felül kezeli. A való­ság —. amint később kiderült — az, hogy Balázs elvtársnak most vásárolt háza körül lévő 300 öl szó'lő és a háztáji gazdaság­ban használt 1300 öl szántó nem haladja túl a megengedett ha­tárt. A végrehajtó bizottság közel egy hónap után — s akkor is figyelmeztetésre! — vizsgálta meg az előterjesztés ■ adatainak helyességét s ismerte el, hogy azok nem felelnek meg a való­ságnak. Elítélendő hanyagság ez, Mucsi elvtárs! Hogyan tárgyal­hat eredményesen a vb-ülés olyan kérdésekben, amelyek felületes vizsgálat alapján ke­rülnek napirendre? A mezőgaz­dasági osztály téves adatokat tartalmazó jelentése félrevezet­te a végrehajtó bizottságot, a já­rási pártbizottságot s a kéles­halmi tsz-ben is rossz fényt ve­tett a járási tanács tájékozott­ságába vetett bizalomra is. Meg­követelheti-e mindezek után a járási tanács, hogy a községi szervek pontos, hű adatokat szolgáltassanak, ha maguk a já­rási osztályok mutatnak rossz példát az alaptalan tájékozta­tásban s a vb-ülés órákat tölt el azzal, hogy téves adatok alapján, hamis képet nyerve határozzon, döntsön egy nemlé­tező hiányosság megszüntetésé­ben? Helyes lenne, ha a végrehaj­tó bizottság a mezőgazdasági osztály hanyagságának tárgyila­gos tudomásulvételén kívül fe­lelősségre vonná az osztálynak azokat a dolgozóit, akik ilyen »valóságnak meg nem felelő adatokkal« tűzdelt jelentésekkel próbálják palástolni tájékozat­lanságukat, — rossz munkáju­kat! Megindul! a helyi aulólniszlorgaloni Báján Baja fejlődésének újabb állo­másához érkezett. Helyi autó- buszjáratot kapott. Az autóbusz- járat hétfőn indult meg, hogy a város megnövekedett forgalmá­nak igényeit kielégítse. Nagy öröm fogadta az autó­buszok érkezését. ' Az üzemek, gyárak dolgozói örömmel vet­ték hírét, hogy a kora réggé.i órákban már megindulnak a járatok. A járatok megindulása a pe­remrészek lakóiban keltettek a legnagyobb megelégedést. Az emberek egymásnak újságolták a hírt. Az autóbuszok pedig mind több utassal bonyolítják le a forgalmat. A járatok egy órás időközök­ben a következő menetrendsze­rű vonalakon közlekednek. L számú járat: Bajaszentisl- ván Jobbágy utca — Béke tér — vaskúti vám és vissza. 2. számú járat: Gépállomás — Béke tér — Gyapjúszovetgyár — Hajóállomás és vissza. Az első járat indul reggel 5 órakor, az utolsó 20 órakor. Menetdij. vonal L— Ft, át­szálló 1.50 Ft, gyermek’.egy 70 filiér. JüvedeSmcző a kertészei Termelőszövetkezetünkben az idén próbálkoztunk először a kertészettel és nem is eredménytelenül. A négy hold veteméiny előreláthatólag több, mint 20 ezer forintot jövedelmez. Eddig kö­zel 90 ezer fej friss salátát adtunk a városi dolgozóknak, de még százezer fejet biztosan tudunk értékesíteni. Pár hét múlva pedig megkezdjük a karfiol, kalarábá, káposzta és egyéb zöldségfélék árusítását. Lukács Menyhért kertész nagy gondot fordít a ker­tészeti dolgozók munkájának megszervezésére, irányítására. Már kora hajnalban kint szorgoskodnak a területen és késő estig dolgoznak. A tavalyi évhez viszonyítva sokka! ütemesebben és jóminő- ségben végezzük a növényápolást és minden munkát. Par nap­pa! ezelőtt felhangzott az aratógép zakatoló hangja és ma már két traktor is va«*í a rarlóhántAst. IvrujsH János, a kerekegyházi Dózsa TSZ e.noke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom