Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-05 / 156. szám

Kulturális agitáció segíti az aratás, cseplés nagy munkáját A lengyel nép éteréből A bajai városi népművelési osztály az ara­tás, cséplés munkáját sokrétű kulturális agitá­ció megszervezésével kívánja szolgálni. A tervbe vett kulturális tennivalók az egész nyári idő­szakra kiterjednek és a legváltozatosabb mód­szereket elevenítik fel. A kulturális munkába bevonta a tanács Baja ipari üzemeinek színjátszó csoportjait, ének- és táncegyütteseit. A kultúrcsoportok min­denütt résztvesznek a tervezett aratóünnepségek műsorában. A patronáló üzemek táncegyütte­sei, színjátszói, rigmusbrigádjai sorra látogat­ják a város termelőszövetkezeteit, termelőszö­vetkezeti csoportjait és az aratás, cséplés ideje alatt változatos kultúrműsorral szórakoztatják a tagokat és hozzátartozóikat. Egyidejűleg agitá- ciós munkát fejteinek ki a kultúrcsoportok tag­jai az aratás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés mind eredményesebb elvégzése érdekében. Az alakuló rigmusbrigádok az élenjárókat köszöntik. A járási kultúrház fotószakköre fény­képeket készít róluk, melyeket a város üzletei­nek kirakataiban helyeznek el. A Baján működő képzőművész-szakkör tagjai a nyári munkákban, a munka versenyben és a beadásban élenjárók, a legeredményesebb termelési módszereket al­kalmazó szövetkezeti parasztok és egyénileg ter­melők arcképeit készítik el és festményeikből kiállítást rendeznek. A festményeket a kiállítás után az élenjáró dolgozó parasztoknak: ajándé­kozzák az alkotók. A város mozijai is hozzájárulnak a nyári mezőgazdasági munkaversenyek népszerűsítésé­hez. Hanglemezzel köszöntik minden előadás előtt a termelőszövetkezetek élenjáró tagjait, a példamutató egyéni gazdákat. A tanács hangos­híradója naponta kétszer ad műsort és a város egész területére eljuttatja az elért sikerek hírét. Közli a napi teljesítmények mellett a Bajával versenyző városok eredményeit is. A múltban sikerrel alkalmazott Szabad Föld Vasárnap előadássorozatot diafilmvetítéssei te­szik érdekesebbé. A bemutatott filmek az agro- és zootechnika eredményeit ismertetik és nép­szerűsítik a termelőszövetkezetben folyó életet. A tervek elkészítése után a tanács nagy eréllyel hozzá is fogott. a végrehajtáshoz és irá­nyítja a mezőgazdasági munkák fellendítése ér­dekében összehangolt kulturális kampányt. „Aranyalmás az én selyemkeszkenőm" .9 DISZ ifjúsági népi együttes alakult Ersekcsanádon Esteledik. A Csanádi szőlők felé vidám fiatal lányok csapa­tai igyekeznek. Ajkukon nóta csendül. A dal hullámai össze­keverednek a hazatérő szekerek zörejeivel:-Csörgőspatkós, nyalka piros csizmám. Két sor ződpántli'kás temó szoknyám, Violaszemű kedves angyal­kám Szombaton este gyere el én- hozzám.« akik majd esküvőre fogják meg egymás kezét a nagy munkák után, hogy fészket alapítsanak Csanádon, a Sárköznek ebben a szép kis, Dunántúlról ideszakadt falujában. Közben a legények agyafúrt módon ellopják a hülni kitett paprikást kondérostól. Utána ártatlan képpel, szép ün­neplő ruhában beköszöntőnek a lányok szállására. — Jó estét, lányok! Nagyon megéheztünk, amíg ideértünk, adjatok ennünk! Hamar a kondért! Az ám, de ellopta valaki! — sikítanak a vidám leányhangok. — No, ha nektek nincsen, van nekünk — hozakodik elő a lá­nyok főztjével, az elveszett kon- dérral a legények vezére. Adunk belőle nektek is! Nem sajnáljuk mi az ilyesmit a lányoktól! — Megálljatok, huncut legé­nyek, — súgnak össze a lányok, és el is határozzák, hogy ki­bánnak a tolvajokkal. Evés után csörgével kínálják a legényeket, ■akik láthatóan csuda jól érzik magukat itt a szőlők között, a legszebb Csanádi kislányok tár­saságában. Bele is harapnak a csörgőbe, ki is köpik menten, mert a lányok cukor helyett jól megsózták a finom, ropogós sü­teményt. gyönyörű szobásának apáik el­beszéléséből jól ismert esemé­nyeit. — Hiszen ezt akár ilyen for­mában színpadra lehetne vinni Kész történet. Még pedig milyen szép! Apá­ink és nagyapáink legszebb al­kotásainak, a Csanádi nép da­lainak, táncainak magávalraga- dó, szíves-színes kerete. Nem maradhat a feledés homályában, meg kçll tanítani rá a mi me­Alakulásánál olt volt a faluból mindenki, akinek a szavára, a tapasztalatára vagy éppen a te­vékeny segítségére számítottak. A tanácselnök, Csere László asztalfiókjában ott van már a névsor: 74 csanádi fiatal neve, ^ népi együttes tagjainak jegy­éeke, De ha e/t a névsort vé­A szőlőben sem fogy el a vi­dám nótázás és közben rotyog az ínycsiklandó birkapaprikás a kondérban, sül a kemencében a «csörge« és kíváncsi leánysze­mek a szőlőtőkéik zöld rejtőkéit keresik, hátha előtűnne egy-egy legény fekete kalapja valahon­nan. Mert a lányok tudják, hogy leskelődő szemek figyelik min­den mozdulatukat. Most válasz­tanak közülük a legények. Nem nagyon haragszanak meg azért a Csanádi legények, bár­milyen büszkék is, hiszen mind­egyik legénynek ott van a szíve választottja, a temószoknyás, pántliikáshaijú kislányok közt. Arra már csak igazán nem lehet megineheztelni. Majd nem sózza el az az ételt, ha bekötötték a fejét. De azért látszatra tart­ják a haragot. S hogy megmu­tassák férfias fölényüket, cukrot vesznek elő, ajándékba a lá­nyoknak. — Ha csak sótok van, majd megédesítjük mi a csörgét. Azzal megindul a tánc, a ba- rátkozás, a vidám tere-fere. — Amikor a szőlők közé belopa­kodott az est sűrű homálya, ha­zafelé indulnak a Csanádi legé­nyek, a csanádi lányok. Messzi száll a nóta: «■Estefelé jár az idő Minden madár haza készül Én is mönnék, ha möhetnék Szárnyaimmal repülhetnék. Kongatilí már a kádakat Hívják haza a lányokat Ne kongassák a kádakat, Hagyják itt már a lányokat« A csanádi DISZ-fiatalok ki- pircsodó arccal rakosgatják ösz- sze az emlékezet csillogó mo­zaikdarabjait, gyénket, talán az egész orszá­got. Hiszen a híres csanádi kör­tánc, a «ridázás« és a híres Csa­nádi nóta: «Aranyalmás az én selyem keszkenőm«, a Magyar Állami Népi Együttes műsorán már az egész Európát meghódí­totta. így alakult nemrégiben Ér- sekcsanádon a párt, a tanács támogatásával, a DISZ lelkes helyi szervezetének vezetésével gignézzük, nemcsak az tűnik a szemünkbe, hogy ebben a köz­ségben 12 párból álló óvodás tánccsoport, 12 fiúból és 12 le­ányból álló iskolás tánccsoport és 10 pár felnőttet számláló «idősebb« tánccsoport van, ha­nem az is, hogy a szólóénekesek sorában ölt olvasható a tanács­elnök, Csere László neve, nem egy idősebb, nagytehetségű Csa­nádi parasztember, asszony, menyecske neve mellett. A csoportban azok is benne vannak, akiknek a neve nem szerepel a névsoron, mert Csá­rdádon a népi kultúra a har­mincas évek óta csiszolódik, fej­lődik. Akkortájt alakult az első táncegyüttes. Akkor állt az apák és édesanyák lelkes cso­portjának az élére Csuka Zsig- í und tanító, aki most derese- dő fejjel, az apák és édesanyák édes gyermekeinek nagyszerű kezdeményezését pártfogolja, irányítja, mint a csoport soha megöregedni nem tudó vezetője. Az ő gyűjtésében maradtak meg az öreg nóták. És most, amikor az Érsekcsanádi Népi Együttes indulásával ismét a csoport élé­re állt, tudja, hogy nem lesz nehéz dolga. Nem egyedül ne­veli majd ezeket a fiatalokat, a csengőhangú, büszketartású lá­nyokat, keménykötésű legénye­ket, DISZ-tag és DISZ-en kívüli fiatalokat, hanem a megderese- dett hajú apák és anyák is, az egykori táncosok és énekesek, akiknek a régi, öreg fényképeit, mint az érsekcsanádi DISZ népi együttes hagyományának érté­kes részeit őrizgeti. Hetvennégy . fiatal, pártunk aranytartalékának, a DISZ-nek a jelvényével indult el tehát legnemesebb népi hagyomá­nyaik megőrzésének, továbbfej­lesztésének útján. Erejükből még arra is tellett, hogy első eredményként előadják színját­szó csoportjuk tagjai Skvarkin: Idegen gyermek című mulatsá­gos szovjet vígjátékát. A sze­replők most voltak bent Baján a Katona József Színház ottani bemutatóján, hogy tapasztalato­kat gyűjtsenek. DISZ-fiatalok szerte a megyé­ben!1 A ti községetekben is van­nak megőrizni való népi hagyo­mányok! Legyetek hűséges őri- zői a népünk alkotta kincsek­nek, legyetek fáklyavivői faiun kultúriorradaimunknak! TamuL jatak a lelkes érsekcsanádi fia­taloktól, az érsekcsanádi DISZ- szervezettől! Cs. L. Prábueséplés két termelő szövet kezeiben Még folyik az árpa aratása. A bácsbokodi Vörös Csillagban azonban már elvégezték a próba- cséplést. A próbacséplés sze­rint a szövetkezet árpatáblája holdanként 18.6 mázsa termést hozott. Ugyancsak próbacséplést végeztek a bácsborsódi Uj Élet­ben. Az eredmény 18 mázsa hol­danként, Most választják ki egymást azok a fiatalok, a híres csanádi „szőlőőrzés“ az első Bács megyei ifjúsági népi együttes. A lengyel technika újabb sikerei Wroclawban nemrégen kipróbálták a 2000 kilowattos turbó-' generátort. A próbák tökéletesen sikerültek s a dolgozók most nekilátnak egy 25.000 kilowattos turbogenerátor szerelésének. Ez a turbogenerátor annyi villamosemergiát fejleszt majd, melyből egy 100.000 lakosú várost lehet kivilágítani. Lublini tudósok és mérnökök elkészítették az emberi vér folyékony fehérje részének szárítását szolgáló készüléket.. Ez a készülék igen nagy szerepet játszik a gyógyászatban azokban a sürgős esetekben, amikor nincs idő a beteg vércsoportjának ki­vizsgálására. A készülék segítségével hosszú ideig konzerválni lehet az életetadó vért anélkül, hogy a minőség romlana. Lengyelországban hosszas kísérletek eredményeként sikerült tőzegből kokszot előállítani. Tekintettől arra, hogy Lengyelor­szágban igen sok a tőzeg, ezeknek a kísérleteknek igen nagy a jelentőségük a népgazdaság szempontjából. Chrzanowban újtipusú kompresszorokat gyártatlak. A 25 köb­méteres kompresszorokat sikeresen alkalmazzák majd az ipar különböző ágaiban, mindenekelőtt a bányákban és fémipari üze­mekben. Nowy Targban hatalmas bőrgyár épül, ahol a közeli hegy­vidéki falvak parasztjainak ezrei fognak dolgozni. Egy élenjáró termelőszövetkezet magas tejhozamai A Lengyel Népköztársaság földművelésügyi minisztériuma ellenőrizte a tehenek tejhoza­mát. Megállapította, hogy Ko- koszkowa község (gdanski-vajda­ság) termelőszövetkezetében ér­ték el országos viszonylatban a legmagasabb tejhozamot. A múlt évben a termelőszövetke­zet 29 tehene átlagosan 4552 ks, tejet adott, a zsírtartalom 3.5Í százalék v»lt. Egyes tehenek év: tejhozama meghaladta a 6100 kilót is. Gazdag vasérclelöhelyeket tártak fel A lodzi vajdaságban lévő Leczyza környékén gazdag vasérc- lelőhelyekre bukkantak a lengyel geológusok. Az utóbbi tíz hó­nap alatt ezen a vidéken több mint 60 fúrótornyot és aknát létesítettek. A-geológusok megállapítása szerint a vasérclelőhelyek 30 kilo­méter hosszúságban es 3—8 kilométer szélességben terülnek el. Bebizonyosodott, hogy az ércek vastartalma igen magás, fel­használásuk komoly sikert jelent a lengyel népgazdaság szá­mára. Ezek az ércek értékesebbek, mint a czestochowai körzet­ben előforduló ércek. Lengyelországban eddig úgy vélték hogy a czestochowai-körzetben bányászott ércek a leggazdagabbak. Leczyca környékének déli részén megkezdték az első nagy vasércbánya építését. A Lenin Kohó martinkemencéje. A modern szovjet adagológép vágányokon mozog. Ujiípusú autóbuszok gyártása Lengyelországban rövidesen átadják a forgalomnak az új­típusú autóbuszokat. Az új autó­busz alváza azonos a «Star« len­gyel teherautóéval. Súlya 40 ki­lóval könnyebb, mint az eddigi lengyel autóbuszoké. Kényelmes ülőhely jut 37 utasnak, s ebből a szempontból is előnyösebb* mint az eddigi lengyelországi autóbuszok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom