Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

Azt várjuk a nagyhatalmaktól, bog> minden tekintetben támogassák a német nép béke- és eg* ségtörekvését Otto Grotewohl rádiónyilatkozata Bçrlin, jÚUvts 17. (TASZSZ) Az ADN hírügynökség közöl­te Ottó Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökének a küszöbönálló genfi értekezletről július 16-án elhangzott rádiónyilatkozatát. Mint a miniszterelnök nyilat­kozatában mondotta, a német nép üdvözli a né'gy hatalom kor­mányfőinek értekezletét és sem­mit sem kíván oly forrón, mint a kormányfőknek a népeik tar­tós, bélkés egymás mellett élés­re irányuló megegyezését. — Álláspontunk hazánk új­raegyesítésének kérdésében — jelentette ki Grotewohl — világos és egyértelmű: • Németország újraegyesíté­sének ügyéhez a fő hozzá­járulást magának a német népnek kell megtennie. Az újraegyesítés csakis Kelct- és Nyugat-Németország köz­ti megegyezéssel terç«d'hetô meg. Ha a genfi értekezlet elfogad­ná a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kpr-mányá- nak javaslatait és elhatárpzná, hogy a megszálló hatalmak ki­vonják csapataikat Németor­szágból, megszüntetnek Német­ország területén minden külföl­di katonai támaszpontot, lemon­danak a revansista és mUitaris- ta körök mindenfajta támogatá­sáról, és felmentik Nyug§t-Né- metországot az egyoldalú kato­nai és politikai kötelezettségek alól, akkor a német pép szívből üdvözölné ezt a döntést. A ffémet Demokratikus Köz­társaság kormányának meg­győződése, hogy az plyan eu­rópai kollektiv biztonsági rend­szer megteremtése, amelynek minden európai állam, köztük Németország is tagja lenne —, mégha Németországot eleinte két'’német állam képviselné is — komoly és hatékony lépés volna az európai megbékélés terén. Ezért üdvözölnénk, ha a nagyhatalmak Genfben el­határoznák ilyen kollektiv h'sícpsá*» rendszer létesí­tését. A Német Derrjplfratikus Köz­társaság kormánya, mint azelőtt, a genfi értekezlet idején' is — mondotta befejezésül Ottó ffro- tewohl — eszmecserét folytat a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormá­nyával minden Németországra vonatkozó kérdésben. Az NPK kormánya megfigyelő-küldöttsé­get küldött Genfije. A küldött­ség vezetője Georg Handke kül­ügyi államtitkár. A Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya Németország újraegye­sítésének érdekében üdvözöl és támogatni fog minden olyan lé­pést, amely a nemzetközi fe­szültség enyhülése felé vezet. Jugoszláv lapok a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozatairól BELGRAD. (TASZSZ) A Borba és a Politika című jugoszláv lap közli a Tanjung hírügynökség; nek az SZKP Központi Bizott­sága júliusi plénumának határom zatáról szóló moszkvai tudósí­tását. A tudósításban többi között azt írják, hogy azt a határoza­tot, amelyet N. A. Bplganyin- nak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének beszámolója alapján fogadtak el az ipar to­vábbi fellendítéséről, a techni­kai haladásról és a termelés jobb megszervezéséről, Moszkvá­ban úgy értékelik, mint jelentős intézkedést az ipar további fellendítésére. A szakemberek e plénum határozatát a februári plénumnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatával egybevetve arra a végered­ményre jutnak, k°gy a Szov­jetunióban megteremtették azt a szilárd anyagi bázist, arnely biztosítja a termelés új, tökéle­tesebb módszere; alkalmazásé; nak, valamint a technika maximális felhasználásának le­hetőségét, sőt megköveteli e lehe­tőségek felhasználását a ter- melég színvonalának legrövidebb időn belüli fellendítése érdeké­ben. (MTI) E* történt a nagyvilágban BERLIN. A Német Szociálde­mokrata Párt schfeswigholstein» tartományi szervezetének kül­döttértekezlete nagy többséggel elfogadott határozatában élesen elítélte Nyugat-Németország új- rafelfegyverzését és a szociálde­mokrata párt vezetőségének a bonni katonai törvények tető alá hozásában vállalt közreműködé­sét. DELHI. Mint a delhi rádió közölte, Mukerdzsi, az indiai légierők főnöke 15 napos szov­jetunióbeli látogatása után július 17-én hazaérkezett Delhi­be. Mukerdzsi a repülőtéren a tudósítók előtt kijelentette, hogy az oroszok nem csinálnak titkot az újtípusú repülőgépekből, meg­engedték az indiai küldöttség­nek, hogy megtekintsék legújabb típusú repülőgépeiket, beleértve a lökhajtásos vadászgépeket és a lökhajtásos szállító-repülő­gépeket, BERLIN. A német sajtó meg­emlékezik arról, hogy a má­sodik világháborúból győztesek­ként kikerült nagyhatalmak kormányfőinek potsdami érte- Kezlete tíz évvel ezelőtt, 1045 július 17-én nyílt meg. A potsdami városi képviselő- testület vasárnap az évforduló alkalmából megtartott ünnepi ülésen történelmi emlékhellyé nyilvánította a Cecilienhof-kás- télyt, amelynek falai között a kormányfők tanácskozásai lezaj­lottak, HAMBURG}. Brown Taylor, az Egyesült ÁRampk közelkeieti tengeri erőinek parancsnoka /asárnap az »America? óceáhjá- VQli Bremerhavenbe érkezett, Taylor megtekinti a Nyugat- Németországban állomásozó ame­rikai tengerészeti egységeket, majd Párizsba utazik a NATO székhelyére. CHICAGO. Az AP hírügynök­ség jelentése szerint a Texasi Dállasból Chicagóba haiadó két- motoros utasszállító repülőgép 4 chicagói Midway repülőtéren a sűrű ködben egy hirdetőtáblá­nak ütközött és lezuhant. A lán­gokba borult repülőgép 43 uta­sa közül 17-en életüket vesztet­ték, A MÁSIK TÁBORBAN A% Egyesit it Államok fővárosában Washington, az Ame­rikai Egyesült Államok fővárosa, nem hpsoplít a többi amerikai város-1 ra; sokkal tisztább, az utakon fák zöldéinek, a tereken galambok sürgölődnek, a fákon mókusok ugrálnak. Komor felhőkarcoló­nak nyoma sincs. A város központjában 5—■ 7 emeletes házak áll­nak, külterületén vil­lák. Nincsenek gyárak, vagy üzemek, mart Washington a kormány- hivatalok, követségek, tisztviselők és diploma­ták városa. Amikor azonban be­pillantunk a négerne­gyedekbe, egészen más kép fogad bennünket. Vigasztalan, szennyes utcák, nyomorúságos viskók, nagyritkán ka­szárnyára emlékeztető vörös téglaházak. Az ablakokat nem díszíti virág, vagy függöny. Nyomorúság tanyázik itt. Washingtonban sok a néger. Legtöbbjük ka­zánfűtő, inas, általában piszkos, nehéz munkát végez. Életük re­ménytelen. Egy al­kalommal egy washing­toni épület kazánházá­ban jártam. Félig mez­telen öregasszonnyal, kisgyermekkel talál­koztam- Megkérdeztem, hogy kerültek ide a gyerekek, & meglepet­ten hallottam, hogy ez a lakásuk. Ott, abban a szörnyű hőségben, Sötétségben élt a néger fűtő nagy családja'. Vagy egy másik eset. Egy alkalommal taxin utaztam. Szokás sze­rint a hátsó ülést fog­laltam el. A kormány mellett néger nő volt, ami elég ritka jelenség az Egyesült Államok­ban. Egyszer csak furcsa hangot hallot­tam, mintha valaki sírna. Értetlenül néz­tem a sofőrre, aki el­mondta, hogy kicsinye sír, ott fekszik az első ülésen. Nincs kire hagyni a gyermeket, magával kell vigye, amikor szolgálatban van. Washington utcáin különös látvány fo­gadja az embert. A főváros egyik legna­gyobb filmszínháza előtti úton üres tejes­üvegekkel megrakott egyszerű faállványok áilnak, a rajtuk fel­irat: »Givel!« (Adja­tok!) A béna gyerme­keknek gyűjtenek ado­mányokat. Ameriká­ban sok ilyen gyermek van. Az orvosi ellá­tás olyan költséges, hogy távolról sem ke­rül minden beteg gyermek kórházba. Egy másik kép: diá­kok különös tarka ru­hában, rikítóra festett arccal (hogy magukra vonják a figyelmet!). Kezükben perselyt tar­tanak. Tanulmányaik elvégzésére gyűjtik a pénzt. A tereken és az utcákon gyakran ta­lálkozhatunk idősebb hölgyekkel. Gondosan öltöztetett kutyákat sé­táltatnak. Az élelmi­szerüzletekben külön osztály van a kutyák számára. A kocsive­zetőknek nagyon vi- gyázniok kell, nehogy egy kutyát elgázolja­nak: nagyon meg­büntetik őket. Az egyik amerikai lapban fénykép jelent meg: egy férfi bankcsekket mutat a két hátsó lá­bán álló kutyának. A kép aláírása felvilágo­sított, hogy egy gazdag asszony meghat és kedvenc kutyájának örökségül kerek kis összeget, fO.OUO dollárt hagyott. Az Egyesült Államok kormánya óriási össze­geket fordít a fegyver­kezési hajszára, az or­szágban emelkedik az élelmiszerek és ipar­cikkek ára, növeked­nek az adók- Különö­sen magas a lakbér. Az egyszerű ameri­kai polgárok egyre ne­hezebben élnek. A vil­lamosokon és autóbu­szokon hasztalan szólí­tanak fel a plakátok: »Vásároljatok hadiköl- csön-köt vényt’« Senki sem veszi. A nép nem akar háborút. Ilyen az ame­rikai valóság. Az egy­szerű munkásemberek gyakran — a szó igazi értelmében — úgy él­nek, mint a kutyák, s a gazdagok kutyáinak Amerikában sokkal jobb élet jutott osz­tályrészül, mint sok em­bernek. (L. Vasziljeva.) Ili történik Algírban ? •Algírban isméi Tér folyik ... kj!enc millió éhezp algíri har­col' à szabadságért és gyerme­kginek kenyeréért. A francia hatóságok a legvadabb terrort alkalmazzák, hegy elfojtsák Al­gír népének szabadságmozgal­mát­A francia uralkodó kqrök Igyekeznek félrevezetni a világ közvéleményét. Edgar Faure francia miniszterelnök a közel­múltban kijelentette, hegy Al­gírban nincs semmi politikai probléma, nincs gazdasági vál­ság és nincsenek megoldásra vá­ró szociális kérdések. Ezzel szemben ismeretesek azok az ijesztő számadatok, amelyek Franciaország algiri gyarmati uralmának következ­ményeit jelzik. Az európai gyarmatosítók —, akik az algirj lakosságnak mindössze egytíze- dát teszik ki — kezükben tart­ják 33 ország földterületének fe­lét. Másfélmillió algiri tengő­dik munka nélkül; a tanköteles gyermekek 81 százaléka pem jár iskolába. A francia hatóságokat rend­kívül aggasztják az algíri ese­mények.' A francia hatóságok, mint mindig, amikor igazolniuk kell a szabadságharcosok ellen alkalmazott terr-ort, úgy állít­ják be Algírt, mint valamilyen földi paradicsomot, amelynek nyugalmát mindössze maroknyi »zavargó« akarja megbontani. A tények azonban leleplezik ezt a dajkamesét. Leleplezik mindenekelőtt azok a megtorló módszerek, melyeket a francia hatóságok alkalmaznak. Algír­ba nap mint nap újabb katonai csapafok, álbg felfegyverzett rendőrök és csendőrök érkeznek. Az algiri hegyekben ezrével ragadnak fegyvert a hazafiak, A lakosságtól tâmogatya parti- zánháhprút viselnek a francia csapatok ellen. Á francia kato­nák »átfésülik« Algír fglvait, felgyújtják a nyp(norŰságos vis­kókat és elűzik a parasztokat. A francja katonai repülőgé­pek és hadihajók nemcsak csendőröket, hanem időnként minisztereket is szállítanak Al­gírba. Nerm'ég a francia belügy­miniszter látogatott el ide. Gon- stantineban mondott beszédében nyíltan hangoztatta, hogy véres terrorral kell elnyomni az algi- riak felkelését. »Ninçs kPgyf!úm gzok számára, akik felkeltek a köztársaság törvénye ellen — mondotta a francia miniszter. — Megsemmisítjük őket az utolsó szahg.« Nem c’söízben fordul elő,; hogy a gyarmatosítók vérrel akarják elpltapi az plnyomett népek szabadságharcának fel- Ipbbanó tüzét. A nemzeti fel­szabadító mozgalom azonban napról napra erősödik. Sem tűz­zel, sem vassal nem tudják el­fojtani. Földrengés Kis-Assia nyugati részén ISZTANBUL. Szombaton kp- zéperősségű földrengés rázla meg Ris-Ázsia nyugat; felét. Á legerősebb lökéseket az Égei- teriger partvidékén érezték, Az Isztanbuli Foldrengésvizs- gáló intézet szombat esti jelen­tése szerint a 60 másodperces leghosszabb lökést Izmir környé­kén észlelték. Izmir környékén több kisebb város és község épületei megrongálódtak, halál­esetről azonban jelenté* nem ér­kezett. (MTI) .................... K ECSKEMÉTI SÉTÁK Szemétdombok és Sétáljunk csak végig á Rá­kóczi út jobboldalán. Különösen akkor esik jól g séta, ha este a fák lombjai között átszűrődő vil­lanyfényben lehetőleg a mozi­ból kijövet igyekszünk hazafelé, lassú, ráérős léptékké]. De mi ez? Alig hagyjuk el a Városi Mozi melletti élelmiszerbódét, hatal­masat botlik a lábunk. Meg­csóváljuk a fejünket, újabb bot­lás, aztán még egy. így megy ez egészen az SZM.T székházéiig. Naponta kerülgetik immáron pár hét óta a Rákóczi úton vé­gigsétáló kecskeméti dolgozók ezrei azokat a törmelékkupaco­kat, amelyeket a Villamosmű hagyott ott, miután befejezte a kábellerakást, Pár lépéssel arrébb, a Má­tyási utca jobboldalán is megvan a lehetősége annak, hogy bárki tetszés szerint kitörhesse a nya­kát. Szép kis építkezésből szár­mazó szemétdombok vidámitják a teret és fenyegetik a járókelők lábait. De aki a Jókai utca felé igyekszik a Városi Mozitól, való­színűleg a Wesselényi utcán is áthalad. Kedves, ismerős szemét­dombocskák találhatók itt is. Pontosan a »Kedves--cukrászda előtt, hogy jobban lehessen őket látni. Ha még ráadásul nagy sze­rencséje is van a mozilátogató­nak, akkor a Jacques Duclos utcán is találkozni fog a Népbüfé előtt legalább két társzekérrel, 15—20 kövezetre dobált kerék­párral, két—három járdaszélének támasztott motorkerékpárral. Bújkálhat közöttük, ha úgy tet­szik. Egy szó, mint száz. Kecs­kemét köztisztaságának rút folt­jaiba ütközik lépten-nyomon a kecskeméti polgár. Olyan foltok ezek, amelyeket nyugodtan el le­hetne tüntetni, senki sem sima Utánuk. Hát még milyen nagy­szerű érzés lenne, ha valami csoda folytán elhatároznák ina- gukban egyes kecskeméti házak tulajdonosai és lakói, hogy jó falusi szokás szerint reggelen­ként, vagy csöndes estéken fel­söpörnék házuk elölt a járdát, egyéb apróságok vagy esetleg egy-két locsoló víz- zçl is megörvendeztetnék a por­tói fuldokló kövezetei.' Mefthi- szen egészen világos, a közös terü­letek tisztántartását a városi ta­nácsnak kell szorgalmaznia. De az utcákban, a házak előtt, bi­zony a házak lakóinak illene na­gyobb tisztaságot teremteni. Érdekes, a kecskeméti polgá­rok, mint járókelők, egyetértenek ezzel a jogos kívánsággal. De azonnal elfeledkeznek róla, ami­kor átlépik házuk küszöbét és lakókká változnak. Érdemes volna ezen elgondolkodni és va­lamilyen agitációs módszerrel köztudatba vinni azt, hogy min­denkinek van tennivalója a város köztisztaságának megjaví­tása érdekében. Hát még, ha a városi tanács végre már kiadná az egy évvel ezelőtt elfogadott szabályrendeletet, amely világo­san körvonalazza a háztulajdo­nosok és bérlők jogait és tenni­valóit, többek között a köztisz­tasággal kapcsolatban is. Végül hadd említsünk meg még egy csodabogarat a köztisz­taság berkeiből, annak az igazo­lására, mennyire nem tudják egyesek, milyen feladatok vár­nak rá Kecskemét tisztaságának megjavítása szempontjából A Rákóczi úti bérház építkezéssel: sikerült úgy elzárni a korábban elkészült postás-bérház egyéb-» ként is kijárat nélküli udvarát hogy a jó egyesztendős szemetet erről az udvarról csak a szom­széd ház kerítésének lebontása után lehetett elszállítani. Tudo­másunk szerint a most épülő bérháznak sincs lovaskocsival járható kapuja. Jó lenne va­lahová már egy olyan házat is építeni a közeibe, amelynek a' nagykapuján keresztül meg le­hetne közelíteni az udvari sze­méttároló helyeket. Ámbár az is lehet, egyesek úgy képzel­ték el a szemétkihordást, hogy a Köztisztasági Vállalat alkal­mazottai kis kosarakban, vagy éppen a kalapjukban hozzák ki a nem éppen gusztusos házi hul­ladékot az udvarokból a sze­métkocsira,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom