Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

Teljesen gépesítettük a gabonabetakarítást Leyél a ifwjai Állami Gazdaságból A Bajai Állami Gazdaságban az aratás-cséplés szemveszteség nélküli gyors elvégzése érdeké­ben nagy gondot fordítottunk a helyes és eredményes munka- szervezésre. Június hónapban üzemegységenként menetirány­terveket dolgoztunk ki. A gaz­daság vezető agronómusa pedig az egységes pártvezetőségi ülé­sen számolt be a termésbetaka­rítás feladatairól, a munkaszer­vezés irányelveiről. Az itt el­hangzottak alapján az üzemegy­ségek alapszervezeti titkárai megvitatták az üzemegységeken belül elkészült menetirányter­vet és munkaszervezést. így ke­rültek az elkészített tervek tag­gyűléseken megvitatásra, me­lyekre meghívtuk a kombájno- sokat, aratógépkezelőket, szere­lőket, brigád- és munkacsapat­vezetőket, cséplési ellenőröket, raktárosokat. Az üzemegység- vezetők terveiben, előzetes kije­lölés alapján, név szerint elké­szítették már a dolgozók, be­osztását, hogy ki melyik posz­ton fogja teljesíteni feladatát. A taggyűlések jóváhagyták és helyesnek találták a nagy körül­tekintéssel végzett munkaszer­vezést. Kombájnosaink, aratógépke­zelőink, brigád- és párosver­senyben kezdtek az aratáshoz. A garai Vörös Traktorral is pá­rosversenyben vagyunk. Gépke­zelőink személy szerint hívták versenyre a társgazdaság kom- bájnosait, aratógépkezelőit és villámhíradókon minden dolgo­zóhoz eljuttatjuk a napi értéke­lés eredményeit. Az aratógépeket még júnhis végén 100 hold réticsenkesz ara­tásánál kipróbáltuk. Egyidőben elvégeztük 50 holdon a spenót aratását is. Ezután fogtunk csak hozzá az árpa aratásához. így értük el, hogy július 1-re végez­hettünk 318 holdon az árpa ara­tásával. A helyes munkaszerve­zéssel elősegítettük, hogy mi- köizben folyt az árpaaratás, a takarmánybetakarításban sem állt be zökkenő. A menetirányterv és a mun­kaszervezés összhangja megold­ja most a rozsaratás megkezdé­sével egyidejűleg a spenótmag cséplését és 400 holdról a borsó betakarítását. Az aratást nyo­mon követi a tarlóhántás, má­sodvetés. Az aratás-cséplés ideje alatt máris 55 vagon jóminösé- gű szénát kazaloztunk. A termésbetakarítást az idén teljesen gépesítettük. Kalászosa­ink aratását 7 aratógép és 11 kombájn végzi. a rozs ■ aratá­sát 3, a búza aratását 8 nap alatt fogjuk elvégezni. Július 25-re valamennyi kalászosunk aratásával végzünk. A munkaszervezés során arról is időben gondoskodtunk, hogy a kombájngabona a kombájn- szérűre, a többi gabona pedig közvetlenül a cséplőgéptől va­gonba rakva elszállításra kerül­jön, Bárdi I^ajos üzemi párttitkár A Minisztertanács határozata a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének elősegítésére A Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének július 8-i "határozata fontos feladat­ként jelöli meg az állattenyész­tés, különösen a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztését, ezen be­iül a tehénállomány növelését, valamint a hozamok emelését. A Központi Vezetőség határozatá­nak megfelelően, a Miniszterta­nács a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a tenyésztők te­nyésztési kedvének fokozására nagyjelentőségű határozatot ho­zott. A határozat értelmében az állam 10.000 tenyészérett és 10.000 vemhes üsző felnevelésé­re köt szerződést az Állatforgal­mi Vállalaton keresztül a ter­melőkkel. A szerződéssel lekö­tött. üszőkért darabonként há­rom részletben 1300 forint elő­leget kap a tenyésztő. Ha az üszőt a nevelési szerződés sze­rinti minőségben adják át, a törzskönyvezett tehéntől szár­mazó üszőért kilogrammonként 11—12 forintos, a nem törzs­könyvezett téhgntől származó üszőért 9—11 forintos árat kap a tenyésztő. Ezen túlmenően a héthónapos vemlíes üszőért még 1000 forint vemhességi pótlék is jár. f Az üszőborjú-nevejés elősegí­tése érdekében a hathónapos korban 160 kilogramm súlyt el­ért üszőborjúért az eddig egy­éves korban jóváírt 400 forint helyett 600 forint adókedvez­ményt kap a tenyésztő- igen kedvező a tenyésztőkre az 5Q.OQ0 mustratehén 10Q kilo­grammal való feljavítására köt­hető szerződés is, amelynél a ráhízlalt súlyért kilogrammon­ként 14 faríntat fizet az állam a termelőknek. Ezek a kedvezmények lénye­gesen elősegítik a szarvasmar­ha-tenyésztés jövedelmezőségét, a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésén keresztül a szántóföl­di termelés hozamainak növelé­sét cs ezáltal dolgpzó népünk élelmiszerekkel történő bősége­sebb ellátását, Új termelőszövetkezet alakult Csátalján A NAGYBARACSKA ÉS VI­DÉKÉ körzeti Földiművesszövet- kezet csátaljai helyi szervezeté­nek vezetőségi tagjai közül jó páran előkészítő bizottságban tömörülve megkezdték egy III. típusú termeioszövetkezet szer­vezését. Több t^z-uiiogatáso« Vfiftek rpspt és saját szemükkel győzőnek meg arról, hogy a közös munka, az egyetértő ösz- szefqgás megduplázza az ered­ményeket, megsokszorozza a jö­vedelmet. A tapasztaltak alapján elhatá­rozásukat tett követte. Július 8-án Gábor Áron ne­vével új, III. típusú ter­melőszövetkezetet alakítot­tak 10 taggal, 80 kataszteri holdon. Az előkészítő bizottság tagjaj között volt Bölöny Péter, a föld­mű vesszővé tkezetek járási köz­pontjának választmányi tagja, Bőthe László, Balogh Pál és László Domokos földművesszö­vetkezeti tagok. A tagck spraiba léptek György Gábor, ' Szabó Zsigmond igazga­tósági ' tagok, Nagy János, Both Albert, Nagy Lajos és Pál Amb­rus földművesszpvetkezeti ta­gok. Az újonnan alakult termelő- szövetkezet tagjai a belépési nyilatkozat aláírása után meg­beszélést folytattak arra vonat­kozóan, hogy miképpen szer­vezzék meg az idei termés kq- zös betakarításának munkálatait. Megválasztották az elnököt is Bölöny Péter személyében. Horváth Ferenc, FJK tömegszeryqzeii elő­adó, Baja. Meg kell szilárdítani a norma- és bérfegyelmet a XTSZ-ekbei is Szövetkezeti dolgozók küldöttgyűlése Kecskeméten Tegnap délelőtt a városi ta­nács nagytermében megyénk kisipari szövetkezeteinek dolgo­zói küldöttgyűlésre gyűltek ösz- sze. Az elnökségben helyet fog­lalt Gombos Aladár elvtárs, a megyei pártbizottság ipari- és közlekedési osztályvezetője, Bagó Jenő elnöki megnyitója után Fekete László elmondotta a KIS2ÖV vezetőségének beszá­molóját. Bevezetőjében meg­említette, hogy a szövetkezetek az elmúlt évben megerősödtek, melynek eredményeképpen 5 millióval több nyereséget ér­tek el, mint az azt megelőző időben. A szövetkezetek máso­dik negyedéves tervüket 107.8 százalékra teljesítették 107 szá­zalékos béralapfelhasználás mel­lett. 4 millió forinttal adtak terven felül több késztermékét, javítást s egyéb szolgáltatást a megye lakosságának, — mint- ahogy azt tervezték. Az eredmények hangsúlyozása mellett kitért arra is, hogy a szövetkezetekben meglazult a normet- és bérfegyelem. Éppen ezérf szükséges, hogy a követ­kező időkben e téren is rendet teremtsenek s ezzel is segítsék a termékek olcsóbb előállítását. Hogy erre nagy szükség van, igazolja gz is, hogy például a Madarasi Vegyes Szövetkezet vasas részlegében csak 15 napot Szalai Károly, a megyei tgpács kereskedelmi, Berdá József, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, Sáfár János, azOKISZ központ kiküldötte, Szabó Fe­renc, a KIOSZ megyei titkára, Fekete Lgszlô, a KISZÖV el­nöke és a szövetkezetek legjobb dolgozói, dolgoztak és 2000 forintot ke­restek. A hónap másodjk felé­ben csellengtek, hogy ezzel lep­lezzék a norma lazaságát- S így nem lehet csodálkozni, hogy számos szövetkezetben a laza normák miatt a teljesítmény 200 százalék fölé emelkedett. Fjem egy szövetkezetben, főleg a vas- és faiparban, a Kalocsai Asz­talos, a Jánoshalmi Fa, Vas, Fém, a Kalocsai Vas, Fém és Gumijavító KTSZ részlegében indokolatlanul fellazították a normákat. Ezzel akarták meg­gátolni a szövetkezetből a ki­lépéseket. Ezt azért tehették, mert a KISZÖV mindezt el­nézte. A beszámoló ezután részle­tesen foglalkozott a társadalmi tulajdon megvédésével, a szö­vetkezeti alapszabály betartá­sával, a munkafegyelem meg­szilárdításával, az önköltség- csökkentéssel, a szövetkezeti bi­zottságok munkájával. Befejezésül hangsúlyozta Fe­kete elvtárs, hogy a szövetkeze­tek dolgozóinak legfőbb felada­ta a Központi Vezetőség máx~ ciusi határozatának végrehajtá­sa, a lakoijsqg kgzszüksßgleti cikkekkel való ellátása, Ezt a munkát csak úgy tudják a ktsz-pk jpj elvégezni, hogyha munkájúhoz igénylik a helyi partszervezetek Segítségét. fiz érîehezist vitája A beszámolót Vila követte. — Rajta Ferenc, a Bajai Lakbe­rendező Vállalat dolgozója, Ga- ramvölgyi Márton, a Csávolyi KTSZ elnöke felszólalásukban kérték, hogy a tervteljesítéshez a KISZÖV az eddiginél gyor­sabban biztosítsa a szükséges anyagot. Bolvári Ferenc, a Ka­locsai Cipész KTSZ sztahano­vistája megemlítette, h°§y 17 napig várlak a túrabakancs anyagára. Közölte, hogy a javí­tásoknál mutatkozó hanyagsá­got megszüntették. Ma már mi­nőségi pllenőr veszi át a kija­vított cipőket. A töhbi hozzászólók, különö­sen a községekben dolgozók ki­fogásolták, hogy a kontárok el­len nem folyik megfelelő harc. Sok községben a tanács, bár tudta, hogy a ktsz képes elve­gezni a községnek szükséges szolgáltatást, mégis iparenge­délyt adott ki. Az értekezlet hasznos volt, mert megmutatta, hogyan és miképpen kell k;sz-e:nknek jobb munkát végezni, olcsóbban ter­melni. Takarékoskodjunk az anyaggal Üzemeinkben a gazdaságos termelés egyik legjelentősebb eszköze az anyagtákarékosság. Bár ezt a problémát pártunk III. kongresszusa, majd a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata üzemeink legfontosabb feladatai közé sorolta, mégsem mondhatjuk, hogy a helyzet so­kat javult. Éppen ezért ennek a feladatnak a megvalósítása igen sürgőssé vált. Ipari termékeink érlékének nagyobbik része anyagköltség Tehát az önköttsögc^Qädrentps legcélravezetőbb útja az anyag- költség csökkentése.- A Kecske­méti Gépgyárban az anyagfel­használást »rövid gyeplőn« tar­tották a második negyedévben. Az eredmény nem is maradt el. Míg az első negyedévben 1290 kilogrammal több vasat hasz­náltak fel az előírtnál, addig a második negyedévben 4283 kilót takarítottak meg. S ami igen érdekes, ezzel egy­idejűleg javult a minőség is. A napi kádtermelés 12 darabbal nőtt, a selejt pedig 8 százalék­ról 6 százalékra csökkent. Az üzem átlagos selejtje pedig 12 százalékról 10 százalékra esett, ami azt jelenti, hogy havonta 54 ezer forinttal nőtt a készáruk mennyisége. A Kecskeméti Gyufagyár mái egy év óta megtakarított fa­anyagból teljesíti túl napi ter­vét. Vári György, a Kisszállási Kendepgyár üzemvezetője leg­utóbbi levelében többek között ezt írja: »Június havi tervün­ket szálból 105, kócból 135, glo­bálisan 125 százalékra teljesítet­tük az előírt anyagnorma fel- használásával. A szál túlteljesí­tése a 3 százalékos anyagmeg­takarításból adódik, ami ' 4500 forintot jelent. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az egy mázsa rostra eső bérköltséget 43 forinttal csökken tettük.« Mi a média az anyagnarma betartásának, az anyagtakarékosságnak? A legfontosabb az, hogy gaz- daságvezetőimk itt szigorúan megkövetelik az anyaggal való takarékoskodást, ha szükséges, felelősségre is vonják a mulasz­tókat. Sőt, néhol, igen helyesen, a prémium kifizetést is attól te­szik függővé, hogy az üzemrész hogyan takarékoskodott a rábí­zott nyersanyaggal, szerszám­mal, segédanyaggal. Ez az a pont — amint a példák is mutatják ■— ahol legjobban torkon lehet ragadni a gazdaságos termelés ellenségét: az önköltség növeke­dését. Haljani olyan hangokat egyes gazdaságvezetőnktől: »könnyű az anyagtakairékosságról prédikál­ni, sokkal nehezebb végrehajta­ni«. Kétségtelen, az anyagtaka- rékosságnák száz, meg száz ága- boga van. Ha azonban elfogad­nánk az anyagtúlfelhasználásra sokszor gyorsan összetákolt ali­biket, akkor lemondanánk arról, hc-gy valaha is takarékosan gaz­dálkodjunk. Be lehet tartani az anyagnormát, s meg is lehet an­nak teljesítését követelni, ezt bizonyítja az 51-es szá­mú Közlekedési Vállalat példája is. Tudott d°l°g. hogy az itt dol­gozó tehergépkocsivezetők jóré­sze indokolatlanul nagyobb se­bességgel közlekedik. A nagyobb sebesség következtében a motor­olaj gyorsan elég. Ezért motor­olajból a második negyedévben 3.05 tonnával többet használtak fel az engedélyezettnél. Ebből a mennyiségből bpf gépkocsit egész hónapban el lehetett vol­na látni olajjal. A vállalat vezetőség, hogy meg­akadályozza ezt az anyagipucsé- kclásf, a legutóbbi termelési ér­tekezleten közölte a gépkocsive­zetőkkel, hogy azokon a teher­gépkocsikon, ahol nagy a motor- olajfcgyasztás, ott a műszaki vezetők ellenőrzik személyesen az olajfqgyasztást. Ha az álta­luk vezetett úton nem mutatko­zik többlet-olajfogyasztás, akkor kártérítésre kötelezik a motor­olajat gondatlanul felhasználó gépkocsivezetőt. Sgjnps, nem így gondolkodnak Konzervgyárainkban meg a selejtgyártót sem minden esetben bírságolják meg azzal, hogy nem lehet pontosan megállapítani, kinek a •hibájából történt az #nyá§popsékpJ4s, se- lejtgvártás. Nem követelik meg az anyagnorma betartását, az anyaggaLvaló gondos gazdálko­dást a Bányászati Berendezések Gyárában, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban sem. S ez a két gyár pedig hosszabb idő óta anyaggondckkal küzd. Építkezé­seinknél olyan tégla is a földbe kerül, amit jól tudnának hasz­nosítani a falaik felhúzásánál, vagy máshol. Még indokolatla­nul sok a felesleges méretezés és a rossz művelettervezés, mely gz anyaggal való gondatlan gaz­dálkodást «segíti elő. A Központi Vezetőség márciusi határozata az anyaktakarékosság 2.3 százalékos csökkentését írja elő. Ezt a határozatot végre kell hajtani. Éppen ezért nemcsak gazdaságvezetőinknek, hanem pártszprvezetejnkpek is igen hatékonyan kell közremű­ködni az anyaggal való ta­karékosság munkájában. Pártszervezeteink, mikor el­lenőrzik a termelést, nagy fi­gyelmei fordítsanak az anyag­gazdálkodásra jS- Meg kell kö­vetelni üzemeink vezetőitől, hogy védjék az állam vagyonát, takarékoskpdjanak a rájuk bí­zott anyaggal- Ezt csak ügy tud­ják megtenni, ha a takarékos- sági határozatot maradéktalanul végrehajtják, s annak teljesíté­sét megkövetelik az üzemveze­tőktől, művezetőktől, csoport- vezetőktől, minden egyes dolgo- zptqj. Az anyaggal való takarékos­ság nem kampányfeladat, ezért pártszervezeteink, népne­velőink felvilágositó munkájuk­ban egy percre se feledjék meg­magyarázni: — azért takarékos­kodunk, hogy jobban élhessünk. Éppen ezért kell betartani az anyagnormá': és a gondos gazda módjával felhasználni a nyers­anyagot. minden üzemünkben.----- ,■» » m. ------­M unliás*paras?t találkozó Gátéren Gátéren július 17-én munkás­paraszt találkozót és tsz-látoga- tást szervez a Kiskunfélegyházi Járási Békebizpttság a népmű­velési csoporttal és a mezőgaz­dasági osztállyal karöltve. A találkozón Félegyháza vá­ros két gyárának — a Bányá­szati Berendezések Gyára és a «Gépgyár munkásai — és a gá­téri Vorosilov Termelőszövetke­zet tagjai, valamint a legjopb munkát végző egyénileg dolgozó parasztok vesznek részt. A találkozón közös ünnepi ebéd közben ismerkednek meg a r'.zvevők. Délután sportműso­ron vesznek részt, este pedig a község kultúrotthonában a já­rási kultúrház Déryné együ tie sépek vendégjátékában gyönyör­ködnek. Olvasóink figyelmébe! Minden héten kedd délután fél 5 órakor díjtalan jogi tanács­adást tartunk szerkesztőségünk­ben. A fogadóórák pontos címe: Kecskemét. Széchenyi tér 1., I. emelet 2. sz. alatt, a megyei ügyész elvtársak bevonásával tartjuk a tanácsadást. Megyénk többi városában nem rendszeresítettük a tanácsadáso­kat. Vidéki olvasóink írásban is felkereshetik szerkesztőségünket a fenti cím alatt, s tanácsadónk ugyancsak írásban válaszol. 1} küldöttértekezlet keszsmoiéja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom