Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-14 / 164. szám
Pártépítés Egy községi pártbizottság oktatási tervéről A pártok látási év gondos előkészítésének fontos feltétele, hogy községi pártbizottságaink a helyi sajátosságoknak megfelelően, reális oktatási tervet készítsenek. Az alábbiakban ismertetjük kivonatoltan a Vaskúti Községi Pártbizottság oktatási tervét, mellyel segítséget kívánunk adni a többi községi pártbizottságnak a tervkészítéshez. A Vaskúti Községi Pártbizottság oktatási terve Az 1954—55-ös pártoktatási év tapasztalatai: Az oktatási év folyamiáin a hallgatók nagy lelkesedéssel tanulmányozták. a Párt című témát. Egységesen elítélték a párt politikájától idegen nézeteket. Emellett azonban súlyos hiányosság volt, hogy a község párt, állami, gazdasági, tömegszervezeti funkcionárusai, termelőszövetkezeti elnökök, agro- nómusok elhanyagolták politikai képzésüket. Az alapszervezeti vezetőségek sem foglalkoztak megfelelően az oktatási munka irányításával. Legtöbb esetben a propagandisták magukra hagyatva végezték munkájukat. Különösen súlyos hiba volt a tsz- ekbem az oktatás elhanyagolása. A Dózsa TSZ-ben például a beindított három tanfolyamból csak egyet tudtak eredményesen befejezni. Az 1955—56-os oktatási év sikere érdekében pártbizottságunk gondos, lelki- ismeretes munkával készül a párttagság eszmei, politikai nevelésére. A községben szervezünk három politikai iskola I. évfolyamot, 75 hallgatóval. — Egyet az aíapszervezetnél, egyet az állami gazdaságban, egyet a Dózsa TSZ-ben. E tanfolyamokra azokat az elvtársakat vonjuk be, akik keveset, vagy még egyáltalán nem vettek részt politikai oktatásban. Két »-Marxizmus —Leminizmus« alapjai tanfolyamot Indítunk 50 hallgatóval. Egyiket a Dózsa TSZ-ben, másikat az alapszervezetben. A tervezett tanfolyamokhoz a propagandistákat, biztosítottuk. Valamennyien a község párt, állami szerveiben vezetők és tagjai a pártbizottságnak. Megtörtént a hallgatók kiválogatása is. Az oktatásba bevontuk a párttagok egy részét, a pártbizottság minden tagját, minden alapszervi titkárt és vezetőségi tagot, pártcsoportbizalmiakat, népnevelőket, valamint a község állami, tömegszervezeti és gazdasági szerveinek vezető kommunistáit. A pártonkívüliek közül elsősorban azokat szerveztük be az oktatásba, akiket tagjelöltté akarunk nevelni. Különös gondot fordítottunk a tsz-tagok oktatására. A párttagság 43 százalékát vontuk be a szervezett oktatásba. A pártonkívüliek az összes hallgatók 28 százalékát teszik ki, nagy részük termelőszövetkezeti tag. Azok részére, akiket nem vontunk be a szervezett oktatásba, havonta egy propaganda-előadást szervezünk, melyre jól dolgozó pártonkívu- lieket is meghívunk. Pártbizottságunk az oktatási év folyamán különös gonddal foglalkozik az ifjúság oktatásával is. Segítettünk a DlSZ-szervezet- nek a Petőfi-iskolák hallgatóinak kiválasztásában. Megfelelő propagandistákat is biztosítottunk számukra. A községben két Petőfi-iskola első évfolyama indul. Az oktatást a községi pártbizottság egész éven keresztül ellenőrzi és segíteni fogja. Biztosítjuk, hogy a hallgatókkal aratás-cséplés után az oktatási év beindításáig ismétel» len elbeszélgessenek. Ellenőrizzük, hogy a propagandisták augusztus 15-től megkezdjék a tanulást. A pártbizottság szeptember 11-én napirendre tűzi az oktatási év zavartalan beindításával kapcsolatos tennivalók megtárgyalását. Ünnepélyessé tesszük az oktatási év beindításának napját, Az oktatási év folyamán a pártbizottság kétszer, á pártvégrehajtóbizottság háromszor fogja tárgyalni az oktatás helyzetét, értékelni a propagandisták munkáját és a hallgatók fejlődését. A községi párt-végrehajtóbizottság az oktatás egyes témái után értékeli a tanfolyamok szervezeti és tartalmi tapasztalatait és arról tájékoztatni fogja a megyei és járási párt- bizottságot. A pártbizottság havonként tájékoztatja a propagandistákat a párt helyi politikájának megvalósítása terén adódó feladatokról. Az oktatási formák egyes témáihoz megfelelő helyi anyagot gyűjtünk, valamint keskeny- és dia-filmek vetítésével tesszük színesebbé, elevenebbé a foglalkozásokat. Néhány javaslat a terv kiegészítésére A feladatok végrehajtása érdekében a vaskúti pártbizottság munkaterve mindenütt megjelölte a határidőt és a felelős elv társat is. A vaskút! elvtársak munkaterve dicséretet érdemel. Sok hasznos módszert tartalmaz, melyet jó, ha figyelembe vesznek a többi községi pártbizottságok is. Mindezek ellenére azonban szükséges, hogy néhány hiányosságra felhívjuk a figyelmet. Többek között kevésnek tartjuk az oktatásba bevont párttagok számát. Vaskút községben is megvannak a lehetőségek arra, hogy több elvtársat bevonjanak az oktatásba, mim a párttagság 43 százalékát. A tervből nem tűnik ki, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a tsz-tagok oktatásával megkülönböztetett módon kívánnak foglalkozni. Helyes lenne, ha megjelölnék a közvetlen tennivalókat is. Például a legképzettebb elvtársakat bízzák meg a tsz-ben propagandamunkával. A pártbizottság egyik tagja foglalkozzon továbbra is a tsz-ben a hallgatókkal stb. Nem esik szó a tervben a szakosított tanfolyamokról. A község vezetői között többnek van olyan politikai képzettsége, hogy javasolhatnák őket a járási székhelyen induló politikai gazdaságtan, vagy SZKP-törté- net tanfolyamokra. A DISZ-oktatás segítésére vonatkozóan sem jelöli meg a terv a további feladatokat. Szükséges lenne például, ha az oktatási év folyamán a párt-végrehajtóbizottság több ízben napirendre tűzze a DISZ-oktatás helyzetét is. Helyes lenne, ha a DlSZ-ofcta- tás ellenőrzésével a párt-végrehajtóbizottság egyik tagját bíznák meg. Az 1955—56-os évre az oktatási tervet minden községi pártbizottságunknak, pártvezetőségünknek el kell készítenie. Ehhez a munkához nagy gonddal és körültekintéssel fogjanak hozzá, mert ettől függ, hogy milyen mértékben emelkedik párttagságunk marxista-leninista képzettsége az új pártoktatási évben. Minden újítás — egy-egy lépés az olcsóbb termelés (elé EGY GYÁR ÉLETÉBEN mindennap van valami jelentős esemény. Hol kiváló teljesítmény születik, hol valami új gépeket kap a gyár, vagy esetenként egy-egy jelentősebb újítás lát napvilágot. így van ez az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban is. Rad- nai Sándor és Báli János például diószurkáló-gépet szerkesztettek. A gép feltalálása előtt a zöld burokkal bevont diójt kéziszur- kálóval kellett összeszurkálni. Ez bizony sok bajjal járt. Egy- egy dolgozó aligha tudott naponta 40—50 kilónál többet meg- szurkátni. A gép most óránként közel 8 mázsával végez el többet. ÜGY HÍRLIK, más konzervüzemben is rendszeresítik majd ezt. az ésszerű találmányt. Lőrinc József mérnök egy 300 négyzetméter fűtőterületű lánc- rostélyos BW-kazán pakura tüzelő berendezésének a tökéletesítését határozta el s ma már újítása nagyszerűen bevált. A tökéletesítés révén jelentős fűtőanyag-megtakarítást, de ugyanakkor jelentős hatásfok emelkedést is sikerült elérni. — Műszaki tökéletesítés címén félezer forint jutalomban részesítették. NAGY PAPÍR lenne szükséges ahhoz, ha az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban bevezetett újításokat mind le akarnánk írni. Égy dolog azonban biztos. Abban az üzemben, ahol nem fektetik el a dolgozók által benyújtott újítási javaslatokat, ott az alkotó munka újabb és újabb bástyákra tűzi ki zászlaját, mert a dolgozók látják és tudják, hogy az üzem megbecsüli, számontart- ja és segíti kezdeményezéseiket. Ez készteti újabb és újabb újításokra Kriskó Antalt is az Alföldi Konzervgyárban. Az ő megfontolt, ésszerű újítása révén a kondenzvezetékek gazdaságos kiépítése folytán, évi 273 mázsa szén megtakarítását lehet elkönyvelni. Ugyancsak Kriskó elvtárs fejében született meg egy olyan újítás is, amely a tápvíz hőfokának az emelkedését 25 Celsius fokkal segíti elő. Előreláthatólag az évi takarékosság, forint értékben meghaladja az 50 ezret. NEM NEHÉZ így levonni azt a következtetést, hogy a termelés olcsóbbá tételének fontos eszköze az ésszerű javaslatok felkarolása, segítése és a gyakorlatban való alkalmazása. Ha a dolgozók azt látják, hogy törődnek velük, még több olyan ésszerűsítés lát napvilágot, mint amilyenek Kecskeméten az Alföldi Konzervgyárban vannak. Az újítók — amellett, hogy külön jutalomban részesülnek —, az ország ügyét is előreviszik. Minden újítás egy-egy lépés az olcsóbb termelés, a magasabb életszínvonal felé. Levél nyomán Egy vita, mely mögött osztályharc van T. Népújság Szerkesztősége Kecskemét »Kérjük önöket, hogy bejelentésünk alapos áttanulmányozása után adják meg a segítséget. Ugyanis Dudás László bal- lószögi kisparasztnak egy ku- lákkal szembeni panaszos ügyét végre orvosolni szeretnénk. Eddig hiába írtunk a Kecskeméti Járási Tanácshoz, intézkedés nem történt. Sőt mikor sürgettük a dolgot, akkor még ott hevert az akta a fiók mélyén« —írta egyik ballószögi levelezőnk a községi tanácstól. Mi is hát ez a panasz és főleg, miért húzódott elintézése olyan hosszú idő. óta? Szerkesztőségünk vizsgálata ezt derítette ki: Első ntunlt a panaszoshoz, Dudás László, ballószögi kisparaszthoz vezetett. Egy idős nénike nyitotta ki a kiskerti kaput és barátságosan üdvözölt bennünket. — A föld ügyben jöttünk Dudás Lászlóhoz — fordultunk hozzá. — Jól van leikeim — felelte készséges örömmel. — Előkerítem azonnal a fiamat, csak egy kicsit várjanak türelemmel. S a nénike térült-fordult, kitipegett a kertbe, s hamarosan fiával, Dudás Lászlóval jött vissza. — Maguk is a földügyben jöttek hozzánk? — kérdezte szomorkás mosollyal Dudás, majd lemondóan legyintve megjegyezte: — Ezt már évek óta vizsgálják, de eredmény még mindig nincs. Furfangos ám az a ku- lák, túljárt mindenkinek az eszén — kezdte mesélni ki tudja már hányadszor történetét. A történet... Még 1951-ben történt. Dudásék földjét, 1 hold 70 négyszögölnyi területet közérdekből igénybe vettek. S csereingatlanként ezért a kisparaszt 600 négyszögölnyi szőlőt kapott Mészáros László kulák birtokából. S vajon mit szólt mindehhez a kulák? Mikor az öttagú bizottság a helyszínre érkezett, hogy mérnökileg kimérje a földet, Mészáros László magára zárta az ajtót és mint megker- gült bika ordítozott: ganajok- kal nem tárgyalok. Később pedig, az emlékezetes kormánynyilatkozat után a kuláknak egyre inkább megnőtt a bátorsága. A hajdani 100 holdas kulák »még nincs minden veszve-« jelszóval egy utolsó rohamot indított 6 holdas ballószögi sző- lóbirtokának hiánytalan megtartásáért. »Eltakarodj az én földemről, itt nincs semmi keresnivalód« — kiabált Dudás Lászlóra — és 200 négyszögöl kivételével visszavette a csere- ingatlant. Dudás László pedig nem olyan ember, aki szeret vitat- kozpi, hangoskodni,, inkább szép csendesen elódalgott a földről és azt gondolta magában: majd a tanácshoz fordulok és ott bizonyosan intézkednek. Kezdet- oen a ballószögi tanács foglalkozott is Dudás László ügyére!, de Mészáros kulák hajthatatlan maradt. Az idézésre nem ,jelent meg, minden úton ellenkezett. Végülis az ügy felkerült a Kecskeméti Járási Tanács A szőlőtermelők felkészültek a fürt-peronoszpára elleni védekezésre Bács megyében a terűiéit jelentős részén, több, mint 100.000 holdon termelnek szőlőt. A 'helyenkénti fagykár ellenére, 8— 10 év óta nem volt ilyen termésre kilátás, mint az idén. A jó termés előfeltételeit mindenütt megteremtették, hat. sőt hétszer permetezték be a tekéket' Aratásig legtöbb helyen a szőlő kapálását és kötözését is elvégezték. A meglévő termés megvédése azonban még sek áldozatos munkát kíván beérésig. A jelenlegi esős időben még számítani lehet fiirtperonoszpó- ra-fertőzésre. E gombabetegség ellen az elmúlt években igen jól bevált a réz-mészkén porozás. Bács megye szőlőtermelői az idén is felkészültek a védekezésre. Ezekben a napokban eső után a szőlőterület 50 százalékán végezték el a fürtporozást. Munkában vannak a peronosz- póraje'.ző állomások is. Naponta többször hangoshíradón, dobszó útján figyelmeztetik a termelőket a gombabetegségek elleni védekezésre. mezőgazdasági osztályához, név- ízerint Bontsó László előadóhoz, Az előadó megnézte a papirost, melyen ez állt: Mészáros László elleni bejelentés. Az első elolvasás után az előadó félretéve az ügyet így vélekedett: ez nem is rájuk tartozik, hiszen ez egy egyszerű peres ügy. Mikor az- ián egy hónap elteltével a balló- szögi tanács sürgette az intézkedést, nagy nekifoházkodás után megírta a hivatalos választ, melynek lényege a következő volt: az ügy a községi tanács hatáskörébe tartozik, s különben is, ha Dudás Lászlónak követelnivalója van Mészárostól, akkor ezt terelje peres útra, mivel ez kettőjükre tartozik. Ezzel, mint áld jól végezte dolgát, lezárta a Dudás László-féle aktát. Eközben pedig teltek, múllak a hónapok. Mészároséknál is nagyot fordult a világ. A ballószögi szőlőbirtok is gazdát cserélt. Laczi János, kecskeméti lakos vette meg a birtokot. A kulákék pedig csendes magányukban Kecskemétre vonultak vissza, távol a napi élet zajától, egy »kis« villába. Mikor felkerestük őket, csak az asz- szony volt otthon. Kérdéseinkre a vasrácsos kerítés mögül válaszolgatott. »Igen, kérem, mi már mindent eladogattunk« — mondta, ügy bizony, Mészáros Lászlóék eladogatták ezt is, azt is. Még Dudás Lászlóék szőlejét is! És csekélyke 99 ezer forintból új házat vásároltak a Nyífi úton. A történethez tartozik még, hogy a szőlőbirtok újdonsült vevője, Laczi János, megérezte, hogy valami nincs rendjén a kulák birtok körül. Időközben visszalépett az egyezségtől és most kéri vissza a vételárat a kuláktól, arra hivatkozva, hogy az átírás még nem történt meg. ... és a tanulsága Eddig szól a történet. A többi pedig a járási tanácsra és a többi hivatalos szervekre tartozik. A magunk részéről még csak annyit jegyzünk meg: — nem szabad tűrni egy percig sem, hogy a Mészáros László kulák, törvényeinket arculcsap- va, végkiárusítást rendezzen abból, ami nem is az övé. Meg kell érteni még a járási tanács mezőgazdasági osztályán is: a Dudás—Mészáros-féle vita nem egyszerűen peres ügy, vagy pedig egy poros akta, melyet elintézhetnek azzal, hogy »iktatva«. Nem, ez az ügy a kulákok elleni osztályharc egyik frontja! Ezen a területen törvényeink azt írják elő, még a járási tanács mezőgazdasági osztályának is: vaskézzel kell végetvetni a kulákok ingatlaneladási spekulációjának és védelmet kell biztosítani a dolgozó parasztoknak, a sok-sok Dudás Lászlónak; INNEN—ONNAN — Mélykúton a Termő Kalász TSZ 30 holdas őszi árpa tábláján 25 mázsa átlagtermést ért el. — Rémen termelőszövetkezeti előkészítő bizottság alakult. Tagja Dibusz Vilmos dolgozó paraszt, akit mint a község első gazdáját ismerik. Hét hóid földjét legjobban műveli, szőlője a legszebb a határban. Az előkészítő bizottság munkája nyomán hamarosan megalakul a harmadik termelőszövetkezet is a községben. — Tiszakécske dolgozó parasztsága megérti a mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelentőségét. Eddig öt előkészítő bizottságot alakítottak. — A balotai Petőfi TSZ 33 holdas szőlészetében már hosszú évek óta nem ígérkezik ilyen kitűnő bortermés, mint az idén. Az egyénekre felosztott parcellákat már hatszor permetezték. A tagok az óvatosan tervezett holdanként 15 mázsás átlagnak a duplájára számítanak.
