Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-13 / 163. szám

Párfépüés fl kerekegyházi Dózsa TSZ pártszervezetének tag- és tagjelölt felvételi munkája A kerekegyházi Dózsa Terme­lőszövetkezet 1949rben alakult. Fennállása óta van pártszerve­zete, de igen kevés létszámmal» s azóta is alig szaporodott egy­két taggal. Az alakulás óta sok párttitkár váltotta egymást, és ez volt a legfőbb oka annak, hogy nem tudott egészséges pártélet kialakulni. A pártszer­vezet nem tudta betölteni sze­repét. Nem tudott mozgató erő­vé válni a szövetkezeti munká­ban. Jelenleg Kovács László elv­társ a párttitkár, aki csaknem két éve tölti be tisztségét. Az első hónapokban nem tudott ja­vulást előidézni a pártszervezet életében. Alig párhónapos párt­tagként választották meg párt­titkárnak és munkáját a fel­sőbb pártszervezetek sem segí­tették megfelelően. Hosszú időn keresztül nem figyeltek fel ar­ra, hogy mint fogatodnak, ke­vés a szabadideje és nincs mód­ja a párttagokkal való foglal­kozásra, a pártügyek intézésé­re. Ez addig volt így, míg Ko­vács elvtársat egyhónapos tit­kárképző iskolára nem küldték. Itt tanulta meg, hogy tulajdon­képpen mi Is a tennivalója. Mióta visszajött az iskoláról, javult a pártélet, rendszeresen tartják a taggyűléseket is. Har­cosabbak, aktívabbak, példamu­tatóbbak lettek a kommunisták. Ennek köszönhető, hogy a tsz 53 tagja rendszeresen dolgozik. Ez évben egyetlen igazolatlan hiányzás sem fordult elő. A tsz legtöbb tagja már 2—300 mun­kaegységet is teljesített. A pártszervezet taglétszáma azonban még mindig tízen alul van. Több mint két év óta nem vettek fel tagot és tagjelöltei soraikba. Pedig az a tény, hogy a tsz tagságának túlnyomó ré­sze jól dolgozik, jó alap a párt- szervezet sorainak feltöltésére. Boda Ferenc, a szőlős-brigád dolgozója például eddig 236, Tóth József a növénytermelő brigád tagja 258, Szepesi József fogatos 227, Andrekovics Ká­roly gulyás 292 munkaegységet szerzett. Hosszan lehetne so­rolni még a szorgalmasan dol­gozó tsz-tagokat. Kovács elvtárs már megkezd­te a pártszervezet számszerű fejlesztését is. Tagjelöltségi idő nélküli tagfelvételre terjesztette fel Kovács Pál és Saiga István tsz-tagokat. Ez a munka azon­ban lassan haladt nála, mivel eddigi beosztása kevés időt en­gedett erre. A tagfelvétel pedig időt vesz igénybe, alapos poli­tikai előkészítést kíván. Több­ször kell foglalkozni a felvétel­re kerülő elvtársakkal. Kovács elvtárs ezért kérte, hogy olyan munkacsapatba osszák be, ahol többet tud foglalkozni az embe­rekkel, A párttitkár elvtárs az utóbbi időben nem sajnálta az időt, ha pártmunkáról volt szó. A felsőbb pártszervek értekezlete­in is szorgalmasan résztvett, pedig ez nem egyszer a munka­egység-szerzés' rovására ment. A Kerekegyházi Községi Párt- végrehajtóbizottság feladata (és nemcsak a függetlenített titká­ré, Nagy elvtársé), hanem a többi végrehajtóbizottsági ta­goké is, hogy minél több segít­séget nyújtsanak a Dózsa TSZ pártszervezetének; a párt-politi­kai munka, valamint a tag- és tagjelöltfelvétel további javítá­sa érdekében. , m—«—m CfiaiíLsl iejú^lezúink írják A KISKUNMAJSAI TSZ-EK megmutatták, miként kell szemveszteség nélkül aratni. A tsz-tagok hangyaszorgalommal dolgoznak. A munkában az Alkotmány TSZ jár elől. Ebben a tsz-ben kombájnnal arattak és az árpabeadást máris 100 száza­lékra teljesítették. Még a kis úttörők is szorgoskodtak. Többször is kimentek a földekre kalászt szedni, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. A tsz-ek jó példájára az egyéni parasztok ::s nekifogtak az aratásnak és a határban, amerre a szem ellát, mindenütt vágják a rozsot, úgy, hogy a hét végére a gabonafélék aratását nagyrészt befejezzük. Neményi József, Kiskunmajsa. * ÖRÖM KINT JÁRNI a bajai határban, különösen a Vörös Fény TSZ földjén. Gondozottak, ápoltak a kapások. Az aratást pedig nagyrészt gépek végzik. Az aratásban ott serénykednek az asszonyok is. Szedik a markot, kötik a kévét, segítenek arató- párjuknak. Simlacsek Kálmánná jogosan lehet büszke az eddig szerzett 120 munkaegységére. Szinte együtt verseng a férjével és naponta mindegyikük 3—3 munkaegységre tesz szert. Simlacsekné a cséplés munkájából is kiveszi majd a részét és így vállalását, a 200 munkaegységet túl is teljesíti. Bükki Józsefné Baja, MNDSZ-titkár. Eftr’VAr’nSi. (JamiiÁéknál ahogy meglát. v — Faragó Pál vagyok, a la- Josmizsei Sallai Termelőszövet­kezet tagja — mutatkozik be. Abbahagyja a kaszapenge kala­pálását. — Esett az eső, félbe­szakadt az aratás, pedig csak egynapi munka van hátra és befejezzük a rozs aratását is. Csak a rozsot aratjuk kézzel, az árpát és a búzát gép vágja 1— magyarázza. —! Gyerünk bel­jebb — invitál. A nyári konyhában a Fara- gó-család legidősebb tag­ja, a nagymama tesz-vesz csen­desen a tűz körül. Finom zöld­bab-illat terjeng a levegőben. — Tarhonyaleves és zöldbabfőze­lék lesz ma ebédre — újságolja. — Hús nem lesz benne? — A jóból is megárt a sok. Egy héten egyszer ki lehet bír­ni hús nélkül. Tegnap volt és holnap is lesz, ma hústalan nap ván nálunk. Látszik, hogy az étrendet csak neki van joga összeállítani. — Ilyen nagy családnál, mint Fa­ragóék, bizony van is tennivaló bőven a háztartás körül. A családfő egymás után so-< rolja nagyság szerint a gyerekeket: — János a legidő­sebb, 15 éves, a fiatalabb a Jós­ka, Ella, Pál, Katalin és Ilonka. G a legkisebb, most lesz 6 éves, Ilonka, a szöszke fejű kislány szintén ott kotnyeleskedik a konyhában. Mikor meghallja, hogy róla is szó van, örömmel újságolja, hogy őszre már is­kolába megy. Az apja megsimogatja u szöszke fejet. Lágy érzéshullá­mok lepik el. Szinte megható­dik, amikor a legidősebb és a legkisebb gyermekét simogatja pillantásaival. Közben János fia is bejött a szénahordásból, az eső miatt. — János most nekem segít. Û a legidősebb fiam, jó spor­toló, az iskolai versenyeken egész halom érmet nyert. lX/Tásra tereli a szót. Mesél- ni kezdi, hogyan élnek a szövetkezetben. A családból négyen dolgoznak: ő, a felesé­ge, a legidősebb fia és a fiata­labb Jóska gyerek, aki még is­kolába jár, de a nyári szünidő alatt segít gyűjteni a munka­egységeket. — El akarjuk érni a 700 munkaegységet — mondja — tavaly is 600-on felül volt. Ki­számítottuk, hogy a háztájival együtt több mint 25.000 forint jövedelmünk volt tavaly. — Es az idén? — Az idén legalább 30.000 lesz, ha nem több. Jó termé­sünk mutatkozik. Ez az eső sok mázsával növeli a kapások ter­mésátlagát. Felsóhajt. Visszaemlékszik az elmúlt esztendőkre és mint mi­kor a zsilipeket megengedik és zuhogni kezd a víz, úgy tndul meg belőle is az emlékezés szó­áradata. — Változatos volt ez a hat év. Mikor tizenhármán megala­kítottuk a csoportot, alig volt valamink. De a nagyüzemi gaz­dálkodás már az első évben megmutatta fölényét. 120 má­zsát adott holdanként a burgo­nyánk. Aztán egyre erősöd­tünk. Most 1000 holdon gazdál­kodunk, majdnem 100 taggal. A hogy beszél, még csak vé- letlenül se mondaná, hogy »én« vagy »nálam«, ehe­lyett: »mi« vagy »nálunk«, ez a szavajárása. Az egész cso­portot a magáénak érzi és min­dent, ami a csoportban történik, úgy tekinti, mintha a családjá­ban történt volna. Látszik, hogy minden ízével összeforrt a kö­zösséggel, — Semmivel sem cserélném fel az itteni életet. Tudom, hegy megbecsülnek munkám után. Most. mi vagyunk a csoport ta kormányosai. Egyre fejlődő ál­latállományunk részére évről- évre több takarmányról gondos kódunk. Az idén különösen, mi­után megvitattuk a Központi Vezetőség határozatát. Kis szünetet tart, majd így folytatja: — Sokat tudnék mondani a múltról. Dolgoztunk napszámba. Reggel két órakor keltünk, este későn feküdtünk, hajtott ben­nünket a gazda, mégis alig jutott betévö falatra. Jártam dolgoz­ni a vasúthoz Pestre, este tíz­kor értem haza, négy óra múl­va pedig ismét vonaton ültem, hogy odaérjek munkahelyemre. Ibi őst másképp van. Jó mód- ban élünk. Háztáji tehe­nem is van, anyadisznóm, ma­lacokkal, rengeteg baromfi. Most aratásra 13 disznót vá­gott a csoport, előleget osztot­tunk. Bizony, a múltban hat gyereket felnevelni, iskoláztat­ni a legnagyobb nyomort je­lentette volna. Csak egy pillanatra borult el homloka, ahogy a múltra gon­dolt, máris vidáman csillognak szemel. Most a jövőről beszél. — A gyerekek is megszokták már a szövetkezetben. Azt mondják, ha befejezik az isko­lát, ittmaradnak csoporttagnak. Szükség van itt a dolgos kezek­re. Jövőre 8 hold öntözéses ker­tészetet akarunk létesíteni. Ha őszre ismét meglátogat bennün­ket, már jóval többen leszünk, több lesz a földünk. J !gaza van Faragó Pálnak. A Sallai Termelőszövet­kezetbe egyre többen jelentkez­nek. Egyre többen ismerik fel, hol van a helyük, különösen, ha sokat beszélgetnek olyan elége­dett tagokkal mint a Faragó­család, K, S, A Kisipari Szövetkezetek küldöttgyűlése elé Irta: Fekete I,ászlő, KJHZÖt elnök A mai napon ül össze — ez évben először — megyénk kis­ipari szövetkezeteinek legfőbb választott szerve: a küldött­gyűlés. Múlt év novemberében meg­tartott küldöttgyűlés óta jelen­tősen fejlődött szövetkezeti mozgalmunk. Az 1954-es gaz­dasági évet sikeresen zártuk, tervünket 118.8 százalékra tel­jesítettük. A termelés értéke az 1953 évihez képest 35 százalék­kal emelkedett. Jelentős ered­mény az is, hogy a múlt év jú­liusa óta napjainkig a lakos­ság részére végzett termelés 21 százalékkal nőtt. Ez lehetővé tette, hogy szö­vetkezeteinkben a márciusban megtartott mérlegzáró közgyű­léseken 34.2 százalékkal, azaz 2 millió forinttal többet cse­szünk fel részesedésként, mint azt megelőző időkben. Egy tag- la átlagosan 514 forint része­sedés jutott. Vereckei József, a Kecskeméti Ruházati KTSZ sztahanovistája egészévi szor­gos munkájának gyümölcseként több mint 2000 forintot kapott részesedésként, a teljesítménye után járó keresetén felül.. Az ő példája nem egyedülálló. így első féléves tervünket június 27-én befejeztük. Ez is szövet­kezeti dolgozóink szorgalmas munkáját mutatja. Az eredmények mellett van­nak hibák is. Megyénk kisipari termelőszövetkezeti mozgalmá­ban is megtalálható a jobbol­dali elhajlás, a párt politikájá­nak eltorzítása, a nagyfokú li­beralizmus. Számos szövetkeze­tünkben megtaláljuk a fegyel­mezetlenséget, az indokolatlan bérdemagógiát, amelyek továb­bi fejlődésünket nagyban gá­tolják. Csak az elmúlt évben például szövetkezeteink 431.800 forint különböző büntető ka­matot és bírságot fizettek ki az állami fegyelem megsértése mi­att. Ha a termelékenység alaku­lását vizsgáljuk és összehason­lítjuk ez év első hat hónapjá­nak eredményeit az előző év első hat hónapjával, megálla­píthatjuk: az egy főre eső ter­melési érték 14 százalékkal nö­vekedett. Ez a szám egymagában szép­nek mutatja a termelés emel­kedését. Nézzük csak, mi van mögötte? 4 százalékkal emelke­dett az anyagfelhasználás s így adódott ez a magasabb ter­melési eredmény. Nein értünk el megfelelő eredményt az ön­költségcsökkentésnél sem. Szá­mos szövetkezetben felelőtlenül nagymennyiségű, a termelés­ben előreláthatóan fel nem használható anyagot szereztek be és tároltak. Legfőbb hiba, hogy sok szö­vetkezeti elnök, — hogy a tag­ságot munkával elláthassa — szállítási szerződés megkötése nélkül termeltetett. Mindez a törvényes rendelkezések súlyos megszegését jelenti s ennek következménye, hogy a mai napig — nem teljes adatok sze­rint — 1 millió forint értékű anyag és készáru hever szövet­kezeteinkben. Például a Ba­jai Va*- és Fémipari KTSZ-ben 200 ezer, a jánoshalmi KTSZ- ben több mint 90 ezer, a Bajai Ruházati KTSZ-ben 150 ezer forint értékben. A párt III. kongresszusa é3 a márciusi párthatározat fel­hívta figyelmünket, hogy meg kell szüntetni az engedé­kenységet és liberalizmust a munka- és bérfegyelem terén... ez a vezetők hibája, akik eltű­rik a normák törvénytelen fel­lazítását, a bérfegyelem yne.7* siegését, a munkafegyelem sem­mibevevését, sőt maguk is tá­mogatják azt — mondotta Rá­kosi elvtárs. ' j Ez a megállapítás sok szö­vetkezetünk munkájára is helytálló. A Kunszentmiklósi Mezőgazdasági Szövetkezetben, a Lajosmizsei Vegyes KTSZ- ben nem tartják be a szövet­kezeti norma megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. A vezetőség, maga a szövetkezet elnöke is eltűri, hogy néhány befurakodott, a szövetkezetbe nem való idegen elem, nyiltan bérdemagógiát fejtsen ki s bomlassza a szövetkezetét. Szólni kell még a szocialista tulajdon védelméről. Sajnos, még sokan úgy kezelik a szocialista tulajdont, mint a csáklszalmáját. Éppen ezért fordult elő a La­josmizsei Vegyes KTSZ-ben, hogy a társadalmi tulajdon ha­nyag kezelése következtében a szövetkezet 150 ezer forintos veszteséget mutatott ki. A ki­vizsgálás során a Kecskeméti Járási Ügyészség Petrovics Gyulát, a ktsz volt művezető­jét előzetes letartóztatásba he­lyezte. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, sik­kasztás bűntette miatt a Kis­kunfélegyházi Mezőgazdasági KTSZ volt részlegvezetőjét, Tóth Mihályt, a bíróság hathó­napi börtönre ítélte, mert 700 forintot elsikkasztott. Még hosszan lehetne sorolni mindazokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy szövetkezeti dolgozóink nem figyelik éber szemmel a társadalmi tulajdon fosztogatóit, nem leplezik le, sőt néhány esetben hallgatóla­gosan hozzájárulnak kártevése­ikhez. Csak úgy tudunk döntő vál­tozást elérni a szövetkezet' munkában, ha a szövetkezeti bizottságok és a szövetkezeti kommunisták az eddiginél fo­kozottabban ellenőrzik a szö­vetkezett vezetők munkáját, egyben felvilágosító munkával is harcolnak a jobboldali el­hajlások ellen. Országos és egyben minden tagunk egyéni érdeke is, hogy a vezetés meg­szüntesse az állami és pénzügyi fegyelem terén mutatkozó laza­ságokat, megbecsültté tegye a szocialista tulajdon védelméért folyó harcot. A becsületes dol­gozók segítségével ki kell közö­síteni a szövetkezeti dolgozók sorai közül a tolvajokat. A küldöttgyűlésre hárul az a feladat, hogy olyan hatá­rozatot hozzon, amelynek vég­rehajtásával elősegíti a szövet­kezeti mozgalom fejlődését me­gyénkben. Jó munkát, eredmé­nyes tanácskozást kívánunk a Kisipari Szövetkezetek első me­gyei küldöttgyűlésének. XXX>0<XKH>0-<>0-C><K)<>0-CH>0-CKH>OCK>0<KKX><>CK>-0-0<>0<K><KX>ObO INNEH—OMNÀN — A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyárban -az elmúlt hét vé­gén megérkezett az első sárga­barack-szállítmány. Már hozzá­láttak a barack feldolgozásához. A gyár az idén a tavalyinál jó­val több sárgabarack-befőttet készít. — A bácsalmási járásban a termelőszövetkezetek eddig már csaknem 300 mázsa terményt adtak át a begyűjtő szerveknek. — Hartán a községi tanács megkezdte kavicsbányájának üzemeltetését. A hartal tanács saját szükséglete kielégítésén kívül a szomszéd községeket is ellátja sóderral. A fülöpszállási tanács 1000 köbméter sódert rendelt, — Katymár községben a dol­gozóit leleplezték Kubatov Be­nedek 40 holdas kulákot, aki négy kérészit gabonát etetett fel állataival. Ugyanott Wéber András kulák sertéseivel etette a kenyérgabonát. Mindkét kár­tevő bűnügyét rövidesen a bí­róság tárgyalja. — Baja üzemei brigádokat alakítottak a cséplőgépek eset­leges üzemzavarának gyors ki­javítására. Négy vállalat már meg is szervezte a brigádot. — Megyénk termelőszövetke­zeteibe 654 család 908 taggal és 804 hold területtel lépett be. Az I. és II. típusú tszcs-k 45 csa­láddal, 60 taggal és 231 kh te­rülettel növekedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom