Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-09 / 160. szám
Növekszik a kultúra iránti érdeklődés Képek hazánk éleiéből Most, amikor a II. negyedév végén megkezdték termelőszövetkezeteink az árpa aratását, nézzünk egy kicsit vissza a múltba. Alig három hónapja, hogy új negyedév kezdődött, s majdnem egy új korszak a kunszentmiklósi járás kulturális életében. Három hónappal ezelőtt hangzott el pártunk márciusi határozata. Azóta megnőttek, kasza alá értek a kalászok, megnőtt a lakosság kultúrigénye is, új élet indult kultúrotthonaink- ban. Egyre nagyobb sikerrel tisztítjuk meg kulturális életünket a jobboldali kispolgári nézetektől. BODAKUTON, ahol a lakosság nein éri el az ötszáz főt sem, s egymástól elszórtan élnek az emberek, olyan színjátszó csoport alakult, amely telt ház előtt, nagy sikerrel, tudta élőadni a «János vitézt«. BABONYRÖL —, mely Kunszent- miklós egyik távoleső tanyavilága — nyolctagú tánccsoport jött szerepelni a DISZ seregszemle járási bemutatójára. Olyan sikert arattak, hogy kétszer is visszatapsolták őket. TASSON, ahol az embereket nem is olyan régen még alig lehetett megmozgatni, felmelegíteni, a seregszemle idején két bemutatót is tartottak. Színpadra vitték Móricz: »Nem élhetek muzsilcaszó nélkül« című színművét és Jókai: Aranyemberét. Az utóbbi különösen jól sikerült. Nemcsak játszották a darabot, élték szerepüket a kultúrcsoport tagjai, s kivívták színvonalas előadásukkal a közönség tetszését. KUNSZENTMIKLÖSON klasszikusok szólaltak meg egymásután a színpadon. Háromszor ismételték meg a Liliomfit a DISZ-szervezet kul- túrcsoportjának tagjai. Gárdonyi: »Bor« című színműve és Szigligeti Csikósa is nagy, érdeklődő tömegeket vonzott. És ez a DlSZ-kezdeményezte kultúráiét csak folytatása volt egy biztató, klasz- szikusok előadásával induló kezdetnek. A seregszemle sorompóba állította a kultúráiét minden szektorát. Szavaltak az óvodások, színdarabot játszottak a gimnazisták, bálát rendeztek a tűzoltók, előadásokat tartott az MNDSZ, táncoltak és verseket szavaltak az úttörők, kabaréműsort rendezett a szülői munkaközösség, operaestet a gimnázium, stb., stb. Folytathatnánk tovább is a felsorolást. Itt állunk a III. negyedév kezdeténél. A megnövekedett kultűrigények kielégítése még nagyobb munkát, még nagyobb szakképzettséget követel. Az első lépésünk az volt, hogy a lakosság tájékoztatására járási faliújságot készítettünk Kun- szentmiklóson, melyen rendszeresen ismertetjük a legjobban dolgozó parasztok munkamódszereit. Külön meserovata van ennek az újságnak, mely rövid, tanulságos szovjet meséket közöl. A legidőszerűbb politikai és mezőgazdasági tárgyú cikkeket is le lehet majd olvasni faliújságjainkon. Ez azonban nem elegendő. Nyári agitációs terveink széleskörű megvalósítására van szükség, tovább kell fejlesztenünk kulturális életünk egyéb területét is. A kultúra járásunkban a dolgozó tömegek egyre nagyobb rétegeit mozgatja meg. Az igények kielégítése a célja kultúrmunkásainknak. Fő feladatunk a munkásosztály kulturális ellátottságának biztosítása, mezőgazdasági terveink végrehajtásának támogatása, dolgozóink nevelése, a haza iránti szeretet elmélyítése. Molek Béláné, Kunszentmiklós, Járási Tanács VB . /íh'qktzdö dttk a keeskemíti JtiiveemLékklálLítás elökhziiíefei A kecskeméti Műkerttoen sorakozó gyönyörű műterem-villák, az egykori kecskeméti művésztelep épületei nagyszerű hagyományait őrzik Kecskemét képzőművészeti életének. Neves festők egész sora fordult meg e villák falai között és hosszabb- rövidebb ideig a művésztelep lakójaként vagy vendégeként alkotások egész sorát hozta létre. Nem sokkal azután, hegy 1912- ben Kada Elek polgármester megindíttatta a nyolc műtermes villa építését, festők, szobrászok, iparművészek szállingóztak az alakuló telepre. Olyan kitűnő művészek éltek itt hosszabb ideig, mint Iványi Grünwald Bála, Falus Elek, valamiint az egykori nagybányai művésztelep és a szolnoki képzőművészcsoport tagjai. A Magyar Tanácsköztársaság idején Pátzay Pál, Perlőit Csaba Vilmos, Kmetty János, Ui-tz Béla és másók fejlesztették Kecskemét művészeti életét, virágzó, kollektív együttműködést alakítottak ki. Az ellenforradalom dühe azonban nem tűrte meg ezeket a művészeket a dicsőséges Tanácsköztársaság bukása után. Az alkotók szétszéledtek, s a műtermes villákat csak hosszú idő múlva engedte át az ellenforradalmi rendszer újból eredeti rendeltetésének. 1921-ben újból élet indült a villákban. A hatvan éven felüli Révész Imre, realista festészetünk egyik legnagyobb képviselője költözött ide tanítványaival. Nem törődve a pénz, a tüzelő- és az élelmiszerhiánnyal, hihetetlen erőfeszítések közepette kezdte meg az alkotó munkát. A mester tanítványait az alföldi táj szeretetére, a valósághoz hű ábrázolásra, a Kecskemét környéki magyar nép életének megismerésére tanította, ösztönözte. Nem egy tanítványa, közülük Benyovszky István, Benedek Jenő és a Kecskeméten élő Prohászka József ma is nagy tiszteletben álló részese felszabadult művészeti életünknek. A kecskeméti művésztelep nagyszerű hagyományait, Révész Imre emlékét akarja a megyei képzőművész csoport feleleveníteni, amikor augusztus 20-án országos méretű, reprezentatív kiállítás keretében mutatja be a Kecskeméti Katona József Múzeum három termében a nagy realista művész, Révész Imre legszebb és legjellemzőbb alkotásait és hírneves tanítványainak hozzáférhető műveit. ^ A nagyszerű vállalkozás megvalósításának előkészületei már folynak. A hírek szerint eddig több, mint 12 jelentősebb Révész-képnek a kiállításra való átengedéséről kapott értesítést a képzőművészcsopcrt. Magánosok, intézmények, közöttük a Képzőművészeti Múzeum is bejelentette, hogy a birtokában lévő Révész-képeket a kiállítás idejére átengedi. Még arról is érkezett hír, hogy az egyik külföldi műpártoló is elküldi a birtokában lévő Révész-képet Svédországból a kiállításra. Remény van arra, hegy további értékes képek kerülnek majd napvilágra a kutatás során. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy a Révész-festmények birtokosai szívesen, készségesen ajánlották fel a birtokukban lévő kép közszemlére tételét. A nagyszabású, reprezentatív kiállításon egy-egy alkotásukkal szerepelnek Révész kiváló tanítványai. Eddig legRádióizotópckkal történő anyagvizsgálatok végzésére a Rákosi Mátyás Művek nemrég Kobalt izotópokat kapott a Szovjetunióból. Ezeket az izotópokat erős sugárzóképességük miatt kis alumíniumtokokba helyezve vastagfalú ólomhengerbe tárolják. Á mintegy egjf centiméter hosszú és fél centiméter átmérőjű izotópokat már belehelyezték a gyárban készített tokokba, — megfelelő hosszúsági, különleges rudakkal és elektromágnessel, amelyeket á Rákosi Mátyás Művek központi anyagvizsgáló osztályán állítottak elő. A tervek szerint rövidesen megkezdik az anyagvizsgálatoA nagy nyári melegben a leggyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a bélfsörözések. a nyári bélhurut, esetleg a vérhas, hastífusz. Hogyan védekezzünk ellenük? A bélfertőzéséket baktériumok okozzák, amelyek a betegek vagy a bacillusgazdák ürülékével kerülnek környezetünkbe. Elterjedésüket leginkább a batáta lanság segíti elő. Általában kézfogással, élelmiszerek és egyéb tárgyaik piszkos kézzel történő fogdosásával és a legyek által közvetített piszokkal terjednek. Ha ezt tudjuk, ismerjük a Védekezés módját is. A nyári fertőző bélbetegségek megelőzésénél a legfontosabb az egyőni- és a környezet tisztaságára vonatkozó egészségügyi szabályok megtartása. Az, egyéni tisztaság a naponalább 35 jeles Révész-tanítvány jelentette be részvételét. Nem egy közülük arról Is hírt adott, hogy a kiállítás megnyitására Kecskemétre látogat. A kiállítás megnyitásán a Képzőművészek Országos Szövetségének több tagja Is megjelenik és előreláthatóan egyik neves művészettörténészünk mondja a megnyitóbeszédet augusztus 20-án délelőtt 11 órakor a múzeumban rendezendő díszünnepségen. A Révész emlékkiállításra a megyei tanács népművelési osztálya felajánlotta, hogy megbízást ad egy kisebb művészettörténeti kiadvány megírására, amely Révész Imre külföldön is jól ismert, a Szovjetunióban igen nagyra becsült munkásságát ismertetné. kát a rádióizotópokkal. Általában nagy vastagságú acél- és vasöntvények, nagyobb kovácsolt anyagok belső anyaghibái- nak kimutatásánál alkalmazzák az új vizsgálati módszert, mert ezeknél a röntgensugárral való átvilágítás már nem használható. Ezenkívül a rádióizotópokat felhasználják különféle hengerelt gyártmányok: csövek, lemezek, szalagok faivastagságának gyártásközbeni mérésére is. Az új módszer alkalmazása során elsőnek vastag acél for- gattyútengelyeket világítanak át rádióizotópokkal a Rákosi Művekben. (MTI) kénti mosdással kezdődik. Naponta többször mossunk Kezet, de az étkezések előtt és a \Vtűhasználata után feltétlenül. A gyümölcs- és zöldségféléket fogyasztás előtt alaposan, lehetőleg folyó vízben le kell mosni. A főzés és a sütés megöli a kórokozókat. A főtt ételeket legjobb frissen fogyasztani. Ha ez nem lehetséges, befedve, hűvös helyen tároljuk azokat. A betegségek megelőzésének fontos feltétele a légy elleni küzdelem. A légy a piszokban nő fel. Ezért nem elég irtani, hanem elsősorban lakásunk, háztájunk tisztántartásával kell elejét vermi szaporodásának. Az élelemhui- ladékck zárt edényben való tárolása, vidéken az istállók, ólak, árnyékszékek rendszeres tisztántartása és fertőtlenítése mind a légy szaporodásának, a betegségek terjedésének gátlója, Rövidesen megkezdik a rádióizotópos anyagvizsgálatokat a Rákosi Mátyás Művekben Védekezzünk a nyári fertíizö bélbeiegssgek ellen Az EMAG Gyár dolgozói újtípusú kombájnok kísérletezésével és másírányú újításokkal segítik a párt mezőgazdasági programját és csökkentik az önköltséget. A képen; Üjtípusú kombájnok prototípusai az udvarban. A Hajdúnánási Állami Gazdaság 3000 holdas rizstelepe. A képen: A rizstelep csatornahálózatából bőségesen árad az öntöző víz. >000000-000000000000-00000000000000000000-0000000 A garai Fürst Sándor TSZ üzemi konyhájában — Olyan a mi üzemi konyhánk, hogy aki főztjéböl eszik, mind a tíz ujját megnyalhatja, — dicsekszik a garai Fürst Sándor TSZ-ben Rostás Károly. — Két kilót híztam is már. Pedig alig pár hete kezdte meg működését a szövetkezet üzemi konyhája. Időben felkészültek, hogy biztosítsák a konyhára valót. A télen 11 darab sertést vágtak. Az éléskamra tele is van zsírral telt edényekkel, szalonnával, kolbásszal, füstölt hússal. Zsákokban áll a liszt, a cukor, só, — bekészítve a burgonya, zöldség. Most pedig, hogy beértek a konyhakert vetc- ményei, kocsiszámra érkezik a konyhára a karfiol, kalarábé, korai káposzta. Négy szakácsnő szorgoskodik a konyhán. özv. Kajtácsi Sándorné, Mrekva Istvánné, Berta Józsefné, Kajtácsi Lajosné. Reggel öt órakor már hozzáfognak a munkához, hőgy időre kijusson a földeken künn dolgozóknak az ízletes és változatos ebéd. Minden hétre előre elkészül a heti étrend. Nézzük csak meg mit ígér erre a hétre. Jegyezzük is fel, ha már nem ehetünk belőle. Hétfő: Zöldségleves, babfőzelék sült szalonnával. Kedd: burgonyaleves, sülttészta. Szerda: tésztaleves, burgonya- főzelék füstölthússal. Csütörtök: kalarábéleves, túroscsusza. Péntek: tésztaleves, burgonyapaprikás kolbásszal. Szombat: bableves füstölthússal. A levesből 1 liter, főzelékből fél liter jut kinek kinek, de jut bőven a repetára is. A szakácsnők szégyene volna, ha csak egyetlen tag is arról panaszkodna, éhes maradt, nem lakott jól. Ilyesminek a Fürst Sándor TSZ-ben nem szabad előfordulni. Az ételszállítást is megszervezték. Ahogyan a tagok munkája. megoszlik a földeken, úgy állnak a konyha elé 11 órakor az ételszállító kocsik. Ma éppen három is egyszerre. Zárható edényekben kerül a kocsikra az ebéd, melléje megfelelő számban tányér, evőeszköz. Az ebédosziást egy-egy szakácsnő végzi, 12 óráta a legtávolabbi munkahelyre is kijut a konyha főztje. Azokról sem feledkeznek meg, akik belső munkát Végeznek. Ezeknek egy hosszú asztalon a nyitott folyosón terítenek. Az otthon maradt szakácsnő végzi a tálalást. A konyha már felkészült arra is, hogy cséplés idejére uzsonnával is ellássa a tagokat. A szalonna, sonka, kolbász mellett birkasajt és túró is jut majd áz étkezés bőségesebbé tételére. Az utóbbiakról gondoskodott a szöveikezet bifka- állománya. Tiszta a konyha, rendjén a szakácsnők őrködnek. A községi orvos sem mulasztja el, hogy hetenként legalább kétszer meg ne látogassa. Idegeneknek a konyhán kívül a helyük, kivételes engedmény, hogy nekem még egy kis zsámoly is jutott. A szövetkezet két forintot számít tagjainak egy-egy ebédért. Nincs is, aki igénybe ne venné. Ugyanannyit fizetnek a tagok családtagjai is, akik ott segédkeznek a növényápolásban. Nincs szükség a Fürst TSZ-ben már a tarisznyázásra. Az üzemi konyha immár negyedik éve látja el főztjével a legnagyobb dologidőben a szövetkezet tagjait meleg étellel. És mondjuk meg, ahogyan hallottuk, mindenki legnagyobb megelégedésére. B. L. Békearatás a kun fehértói Vörös Hajnal 1 SZ-ben A kunfehértói Vörös Hajnal TSZ tagsága elhatározta, hogy meggyorsítja a kézi kaszára maradt gabona aratását. Két napos békearatást szerveztek, amelyben résztvesz a szövetkezet ap- raja-nagyja, a családtagok mellett a függetlenített vezetők és azok hozzátartozói is, Megindult a cséplés Szeremlén A Szeremlei Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága táviratban jelentette, hogy szerdán megindult a cséplés a község határában. Bőséges gabonatermés ígérkezik. Burány Imre egyénileg dolgozó paraszt, aki az elsők között csépsit, 1200 ölről 15.5 mázsa őszi árpát takarított be. A Béke Termelőszövetkezetben hétfő óta 25 holdról takarította be a gabonát a kombájn.
