Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-27 / 175. szám

A genfi értekezlet külföldi sajtóvisszhangja PÁRIZS. A genfi értekezlet eredmé­nyei a fő helyet foglalták el a Hétfő reggeli lapok kommentár­jaiban. Nincs olyan lap, amely no hangsúlyozná az értekezlet nagy nemzetközi jelentőségét és a feszültség további enyhü­lésének kilátásait. A Figaro rámutat arra, hogy a' genfi értekezlet eredménye­ként »a helyzet megjavult és új perspektívák nyíltak meg.« A Populaire, a szocialisták lapja, azt a véleményét hangoz­tatja, hogy "Géniben befejező­dött a hidegháború, feltűnt a tartós béke perspektívája«. A Liberation azt írja, hogy a genfi értekezleten eltemették a -hidegháborút«. Az Humanité úgy véli, hogy í Genfben elért eredmények gazolták mindazoknak a remé­nyeit, akik sohasem nyugodtak bale a háború elkerülhetetlen­ségébe. A lap megjegyzi, hegy mostantól kezdve minden vitás nemzetközi problémát "Genf szellemében« kell megoldani. LONDON. Az angol lapok továbbra is nagy figyelmet fordítanak a genfi értekezletre. A Daily Mail például ezt a címet adta a genfi értekezlettel foglalkozó közleményének: "A béke felé vezető helyes úton.« Ez a Óim tükrözi a lapok kom­mentárjainak általános hang­nemét. “Ügylátszik, épül már a Ke­iét és a Nyugat között a rég­várt hid — írja a lap. — A lég­kör összehasonlíthatatlanul jobb. mint azelőtt.« A Times megjegyzi, hogy -a négy kormányfő mindazt meg­tette, amit tervbevett«. Mint a Reuter jelenti, lon­doni diplomáciai körökben azt mondják ugyan, hogy a Kele­tet és a Nyugatot elválasztó konkrét problémákat — Német­ország újraegyesítését, a biz­tonság és a leszerelés kérdését — még nem oldották meg, de mégis hajlandók azt hinni, hogy igazi és fontos változás történt a nemzetközi politikai légkör­ben, ami végső soron megte­remtheti e problémák megoldá­sának feltételeit. BERLIN. A Die Welt, a nyugatnémetor- szági üzleti körök lapja, "A genfi értekezlet a Kelet és a Nyu­gat közötti feszültség enyhülé­sére vezetett« vastagbetűs cím­mel számol be a négyhatalmi kormányfői értekezlet befejezé­séről. A lap "Uj kezdeményezés« címmel vezércikket közöl. A ve zérciikk hangoztatja, hegy a nagyhatalmak ott vették lel a fonalat, ahol a hidegháború mi­att, Potsdam után az elszakadt. A Die Welt lészögezi, hogy Nyugat-Németországnak is új politikai kezdeményezéshez keli folyamodnia, ha nem akarja, hogy az újraegyesítés kérdése befagyjon. Ide tartozik a többi között az oroszokkal való köz­vetlen tárgyalások lehetősége. Adenauer szövetségi kancellár szeptemberi moszkvai utazása megteremthet bizonyos előfelté­teleket a külügyminiszterek ok­tóberi tanácskozásához. RÖMA. (TASZSZ) Az Ansa hírügynökség közölte Segni mi­niszterelnök nyilatkozatát. Seg­ni a többi között a következő­ket mondotta: "A genfi érte­kezlet eredményei, véleményem szerint, rendkívül kedvezőek a béke, a biztonság és a leszere­lés céljának végleges elérése szempontjából. Az értekezlet ezeket a célokat tűzte maga elé. A Genfben megkezdődött meg­beszélések hamarosan folyta­tódnak és azt hiszem, hogy most már pozitív eredményekre kerül a sor. Olaszország a töb­bi országnál nem kevésbé hőn óhajtja a teljes sikert és békére törekszik.« DELHI. (TASZSZ) A Times of India Győzelem című vezér­cikkében ezt írja: "A genfi ér­tekezlet eredményeinek az a mércéje, hogy már az értekez­let a föproblémákban nem ho­zott konkrét határozatokat, el­vezetett az egyedüL előtérben álló .megállapodáshoz, ahhoz a megállapodáshoz, hogy véget- vetnek a hidegháborúnak és bé­kés eszközökkel végleges rende­zésre . törekszenek, bármily hosszadat más-legyen is az.« PÁRIZS. (MTI) Edgar Faure francia miniszterelnök a France- Soir-nak a következő nyilatko­zatot adta a genfi értekezlet eredményeiről: — Nem állítom azt, hogy a Genfben tárgyalt valamennyi kérdésben máris megegyezést értünk el. De nincs egyetlen olyan kérdés sem, amely ne ke­rült volna közelebb a megoldás­hoz annak következtében, hogy Szovjetunió egyetértett velünk megvizsgáltuk. Először is: a annak elismerésében, hogy szo­ros összefüggés van Német­ország újraegyesítése és az eu­rópai biztonság problémája kö­zött.. Másodszor: a Genfben kép­viselt négy hatalom kiemelte, hogy közös felelősség terheli őket Németország újraegyesí­tésének kérdésében. Harmad­szor: kijelentettük, hogy az újra- e-gyesítésnek biztosítékokat kell magában foglalnia valamennyi állam s köztük különösképpen a Szovjetunió biztonságára vo­natkozólag. Negyedszer: a biz­tonság megszervezésére tett ja­vaslatok végeredményben elég közel állnak egymáshoz. Ötöd­ször: új eszméket vetettek fel a leszerelést illetően és ezek kö- ziil egynek tanulmányozását sem vetették el. Hatodszor: a négy kormány szükségesnek tartja a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatokat. TOKIÓ. Mint a tokiói rádió közli, Hatojama miniszterelnök július 25-én kijelentette, hogy véleménye szerint a genfi érte­kezlet eredményeként "javult a nemzetközi helyzet«. Ezzel kap­csolatban azt a kívánságát fe­jezte ki, hogy "a lehetőségek szerint hajtsák végre a japán védelmi erők csökkentését«. BELGRAD. A Borba "Bevált remények« című vezércikkében megállapítja: «Ami Jugoszláviát illeti, országunknak alapos oka van arra, hogy örömmel fogad­ja a genfi megegyezést. Jugo­szlávia, mint békeszerető ország érdekeit a béke minden kon­struktiv elősegítésében.« »A genfi értekezlet a kérdé­sek békés úton való megoldá­sában tanúsítandó jóindulat pél­daképe ... A békés egymás mel­lett élés politikáját újból iga­zoltált azok az irányelvek, ame­lyeket a kormányfők a külügy­minisztereknek adtak a meglévő vitás nemzetközi kérdések ta­nulmányozására, vagyis a ke­leti és nyugati államok közötti békés egymás mellett élés aka­dályainak kiküszöbölésére.« — WASHINGTON. (MTI) Eisen­hower amerikai elnök hétfőn este a rádióban és a televízió­ban beszámolt a genfi tárgyalá­sokról. Eisenhower ismét hangoztatta, hogy az Egyesült Államok bé­két akar és rámutatott arra, hogy a genfi megállapodásokat sok türelemmel kell majd való- raváitani. »A cél érdekében együttműködésben kell dolgoz­nunk a Szovjetunióval és min­den más néppel...« — mondot­ta. Eisenhower szerint nem kell "lekicsinyelni a biztos és igaz­ságos béke útján meredő aka­dályokat, de nincs ok az elbá­tortalanodásra sem«. Rámuta­tott arra, hogy Genfben a felek komolyan és gyakran biztosítot­ták egymást arról, hogy az egy­mással való kapcsolatokban az engedékenység és együttműkö­dés új szellemét szándékoznak követni. Beszámolója végén az ameri­kai elnök kiemelte, hogy a né­pek békét óhajtanak s hogy ez az akarat "nagy nyomásként« ér­vényesült annak érdekében, hogy Genfben építő jellegű előrehaladást érjünk el. A lengyel nagykövet látogatása Rákosi Mátyás elvtársnát Adam Vilmann rendkivüli cs meghatalmazott nagykövet, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete július 26-án látogatást tett Rákosi Mátyás elvtársnál, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének! első titkáránál. (MTI) A Kínai Népköziárseság és az Egyssült Államok augusztus 1-én Genfben nagyköveti síkon tárgyalásokat kezd A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság diplomáciai szolgála­tának közvetítésével, üzenetvál­tást folytatott. Ennek eredmé* nyeként megegyeztek abban, hogy az elmúlt évben Genfben, a két fél konzuli képviselői kö­zölt folytatott tárgyalásokat nagyköveti síkon folytatják, avégett, hogy elősegítsék a két ország hazatérni kívánó polgári lakosainak kölcsönös hazatelepí­tését és lehetővé tegyenek to­vábbi tárgyalásokat, bizonyos más, a két országot közösen' érintő gyakorlati kérdések meg­oldásának megkönnyítésére. A két fél nagyköveti rangban lévő képviselőinek első talál­kozójára 1955 augusztus {1-én kerül sor Gereben. Adenauer szeplember első feiéfeen szándékozik ' Moszkvába időzni Berlin, július 25. (MTI) Adenauer hétfőn Mürrenben megbeszélést tartott külpolitikai munkatársaival. Hivatalos köz­lemény szerint a megbeszélés napirendjén a következő kérdé­sek szerepeltek; 1. a négy­hatalmi értekezlet által elfoga­dott dokumentumok és az ér­tekezleten elhangzott záróbeszé­dek elemzése; 2. a német kérdés további sorsa; 3. a nemzetközi helyzet a genfi értekezlet után. A kancellár délben sajtóérte­kezletet tartott, amelyre körül­belül 100 külföldi sajtótudósítót hívtak meg Genfből. Adenauer az újságírók előtt szűkszavú nyi­latkozatot tett a négyhatalmi ér­tekezletről. — A négy kormányfő talál­kozója — mondotta — jó ered­ményt hozott. Német szempont­ból azt tartom a leglényegesebb­nek, hogy Németország kérdése a nemzetközi tárgyalások napi­rendjén marad. Genf, vélemé­nyem szerint kidomborította a nyugati államok egységes felfo­gását. Köszönetemet fejezem ki, a nyugati hatalmaknak ázértji hogy a genfi értekezleten eleget tettek ama kötelezettségüknek^, amelyet a párizsi egyezmények­ben Németország irányában vál­laltak. A sajtóértekezleten megkér­dezték Adenauertől, vajon meg­várja-e a külügyminiszterek októberi genfi értekezletét és csak azután tesz eleget a szov­jet kormány moszkvai meghívá­sának? A bonni kancellár erre azt válaszolta: "Ez részemről udvariatlansag lenne«. Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter a svájci Mürren­ben Adenaucrrel folytatott meg­beszélése után közölte a sajtó képviselőivel, hogy a kancellár előreláthatólag szeptember első felében utazik Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson N. A. Bulganyinnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. Adenauer utazásának pontos dátuma természetesen a szovjet kormány hozzájárulásától .függ — mondotta Brentano, Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése RÓMA. Július 23-án megkez­dődött Rómában az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának teljes ülése.. Luigi Longo, a párt főtitkár- helyettese beszámolót tartott "A kommunisták harca a sza­badságért, a békéért és a balratolódásért« címmel. Luigi Longo megállapította, hogy a genfi értekezlet a feszült­ség enyhülésének új talajára he­lyezte az államok viszonyát. Olaszország belső helyzetéről szólva Longo kijelentette, hogy az országban továbbra is fenn­állnak a mélyreható politikai és szociális ellentmondások. — A Kommunista Párt feladat ta abban rejlik — mondotta, — hogy idejében kezdeményező- ként lépjen fel annak érdeké- ben, hogy rákényszerítsék a kor­mányt, vegye figyelembe a bel­politikai és nemzetközi téren beállott változásokat, és meg­akadályozzák, hogy a kormány a régi úton haladjon tovább. Longo kijelentette, hogy a Kommunista Párt új politikát követel, amely az alkotmány ér­vényesítésén, továbbá a dolgo­zókkal szemben a kormány és a munkáltatók részéről alkal­mazott mindennemű hátrányos megkülönböztetés megszünteté­sen alapul. (MTI) A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE még rhindig a genfi értekezlet eredményeinek hatása alatt áll. Általános az a nézet, hogy a kormányfők genfi értekezlete jelentőségében és hatásában hosszú évek óta a legpoziti­vabb ténye volt a nemzetközi helyzetnek. A nemzetközi élet­ben az elmúlt napokban Gen­ien kívül is egyéb fontos ese­mények zajlottak le. Nehru több mint egyhónapos európai útja után figyelemreméltó és jelen­tős Ho Sí Minh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnöké­nek pekingi és moszkvai tár­gyalásai. Ho Si Minh tárgya­lásai a kínai és szovjet állam­férfiakkal nemcsak hozzájá­rultak a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság belső építé­sének meggyorsításához — hi­szen mind a Kínai Népköztár­saság kormánya, mind a Szov­jetunió kormánya nagyösszegű, ellenszolgáltatásnélküli segítsé­get nyújt a vietnami népnek —, Hanem megszilárdította a béke ás demokrácia pozícióit Délke- let-Ázsiában. . Köztudomású, Hogy a jövő. esztendőben, à genfi megállapodások értelmében meg keli tartani Vietnamban a sza­! HÉTRŐL —HETRE—, bad választásokat az ország egye­sítése érdekében. Az a tény, hogy mind a szovjet, mind a kínai kormány nyilatkozatban szögezte le a genfi egyezmények betartásának feltétlen szüksé­gességét, nagymértékben elő­mozdítja az egységes Vietnam megteremtését. * A VILÁGSAJTÓ Aden, Masz­kát és a többi angol protekto­rátus helyzetéről csak nagy ne­hézségek árán kap hírt. De London mostanában már csak a legnagyobb erőfeszítéssel aka­dályozhatja meg a protektorá­tusok helyzetéről szóló hírek ki­szivárgását. A külföldi sajtó az utóbbi időben többször meg­írta, hogy Adenben súlyos za­vargások vannak. A fellázadt beduin törzsek Mukalla körze­tében bekerítettek és szétvertek egy erős angol osztagot. Az ade- ni zavargásokról kiszivárgott sajtóközlemények meghökken­tették az angol- fővárost. Az angol sajtó az igazi okok lelep­lezése végett Jemen ellen acsar­kodók. Hangoztatják, hogy Je­men támogatja a fellázadt he­lyi törzseket. Arról már nem ír az angol sajtó, hogy a be­duin törzsek valójában a brit gyarmati hatóságok durva önké­nye miatt mozgolódnak. Az egyiptomi sajtó nyittan megírja, hogy az angol hatóságok hiába keresnek bűnbakot: az adeni zavargásokért ők, csakis ők fe­lelősek. * PAKISZTÁN ÉS AFGANISZ­TÁN viszonya nagyon feszült. Egyiptom és Szaud-Arábía kép­viselői nemrég közbejártak, hogy megkönnyítsék az afgán—pa­kisztáni viszony rendezését. Pró­bálkozásuk azonban nem járt sikerrel. A közvetítés még alig fejeződött be, amikor a pakisz­táni sajtó megindította újabb afgán-ellenes hadjáratát. A pa­kisztáni kormány félhivatalos lapja közli, hogy karacsi hiva­talos körökben most dolgozzák ki .az Afganisztán ."észretéritÓT sere« Irányuló tervet. E terv szerint legelőször meg akarják szakítani Afganisztánnal a dip­lomáciai kapcsolatot, majd le akarják zárni az afgán—pakisz­táni határt. A határzáriat meg­akadályozza, hogy az afgánok Pakisztán területén tranzitszál­lításokat bonyolítsanak le. Több lap felveti a kérdést: Vajon kinek jön kapóra az af­gán—pakisztáni konfliktus? Az amerikai sajtó közvetve vála­szol erre a kérdésre. Az egyik newyorki lap kifecsegi: »A leg­főbb amerikai katonai és poli­tikai szakértők manapság a Föld kerekségének kevés pont­ja iránt érdeklődnek jobban.« Más szóval, az afgán—pakisztáni viszony rendezése "meghiúsítás­sal« fenyegeti Amerika közelke- leti, általában ázsiai agressziós terveit. * CIPRUS KÖRÜL még mindig zűrzavaros a helyzet. Ciprus-szi­getén a lakosság nagy több­sége már megelégelte _ az an­gol gyarmati uralmat. Elszán­tan követelj önrendelkezési jen gát. A nemzeti szabadság-moz­galom egyik legnépszerűbb jel­szava a Görögországgal való szövetség követelése. Az angol hatóságok, szokásuk szerint, terrorral vádolják, üldözik és bebörtönzik a ciprusi hazafia­kat. A török nemzeti kisebb­ség sem lelkesedik a szigeten uralkodó állapotokért. De a tö­rök kormánykörök rendkívül eredeti módot választottak a cip­rusi törökök védelmére: be­jelentették igényüket Ciprus szigetére. Azt - hangoztatják, hogy Ciprus vagy angol, vagy török birtok legyen. De az Egye­sült Államok vezető körei is nagyon érdeklődnek Ciprus iránt. Ezek szeretnék, ha Ang­lia "lemondana« Ciprusról Gö­rögország javára. Álláspontjuk magyarázata egyszerű: Ciprus ne angol, hanem amerikai tá­maszpont legyen. Ez a vetélke­dés okozza "a zűrzavart« a szi­getet^

Next

/
Oldalképek
Tartalom