Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
KECSKEMÉTI JEGYZET Érdemes üszőnevelési szerződést kötni az állammal (Beszélgetés Márfai Jenő kalocsai tenyésztővel) Máriái Jenő nevét nemcsak Kalocsáin és környékén, de országszerte ismerik. A Magyar Mezőgazdaság című folyóirat idei májusi számában olvashatjuk, hogy Lenke nevű tehene ez országos tejelési versenyben második helyre került az egyéni kistenyésztők tehenei között. Lenke 10 hónapi tejtermelése 8781 liter, *— legmagasabb napi átlaga 35.4 kg — 4 százalékos zsírtartalommal. Csupán Kiss Zoltán, hódmezővásárhelyi tenyésztő Jámbor nevű tehene előzi meg, — amely 9196 literrel az első. De-nemcsak Lenke, hanem a kétéves Ricsi nevű cortnwall- anyakoca is öregbíti Márfai Jenő tenyésztői hírnevét. Elsőre 14, másodszorra 10 malacot ellett. A két fialással bekerült a megyei törzskönyvbe, a harmadikkal az országosat akarja megpályázni a gazda. A szaporulat nyolchetes korban 25 kg-os átlagot nyomott, — állami gazdaságok vitték el szaporításra.^ A Márfai-udvar büszkesége jelenleg Lenke egyéves üszőborja, a Nusi. Szobrász sem tudna különb jószágot faragni márványból. Küllemre vetekszik anyjával: a hátvonal, a fej, lábak állása, a tőgyalakulás máris kifogástalan; elsőborjas tehénnél is ritkaság ilyent látni. Különben könnyű elképzelni: hogyan festhet ez a "-borjú1 szépség", ha eláruljuk, hogy kereken 420 kiló már most. A gazda úgy tervezi, hogy 18 hónapos koránál hamarabb nem engedi bika alá; — hadd fejlődjék ki tökéletesen, úgy nevel erőteljes borjút s tejel gazdagon. Márfai Jenővel arról beszélgetünk: érdemes-e növendékmarha- neveléssel foglalkozni ? Hiszen tehénállományunk azért csökkent az utóbbi években, mert legtöbb gazda igyekezett megszabadulni a borjaktól. — Ha nem lenne érdemes, én sem foglalkoznék vele — mosolyog Márfai Jenő. — Persze, a nevelésre rá is lehet fizetni, de annak igen egyszerű a magyarázata. Az olyan állatra, amely éves korában csak egy-másfél mázsát nyom, bizony ráfizet a gazdája, mert abból az üszőből csak marha lesz, de tehén soha. Az igaz, hogy növendékkorban sokba kerül a nevelés. A Nusi például 4 hónapos koráig minden nap 12 liter tejet fogyasztott. De lehet-e ezt sajnálni, amikor tudja az ember, hogy már az első tejelésből visszaadja ezt az állat? S egy jó tehén nem egy, de legalább 12 éven át adja a jövedelmet. Szóbakerül a Minisztertanács határazata a szerződéses nevelésről. Márfai Jenő ismeri s már ki is számította: mennyivel jár jobban a gazda, ha szerződésre leköti állatát. — A legutóbbi kalocsai vásáron 3—4000 forintért kelt a hasas üszd 5—6000 forintért 5—6 éves beállott teheneket lehetett kapni. Viszont mit ír a rendelet? A héthónapos vemhes korban átadott üszőért a minőség szerint 11—12 forintot fizetned kilónként s 1000 forint vemhes- ségi pótdíjat, no meg 600 forint adókedvezményt kap a gazda. Egy egészséges, jól tartott vemhes üszőnek nyomnia kell a ért 5400—6000 forint. A vemhes- ségi' pótdíjjal és adókedvezménnyel együtt pedig eléri a 6000, illetve 7600 forintot az államnak szerződésre nevelt növendék ára. Mindemellett az is nagy segítség a tenyésztőnek, hogy három részletben. 1500 forint előleget is kap ... Márfai Jenő Nusira nem köt szerződést, mert magának akarja felnevelni. De úgy nyilatkozik, hogy Lenke újabb elléséből mindenképpen szerződik, akár bika lesz, akár üsző. Hiszen a tenyészbika nevelés eddig is nagy hasznot hozott. — Nemrég számítgatta egy kisgazdával, hogy egy 18 hónapos korban átadott tenyészbika értéke mintegy 21.000 Ft. Felnevelése nem kerül többe 10.000 forintnál, — a gazdának marad ugyanennyi pénz s mellé az értékes trágya. Most a Miniszter- tanács újabb határozata fényes lehetőséget kínál a törzsállattenyésztőknek, hogy ráfizetés nélkül, sőt tekintélyes haszonnal 450—500 kilót. Ez csak a súly- neveljék fel az üszőborjakat is. Pálmonostorán 1100 holdon releltek másodnövényt A pálmonostori egyéni gazdák a járásban elsőnek vetették el az őszi kalászosok helyébe a másodnövényeket. Boldog Ferenc 13 holdas egyéni gazda két és fél holdnyi rövidtenyészidejű kukoricát vetett, Papp Imre 10 holdas dolgozó paraszt pedig két holdat. A másodvetések már szépen zöldéinek a határban nemcsak az eredetileg tervezett 600 holdon, hanem már 1100 holdon. Nem lesz hiányuk az idén a pálmonostori egyéni gazdáknak, állatállományuk áttelcltetéséhez vitamindús takarmányokban. Nagyaktíva értekezlet Kecskeméten Tegnap délelőtt 9 órakor Kecskeméten a SZOT nagytermében nagyaktiva értekezlet volt. Részt vettek megyénk üzemeinek, párt- gazdasági és tö- megszervezeti vezetői, kereskedelmi életünk irányítói, KI- SZÖV és helyiipari vállalataink vezetői, s üzemekből egy-egy kiváló dolgozó. Halanda István elvtárs, a Kecskeméti Városi Pártbizottság titkárának üdvözlő szavai után Gombos Aladár elvtárs, a megyei pártbizottság Ipari és közlekedési osztályvezetője megtartotta beszámolóját. Értékelte az elmúlt félév eredményeit a Központi Vezetőség márciusi határozatának tükrében. Az értekezleten többen felszólaltak s elmondották terveiket, módszereiket, hogy miként fognak hozzá a meglévő hibák kiküszöböléséhez, az évi vállalás teljesítéséhez, a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásához. Boldog mókusok... Totózzon nyerhet! Hirdette néhány nappal ezelőtt Kecskeméten a Szabadság téri hirdetőoszlop körülaggqtott plakátjaival. Az sem volt szükséges, hogy a totózó ember legyen, lehetett az állat is, hiszen a plakátokon is állatok (mókusok) tippeltek. Úgy látszik, hogy most igaza lett a plakátnak. A hirdetőoszlopon játszva tippelő mókusok kivétel nélkül telitalálatot érhettek el, mert testületileg elvándoroltak az oszlopról. A busás nyereményből biztosan gyönyörű főbérleti lakást béreltek, jóval nagyobbat, mint amekkora a hirdetőoszlop volt. S azóta, esténként 12 égő céltalanul pazarolja az áramot, csak úgy »Vart pour Vart« és várják, hogy az oszlopban lévő automatakapcsoló lecsukja a szemüket. Három már -sztrájkba« is lépett. Szék már nem égnek. A többi égők már abba is belemennének, ha valami újabb hirdetés jelentkezne. Ám úgy látszik, valaki ezt <t tervet keresztülhúzza. Ki tudja, lehet, hogy az illetékesek úgy döntöttek, hasznosabb dolog, ha továbbra is a csupasz üvegeken keresztül világító aranyszínű villanyfénnyel gyönyörködtetik, a járókelőket. Csoda, hogy még' eddig senki nem vágta zsebre az oszlopot. Pedig már biztos akadt volna olyan ember, aki szívesen elvinné valami sötétebb helyre, ahol több hasznát vennék, hisz van még a városban is olyan utca, ahová jobban kellene a világítás. Persze az is meglehet, hogy az illetékesek sem tudják, mi célból világít ez az oszlop, ha nincs rajta semmi hirdetés. (Eszik Sándor.) Szigorú ítélet a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára három volt vezetőjének bűnügyében A Kecskeméti Megyei Bíróság július 23-án délelőtt tárgyalta Verbai Gyula, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára volt igazgatójának, Sztán Ferenc, a gyár termelési osztályának volt vezetője és Mátyás András, a tervás statisztikai osztály volt vezetőjének bűnügyét. A bíróság megállapította, hogy a vádlottak a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben ismételten nagy kárt okozó csalást és terv- és statisztikai bűntettet követtek el. A gyárnak volt három vezetője 1953. júniustól 1953. októberig összebeszélés alapján a való termelési adatokat úgy hamisították meg, hogy ezekből az adatokból kitűnt a tervek teljesítése, illetve túlteljesítése. Ilyenmó<jon 164 ezer forint prémiumhoz juttatták az összes műszaki és adminisztratív vezetőket. Helytelen adatokat jelentettek a minisztériumnak is, hogy ne lehessen a tervek teljesítését ellenőrizni. Ezért a bíróság Verbai Gyula, volt igazgatót és Sztáin Ferencet 15—-15 évi, Mátyás Andrást pedig 12 évi börtönre és az okozott kár megtérítésére ítélte. Kántor József, a műszaki- és ellenőrző osztály vezetője egyévi börtönbüntetést kapott, mert a lemásolás után nem ellenőrizte az általa adott adatokat, hanem azokat ráhagyta Sztán Ferencre és Mátyás Andrásra, A Tompái Állami Gazdaság teljesítette gyorsbeadási tervét A Tompái Állami Gazdaság kombájnosai Tanács István kezdemépyezésére versenybe léptek a gyors és szemveszteség nélküli betakarításért. A versenyben jelenleg is Tanács István vezet. 200 holdas kombájn-aratási tervéből már 163 holdat teljesített, de továbbra is nagy lelkesedéssel dolgozik, mert ígéretéhez híven rövidesen el akarja érni terve 150 százalékos teljesítését. A kombájnosok "gyors munkája tette lehetővé, hogy a gazdaság elsők között tegyen eleget az állam iránti kötelezettségének. A gyorsbeadási terv keretében 500 mázsa rozsot, 500 mázsa búzát és 200 mázsa árpát kellett volna leszállítania a gazdaságnak. Ezzel szemben július 19-ig 1200 mázsa rozsot és búzát szállítottak a begyűjtő- vállalat raktárába a 200 mázsás árpabeadás teljesítése után; Ha a Terményforgalmi Vállalat idejében küldte volna a diszpozíciót, még több gabonát is tudtak volpa szállítani; Miért maradt el a találkozó? A volt bösztöri csárda most gazdakör. Július 10-re ide beszélt meg találkozót néhány dolgozó paraszttal Halász Fe- rencné, Kunszenlmiklós község tanácselnöke és Mizsei Erzsébet, a gépállomás párttitkára. Egy új termelőszövetkezet alakítását tervezték. A községtől 16 kilométerre lévő tanyavilágban mostanában sok szó esik a közös gazdálkodásról. A szabadszállási Arany János Termelőszövetkezet határos a bösztöri és a szilasi résszel. Ez a termelőszövetkezet sokat fejlődött, különösen tavaly és az idén, ami sok környékbeli dolgozó parasztot gondolkodóba ejtett. A megbeszélt találkozó azonban elmaradt. A meghívottak nem jöttek össze, pedig mind szavát adta előzőleg. Miért maradt el ez a találkozó? * MIZSEI ERZSÉBET és Halász Ferencné az emlékezetes vasárnapon, — mikor nem jöttek össze a találkozóra, — felkeresték Mikus Lászlót, aki legközelebb lakik a csárdához. Tréfásan megkérdezték tőle: — Laci bácsi, ugye már elmúlt öt óra? — Tudom én azt — válaszolt amaz, — de úgy határoztam, hogy nem megyek. Előzőleg hagytak nála egy mintààlapszabalyzâtbt, érdeklődtek, hogy elolvasta-e. — Nagyon unalmas az nekem — hangzott a felelet és Mikus László mindjárt egy kérdéssel is megtoldotta. — Aztán, ha én belépek a szövetkezetbe, a két lovammal, meg a felszereléssel, hogyan bírálnak el engem? Mert vannak ám olyanok is, akik nem visznek be semmit. Elmondták neki, hogy ez is benne van a mintaalapszabályzatban. A termelőszövetkezeti közös tulajdonba adott igái- és haszonállatok, valamint takarmány és gazdasági felszerelés értékének — a közgyűlés határozatától függően — 20—35 százalékát fel nem osztható termelőszövetkezeti alaphoz kell csatolni. A termelőeszközök ezenfelüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven beiül, a ló és egyéb állatok, a gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. Mikus nem nyugodott meg és még egy egész sor kérdést adott fel. Látták azonban rajta, hogy bántja valami, valamit eltitkol előttük, de hogy mit, azt nem árulta el. * A NAPOKBAN ISMÉT kintjárt a tanyaviíágban Mizsei Erzsébet és én is elkísértem útjára. A ggbopakeresztek tövében beszélgettünk Szabó Jánosék- kal. Barnára sült parasztember a férfi, párttag már 1845 óta. Éppen a kereszteket rakták a feleségével; — Azt sem tudjuk, hol áll a fejünk — panaszkodott. — Egyszer aratni, máskor kapálni kell. így van az egyéni. — Hát ha ilyen nehéz az egyéni parcellán, akkor miért nem alakítják meg a szövetkezetei, Szabó elvtárs? — kérdezi a párttitkárnő. Lemondó legyintés a válasz. — Én? Egyedül? — Dehogy! Hiszen itt vannak a többiek is. akikkel erről már beszélgettünk. Nagy Antal, Vér Béla, Horváth László és a többiek. — Nem megy az. Senki sem meri megkezdeni. Aztán, ha nehézségek lesznek az elején, esetleg nem sikerül valami, mehetünk a kulákokhoz napszámba — így mondják a többiek. — De Szabó elvtárs, ezt meg tudja cáfolni! Hiszen a Központi Vezetőség határozata is a termelőszövetkezetek, különösen az újonnan megalakult termelő- szövetkezetek fokozottabb segítéséről beszél. Csak az első lépés nehéz, aztán évről-évre könnyebb lesz. Itt van az Arany János példája. A tagjaik jómódban élnek. Van mindenük: tehén, sertés, baromfi a háztáji állományban, bőven jutott kenyérgabona es takarmány tavaly is az osztáskor. Micsoda beszéd az, hogy a kulákokhoz mennek napszámba! — heveskedik a párttitkárnő. •— Öic mondják — hangzik a kurta válasz. — Szóval innen fúj a szél! A kulákok tartják vissza a dolgozó parasztokat az új termelőszövetkezet alakításától. ENNEK BIZONYÍTÁSÁT mindenütt tapasztaltuk, ahol kint jártunk a tanyavilágban Mizsei Erzsébettel. Nemcsak Szabó János nyilatkozott így, hanem a többi dolgozó paraszt is. A kulákok azt mondják: kevesen vagytok, nem lesz életképes a csoport. Hegedűs István, Kovács Lukács és még néhány kulák azonban úgy látszik, nem bízik az ilyenfajta ígérgetés sikerében, ezért azt ajánl- gatják már ravasz módon: — Hát ha mégis meg akarjátok alakítani a csoportot, vegyetek be bennünket is. Nekünk már van tapasztalatunk a gazdálkodásban, majd mi segítünk nektek. Méghozzá nem is egyszerű tagnak akarnak belépni. Ha már elnök nem lehet egyikük sem, legalább bpgád-, vagy munkacsapatvezető szeretne lenni. Hegedűs István például mezőőrnek jelentkezett. A kulákok célja világos: ha már nem tudják megakadályozni a szövetkezeti gondolat terebé- lyesedésát, hát be akarnak lépni az újonnan alakuló termelőszövetkezetbe, hogy majd Belülről ártsalak, mint azt szárpta- lan példa bizonyítja. Azt akarják elhitetni, hogy csak akkor lesz életképes a csoport, ha ők is belépnek. * SZABÖ JÁNQS, Npgy Antal és a többiek már eljutottak annak felismeréséig, hogy a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. Nagy Antal elmondotta, hogy az ő földjével határos a szabadszállási Arany János Termelőszövetkezet. Jól Ismerik Tóth Istvánnét, akinek hét gyereke van, de soha nem éltek olyan jól, mint most a szövetkezetben. — Nekem 13 holdam van, de nincs annyi terményem, mint Tóthnénak. Tavaly is mintegy 25 mázsa búzát, egy kocsi burgonyát kaptak. Azonkívül egyéb terményt és készpénzt. Nem irigységből mondta mindezeket, hanem annak felismeréseképpen, hogy a dolgozó parasztság jómódját csak a nagyüzemi gazdálkodásban lehet megtalálni. * A KÖVETKEZŐ LÉPÉS tehát most már a csoportalakitás lenne, de ehhez nem kapnak elég segítséget az ittlakó dolgozó parasztok. A kunszentmiklósl községi pártbizottság levonhatja ebből a tanulságot. Szem előtt kell tartani, hogy a szövetkezeit mozgalom fejlesztése osztályharcot jelent, naponta le kell leplezni az ellenség tevékenykedését. A község kiterjedt tanyavilágába gyakrabban kell kijárni a népnevelőknek és segítséget adni a dolgozó parasztoknak, akik sok mindent nem látnak még tisztán és ezt használják ki a környékbeli kulákok. K. S.
