Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

* Hogyan javult meg a Solti Állami Gazdaság üzemi bizottságának munkája? A MBBOSÄ szakszervezet megalakulása óta többször töre­kedtünk jól működő üzemi bi­zottság létrehozására a fSolti Állami Gazdaságban. Olyan tjzq- mi bizottságra vpn szükség, amely a mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásá­val, a dolgozók élet- és munka­körülményeinek állandó javítá­sával, a szakszervezet tömeg- kapcsolatainak erősítésével, a szakszervezeti demokrácia szé­lesítésével harcol a szocializmus felépítéséért. A járási pártbizottság és az üzemi pártszervezet segítsége révén komoly javulás történt ez év tavaszán a gazdaság szakszer­vezetének életében. Az üzemi bizottságokat ajkkal a becsü­letes szakszervezet} tagokkal erősítették meg, akik felelősse­get éreznek a beléjük helyezett bizalom ellenében. Az újjászer­vezett ÜB kiépítette a bizalmi- hálőzatót s ezzel megteremtette a szakszervezeti munka alapfel­tételeit. A múlt években csak néha tartott az ÜB vezetőségi értekezletet, bizalmi gyűlést pe­dig alig egy-két esetben. Ez év­ben már rendszeresen tartanak értekezleteket. Megtárgyalják a feladatokat s konkrét határoza­tokat hoznak azok végrehajtá­sára. Az is jellemző, hogy a szakszervezeti tagságról nem volt eddig nyilvántartás s 130— 140 tágnak mindössze 15 száza­léka fizetett tagdíjat. Erinek egyik oka, hogy nem voltak bi­zalmiak s így nem volt, aki fog­lalkozzék is a tagsággal. Tavaly havonta átlagban 23Q Ft. értékű tagbélyeg forgalma volt az ÜB- nek. Idén már 645 forintos havi átlagot értek el, sőt jyniijshgj) az 1370 Ft-ps bélyegigénylés is kevésnek hizonyult. Nagy része van mindebben Szabó Bajos ÜB gazdasági felelősnek, aki a bizalmiak és ÜB-tagok segítsé­gével rendezte a tagnyilvántar­tást és megkezdték új tagok szervezését. Jelenleg már 2p5 olyan szakszervezeti tag van, aki rendszeresen fizeti a tagdíjat. A s*aUs*ci’¥czel gondosab­ban foglalkozik a dolgozók pro­blémáival. Rendszeresen ellen­őrzik az étkeztetést, elszálláso­lást. Az üzemi bizottság javuló munkája hozzájárult ahhoz is, hogy a g*z{jaság megyei viszony­latban a legjobbak közé került. A gabonabetakarításra is idejé­ben és jól készült fel az üzemi bizottság- áűnius 17-én aktíva­ülésen, június 23-án pedig tag­gyűlésen tárgyalták meg a szak­szervezeti tagsággal a párthatá­rozat áltat megszabott feladato­kat. Helyesen határozták meg az időben és jól végzett munka, a munkaverseny fontosságát, a dolgozók mozgósításának jelen­tőségét a tervek teljesítésére, az Önköltség csökkentésére, a taka­rékosságra. Hogy az üzemi bizottság mun­kája még eredményesebb legyen, Néhány esztendővel ezelőtt 15 hold földön gazdálkodtam. Most pedig 454 hold szántóföldet irá- nyítgatpk, mint tsz-elnök. Nem mondom, nagy ütat tettem meg gazdatársaimmal együtt az utób­bi időben. Megtanultunk mázsák helyett — tonnákban számolni és 100.000 forintokkal gazdál­kodni. A közös vagyon szépen gya­rapszik. De az áUatáliqrnáqyunk még csak a kezdet kezdetét) ájl. A Központi Vezetőség határo­zata a mi szemünket is felnyi­totta. Nagy terveink vannak az állatállományunk szaporításá­ra. Jelenleg 24 anyakocánk van a közösben és most még 20 darab cornwall-t akarunk hozzá fontos, hogy a verseny vállal ásó­kat értékeljék és minél széle­sebb körben hozzák nyilvános­ságra. Rendszeresítsenek min­den üzemegységben, farmon egy-egy verseny táblát, használ­ják fel a mozi hangoshíradóját s a megyei újságnak is küldje­nek értékelést az eredmények­ről. A nyári nagy munkák ideje alatt sem feledkezzenek meg a szervezettség további erősítésé­ről, a dolgozók munkakörülmé­nyeinek állandó javításáról. Az eddiginél jobban foglalkozzék az üzemi bizottság a dolgozók nevelésével a munkafegyelem megszilárdítása, a társadalmi tulajdon védelme érdekében. Ilsésa munkát akkor vé­gez az üzemi bizottság, ha kéri a pártszervezet segítségét, tá­maszkodik a gazdaságban lévő DISZ, MNDSZ-szervezetre, a szakemberek és gazdaságvezetpk támogatására, de egyszersmind ezek munkájához is hozzájárul a közös céj: az élüzem cim el­nyerése érdekében. Noé Gábor. vásárolni. Juhállományunk 400 darab, s gyapjújáért 36 ezer fo­rint ütötte nemrég a markunkat. A mostani napokban egyéb­ként olyan a tsz-ünk, mint egy hangyaboly. Mindenki sürgö­lődik, megy a npvényápolás, készülünk az aratásra. Ezúttal nem lesz hiba a gépi munká­val sem. Traktorosunk, Fövényi Gyula, tagja a tsz-nek és így az ő érdeke is, hogy jól menjen a munka. Eddig már két közép­paraszt gazda: Izsák Péter és Kabók Péter határozták el, hogy belépnek tsz-ünkbe. í\z új belépőket még sokan követik majd. Tóth Imre, Dunauecse, Alkotmány TSZ elnöke. Mázsák helyett — tonnákban számolunk Gorára látogatott el a „Kiskúnság" szerkesztősége Déli halárunk mentén, a fel- szabadulással megdöntött úri rend gazdag és. döiyfös kizsák­mányolóinak földjein terül el a tizenkétezer holdas Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság. Hato­dik esztendeje 'fejlődik a szociá­list# mezőgazdaságnak ez az üzeme, amelyben gondos és szak­szerű a vezetés, jó a munka, évről-évre gyarapodik a gépál­lomány és ma már a 750 ál­landó munkás mellett ugyan­annyi alkalmi munkaerőt is foglalkoztat. A gazdaság dolgo­zói nemcsak a termelés arcvo­nalán igyekeznek Példát mutat­ni, hanem ismereteik gyarapí­tásában, a kultúra iránti érdek­lődésben is. Országunk és a vi­lág életéről, a hazai és nem­zetközi eseményekről nemcsak a napilapokból és a rádió útján tájékozódnak a dolgqzók, ha­nem sokan közülük szorgalma­san olvassák a szakfolyóirato­kat és a szépirodalmat. Eljutott Jó gazda hírében állanak Csávolyon Vidoyity Máté, Czif- ra József, Mándity Szilveszter. S amikor elhatározták, hogy új termelőszövetkezetet alakítanak, az egész községben felfigyeltek rájuk. Számos gazda gyorsan jelentkezett: ha megcsináljátok, rám is számítsatok. Marké Ist­ván például családjával, sógorai­val együtt éppen tizedrnagával csatlakozott. Ezek a gazdák hosszú éveken át figyelték a község három, m#r meglévő termelőszövetke­zetének munkáját. Látták a kezdeti nehézségek sok küzdel­mét, majd aztán az állandó gya­rapodást. Mindezek láttán gon­dolkodtak, számoltak, s mqst ha­tároztak is. Az új szövetkezet szervezését azzal kezdték, hogy nekifogtak H minlaalanszabály tanulmányo­és százaknak maradandó él­ményt nyújtott a gazdaságban a Katona József Színház társu­lata és a napákban itt járt a »Kiskunság« szerkesztősége is. A Kaiobú József TárSáság nem­rég megindult folyóiratát a ga­rai DfSZ-fiatalok lelkes érdek­lődéssel fogadták és műsoros est keretében szívélyesen kö­szöntötték a Társaság köztük megjelent tagjait. A garai fiatalok Takács László DISZ-titkár eredményes ösztönzése és munkája nyomán műsorral készültek fel a talál­kozóra. Fúvós-zenekaruk telje­sítménye minden elismerést megérdemel. A kultúrgárda egyik lelkes tágja. Szűcs László saját, hangulatos verseit mon­dotta el, megragadó lendülettel. A Katona József Társaság ré­széről Tófh László a máj ma‘ gyár irodalom rendeltetéséről, a valóságnak és benne a forra­dalmi fejlődésnek ábrázolásáról zásának. Ezt azokkal is meg­ismertetik, akik soraikba újon­nan jelentkeztek. — Elhatároz­tuk — mondja Vidovity Máté, — hogy szigorúan ragaszkodunk az önkéntességhez. Mert az ön­kéntesség kinek-kinek felelőssé­get is jelent, hogy amit vállalt, azért helyt is áll. Úgy aka­runk nekiindulni a szövetkezeti gazdálkodásnak, hogy azt senki ne tekintse átjáróháznak. Terveket is készítenek már a meginduláshoz. A céljuk: az új szövetkezet olyan erős legyen, hogy má.r az első évben bebi­zonyítsa a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. Vetőmagot az új tagok készletei biztosítanak. Ar­ra is törekednek, hogy a terü­lethez arányosan megfelelő mermyiségű számosállattal is rendelkezzenek, a szálas- és abraktakarmányt szintéjp a ta- aok viszik. szólott és szemelvényekkel jel­lemzett írókat, akik híven áb­rázolták a múltat, a szocialista realizmus szellemében örökítik meg a máit és múlatják be a szocializmus építésének hősét. Az élet teljességét feltáró iro­dalom tanulmányozása tágítja az olvasó látókörét, gazdagabbá teszi érzésvilágát, színesebbé képzeletét s iráríyt mutat, a tár­sadalom szempontjából értékes tettekre serkenti mindennapi munkájában. JPÓs Ferenc, a Bánk báj) -je­lentőségét méltatta, majd Ka­tona József életének néhány de­rűs mP??anatáVP-l kötötte le a hallgatók érdeklődését. Megem­lékezett a »Kiskunság* követ­kező számainak tervezett tar­talmáról és kérte a folyóirat garai olvasóit a szerkesztőság munkájának építő bírálatára. A Társaság képviseletében je­len volt a találkozón Bieliczky Sándor népművelési előadó és Bozsó János festőművész is. A Katona József Társaság első útja a megye dolgozói fe­lé, a szocialista művelődés ed­digi szép eredményeit és gazdag távlatait mutatta meg. Alko­nyaikor még a mezőn jártak a dolgozok, távol) üzemegységek­ben végezték munkájukat s né­hány óra múlva vopzp kultúr- Cptitbonukbain szellemi kincsek­kel gazdagodtak. Petőfi, Móricz Zsigmond, Veres Péter, Acxél Tamás, juhász Ferenc, Gorkij, Nyikolajevá, Solohov és mások nevei vetődtek fel a termékeny estén, melyen sokan barátkoz­tak meg a könyvvel, az irpda- lommáfi­A találkozó kötelezi a Társa­ságot, hogy minél lelkesebben, minél felkészültebben járja az irodalom népszerűsítésének, az író és az olvasó kapcsolata megszilárdításának útját és ter­veinek megvalósításával minél hatékonyabban szolgálja a szo­cializmus építését. Egy alakuló termelőszövetkezet tervei Egyre erősednek, fejlődnek a kecskeméti járás termelőszövetkezetei A kecskeméti járásban 33 me­zőgazdasági termelőszövetkezet működik. Termelőszövetkeze­teink egyre fejlődnek, erősödnek. Az elmúlt gazdasági évben az egy munkaegységre jutó részese­dés pénzértéke legtöbb heIypn felülmúlta a 2Q forintot. Az izsáki Petőfi Termelőszövetke­zetben Geller Imre és családja 85 ezer forint jövedelemre tett szert tavaly. Termelőszövetkezeteink az utób­bi két évben fejlesztették ál­latállományukat és termelőszö­vetkezeteinkben az állatsűrűség jóval felülmúlja az egyéni pa­rasztok egy kataszteri holdra jutó számosállat létszmát. 1954-ben az állgti termékeik hozamából a bevétel 8.4 mjllió forint volt, ezzel szemben 1955- re már 5.5 rr)illió forintot tervez­nek. Sokkal jobban halad a mező- gazdasági munka is szövetkeze­teinknél az elmúlt évekhez vi­szonyítva. Szebbek a vetéseik, mint az egyéni parasztoké, ami a jó agrotechnika és a gépi mun­ka fö}ényét bizonyítja. A nö­vényápolásban is a termelp- szövplkezetpk járnak élen. Június 10-ig valamennyi ter­melőszövetkezetünk kétezer meg- kapáíta növényeit, sőt egyes ter­melőszövetkezetek már harmad­szor js. Az egyénileg gazdálkodó dolr gozó parasztok nagy figyelem­mel kísérik termelŐszöVétkeze- teink működését. Jp a kapcsolat a termelőszövetkezet tagjai és pz egyénileg dolgozó parasztok között például a városföldi Dó­zsa Termelőszövetkezetben. A baráti, szívélyes kapcsolat ered­ményeként egyre többen lépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra. Járásunkban az őszi zárszá­madás óta 217 család 355 tag­gal lépett a |.ermelflS?Qvetkeze* lekbe. Most |s alakulóban van­nak új termelőszövetkezetek, Tiszakécskén 4, Nyárlőrincen, Lakiteleken, Ágasegyházán és Helvécián egy-egy előkészítő- bizpttság működik. Ezeknek az előkészítő bizottságoknak, a já­rási pártbizottsággal közösen, minden támogatást megadunk; Előkészítő bizottságok látogatá­sát szervezzük a termelőszövet­kezetekbe, hogy már most gazdag tapasztalatokat szerez­zenek s psszgl könnyebb legyen a megindulás. Egy|k legfontosabb feladat most, hogy termelőszövetkeze­teink jól felkészüljenek az ara­tásra. Mivel a területek egy ré­szét kézzel kell aratnunk, min­denütt szervezik már pz arató­brigádokat. Minden termelő­szövetkezetünk arra törekszik majd, hogy az argtás-cséplést szemveszteség nélkül végezze el járásunk területén. Tavalyhoz viszonyítva, sokkal jobban be­vonják a családtagokat, az asz- szonyokat a munkába. Ez lehe­tővé teszi, hogy a növényápolás, valamint a szőlőben és a gyü­mölcsösben végzendő munkák az aratás ideje alatt sem szüne­telnek. Egy-két helyen azonban még kevés a munkáskéz. A gépi munka fokozottabb alkalmazá­sával ezt a hiányt is pótolni le­het. Valamennyi termelőszövet­kezetünk megjíötötie fllír 3 szer- ződést a gépállomással az ara­tásra éjs a cséplésre. így segítjük termelőszövetke­zeteinket, hogy az idén már to­vább erősödjenek, hogy a tagok jövedelme elérje és felülmúlja a középparasztok jövedelmét. Fülöp Imre, járási tsz-szervezö Kecskemét. 'TJálaiz az of mi lók kh'iltudre CS. NAGY LÁSZLÓ, KISKÖftöS. A pénzügyminiszter által az illetékes miniszterekkel egyetértésben kijelölt egyetemek, fő­iskolák, technikumok és mezőgazdasági akadémiák hallgatói ré­szére a rendelkezés a következő szolgáltatásokat írja eiő: Üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképesség- csökkenés, vagy megrokkanás esetében a nyugdíjtörvény rendel­kezései szerint baleseti járadékra, baleseti rokkantsági nyugdíjra jpgflsyltak. Természetesen a feltétel az, hogy a baleset a tanul­mányaik keretében tartozó gyakorlati képzés alatti időben követ­keztek be. A rendelkezés hatálya alá a felsorolt intézmények tar­toznak: Agrártudományi Egyetem, Állatorvosi Főiskola, Mező­gazdasági Gépészmérnöki Főiskola, Kertészeti- és Szőlészeti Fő­iskola, Erdomérnöki’ Főiskola, Mezőgazdasági Akadémia, va­lamennyi mezőgazdasági és erdészeti technikum és a- két éve? mezőgazdasági szakiskolák, valamint az érettségizettek ipari ál­képzésére létesült Örkényi jMezogszdssági Szakiskola. * »CSALÁDOS JELIGÉRE«, KUNPESZÉR. A családi lakpüaz- épitési akciók egységesítéséről szójp 1/1-P5S/11I. a./VKGM sz. ren­delet szabályozza, hogy a vállalatok milyen segítséget nyújthat­nak az akcióban részvevő dolgozóiknak. A rendelet 14. paragrafusa értelmében a vállalat a család’ lakpházép)td-akcióban részvevő dolgozó részére az építési anyagok szállítására — térítés ellenében — Vállalati fuvareszközök haszná­latát engedélyezheti. A rendelet a térítés összegét is megszabja. A gazdaság vontatójának használatbaadása esetén a teherkocsik fel. használására yppatkpzp díjszabást |ce|l alkalmazni. t D. B.. KECSKEMÉT. Ha a műszaki állománycsoportból racio­nalizálással munkásállománycsoportba helyezték, akkor a bérkifize­tésre a következő eljárás az irányadó: amennyiben 1955 április 28-8 és május 31-e közötti időben történt az áthelyezés, akkor az idevo­natkozó rendelet 7- paragraíiisa szerint egyszeri bérkiegészítésként az áthelyezést megelőző hónapban elért átlagkeresetének másfél­havi összegét kell kifizetni. Ezen felül megkapja a rendes munka­bérét is. * »OLVASÓ JELIGÉRE«, HARKAKÖTÖNY. A névváltozásra irányuló kérelméhez szükséges: feltüntetni saját, valamint hozzá­tartozóinak állandó lakhelyét, személyi igazolványa sorozat- é* sorszámát, a kiállító hatóság nevét. Egyszóval mindazon hozzátar­tozóinak adatait a .felsoroltak szerint be kell adni, akiknek anya­könyvi bejegyzését a név-változtatás érinti. Pa a kérelmező, vagy a 16. életévét betöltő gyermeke személyi igazolvánnyal nem ren­delkezik, a kérelemben erre utalni kell. Közei ezer hold másodvetést terveznek Keepten A jó erőben lévő árpa- és rozstarlókon g keceli dolgozó parasztok idén is jócskán ter­veznek másodvetést. Különösen a rövid tenyészidejű kukoricát kedvelik a községben. Ebből minden évben töbhszáz holdat vetnek s iején is előreláthatólag 890 holdon kerül majd földbe. Esős nyár és enyhe, hosszú ősz esetén legtöbb gazda 15—20 mázsát szed róla. A kukorica mellett nagyobb területet kap majd a muhar, köles és tarló- burgonya is. A másodvetés si­kere nagyban múlik § gyorsa,Sá­gon. Ezért a tanács már mosí figyelmezteti a gazdákat, hogy a -atáskor egyenes keresztekéi rakjanak: így a keresztek közé' nyomban lehet szántani és vetni I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom