Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-22 / 145. szám

A megyei pártaktíva ülése (Folytatás 2. oldalról) nácstagi kötelező 11 sége illenek. tartsanak rendszeres fogadóórát, tanácstagi beszámolót, és maguk is serkentsék választókerületeik dolgozóit a mezőgazdasági mun­kák időbeni elvégzésére. — A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése, a mezőgazdasági termelés emelése érdekében meg keli erősítenünk a falusi szo­cialista szektorok gazdasági és politikai vezetését. Ennék érde­kében újabb káder-átcsoportosí­tást bájtunk végre. Mintegy 120 elv társnak, köztük 50 Budapest­ről jövő, politikailag fejlett, párt- és élettapasztalattal ren­delkező, falusi munkát szerető elvtársinak falura küldésével se- -2ítjük a szocialista szektorok munkáját. A káder-átcsoporto­sítás sikeres megvalósítása ér­dekében nagy gondot kell for­dítani a politikai felvilágosító munkára. Meg kell értetnünk a falura kerülő elvtársakikai, hogy fontos pártmeg'biaatást teljesíte­nek, amikor a mezőgazdaság szocialista szektorainak párt, vagy gazdasági vezetésével lesz­nek megbízva. — Célkitűzéseink megvalósí­tásáért folyó harcban »bátran tá­maszkodhatunk az állami gazda­ságúik, gépállomások dolgozóinak mintegy 22 ezres tömegére, a közel 10 ezer tsz-csaladra, és a még meglévő szegényparasztság- ra, mert megyénkben is ez az erő a munkásosztály legszilár­dabb támasza, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mező- gazdasági termelés fellendítésé­ben előttünk álló feladatok vég­rehajtásában. — Megyei pánt-végrehajtóbi- zottságunk meg van győződve arról, hogy Központi Vezetősé­günk határozatát megyénk kom­munistáira támaszkodva, bevon­va a pártoinkívüli tömegeket, ma­radéktalanul végrehajtjuk ha­zánk és dolgozó népünk javára. A beszámolót vita követte. A vitában felszólaltak hozzászólá­sainak ismertetésére lapunk leg­közelebbi számában visszaté­rünk. Az ENSZ ijuhiieumi ülésszaka SAN-FRANCISCO. (TASZSZ) Június 20-án San-Franciscóban megkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubi­leumi ülésszaka. Az ülésszakot abból az alkalomból tartják, hogy tíz esztendővel ezelőtt írták alá az ENSZ alapokmányát. A város keskeny, dimbes-dombos utcáin, a szállók, üzletek, filmszínházak, éttermek bejáratainál nagy fel­iratok láthatók: »Üdvözöljük az ENSZ-küldötteket!« Sok üzlet kirakatában az Egyesült Nemze­tek Szervezetével foglalkozó fényképösszeállítás látható. A sanfranciscói pályaudvarra és repülőtérre érkező delegátusokat a helyi hatóságok képviselői fo­gadják. Robinson, San-Francisco polgármestere a lakossághoz in­tézett felhívásában kijelentette, hogy megtartják »Az Egyesült Nemzetek Hetét« és felhívta a lakosokat, működjenek együtt az ENSZ-küídöttekkel. A haladó szervezetek kezdeményezésére az ENSZ ülésszaka megnyitásá­nak napjára körülbelül 25.000 aláírás gyűlt össze San-Francis­cóban annak a petíciónak a tá­mogatására, amely felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, tegyen intézkedéseket az atom­fegyver eltiltására. Június 19-én San-Franciscóba érkezett a los- angelesi lakosok »autókaraván­ja«, amely felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, tiltsa el a háborút. A jubileumi ülésszak a világ­sajtó körében nagy figyelmet kelt. Eddig a távirati irodák, lapok és rádiók több, mint 400 tudósítója érkezett San-Francis­cóba. (MTI) Döntőbíró! Ítélet az angol mozdonyvezetők és Intők béremelési követelésének ügyében LONDON. (MTI) Lord Morns főbíró a következő döntést hoz­ta a mozdonyvezetők és fűtők béremelési követelése ügyében, amely a 17 napos vasutas sztrájkhoz vezetett. Elsőéves mozdonyvezetők és motorvezetők ■ heti egy shilling, másodévesek heti 2 shilling, har­madévesek heti 3 shilling bér­emelést kapnának. A szakszer­vezet követelése heti 5 shilling 6 penny és 2 shilling 6 penny között váltakozott. A közlekedési bizottság a sztrájk előtt semmit sem ajánlott a követelések tel­jesítésére. (MTI) Ez történi- a nagyvilágban LENINGRAD. Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök és a kíséretében lévő személyek június 20-án meglátogatták a Leningrádi Sztálin Fémárugyá- rat. A dolgozók meleg fogadta­tásban részesítették az indiai kormányfőt. Búcsúzáskor a gyár dolgozói megkérték az indiai miniszter- elnököt, tolmácsolja üdvözletü­ket és baráti jókívánságaikat In­dia népének. Az indiai kormányfő ezután meglátogatta a Szdenov Úttörő- palotát. A főépület bejáratánál ifjú leningrádiak virágcsokorral fogadták Nehrut, aki a gyerme­kekkel együtt járta végig a palo­ta termeit és szobáit. BELGRAD. A Politika című jugoszláv lap a négy* hatalom' kormányfőinek közelgő talál­kozóját érintve többek között ezt írja: Az egyenjogú tárgyalások mód­szere, amely magától értetődő módon feltételezi, hogy a felek a béke érdekében készek enged­ményeket tenni, mindinkább az az egyetlen út lesz, amely a vi­lág békéjének biztosításához ve­zet, A szükséges jóakarat, az őszinte erőfeszítések esetén, to­vábbá, ha a felek hajlandók a másik fél javaslatait őszintének tekinteni és megtárgyalni, ha hajlandók engedményeket tenni és lemondani a tömbök politiká­járól — akkor elérhetők pozitív eredmények. A cikk végül hangsúlyozza, hogy a genfi kormányfői érte­kezleten »nemcsak számos fon­tos intézkedést hozhatnak a béke megszilárdítására és a megoldatlan kérdések rendezésé­re, hanem ez az értekezlet új korszakot is nyithat a nemzetkö­zi viszonyok területén.« PEKING. Az úgynevezett csen­desóceáni védelmi szerződés (SEATO) nyolc tagországának képviselői Karacsiban megkezd­ték értekezletüket, amelyen ka­tonai jellegű szerződésük gazda­sági vonatkozású problémáit tár­gyalják meg. (MTI) Ötven éves jubileumát ünnepelte a Bajai Mezőgazdasági Technikum A napokban 50 éves fennállá­sát ünnepelte a Bajai Mező- gazdasági Technikum szőlészeti tagozata, a volt országoshírű ba­jai kertészképző iskola. Mintegy 200 volt növendék jött össze erre az ünnepélyes al­kalomra. 68 évestől 18-ig min­den korosztály képviselve volt. Az iskola igazgatósága igen ked­ves, bensőséges ünnepséget ren­dezett. Az iskola volt hallgatói nevében Mészöly Gyula mon­dott rövid köszöntőt. Ferke And­rás, a technikum igazgatója is­mertette az iskola múltját, jele­nét és azokat a feladatokat, me­lyek az iskola növendékei előtt állnak a mezőgazdaság fejlesz­tésének jelenlegi szakaszában. 31.760 iGyönyörúséggeTj SjJS szíve, ha végignéz a dunapataji Haladás Termelőszövetkezet ga­bonatábláin. Hajdú András, a Solti Gépállomás kihelyezett agronómusa a gazda büszkeségé­vel magyarázza, meddig terjed a szövetkezet határa. Közepes magasságú ember, de bizony alig látszik ki a búzatengerből. Dús kalászok érlelődnek a lan­gyos nyári szélben: Hiába, a jó elővetemény, a mű­trágya, a jól végzett gépi munka mindig meghozza gyümölcsét. Őszi takarmánykeverék után ve­tették ezt a 14 holdas darabot. Ősszel'egy mázsa szuperfoszfátot kapott holdja, tavasszal 50 kiló pétisót. A szántást és a vetést jó korán végezte a gép. íme az eredmény: az agronómus szerint 14—16 mázsát aratnak majd holdjáról. A másik két tábla búza is megadja a 7—10 mázsát. A termelőszövetkezet többi ga­bonája is szép és sokkal több termést ígér, mint a mellette lé­vő egyénileg dolgozó parasztoké. Nem csoda tehát, hogy egyre többen kacsingatnak át közülük a termelőszövetkezetbe. Az ősz óta is már tizenhét új taggal gyarapodott a Haladás. Most már az a kérdés, hogy mikép fogja betakarítani a szövetkezet 153 hold gabonáját.'’ így válaszol erre a szövetke­zet agronómusa: 80 holdat kom­bájn arat. Kiszámítottuk, hogy kombájnnal 206 forintba kerül egy hold aratása tízmázsás átlag­termést számítva. ceruzát vesz elő s mindjárt rész­letezni kezdi: — Ebbe benne van: az aratás, Papír!, forint megtakarítás cséplés, a behordás és a mag­tisztítás. Gyalogerővel 362 fo­rinttal drágább. Ha kézi erővel aratunk, a kaszásnak, a marok­szedőnek, a kötélterítőnek, a ké­vekötőnek összesen 6.8 munka­egységet kell számítanunk. Ná­lunk egy munkaegység értéke 35 forint. Beszorozva 238 forint. Hozzájön a cséplés díja, ami 330 forint. A jelenlegi szabadpiaci áron számítottuk a búza árát. Összesen tehát 568 forint. Mun­kaerőt köt le a kombájn is, de a kézi aratásnál viszont a hordás díját nem vettük figyelembe. A kettő körülbelül kiegyenlíti egy­mást. Nyolcvan hold gabona le- aratásánál tehát 28.960 forint megtakarítást érünk el. Nem számítva, hogy a felszabadult munkaerőket máshol tudjuk hasznosítani. Boldog örömmel simogatja a dús kalászokat. Már látja sze­mei előtt az aranyló gabonával telt zsákokat, az évi munka drá­ga gyümölcsét. , „ j I Távolabb I az egyénileg felosztott parcellá­kon hajladoznak. A cukorrépát, a heterózis kukoricát kapálják. Vidáman, örömmel integetnek az agronómusnak. Hajdú András­nak pedig mindenkihez van néhány szava, mindenki kér tőle tanácsot. Mert mindennek megvan a maga fortélya. Az egyik kislánynak megmagyaráz­za, hogy melyik szálat kell meg­hagyni a cukorrépából, a másik­nak elmondja, hogy mi a jelen­tősége az apa- és anyasoroknak a heterózis kukoricánál és így tovább. A tagok hangjában érezhető a büszkeség, az öröm, hogy szép termést ígér a búza, gyorsan fejlődnek a kapások. — Csak már eső kellene — jegyzi meg Monda József, a szövetkezet traktorosa, akinek jó munkája sokban hozzájárult a gazdag terméskilátásokhoz. I Ehhez hozzá kell tenni: hogy néhány hét múlva már nem lesznek ilyen gondjai Monda Józsefnek, de a szövetkezet többi tagjának sem, mert már elkészült a 2700 folyó­méter betoncső-hálózat, amely a föld alatt vezeti az éltető vizet a szövetkezet földjére. Június 15-én volt a próbaöntözés és rö­videsen 100 holdat fognak ön­tözni a szövetkezetben. Később találkozunk Gubányi Sándorral, a termelőszövetkezet elnökével is. Arról beszélgetünk, hogy a 73 hold gabona kézi ara­tása is sok a tagoknak, ezért 25 holdat aratógéppel vágnak majd le. így nem kell a kerté­szetből elvonni a tagokat az aratás idején. Egy hold arató­géppel való learatása 126 forint­ba kerül. 112 forinttal olcsóbb, mintha kézzel vágnák, tehát 25 holdon a megtakarítás 2800 forint. — Úgy számítunk, hogy két hét alatt végzünk az aratással — mondja az agronómus. — A betakarítás után azonnal teljesít­jük a beadást és előleget osz­tunk. elvtárs ehhez hozzáteszi: — ahhoz az kell, hogy lekössük még a 25 holdat az aratógépre; így készülődnek a nagy munkára. Búcsúzzunk el most a Haladás Termelőszövetkezet tag­jaitól, majd aratáskor ismét ta­lálkozunk. Áz elnök ÚJÍTÓ ELŐTT NINCS AKADÁLY Már sötétedik, de Hegedűs Menyhért, a Kecskeméti Cipő­gyár műszaki vezetője még ott ül íróasztala mellett. Szemei a messzeségbe révednek, időnként az előtte fekvő papirdarabkákra tekint. s ; s Ez nem mehet így — sza­kad fel melléből egy sóhaj. Tenni kell valamit, de gyorsan, mert csak így lesz meg a terv­teljesítés, a terven felül vállalt 300 pár gyermekszandál. Míg így morfondírozik magában, közben kinyílik az ajtó és egy öszhajú ember lép be. — Menya, te még itt vagy? — Igen, Aranyi bácsi. Gyere esak közelebb — folytatja — olvasd — tolja Aranyi bácsi elé: Tormási Sándomé, a buggolás- nál (a cipő felső bőrének szélbehajtása) 100 párat, Szabó Rózsa 80 párat, Földváriné pedig 90 párat teljesített nyolc óra alatt. Kisvártatva így kérdez Aranyi bácsi, az üzem egyik legügye­sebb újítója: Mit akarsz ez­zel mondani? — Azt, ha így haladunk, ott vagyunk, ahol a part szakad. Legalább kétszer ennyit kellene csinálni mindegyiküknek. — Hm! Hát akkor tenni kell valamit, mégpedig gyorsan. Vár­jál csak, van egy jó gondolatom — mondja Aranyi bácsi. — Át­alakítok egy gépet lábpedálos meghajtásra, s ez gyorsabbá teszi majd a munkát. — Nézzük csak, hogyan lehet­séges — szól ismét a műszaki vezető. Félóráig tervezgetnek, majd arra az eredményre jut­nak, hogy nem lehet, mert a gépet nem lehet megcsinálni. Tíz perc telhetett el ezután szótlanul, míg egyszer csak nagy örömmel felkiált Hegedűs Meny­hért, műszaki vezető. — Meg­van! S azzal már rajzolja is az íróasztalát borító papírra a leg­újabb primitív, de hasznos kis szerszámot. Az egész egy gömb­vas, mely felül szélesebb, közé­pen keskenyebb, alul ismét szé­lesebb. Tíz centiméter magas. Hasonlít egy vésőre. Abban kü­lönbözik, hogy alsó részén hat kis kés van és kalapács segítsé­gével a szandálok hajtásainál a bevágást gyorsabbá teszi. (Ugyanis a hajtásoknál a bevá­gást eddig kézzel és ollóval vé­gezték.) Mégegyszer alaposan megnézi Aranyi bácsival együtt, majd ezt mondja: — Holnap már ezzel a kis szerszámmal dol­gozunk ugye, Aranyi bácsi? Ez­után felkel az asztaltól, átöltö­zik és siet haza a családjához. Másnap korán reggel elsőnek érkezik a gyárba. Aranyi bácsi átnyújtja az elkészült új szerszá­mot. Ezzel kezdenek dolgozni az asszonyok. Délután négy órakor a hét asszony a 600 pár helyett 900 párat készített. Két nap múl­va már egy munkaerő felesle­gessé vált. Hatan 900 párat ké­szítettek. Egy pár felsőrész be­vágási ideje 3.72 percről 3.14 percre csökkent. Nem sokkal később a munka­idő után Aranyi bácsi egy má­sik újítással örvendeztette meg a műszaki vezetőt. — Nem tudtam elnézni Zsám- boki Erzsi, meg Dudás Mária fáradozását. Tudod, ők a vászon­szalagot erősítik a cipő hátsó ré­szébe. Amin a vászonszalag van, azt minden esetben kétszer kézbeveszik és úgy teszik visz- sza. Mondom nekik, segítek raj­tatok, lányok. — Hát ez lenne — teszi a kis szerkezetet a művezető asztalá­ra az őszhajú ember. Kipróbál­tuk már. Tíz százalékkal ke­vesebbet fárad a dolgozó, mint eddig — mondja Aranyi bácsi; Az eltelt időszak az ő szavait igazolja. Kevesebb fáradsággal az itt dolgozó lányok 85 száza­lékos teljesítménye 110 százalék­ra emelkedett; Két nap múlva egy újabb kis gépet hozott be Aranyi bácsi; mely lehetővé teszi, hogy a ra­gasztószalagot az eddiginél gyor­sabban fűzzék fel az orsóra; — Most már meglesz a terv- teljesítés, meg a 300 pár terven felül vállalt gyermekcipő? kérdi hamiskásan mosolyogva az üzem idős veteránja: — Ha mindannyian így akarjuk, akkor, igen — hangzik az öröm- teljes, határozott válasz. — Tudod Menya — kezdi is­mét Aranyi bácsi — én már itt megtanultam, mint újító, meg idős szakember, hogy mielőttünk, újítók előtt nincs akadály. Ez a három kis újítás biztosí­totta a gyárnak a félévi terv tel­jesítését, a terven felül vállalt 300 gyermekcipő elkészítését. Visszafizették a kölcsönt Államunk néhány évvel ezelőtt országszerte sokezer falusi dol­gozónak nyújtott házépítési köl­csönt a F AGI kölcsönakeió kere­tében. A kölcsön törlesztésének feltételei között szerepelt az a kedvezmény is, hogy aki a folyó­sítástól számított öt év alatt tör­leszti adósságának háromnegyed részét, a fennmaradó negyedrész visszafizetése alól mentesül. Megyénkben eddig már kilenc gazda űzette ki ilyen módon köl­csöne 75 százalékát, s ezeknek az állam összesen 35.000 forint tartozást engedett el Gulyás János, bugaci gazda pél­dául 15.000 forintos kölcsönének háromnegyed részét már törleszt tette és így mintegy 3900 forint kölcsön visszafizetésétől men­tesült, valamint 2800 forint ka­matot takarított meg. Joó József ágasegyházi dolgozónak, aki 20 ezer Ft kölcsönt kapott, 5000 fo- í-inJot «nsedett el államunk. mert az előírt összeget öt év alatt visszafizette. Az említettek példáját követve számos FAGI- kölcsönös igyekszik kölcsönét ha­táridő előtt visszafizetni, hogy államunktól a 25 százalékos ked­vezményt megkaphassa, Korszerű cementmOvek épülnek Kínában Tatungban, körülbelül 400 ki­lométerre Pekingiéi nyugatra, megkezdték egy új cementgyár építését, amelyben majdnem minden munkafolyamat gépesít­ve lesz. A gyárban csak egy­harmadnyi munkásra lesz szük­ség, mint a hasonló teljesítmé­nyű más cementmű vekben. — Penksziben, Északnyugat-Kíná- ban megkezdték egy nagy ce­mentmű újjáépítését, amelyet a japán megszállók teljesen el­pusztítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom