Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-22 / 145. szám

BACSKISKUNMEGYEI AZ MPPBATCSKISKUNMEGYEI PARTBiZOTTSAGANAK LAPJA A MAI SZAMBÁN: 31.760 forint megtakarítás. — Újító előtt nincs akadály. — öt kecskeméti üzem segíti a környékbeli termelő- szövetkezeteket. — A külpolitika legújabb eseményei. — Sporthíreink. X. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ara SU fillér 1955 JÜNIUS 32. SZERDA A megyei pártaktíva ülése A Magyar Dolgozók Pártja megyei párl-végrehajtóbizottsága pártaktíva-ülésre hívta össze a megye párt, állami, tömegszervezeti es gazdasági területen dolgozó kommunista vezetőket, aktívá­kat, és megvitatták a Központi Vezetőség 1955 június 7—8-i határozatát. A megyei pártaktíva-ülés elnökségében helyet foglaltak: Arany László, Dallos Ferenc, Halanda István, Horváth István, Kassa Vilmos, Kralovánszky János, Módi Lajos, Ördög László és Petö/i Sándor elvtársak, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, Gyurkó Lajos elvtárs, vezérőr­nagy. A megyei pártaktíva-üiésen megjelent és felszólalt Kovács István elvtárs, az MDP Politi­kai Bizottságának tagja. A megyei pártaktíva-ülést Dallos Ferenc elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. A megyei pártaktíva-üiésen ördög László elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára tar­totta meg a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolóját, A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója Ördög elvtárs beszámolójában foglalkozott a Központi Vezető­ség 1955 június 8-i, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének további feladatai­ról szóló határozatával. Hang­súlyozta: — A Központi Vezetőség ha­tározatának leglényegesebb ré­sze, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés további fellendítésének kettős feladatát együtt, egymástól elválasztha­tatlanul kell és lehet megoldani. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell biztosítanunk a termelőszö­vetkezeti mozgalom megszilárdí­tását s továbbfejlesztését, ugyan­akkor biztosítanunk kell, hog) a mezőgazdasági termelés ne csökkenjen, hanem éppen ellen­kezőleg, a terméshozam növe­kedjen. A KV márciusi határo­zatát megelőző időben számos párt és állami szervünk mun­kájában gyakorlattá vált annak a tételnek a hangoztatása, hogy vagy a szocialista szektort fej­lesztjük és akkor visszaesés áll be a mezőgazdasági termelés­ben, vagy pedig a mezőgazda- sági termelés fellendítésén dol­gozunk és akkor háttérbe kell szorítani a falu szocialista át­szervezését. Ezt a nézetet sem­misíti meg a Központi Vezető­ség határozata azzal, hogy be­bizonyítja, hogy a kettős, de egységes feladatnak a megvaló­sítása szükségszerű, a végrehaj­táshoz megvannak a feltételek és a határozatban megszabott tennivalók egybeesnek a dol­gozó parasztok legigazibb érde­keivel is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése — az egész lakosság érdeke — Az átszervezés szükséges­ségét számos megoldatlan pro­bléma, az egész lakosság együt­tes érdeke követeli meg. Min­denekelőtt azonban a társada­lom két legnagyobb osztályá­nak, a munkásosztálynak és a dolgozó parasztoknak érdeke a két osztály szövetségének to­vábbi erősítése. Fejlődésünk, el­ért eredményeink bizonyítják, hogy továbbhaladásunk a mo­dern technikán alapuló nagy­üzemi termelés, és ugyanakkor az elmaradt technika alapján álló kisparaszti gazdaság tala­ján nem oldható meg. — A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét a mi megyénkben a következő problémák indokolják: megyénk szántóterülete 824.000 kh., eb­ből közel 300 ezer kh. gyenge minőségű, nagyrészt homokos te­rület, 96.000 kh. szikes terület és közei 100.000 kh. a szőlő és gyü­mölcsös területe. Olyan problé­mákat, mint a homok- és a szik­területeken a termésátlagok nö­velése, szőlő- és gyümölcsterü- ieteimken a talajerő utánpótlása, csakis a nagyüzemi gazdaságban oldható meg. A megnövekedett kenyérgabona-szükséglet kielé­gítését nem tudjuk kisüzemi termelési módszerekkel megol­dani. Országunk több, mint ki­lenc milliós lakosságának évi szükséglete és a megfelelő tar­talékok biztosítása megköveteli, hogy legközelebbi években el­érjük a holdanként! 10 mázsa kenyérgabona termésátlagot. — A nagyüzemi gazdálkodás teremti meg a feltételét, hogy az időjárástól függetlenül ma­gas terméseredményeket érjünk el. Megyénk sajátos adottságai arra késztetnek, hogy a kb. 120 —160 ezer kh. homokot részben szőlővel és gyümölcsössel, rész­ben öntözéses zöldségkultúrával hasznosítsuk. — Lehelséges-e ezt a felada­tot a kisüzem talaján jól és gyorsan megoldani? Nem! Nem lehetséges! Erre utal az elmúlt 100—150 év tapasztalata is. A jelenleg meglévő mintegy 100 ezer kh. szőlő és gyümölcsösünk telepítése az elmúlt 100—150 esztendő alatt olyan körülmé­nyek között folyt, amikor az ország agrárország volt, az ipar nem vont el munkaerőt a mező- gazdaságtól, a mezőgazdaság pe­dig állandó munkaerő-felesleg­gel rendelkezett. Ma más a helyzet. Ipari ország vagyunk, a mezőgazdaságban nincs mun­kaerő-felesleg és dolgozó né­pünk megnövekedett igényeket támaszt szükségletei kielégíté­sére. 100—150 évig nem várha­tunk a homok hasznosításával. — De nem tűr halasztást szi­kes területeink és a szikesedés- re hajlamos területeink megja­vítása sem. A hasznavehetetlen szikes területeknek az új ma­gyar mezőgazdasági tudomány hadat üzent. A kunszentmiklósi járásban lévő Talajjavító Áliio- más telepén az elmúlt évben 28 mázsás rizst arattak és a kunpe- széri Béke Termelőcsoport 80 holdról 17 mázsás termésátlagot takarított be. A szikes terület hasznosítása, a rizstermesztés meghonosítása csak nagyüzemi módon valósítható meg, mert ehhez traktorok, talajmegmun- káló-gépek, szivattyúk, csator­nák, duzzasztógátak, stb. szüksé­gesek. — Megyénkben a párt és a kormány előrelátó politikája kö­vetkeztében a mezőgazdaság fokozottabb átszervezésére a feltételek részben már megvan­nak és a második ötéves terv eredményeként teljes egészében meglesznek. Jelenleg 21 gépállo­másunk van. A parasztság ren­delkezésére álló 719 traktor, 162 aratógép, 95 kombájn, 156 nö­vényápológép, és számos kor­szerű felszerelés évenként 600 ezer normálhold talajmunka el­végzésére biztosít megfelelő ka­pacitást. Megyénk jelenlegi gé­pesítése 230 ezer kh. szántó alapvető talaj- és vetési mun­káit képes 100 százalékban gép­pel megoldani. Figyelembevéve a második ötéves terv előirány­zatait, ez azt jelenti, hogy 1960-ra megkétszereződik gép­parkunk és alkalmas lesz mint­egy 460 ezer kh. szántó alap­vető talajelőkészítésű és vetési munkáinak 100 százalékos gépe­sítésére, valamint a kapáskultú­rák mintegy 30 százalékának gé­pesítésére. — A szükséges korszerű gé­pek mellett egyre inkább ren­delkezésünkre allnak a megfe­lelő minőségi vetőmagvak, te­nyészállatok, melyeket állami tan- és kísérleti gazdaságaink, élenjáró termelőszövetkezeteink állítanak elő. jai Rózsa Ferenc, a megyei 8 hektós must-átlagot 14 hl-rei múlták felül. De minden járá­sunkban van olyan tsz, mint pl. a hodunai Haladás, ahol az el­múlt évben 160 mázsás burgo­nya-termést, a kun fehértói Vö­rös Hajnal cukorrépából 225 mázsát, árpából 16.2 mázsás hol- dankénti átlagtermést takarított be. Termelőszövetkezeti mozgal­munkban az eredmények mel­lett természetesen hibák is van­nak. Az elmúlt 2 évben el­követett politikai szervező mun­ka fogyatékosságai még számos területen erősen éreztetik hatá­sukat, Bár tettünk erőfeszítése­ket a jobboldali opportunists politika felszámolására, azonban több helyen a termelőszövetke­zetek tagjai még mindig elégge el vannak zárva a falu politi­kai, gazdasági, társadalmi éle­tének, a párt politikájának meg­felelő alakításától. — Sok tsz-ünkben tartja ma­gát az a helytelen nézet, elegek vagyunk ennyien is, a több föld s a több tag több gondot jelent. Ha előre akarunk jutni, — már pedig ez határozott célkitűzé­sűnk — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, akkor nagyon határozottan fel kell, hogy számoljuk a különböző szektáns nézeteket és gyakorla­tokat, Az átszervezés tennivalói A nagyüzemi gazdálkodás a felemelkedés egyetlen helyes útja — A nagyüzemi társasgazdál­kodás, a termelőszövetkezetek mély gyökereket vertek me­gyénkben és mind erőteljeseb­ben mutatják a szocialista nagy­üzem fölényét, bizonyítják az egyetlen helyes és lehetséges előbbrejutását dolgozó paraszt­ságunknak. Mint ismeretes, az idei évben szövetkezeteink több­sége jelentőién megszilárdult, javult a munkafegyelem, meg­nőtt a tagság bizalma, munka­kedve. Körülbelül 60-ra tehető azoknak a termelőszövetkeze­teknek száma, ahol elérték, — sőt közülük nem egy helyen túl­haladták — az átlagos közép- paraszti jövedelmet, — Szövetkezeteink 40 százar léka a kenyérgabona holdan­ként! terméshozamában 60 kg- mal felülmúlta az egyéni gazda­ságok terméshozamát. Ez me­gyei szinten — ha az összes ga­bonavetés-területünkön egy év alatt legalább ilyen emelkedést értünk volna el, — 140 ezer má­zsa kenyérgabona-többletet je­lentett volna. — Tudott dolog, hogy a sző­lőtermelés, amely megyénk egyik sajátos és igen fontos növény- kultúrája, három év óta nem adott megfelelő termést. Az is­mert okok és körülmények elle­nére is több tsz-ünk, mint pél­dául az izsáki Petőfi, a kun-ba­A mezőgazdaság szocialista átszervezésének legfőbb és egy­ben legnehezebb feladata, hogy a dolgozó parasztok maguk is meggyőződjenek arról, hogy az átszervezés az ő közvetlen, egyé­ni érdeküket is szolgálja. Éppen ezért arra van szükség, hogy a meglévő termelőszövetkezetek példamutatóan gazdálkodjanak, mert a jelenlegi termelőszövet­kezetek megerősítése, jövedel­mezőségük fokozása a legfőbb feltétele az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok meg­győzésének. — Be keM tartanunk az ön­kéntesség elvét. A termelőszö­vetkezeti mozgalom csakis az önkéntesség messzemenő érvé­nyesítésével valósítható meg si­kerrel. Nekünk olyan új terme­lőszövetkezeti tagokra van szük­ségünk, akik szíwel-Iélekkel, legjobb tudásukkal, családjaik teljes bevonásával végzik mun­kájukat. Az önkéntesség elve azonban elítéli az erőszakos ad mimjsztratív eszközök használa­tát, de nem jelent spontaneitást. Ellenkezőleg, nagyon átgondolt, sokoldalú, politikai és szervező munkát kíván. — A termelőszövetkezeti fej­lesztést elsősorban a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, a nálunk közismert hármas típusú tsz-ek fejlesztésére irányítjuk. Az alacsonyabb típusú társulá­sokban, az egyes típusú tsz-ekben nem lehet az alapvető munká­kat olyan mértékben gépesíteni, az állattenyésztést fejleszteni, a talaj táperejét növelni, a vetés­forgót bevezetni, mint a mező­gazdasági tsz-ekben. Természe­tesen a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek mellett továbbra is elősegítjük és támogatjuk a dolgozó parasztságnak az ala­csonyabb társulásukra való tö­rekvését, az egyes típusú ter­melőszövetkezetek létrehozását. Az alacsonyabb típusú társu­lásuk, — köztük az egyes típusú tsz-ek — munkájának megja­vítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a járási tanács és mezőgazdasági osztályai a pártszervezetekkel együtt foko­zottabban ellenőrizzék és segít­sék munkájukat. El kell érni, hogy az aratást, a behordást kö­zösen végezzék, közös szérűn csépeljenek, szervezzék meg a másodvetést és a tarlóhántás géppel való elvégzését és azt, hogy beadási kötelezettségeiknek közösen tegyenek eleget. — Több termelőszövetkeze­tünk megszilárdítását fékezte és fékezi ma is, hogy a tagok nem gazdálkodtak az alapszabályban lefektetett elvek szerint. Több helyen a háztáji földterületek és a háztáji- állatállomány túlzott­mértékű megnövekedéserői ma is nehezen akarnak lemondana. Meg kell értetnünk minden ter­melőszövetkezeti taggal, hegy a háztáji gazdaság csak a fő jö­vedelem, a közösen végzett mun­ka kiegészítését szolgálja. A ház­táji gazdaságok túlzottmértékú felduzzasztása egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy a tagok a közös munkából is kivegyék a részüket. — Párt- és tanacsszerveink ne tűrjék ezeket a jelenségeket, szerezzenek érvényt a tsz kom­munistáira és vezetőire támasz­kodva az alapszabály szerinti gazdálkodásnak. Az olyan ter­melőszövetkezeti tagokat, akik nem akarják megérteni és ma­gukévá tenni az alapszabályban lefektetett törvényeket, és a meg­engedettnél nagyobb a háztáji gazdaságuk, az ilyenek felé ér­vényesítsék, hogy az 1954-es gaz­dasági évre visszamenőleg ter­heljék meg adóval és beadással őket. — Párt, állami és gazdasági szerveink vezetői fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az újonnan alakult tsz-ek gazda­sági, politikai megerősítésére Fel kell számolni azt a helyen­ként meglévő egészségtelen né­zetet, miszerint mindem fsz-nek a saját kárán kell tanulnia. Ne­künk olyan termelési, politikai és szakmai segítséget kell biz­tosítanunk az újonnan alakuló és fejlődő tsz-eknek, hogy már kezdettől fogva érvényesüljön £ nagyüzem adta minden lehető­ség. — A termelőszövetkezetek fejlesztését sikeresen megvaló­sítani úgy tudjuk, ha nap, mini nap harcot folytatunk az osz- bályellenség ellen. Ez részben belülről, de még inkább kívül­ről igyekszik közhangulatot te­remteni a tsz-ek ellen. Erre r.-ost, amikor pártunk világo­san meghatározta a mezőgaz­daságban előttünk álló feladata­inkat, még inkább fel kell ké­szülnünk. — Elvtársak! A tsz-ekben lé­vő termelési lehetőségek, a jö­vedelmező gazdálkodást, bizto­sító feltételek, az elilemseg ellen harc érdekében elsősorban is arra van szükség, hogy a ve­zetés színvonalát növeljük. Tsz- vezetőinknek egyidejűleg kell megszervezniük a növényápolást, a takarmánybetakarítást, a be­gyűjtést, az aratást, a tarlóhán­tást, a másodvetés és csépiéi nagy munkáit. E feladatok si­keres végrehajtása magasfokú szervezettséget kíván. A mun­katorlódások elkerülése végett használják ki maximálisan a nő­(Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom