Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-21 / 144. szám

Levelek, a békéről KULTÛRVERSENY UTÁN 1955 június 22-én kezdődik Helsinkiben a Béke-Világtalálkozó. Az egyszerű emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek ez alkalomból érzéseiket, gondolataikat papírra vetették és elküld­ték szerkesztőségünknek. Az alábbiakban közlünk a beérkezet­tekből néhány levelet: A békeharcosok szárnál naponta növeljük Bízunk abban, bogy a Helsin­kiben tanácskozó Béke-Világta­lálkozó részvevői megtalálják 3 módot a vitás nemzetközi kér­dések tárgyalások útján való rendezéséhez. Városunk I. kör­zetének békebizottsága is ké­szült erre a nagy napra. Sok dolgozóval magam ig elbeszél­gettem a béke védelméről. Kis- gyúléseken megmagyaráztam a dolgozóknak a bé'keharc és 3Z állampolgári kötelezettségek tel­jesítésének együvétartozását. A most alakuló utcai békebizott­ságokkal együtt arra törek­szünk, hogy §ok olyan dolgo­zónk legyen, mint Kis Gábor négyholdas dolgozó paraszt, aki egész évi tojás-, baromfibeadá­sát teljesítette és év} adóját rendezte. A világtalálkozó befejezése után, — mint a békebizottság titkára és mint tanácstag — a határozatokat, valamint a nem­zetközi élet eseményeit körzetem ' altéival megismertetem. Csakis úgy tudjuk a békehareosok tá­borát nap, nap után növelni, ha felvilágosító szavunk minden házhoz eljut. Bőt József né, Kiskunfélegyháza, Jókai u. 40 alapját acélpillérekre építsük fel. A mi brigádunk is a béke acólfalát kovácsolja akkor, mi­kor a versenyben az elsők kö­zött vagyunk. Méltán megillet bennünket a “-Béke-brigád-« megtisztelő neve, mert tervün­ket rendszeresen 180—200 száza­lékra teljesítjük. Kifogástalan minőségi munkával köszöntjük a Béke-Világtalálkozót. Seres József, Kiskunfélegyháza, Gépgyár. Egy emlékezetes nap 1941 június 22-én, verőfényes vasárnapi reggelen a hitlensta hordák megrohanták a Szovjet­uniót. A fasiszta bombázógépek szórták a halált a békés szovjet városokra. Kecskeméten, Győ­rött, Csepelen, az ország váro­saiban és falvaiban voltak egy­szerű emberek, akik akkor azt hangoztatták: elítéljük ezt a bű­nös háborút! Sajnos, ezek a szavak nem voltak elég hangosak és erősek. A háborút nem tudták megaka­dályozni. A magyar ifjúság száz­ezreit távoli csatamezükön Hit­lerért küldték meghalni. Alig van család az országunkban, amely ne gyászolná a háború­ban elpusztult szeretteit. Nekem drága édesanyám és közeli hoz­zátartozóim pusztultak el. Én pedig egyik lábamra rokkanttá váltam a háború vérzivatará­ban. Június 22-ének közeledtekor, a Béke-Világtalálkozóra készülő békeharcosokkal együtt azt üze­nem a háborús gyujlogatoknak; mi magyar dolgozók békét alta­runk! De ha ránk bárki is kö­vet dob, mi mennykővel vála­szolunk! Kovács Mihály, Kecskemét. Gyermekeink védelme erős kezekben van Nem hiszem, hogy él a földön olyan egyszerű ember, akinek számára közömbös lenne a béke. Mindannyian emlékszünk még arra az időre, mikor rettegni kellett és nem tudtuk, hogy más­nap mi történik velünk. Tíz éve, hogy megszűnt az ágyúk, gép­puskák haláithozó hangja. Az anyáknak már nem keli félniük a holnaptól. Bátran dolgozhatnak, alkothatnak, mert gyermekeik védelme erős kezekben, a béketábor kezében van. Mi, a kiskunfélegyházi bölcsőde dolgozói, egyemberként mondjuk: békét akarunk! Nem szeretnénk, ha gyermekeink mo­solygós arcát a háborús félelem és iszonyat eltorzítaná. özvegy Madaras Istvánná, Kiskunfélegyháza, Városi Csecsemőotthon. A mi brigádunk is a béke acélfalát kovácsolja N.em vagyok bőszavú ember, de ha a béke szót hallom, hosz- szan tudok beszélni arról, mit is jelent ez az egyszerű emberek­nek. Mint ötcsaládos apa én is minden erőmmel a békéért küz­dők. Gyermekeimnek nem olyan életmódot akarok, mint nekem a múltban volt. Taníttatni sze­retném őket. Már a kétéves kis Józsikám is. ha kezébe vesz egy újságot, úgy gagyog, mint aki olvas. Hozzám hasonlóan, üzemünk minden dolgozójának az a cél­ja, hogy gyermekeink jövőjének <Válasz az úlaasék kérdéseire KARASZ DEZSŐ, KISKUN­FÉLEGYHÁZA. Az államigazga­tási és vállalati ügyvitel egy­szerűsítésével kapcsolatos mi­nisztertanácsi rendelet hatálya mindazokra a dolgozókra kiter­jed, akiket 1955 február 28 és május 31 napja között felmon­dással elbocsátottak, vagy aki­ket ebben az időszakban közölt utasítással áthelyeznek. Áthe­lyezett dolgozók esetében a ren­delet alkalmazását nem zárja k> az a körülmény, hogy a dolgo­zó felmondással él. A rendelet alkalmazásának alapja az áthe­lyezés ténye. Az említett idő­szakban áthelyezett és a 8. pa­ragrafus alapján felmondással kilépő dolgozó munkakönyvébe a munkaviszony megszűnési módjaként tehát a következőket kell bejegyezni: -Felmondás a vállalat részéről, ügyvitel egy­szerűsítése.« *-TRAKTOROS« JELIGÉRE, KISKÖRÖS. Valóban igazuk van azoknak, akik törvényes rendelkezésekre hivatkozva 3 selejtes munkáért a bérkifize­tést megtagadják. Ugyanis a gépjavításban végzett selejtes munka elszámolásánál is irány­adók a Munkatörvénykönyve 65. paragrafusában foglalt rendel­kezések. Ezek szerint a dolgozó­nak az általa előállított teljesen selejtes termék és egyéb mun­ka után bért fizetni nem sza­bad. Részlegesen selejtes termé­kirt, vagy munkáért pedig csök­kentett munkabér jár. Nyilván­való, hogy ilyen korlátozás csak abban az esetben alkalmazható, ha bebizonyítható, hogy a se­lejtes munka névszerint kinek a hibájából ered. Kiaüátói a kombájnig Naponta többszázan Látogatják meg a bajai MTH iskola kiál­lítását, amely a mezőgazdaság gépesítését mutatja meg az ős­ember kezdetleges eszközeitől a technika legmodernebb vívmá­nyáig. A gépek kicsinyített má­sait az intézet növendékei ké­szítették. A 6000 éves kőkapát a kele- biaí ásatások hoztúk felszínre. Az ősember a gyűjtögetés, va­dászat, halászat közben ráfér a föld művelésére is. A kőkor­szakban .már simára munkált, szabályos, éles köveket használ a talaj lazítására. Ez bizony igen fáradságos munka voit, hi­szen kézzel, görnyedt testtartás­ban kellett végezni. Itt áll a 4000 éves gabonatároló kőkorsó, a későbbi magtárak őse, amely ugyancsak a keiebiai ásatások nyomán került napvilágra. A sort a későbbi évezredek kez­detleges mezőgazdasági eszközei zárják be. Beljebb láthatók a technika legújabb vívmányai, a paraszti munka nagy segítői, a szánló- vetögépek, traktorok, aratógé­pek, kombájnok, kultivátorok, tárcsák. Az MTH iskola növendékei a kiállítással egyben felkészült­ségből is vizsgáztak: hogyan hasznosítják majd az iskolában tanultakat állami gazdaságok, gépállomások műhelyeiben; ho­gyan dolgoznak majd a mező- gazdaság gépesítésének további fejlesztéséért? Elevátorral kazalozlák a szénát Hodunapusztán Az összegyűjtött széna kaza­lozására a Csátaljai Gépállo­más elevátort küldött a hóduna- pusztai Dózsa Termelőszövetke­zetbe. Az elevátort azonban a motor gycrs fordulatszáma mi­att nem tudták jól kihasználni. Polgár János traktoros azonban ebbe nem nyugodott bele. Az elmúlt napokban azután hosszas kísérletezés után újítást alkal­mazott az elevátoron. Sikerült az elevátor fordulatszámút lecsök­ken tenie, Állattenyésztési tanácsadó iáién gondsskodjuÉ a iuM téli takarmányárai Az elmúlt telek tapasztalata azt mutatja, hogy juhtartó gaz­dáink mindig akikor állapítják meg, hogy a juhok részére nincs elegendő takarmány, amikor már etetni kellene. A birka ál­talában a Legelőre, szalmára, kukoricaszárra van télen ,s kárhoztatva, ezért nem csoda, ha gyenge lesz 3 bárány, ala­csony a gyapjúhozam és kevés a tej. Pedig igen egyszerű esz­közökkel meg lehet oldani s birkák takarmányellátását. A termelőszövetkezetek a juh- hodály közelében létesítsenek mesterséges téli juhiegelőket, s ugyancsak a juhhodáiy közelé­ben készítsenek silót. 25—30 felnőtt juhra egy hold rozsos-repcés keveréket keli számítani. A vetőmagszükséglet 10 kg. repce és 50 kg. rozs. A tsz-ek á repcevetőmag igénye­ket már most jelentsék be _ a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain. A vetés ideje: au­gusztus második fele. Ahol erre mód van, lombgyüj- téssel is lehet takarmányt bizto­sítani, Silóba való takarmányról is idejében kell gondoskodni. A juhokkal nemcsak téléin, de minden időszakban etethetünk silót, — ez növeli a gyapjúhoza­mot és a bárányok ellési súlyét is. A jó silótakarmány a lege­lők kisülése esetén teljesen pó­tolni képes a zölditakarmányt. Kifejlődött juhokkal naponta 4 kg. siió is etethető. Bárányok részére jó, ha pillangós takar­mányokat is silózunk, — ezek­kel fél kg-ig etethető naponta a siló. Az egyéni juhtartó gazdák részére a legeltetési bizottságok szervezzenek téli juhiegelőket. Termesszenek például takar­mánykáposztát. 2—390 mázsa takarmányt ad s miután a fagy sem tesz benne kárt, egész té­len lábról etethető. A juh a jó tartást meghálál­ja. Egy birka jó gondozás mel­lett gyapjúban, bárányban, tej­bén, trágyában 500 forintot tud nyújtani saját, mintegy 300 fo­rintot kitevő értéke mellett. Bartosik Lajos, megyei takarmányozási felügyelő. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN sokat gazdagodott megyénk hagyo­mányos nemzetiségi kultúrmunkája is, Uj székely tánccsoportok alakultak Csátaljáin és Garán. Nemesnádudvaron új színben ke­rültek a dolgozók elé a németajkú nemzetiség szokásai, táncai, daiai. Nagy kár, hogy a megélénkült kultúrélet ellenére sem igen került a nemrég lezajlott körzeti bemutatókon túl a bajai járási versenyre ezeknek az új csoportoknak nagy része. Kultúrotthonunk zenei szakkörének sikerei, népi zenekarunk eredményei adták az ösztönzést arra, hogy Csávolyon — ebben a magyar, német és délszláv anyanyelvű községben is — nem­zetiségi kultűrcsoportot hozzunk létre. Még az elmúlt esztendő­ben hozzáláttunk a község régi dalainak, táncainak és szokásai­nak felkutatásához. Elkészült a község monográfiája is, Egyszó­val meg volt minden alap nemzetiségi kultúrcsoportunk felvirá­goztatására, Bizony, az idősebbeket nem volt könnyű rábeszélni arra, hogy részt vegyenek a munkánkban. De erőfeszítéseinknek ered­ménye volt. Ma már két tekintélyes, korosabb délszláv dolgo­zónk: Páncsity Menyhért tsz-tag és Ikotity Mihály egyénileg dolgozó paraszt vezeti a kultúrcsojjort idősebb tagjait. Valaha mindketten foglalkoztak már a délszláv népi kultúra hagyomá­nyainak ápolásával, fejlesztésével. Első eredményeink az Ő áldo­zatkész munkájukat dicsérik. Azután sorra jártuk, a DlgZ-fiata- lokat. Nem hiába, mert ina már húsz fiatal tagja van együtte­sünknek. Még ezt a létszámot is felemeltük közvetlenül a kul­turális seregszemle előtt. ÍGY AZTÁN MEGKEZDŐDÖTT nálunk az élet. Zeneka­runk, — melynek tagjai nagyrészt idősebb délszláv dolgozók — szépen fejlődik. Nagy hiba, hogy a kottához értők nem igen ta­lálhatják meg gyönyörű népdalaink hiteles, lekottázott dalla­mát. így csak a szájhagyományra vagyunk utalva. Vegyeskarunk délszláv népdalokat énekel. Legkedvesebb da­laink közé tartozik a mi vidékünkre jellemző »Kolo igra, tam- burica svira«. Együttesünk tagjai gyönyörű népviseletbe öltöz­ködnek. A Lányok viirágosmintás bosszú sel y emszok n y át viselnek, rövidujjú pruszlikkal, hajadonfővel és papucsban. Férfi szerep­lőink csizmában, fekete nadrágban és népimintájú mellényben lépnek fei. Külön meg kell említenünk két szereplőnket Vidáfcoivity Krisztinát és Kréklty Katalint, akik kétszólamra előadott nép­dalaikkal aratnak nagy sikert. Kiváló szólótáncosunk Tiszavölgyi István. Biztatás és öröm számunkra, hogy a bajai járási kultúr ver­senyen a nemzetiségi kultúrcsoportok között első helyezést ér­tünk el énekben és szólótáncban. Tervünk, hogy tovább fejleszt­jük műsorunkat. Olyan új és önálló teljesítményre készülünk, melynek előadásával 3 Világifjúsági Találkozó idején méltókép­pen fejezhessük ki nemzetiségi dolgozóink békeakaratát, a ma­gyar és a délszláv ifjúság testvériségét és barátságát. Mánüics Mihály kultúrotthon-igazgató, Csávoly. Htmismertetés Északi Robinsonok A kecskeméti Árpád Mozi június 23-án mutatja be az »Északi Robinsonok« című új, színes, szovjet kalandos filmet, amely 1743 nyarán és az azt követő hat esztendőben játszó­dik le a kietlen, vad Északi- tengeren. A Rosztiszlav nevű halász­hajót kalózok süllyesztik el. A legénység négy tagja, az egyik kis tengeri szigeten húzódik meg- és valóságos Robinson­életet kezd. Hurkok, kelepcék és nyilak segítségével szerzik meg az élelmüket és sok pré­met is gyűjtenek össze. A négy bátor orosz tengerész izgalmas kalandok után végre visszatér hazájába és a kalózbanda is le­lepleződik, melyet a hajó kap­zsi és lelketlen gazdája, Oklad- nyikov kereskedő fogadott szol­gálatába. A fordulatos, színes filmet június 26-ig tartja mű­során a kecskeméti Árpád mozi. Jelenet az “Északi Robinsonok« című kalandos, színes szovjet filmből. INNEN­— A drágszéli Haladás Ter­melőszövetkezetben a 219 hold kalászosból 199 holdat géppel aratnak, — Harminc hold heterózis kukoricát már kétszer megka- pálták és a tíz hold cukorrépát gyomtalanították és egyelték a kiskunfélegyházi Lenin Terme­lőszövetkezetbe». ONNÁN — A termelőszövetkezetek n iyéoyápolási versenyében a legutóbbi értékelés szerint a kalocsai járásban az első he­lyen az uszódi Dózsa Termeiő- szövetkezet ál}. Befejezték 72 holdon a kukorica, tíz holdon a cukorrépa kétszeri kapálását és 50 holdon pedig a burgonya töltögetését,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom