Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-19 / 143. szám

(Folytatás az l; oldalról.) jesíteni, s ahol lehet, túl keli teljesíteni, még hozzá pontosan minden mutatójával együtt — úgy, hegy a termelékenység nőj- jön, az önköltség csökkenjen, hogy javuljon a minőség. Taka­rékoskodni kell mindem téren, mert bizony eddig ennek eiég gyakran az ellenkezője történt. Vissza kell állítani az állampol­gári fegyelmet, a munka- és technológiai fegyelmet is és ezen a téren különösein a fiata­lokra, a diszistákra számítunk. Vonatkozik ez természetesen az iskolákra, az egyetemekre is. Az utolsó húsz hónapban elég kár esett ott is és a mi diszis- táink, akik az iskolákban és az egyetemeken dolgoznak, legye­nek tudatában annak, hogy ne­kik is meg kell feszíteniük az erejüket ahhoz, hogy az elmúlt húsz hónap hibáit kijavítsák, az elmaradást behozzák. Terveink teljesítésével kapcso­latban itt néhány talpraesett és helyes felszólalás mutatta, hogy milyen jelentősége van annak, ha a diszisták jól dolgoznak. Én csak egyetlen felszólalásra hivatkozom, Pozsonyi Tibor elv­társéra, aki a Budapesti Fémáru és Szerszámgépgyár öntödei bri­gádjában dolgozott, aki elmon­dotta, hogy kezdetben mennyire lekezelték őket. De amikor ne- kigyürkőztek a munkának, ta­nulmányozták a szovjet mód­szereket és a végén 280 százalé­kot értek el, akkor ugyanazok, akik kezdetben felülről lefelé •>k i s öcs emez t ék« őket, jelentkez­tek a brigádjukban munkára. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a példa nem egyedülálló. Különösen fontos most, hogy a dolgozók elsajátítsák az új technikát, a fejlettebb műszaki tudást. Semmi kétség, hogy eb­ben a tekintetben a mi diszis- táink, a fiatalok előnyben van­nak. Bennük még nincs úgy be­gyökerezve a régi, az ő fejük jobban fog, könnyebben tanu.- nak és ha megértik a fejlet­tebb technika, a fejlettebb ter­melés jelentőségét, meg vagyok győződve róla, hogy nagy lökést fognak adni az új ötéves ter­vünknek, melynek feladatai kö­zött ott van a szocializmus alap­jainak lerakása, a szocializmus építése nemcsak a városban, hanem a falun is. Itt áttérek a mezőgazdaság szocialista átépítésének néhány kérdésére. Helyes, hogy a DISZ kongresszusa olyan széles teret szentelt a mezőgazdaság szocia­lista átépítésének, egyre világo­sabb, hogy ez a parasztság fel­emelkedésének és ezzel együtt a szocializmus építésének egyik legfontosabb, soronkövetkezó kérdése. Azért határozta el ez* a múlt évben pártunk kongresz- szusa és ezért fordít ekkora fi­gyelmet rá a DISZ jelenlegi kon- greszusa. A mezőgazdaság szo­cialista átépítésén belül termé­szetesén a legfontosabb a ter­melőszövetkezeti mozgalom. Fl- sősorban erre kell a hangsúlyt helyezni és ebben a tekintetben ezen a kongresszuson nincs is hiba. Az a benyomásom azonban, amikor elolvastam a DISZ kon­gresszusának beszámolóit és a hozzászólásokat, hogy az elv­társaik a döntő kérdés mellett kissé elhanyagolják a nemke- vésbé fontos tényezőket, ame­lyek ugyancsak a mezőgazdaság szocialista szektorának további fejlődésével kapcsolatosak: az állami gazdaságok és a gépállo­mások ügyét. Nálunk a mezőgazdaság szo­cialista átépítésének egyik gát­lója éppen az, hogy a gépállo­mások, s különösen az állami gazdaságok nem állnak felada­tuk magaslatán. Az állami gaz­daságoknak mintagazdaságoknak kellene lenniök és mindenki tud­ja, hogy bizony ettől még mesz- .sze vagyunk. A gépállomásokon is van elég megoldatlan nehéz­ség. Ha ezen a téren nem tu­dunk alapos változást előidézni, akkor lassabban fog fejlődni a termelőszövetkezeti mozgalom is, annak ellenére, hogy ma már alig van megye, ahol ne lenne 10—2U, vagy 30 olyan minta-termelőszövetkezet, ahol a vak is láthatja, hogy a terme­lőszövetkezet milyen fölényben van az egyénileg dolgozó pa­raszti gazdaság felett. Ezért szeretném a DISZ-kon- gresszus figyelmét felhívni arra, hogy a falu, a mezőgazdaság szocialista átépítésében ne ha­nyagolják el a gépállomásokat és az állatni gazdaságokat sem. Amennyire fontos, hogy minden termelőszövetkezetben ott le­gyen a DISZ-szervezet, és min­denütt, mint a párt jobbkeze, segítse előre vinni a fejlődést, ugyanolyan fontos, hogy minden gépállomáson és minden állami gazdaságban ugyancsak ott le­gyen a DISZ-szervezet és ne csak jó munkájával, hanem tag­jainak általános magatartásával segítsen kiküszöbölni a hibákat, segítse megvédeni a társadalmi tulajdont, harcoljon a lazasá­gok, a normalazításoik, a bércsa­lás ellen, de a szabadosság, a kocsmázás és más hibás, káros jelenségek ellen is. Nagyon helyes, hogy a DISZ kongresszusának beszámolói kel­lően hangsúlyozzák az egyénileg dolgozó parasztok fiaival és leá­nyaival, az egyénileg dolgozó parasztifjúsággal való foglalko­zás fontosságát. Ez még hosszú esztendőkön keresztül — amíg lényegében a parasztság túl­nyomó többsége ót nem áll a szövetkezeti termelésre — fon­tos kérdés lesz. Nagyon helyes, hogy ezen belül még külön is szóltak a parasztlányokkal való foglalkozásról. Nekünk olyan DISZ kell a falun, amelybe a szülők nemcsak a fiaikat enge­dik el, sőt küldik be, hanem olyan, amelybe a leányokat is örömmel, jókedvvel küldhetik, abban a tudatban, hogy a DISZ-ben csak jót tanulnak, a DISZ segíti nevelésüket, segíti az egyszerű parasztlányokat is abban, hegy egészséges, erköl­csös, dolgos tagjai legyenek népi demokráciánknak. Ezért nagyon helyes, hogy mind Szakali elvtárs, mind Gosztenyi elv­társ beszámolója ezt a kérdést a maga teljes jelentőségében felvetette. Általában minden DISZ-szervezetben, a falun és városban egyaránt, ügyelni keli arra, hogy a DISZ-szervezet ne csak a fiatalokat vonzza, hanem a szülőket is. Az elmúlt eszten­dőkben, különösen pedig a felszabadulás utáni időben az ifjúsági mozgalmak fej­lődésének az volt az egyik legnagyobb gátja, hegy nem törődtek eléggé ezzel. Most amikor a DISZ erős és rátérhet minden hibájának kijavítására, nagyon helyes, hogy ezeket a kérdéseket is előtérbe helyez­ték. Meggyőződésem, hogyha a szavak nem maradnak papíron, hanem valóban ilyen lesz a szel­lem a DISZ-szervezetekben, a városban csakúgy, mint a falun, a DISZ-nek ez óriási segítséget fog jelenteni, ugrásszerűen meg­nő befolyása, jelentősége, de taglétszáma is. (Hosszantartó, lel­kes taps.) A DISZ kongresszusának egyik fő célkitűzése, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége tö­megbefolyásának kiszélesítésével konkrét, kézzelfogható feladat­ként a taglétszámot egymillió főre növeljék. Ez a célkitűzés mindenképpen reális és jó mun­kával kétségkívül meg is való­sítható. A döntő kérdés itt is az, hogy milyen vonzóerőt képes a DISZ a fiatalságra gyakorolni. Mind­nyájan tudjuk, hogy az ifjúság nemcsak dolgozni akar. Az if­júság bővérű, tele van életkedv­vel, tettvággyal, felesleges ener­giái vannak, s ezek túláradását tanulásban, kultúrában, tánc­ban, énekben, sportban is kife­jezésre akarja juttatni. A DISZ az ifjúság minden ilyen igé­nyét okosan, helyesen, a szocia­lizmus építésének hatalmas sod­rába beágyazva elégítse ki. De a legfontosabb vonzóerő a mun­kában, a termelésben elért eredmény! Ez fogja a DISZ-t milliós szervezetté tenni! Ha jól dolgoznak a műhelyekben, jói tanulnak az iskolákban és pél­damutatónk lesznek a falun, a termelőszövetkezetben, akkor a milliós taglétszámot hamarosan el fogjuk érni. Mégegyszer is­métlem, hogy a legfontosabb a példamutatás, a legvonzóbb a tett, ez hat legerősebben a fia­talokra falun is, városban is. — Ezzel kapcsolatban szeret­ném felvetni az úttörők ügyét. Mindannyian büszkék vagyunk a mi helyes, derék úttörőinkre. A magyar népi demokráciának és ezen belül a DISZ-nek egyik legsikerültebb, legkedvesebb, legvonzóbb szervezete kétségkí­vül az úttörők szervezete. Eb­ben, azt hiszen, valamennyien egyetértünk. Tudjuk azonban azt is, hogy bizonyos törés következik be akkor, amikor az úttörők 14 éves korukban elhagyják az ál­talános iskolát és kilépnek az életbe, vagy tovább tanulnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan e lelkes úttörők kö­zül, akik nyolc esztendőn ke­resztül a párt, a DISZ, a népi demokrácia vezetésével és se­gítségével szépen, egyenletesen fejlődtek, valahogy megakad­nak, amikor 14 éves korukban át kellene lépniök a DISZ-be. Ezt a kérdést gondosan tanul­mányoznia kell a DISZ-nek, mert itt van az egyik oka an- r ak, hogy a DISZ nem vált ed­dig valóban milliós tömegszer­vezetté. — Olvastam Mundi Zsuzsa elvtársnő kongresszusi felszóla­lását arról, hogyan tudták meg­szervezni, hogy náluk az úttö­rők szinte kivétel nélkül belép­tek a DISZ-be. Az ilyen tapasz­talatokat általánosítani kell és gondoskodni kell arról, hogy az úttörők szinté kivétel nélkül és zökkenő nélkül, 14 éves koruk után átléphessenek a DISZ-be. — Ez a féladat nem könnyű. Jól elő kell készíteni erre őket is. a DISZ-t is. De ha meg tud­juk oldani ezt a feladatot, ak­kor meglátják majd az elvtár­sak, hogy a DISZ gyökerei megerősödnek, és az a cél, me­lyet szervezeti téren magunk elé tűztünk, sokkal gyorsabban és hamarabb valósul meg. Kérem, hogy a kongresszus és a DISZ megválasztandó Központi Veze­tősége az eddiginél sokkal na­gyobb súlyt helyezzen erre a kérdésre. — Beszéltem rriár arról, hogy az utolsó húsz hónapban sok kárt okozott egész népi demo­kráciánknak a jobboldali elhaj­lás. Az elvtársak ismerik pár­tunk márciusi határozatát, mely a jobboldali hibákat felfedte és szétzúzta. De hiba volna azt hinni, hogy egy határozat ma­gában véve elég hosszú hóna­pok hibáinak kijavítására — különösen, ha a hibák kispol­gári csökevényekkel és kapita­lista maradványokkal szervesen összefonódtak. És ezért a DISZ-en belül is elevenen kell tartani ezt a kérdést. Annál In­kább, mert hiszen a DISZ-en belül is éreztette hatását ez a jobboldali elhajlás, különösen az iskolákban, az egyetemeken. Hogy csak néhány tényre mu­tassak rá, amikről itt a kon­gresszus is tárgyalt: a kleriká­lis reakció befolyásának megnö­vekedése a falun és különösen az iskolákban, a nacionalizmus, a sovinizmus megnövekedése az ifjúság — nemcsak a tanulóif­júság, hanem a sportoló ifjúság — között is; a proletár-Lnterna- cionaiizmus szellemének bizo­nyos háttérbe szorítása. Ezeket a kérdéseket sokkal élesebben kell felvetni, mint ahogy az elv­társak jelentékeny része tette, mert ezeken a csatornákon ke­resztül a régi rend. a régi szel­lem utat talál az ifjúsághoz. És ha erre nem mutatunk rá éle­sen, és nem hívjuk fel rá a diszisták figyelmét, akkor ezek csendben továbbtenyésznek, to­vább burjánoznak és végül óriá­si károkat okoznak. — A gyárakban — mint erre Szakali elvtárs beszámolójában rámutatott — gyakran, hogy úgy mondjam, »vonzó« formá­ban jelentkeznek a bajok, a hi­bák. Azok a bizonyos »vidám tolvajok«, meg »tréfás fenegye­rekek«, akik ügyesen, enyves kézzel lopták az állam, a köz tulajdonát és akiket nem lep­leztek le idejében, egyik-másik fiatalnál még olyan gondolatot ébresztettek, hogy »ezek biwny talpraesettek«, »ezek értik a módját«, hogyan lehet könnyen élni. Az Ilyen szellem ellen, elvtár­sak, a gyárakban, de mindenütt teljes erővel fel kelt venni a küzdelmet. Elvárjuk minden ön­tudatos diszistától, hogy bátor kiállással, megalkuvás nélkül lépjen fel az olyan jelenségek ellen, amelyok aláássák népi de­mokráciánk jövőjét, azt a jövőt, amit éppen a diszistáknak, a mi ifjúságunknak építünk. (Nagy taps.) — Mégegyszer ismétlem: a bátor kiáltás rendkívül fontos azoknak a jobboldali hibáknak a felszámolásában, azoknak a kapitalista csökevényeknek a leküzdésében, amelyeket a már­ciusi határozat feltárt, leleple­zett és elutasított. Különösen a disztstáktól várjuk el, hogy bát­ran szembeforduljanak minden ellenséges megnyilvánulással, jelentkezzék az az iskolákban, az egyetemen, az irodalomban, a munkában, a szövetkezetben, vagy a falun. Bátor kiállásuk­kal mutassák meg, hogy kell a fiatal munkásnak, a fiatal értel­miségnek jobb jövője, a szocia­lizmus építése érdekében hatá­rozottan, harcosan, önfeláldo- zóan, példamutatóan fellépni. (Taps.) Rá akarok mutatni e kon­gresszus nemzetközi jelentősé­gére is. Egymás után álltak fel itt a DISZ példaképének, a sze­retett KomSzomolnak, a hatal­mas Kínai Népköztársaság s a többi ország ifjúságának a kép­viselői. Mindegyik hangsúlyozta, hegy a magyar népi demokrá­cia — és ezen belül a diszisták — sikerei az ő sikereik is, új erő forrása s különösen jelentős támogatás és bátorítás a kapita­lista országok fiataljai számára, akik vágyódó szemekkel tekin­tenek felénk, akik együtt örül­nek minden sikerünknek és bán­kódnak akkor, hogyha valami­ben hibát követünk el. Az elv- társak legyenek tudatában a kongresszus nemzetközi jelentő­ségének is, annak, hogy barát és ellenség árgus szemekkel fi­gyeli, mi történik itt. Nyugodtan állapíthatom meg, hegy amit eddig láthattak, csak barátaink­nak okozhat örömet. (A küldöt­tek feállva, hosszan, ütemesen tapsolnak.) — Azt is megállapíthatom, hogy a kongresszus fokozta azt az egészséges kölcsönhatást, amely mint az indukciós áram, újabb erőket hoz létre. Szá­munkra új erő forrása a külföl­di elvtársak megállapítása, hogy a mi ifjúsági mozgalmunk, a né­pi demokráciának ez a fontos, jövőt teremtő ereje egészséges, lelkes, harcrakész, példamutató és bátran, büszkén követi veze­tőjét, a pártot. (A küldöttek he­lyükről felállva lelkesen éltetik a pártot.) — A külföldi elvtársak vi­szont, amikor majd hazamen­nek a saját országukba, elmond- já!k mindazt, amit ezen a kon­gresszuson és a kongresszuson A Minisztertanács — figye- lembevéve az ifjúság szocialista szellemben történő oktatásának és nevelésének nagy fontosságát, továbbá a pedagógusoknak e két területen, valamint a szocialis­ta kultúra terjesztésében a felszabadulás óta ^gzett áldo­zatos munkáját — elrendelte az alsó- és középfokú oktatási in­tézményeknél foglalkoztatott pedagógusok bérének felemelé­sét. A béremelés az új tanév kez­detétől, szeptember elsejétől lép hatályba. Az új bérek megállapításánál az eddiginél fokozottabb mérték­kívül tapasztaltaik, s ez is hozzá fog járulni hazájukban az ifjú­ság új győzelmeihez, új sikerei­hez. A proletár nemzetköziség nyilvánul meg mindebben és örülök neki, hogy a md díszis­táink — szemben az elmúlt két? esztendő 'kisebb-nagyobb hibái­val — szilárdabban haladnak a/ proletár internacionalizmus jobb jövőbe vezető, egyedül helyes útján. (Taps. Hurrá-kiáltások. — A kongresszus részvevői a DlVSZ-indulót éneklik.) , — Elvtársak! Néhány héten) belül a magyar ifjúság képvi­selői is jelen lesznek az V. Vi­lágifjúsági Találkozón és ott számot adnak arról a munkáról, amelyet a szocializmus építése^ a béke megvédése terén drága' hazánkban, Magyarországon vé­geztek. De nemcsak erről adnak számot, hanem tanúságot tesz­nek arról a mélységes szeretet- rőt és háláról, amellyel egésrf népünk és lelkes ifjúságunk vi-* seltetik felszabadítónk, védőnkí' és támogatónk, a hatalmas Szovjetunió és kommunista párt­ja iránt. (Hatalmas taps. — Él-* jen a Szovjetunió! — Hurrá 1- kiáltások — mindenki feláll.) Meg fogják mutatni minden té­ren, hogy tanultak nagy példa­képük, a Komszomol eddigi ta­pasztalataiból. (Éljen a Komszo­mol! Hurrá-kiáltások. Mindenki' feláll.) Meg fogják mutatni, hogy tudatában vannak annak az óriási történelmi jelentőségű eseménynek, amelyet a kínai' forradalom győzelme — és ezen belül a kínai ifjak bátor, példa­mutató harca jelent. (Hosszan­tartó taps. — Eljeh Kína! Hurrá- kiáltások.) Meg fogják mutatni az V. Világifjúsági Találkozón összegyűlt száztíz nemzet fiatal­jainak, hogy a magyar dolgozó ifjúság folytatja és továbbfej­leszti azokat a régi szabadság- harcos, honvédő hagyományo­kat. amelyek évszázadok óta ott élnek a magyar nép szívében, s amelyek a magyar nemzet tör­ténetének legszebb lapjait dí­szítik. Meg fogják mutatni, hogy méltó utódai hazaszeretet­ben, önfeláldozásban a kuruc hősöknek, az 1848-as márciusi fiataloknak, az 1919-es proletár forradalom ifjúmunkásainak — és ugyanakkor eleven, teljes lánggal ég bennük a proletár nemzetköziség éltető szelleme és éltető ereje. (Nagy taps.) Meg vagyok győződve róla, hogy az V. Világifjúsági Talál­kozón a mi disz istáink, a ma­gyar ifjak meg fogják mutatni, mi lakozik bennük és ugyan­úgy, ahogy eddig itthon a mun­kában, a tanulásban és a sport­ban — ott Varsóban is az elsők között lesznek. Kívánok ehhez a mi diszistáinknak és a kon­gresszusnak teljes sikert! — Hűséggel a néphez, hűség­gel a párthoz, előre új sikerek, új győzelmek felé! Viharos taps. Hurrá! — Éljen a párt! DISZ! DISZ! Hurrá !-felktáttások. A kongresszus részvevői eléneklik aiz Internaciónálét. (MTI) ben jut kifejezésre a képesítés és a munkában szerzett tapasz­talat, a gyakorlati idő. Az ok­tató-nevelő munka minőségének fejlesztése, színvonalának állan­dó emelése érdekében a határo­zat lehetővé teszi a kiemelkedő, jó minőségű munkának a bérek­ben történő kifejezését. Kormányzatunk meg van győ­ződve arról, hogy pedagógusaink az elkövetkező időkben még fo­kozottabban veszik ki részüket az oktató-nevelő munka színvo­nalának emelése, ifjúságunk igaz hazafiasságra való nevelése és a szocialista építés érdeké­ben végzendő munkából. Június 29 : fi Ili. Békekö csőn negyedik sorsolása Siófokon A III. Békekölcsön negyedik 14—6 óra között rendezik meg sorsolását június 29-én délután | Siófokon. (MTI) A Minisztertanács rendelete a pedagógusok bérrendezéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom