Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-16 / 140. szám

261.000 forintot takarított meg a Kiskunmajsai Gépállomás a tavaszi idényben Termelőszövetkezeteink erősödéséért és fejlesztéséért A Kiskunmajsai Gépállo­más vállalta, hogy az év során mindenfajta kiadásra tervezett költségből 368.000 forintot meg­takarít. Még csak az év közepé­nél tartunk s a gépállomás ve­zetősége máris büszkén jelenti, hogy a tavaszi idényre tervezett kiadásokból 261.000 forintot megtakarított. Ez az összeg a szállítások, valamint a traktor- és motormunka területén oszlik meg. A szállításoknál a terv túl­teljesítése eredményezte a si­kert. A tervezett 19.800 tonna­kilométerrel szemben 44.70ű-at teljesítettek. A szállítások 68.7 százaléka béxszállítás, — vagyis i tervezett 16.200 tkm-rel szem- oen 30.700 tkm. Ez természete­sen azt is jelenti, hogy jó szer­vezéssel fordított arányban csök­kentik a saját, azaz rezsiszállí­tások százalékát. Komoly meg­takarítás mutatkozik a szállító­eszközök tartozékainál, például a gumiabroncsoknál. A beüte­mezett 22.000 forinttal szemben mindössze 14.000 forint a rá­fordítás, mert gondosan kar­bantartják a gumikat, vigyáz­nak, hogy megfelelő légkörre, fussanak, stb. s felhasznált 150 forintot. A ja­vítási költség az előirányzott 126.50 forinttal szemben csak 43 forint. Annál jelentősebb ez a szám, mivet éves viszonylat­ban, 19.000 tnh-ra tervezve 35 forint a javítási költség s ők már 4464 nh-nál (ennyit telje­sített eddig a gépállomás) alig haladják túl ezt. Az arány még csak javul, hiszen a szaporodó normálholdak Is folyton csök­kentik a kiadást s most már csak a karbantartási költségek járulnak hozzá. Érdekesen alakult a gépálli>- máson a kifizetett idő- és telje­sítménybér összege is. Termé­szetesen arra törekedtek, hogy minél nagyobb legyen az utób­bi. Ezt sikerült is elérni. A ter­vezett 169.000 forint időbérből mindössze 76.500 forintot fizet­tek ki, míg viszont az előirány­zott 51.800 forint teljesítmény­bérrel szemben a kifizetés 73.500 forint. Magyarázni sem kell, hogy ezzel nemcsak a gépállo­más tervteljesítésé nőtt, de jobban járt személy szerint a traktoros is, hiszen az időbér jóval kevesebb, mint a telje­sítmény után járó díj s mivel teljesítménye arányában nőtt a keresete is, — ez mindig több és jobb munkára sarkalta. A megtakarításban része van az ésszerű üzemi ügyvitelnek is. E téren az egy normálholdra tei-vezett 75 forintból csupán 38 forintot használtak fel. A Kiskuumujsai Gépállo­más a tavaszi tervtcljesítésben mindig az élvonalban haladt. S mint a fenti számok mutatják, — azt is bebizonyította, hogy olcsón, mindig kisebb költség­gel is lehet jól dolgozni, tervei teljesíteni. Nem ártana példát venni tőlük azoknak a gépállo­másoknak, ahol a kiadások nem alatta, de jóval felette vannak a tervezettnek s nem megtaka­rítással, de százezrekre, menő veszteséggel zárul egy-egy idény. A párt Központi Veze­tőségének legutóbbi határozaia kimondja; véget kell vetni a gépállomásokon az anyaggal s a pénzzel való felelőtlen gazdál­kodásnak s maradéktalanul tel­jesíteni kell az önköltségi ter­veket. A Kiskunmajsai Gépál­lomás vezetői és dolgozói pél­damutatóan igyekeznek e fon­tos útmutatás szellemében dol­gozni; sikerük lelkesítse, mód­szerük segítse a többi gépállo­mást is. A javítási időbérből és anya­gokból megtakarított érték je­lentős összege a 261.000 forint­nak. Azzal, hogy a javításokat a tervezettnél korábban elvé­gezték, 92.000 forintot mentet­tek meg az időbérből, 161.000 forintot pedig azzal, hogy az al­katrészek többségét házilag ál­lították elő s saját műhelyben történt szinte minden javítás. Erre mi sem jellemzőbb, mint hogy az idegen javításokra elő­irányzott 14.000 forintból mind­össze 1500 forintot költöttek el. Vagyis a gépállomás dolgozói felhasználják a kitűnően fel­szerelt műhely-adta lehetősége­ket. Szép eredményre bukka­nunk, ha az egy normálholdra jutó költségek alakulását vizs­gáljuk. A tavaszi idényben 264 forint kiadást tervezett nor- málholdanként a gépállomás, — Magyarország, a Bolgár Népköztársaság ás a Szovjetunió megbízottai egyezményt írtak ala Moszkvában az atomerb békés (elhasználására nyújtandó szovjet segítségről Moszkva, június 14. (TASZS’Ó) A szovjet kormány felajánlotta a Magyar Népköztársaságnak éí a Bolgár Népköztársaságnak, hogy tudományos-műszaki segít­séget nyújt az atommagfizikai kutatások fejlesztését és az atomerő békés felhasználásút szolgáló tudományos kísérlett telepek létesítéséhez. Ezzel kap­csolatban az idevonatkozó kér­dések megtárgyalására május vé­gén Moszkvába érkeztek az em­lített országok neves tudósokból és mérnökökből álló küldöttsé­gei. Lánc, lánc, lsofa-lánc,.. Pillanatkép a kiskunmajsai piacról — Ugyan nénúm, vigyázzon már erre a kosárra. Szét­nézek, mennyiért kel a cseresznye? Szeretnék hamar sza­badulni, otthonhagytam a három apró gyereket. Még ágy­ban vannak,., meg mosni is akarok... A néni a kosárra nézett. Szép, nagyszemű cseresznye volt, csomóba kötve. Az egész vagy tíz-tizenöt kilo. — Tudod mit, lányom? Megveszem én egészben. Ne is menj sehová, tudom én az árát. 80 fillérért kel, de én 70-et adok érte nagyban. Jól is jársz, nem kell itt álldogáln>d mellette, mehetsz haza. A menyecske tétovázott egy kicsit, de sürgette a haza­menetel és megkötötték a vásárt. A néni ezután fürgén munkához látott. Szétbontotta a csomókat és kettőből hármat csinált... — Hogy a cseresznye néni? — Forint tíz fillér, galambom. Édes, mint a méz, tes­sék ... A vásár közepébe egy szeresek belexengett a harangszó. — Jaj, uramjézus, elszalajtom a misét — rémüldözött a néni s sopánkodva nézett a kosárba, mely még félig volt. — Mennyiért adja a cseresznyéjét, nyanya? — reccsent iá egy borízű hang. — Megveszem egyben az egészet. A néni egy pillantásra felmérte, hogy hasonszőrű kofá­val áll szemben. — Odaadom én forintba csomóját. Szinte ingyen van, higyje meg, de sietek a misére. Ez is megvolt. Megnyugodott szívvel borult térdre a templom első padjában a néniké, de mielőtt az önfeledt ima áhítatának átadta volna lelkét, sebtében kiszámította, hogy így is jól járt. 30 fillért nyert a cseresznye csomóján s maja is eladott vagy 4—5 kílónyit 40 filléres haszonnal... Az új árus mtgintcsak felbontogatta a csomókat s ő mostmár háromból csinált negyediket. Árván fityegett egy- egy csomóban három-négy szem. — Hogy a cseresznye, bácsi! — Forint harminc... — Jaj de drága. És milyen kis csomó! — Ha drága, ne vegye meg. Persze, maguknak az kel­lene, ha a szegény termelő ingyen odaadná! De az adót, meg a beadást ugye nem fizeti ki helyettünk? Sokat fáradt ám az én derekam, amíg a fáját felneveltem, amíg a termését megszedtem, hogy egy kis sóra-paprikára valót áruljak belőle. Egyébre úgysem igen jut a mai világban az ember­nek... Süllyedjek el, ha ezen a négy kosár cseresznyén egy fillér hasznom van!... , S nem süllyedt el. Hiába, az anyaföld türelmes.. ; A tárgyalásokon, amelyeken a szovjet tudósok is részt vette*, megvitatták a kísérleti atom- máglyák és elemi részecske­gyorsító berendezések tervezé­sének, elkészítésének és szállí­tásának konkrét kérdéseit. Ugyancsak megtárgyalták a eáderek képzésével kapcsolatos feladatokat és azokat a kérdése­ket, amelyek az említett orszá­gokban a magfizika, valamint a rádióaktív izotópok orvostudo­mányi, biológiai terem a tud i~ mány és a technika egyéb terü­letein való felhasználása érde­kében végzendő tudomány )s kutatómunka megszervezésével kapcsolatosak. A küldöttségek tagjai tanul­mányozták a Szovjetunió moszk­vai, leningrúdi és más városok­ban működő, az atomerö békés felhasználását szolgáló .kuta­tásokkal foglalkozó tudományos intézményeket, továbbá a műkö­dő kísérleti atommáglyákal, elemi részecske-gyorsítókat és az atomvillanytelepet. Az egyezmények, amelyeket a tárgyalások eredményeként alá­írtak, előirányozzák, hogy a megfelelő szovjet szervezetek elvégzik a tervező munkákat és leszállítják a Magyar Népköztár­saságnak, valamint a Bolgár Népköztársaságnak a kísérlet, atommáglyáit és az elemi részecs­ke-gyorsítók berendezését. Ellen­szolgáltatás nélkül átadják a? említett máglyákra és részecske- gyorsítókra vonatkozólag szüksé­ges tudományos-műszaki doku­mentációt. Szovjet szakemberek kiküldésével, műszaki segítséget nyújtanak azok szerelésében és üzembe helyezésében, átadják az atommáglyát és a kísérleti munkálatok céljaira szükséget mennyiségű hasadó és egyéb anyagokat. Ezenkívül a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság megfelelő szak­emberei közül a Szovjetunióban tudományos munkatársakat, mérnököket képeznek ki az atommagfizika, a rádiumkémia, az izotópok tudományos és tecn- nikai alkalmazása, valamint uz atommáglyatechnika terén. Hirdessen a Bácskish un megyei MPL JS i(;-ban Néhány nappal ezelőtt jelent leg a Központi Vezetőség ha­tározata a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének és a me­zőgazdasági termelés fellendíté­sének további feladatairól. Ez a határozat kimondja: -A mező- gazdaság szocialista átszerve­zése sikeres végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele a termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerő- s ése,« A termelőszövetkezeti mozga­lom megyénkben is sókat erősö­dött az utóbbi időben. Apriiis 1-től június 13-ig 371 család lé­pett a termelőszövetkezeti tagok soraiba. Ez azt bizonyítja, hogy mind több azoknak a termelő­szövetkezeteknek száma, ame­lyek kiválóan gazdálkodnak és vonzzák az egyénileg dolgozó parasztokat. Termelőszövetkezeteinkben a legfontosabb feladat most, hogy kihasználják a nagyüzemi ter­melés lehetőségeit, növeljék a hozamokat a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben egy­aránt. Ezzel növekedik a tagság jövedelme, a jómódú termelő- szövetkezet pedig vonzza az egyénileg dolgozó parasztokat. A termelőszövetkezetekben min­denekelőtt a közös gazda­ság, a közös szántóföldek meg­művelésére, termőképességénex n'ívelésére kell a fő gondot for­dítani és elsősorban a közös ál­latállomány takarmányszükség­letét kell biztosítani. Ennek ér­dekében termelőszövetkezeteink mozgósítsanak minden családta­got a növónyápoiási munkák gyors, időben való elvégzéséhez, hogy minden termelőszövetke­zetünkben legalább háromszor megkapálják a kukoricát, mert ezzel több mázsával lehet emel­ni a terméshozamot. Az előző évekhez képest sok javulás van a munka megszervezésében, a gépi munka igénybevételében és a családtagok bevonásában. Me­gyénkben több mint ezer asz- szony és lány dolgozik azon, hogy termelőszövetkezetének jö­vedelmezőségét elősegítse. Pár­tunk és kormányunk ebben az évben 156 Universal traktorral és megfelelő mennyiségű sor­művelő kultivátorral segítette gépállomásainkat. A növény- ápoláshoz szükséges technikai feltételek tehát megvannak. Most már az a fontos, hogy ter­melőszövetkezeteink használják is ki ezt. A gépi munka nem­csak olcsó, hanem növeli a ter­méseredményeket, lehetővé te­szi a kézi munkaerők jobb hasz­nosítását. Példa erre a bugaci Béke Termelőszövetkezet, ahol a vezetőség és a kommunisták matatnak példát a családtagok bevonásában, a kukorica kapá- ását pedig a gépállomás végzi. Több termelőszövetkezetünk, pl. a tataházi Petőfi, a gépi mun­kának köszönhette a 30 mázsás kukoricatermést. Nagyon fontos, hogy az aratásnál is igénybe ve­gyék termelőszövetkezeteink a gépi segítséget. Elsősorban mert olcsó, azonkívül kevesebb szem-' veszteséggel dolgozik a gép* mintha kézzel aratnának, ami is­mét több mázsa gabona megta­karítását jelenti a szövetkezet­nek, A kunfehértói Vörös Haj­nal Termelőszövetkezetben ki­számították, hogy tavaly is a o-’pl segítségnek köszönhették, hegy mintegy 10 mázsával ke­vesebb volt a szemveszteségük, mbit az előző években. Az idén 130 holdat aratnak le részben kombájnnal, részben aratógép- pei. Ezzel 35 fő szabadul feL Ezek a tagok a növényápolást végzik majd az aratás időszaka alatt. Nemcsak a növénytermesztés­nél, hanem az állattenyésztésnél is törekecfcni kell a magasabb jö­vedelmezőségre. Több termelő- szövetkezetünkben nem gondos­kodnak elegendő takarmánybá- zlsrói az állatállomány részére, ezért legtöbbször alacsony pél­dául a tejhozam a tehénállo­mánynál. A fülöpházi Petőfi Termelőszövetkezetben például 1 hold legelőt kiosztottak a ta­goknak a háztáji gazdaságok mellé, ugyanakkor a tehénállo­mánynak feltűnően alacsony volt a tejhozama. Nagyon fontos, — mint, ahogy azt a határozat külön is kiemelj —, az alapszabály tiszteletben- tartása. Több termelőszövetkeze­tünkben a háztáji gazdaságok túlméretezéséből adódik, hogy elhanyagolják a közös munkát és több jövedelmet várnak a háztájiból. A termelőszövetke­zetek vezetőségeinek, a járási ta­nácsoknak és a járási pártbi­zottságoknak biztost taniok keil, hogy a termelőszövetkezetek tagsága a megengedettnél na- gyobb háztáji földet és állatál­lományt beadja a közös gazda­ságba. Fontos a határozatnak az a része, amely szerint vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelke­zését, hogy a termelőszövetke­zetből való kilépési szándékot, csak a belépéstől számított há­rom cv alatt lehet a közgyűlés­től kérni. Ezzel megszűnik s gyakori muukaerővándorlás ter­melőszövetkezeteinkben. — Mer gyünkben elég gyakori és feltű­nően magas az utóbbi, két hó­napban kizárt tagok száma is. A tapasztalat azt mutatja, hogy gyakran alaposabb megvizsgálás és megfontolás nélkül zárnak ki tagokat a szövetkezetből, Félre­értés ne essék, az osztályidege­neket, a kulákokat feltétlen ki kell zárni a szövetkezetből. Meg néhány szót arról, hegy u termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok közt szorosabb baráti kapcsolatot kell kiépíteni. Ennek érdekében az eddiginél jobban támogassák a* előkészítő bizottságok munká­ját, segítsék és szervezzék a termelőszövetkezeti látogatáso­kat. Mindezek elősegítik termelő- szövetkezeteink erősödését et számszerű fejlesztését. A dunavecsei járás vezet a begyűjtésben Áz elmúlt tíz napi munkát értékelve a dunavecsei járás eredménye a legjobb a begyin­tésben. A járásban nagy gon­dot fordítanak a hátraléko­sok helyszíni elszámoltatására, felelősségre vonására. Megemlí­tendő a bajai járás eredménye is, amely május végén a negyedik helyen volt, de az utóbbi ilz nap alatt a harmadik helyre küzdötte fel magát. Eredményét főleg a vágómarha- és a tejbo- jyüjtésiiek köszönheti, A set­tésbegyűjtésben azonban elma­radtak. A Megyei Begyűjtési Hivatal legutóbbi értékelése szerint » járások rangsora a következő; 1. dunavecsei járás, 2. kiskr.ru félegyházi járás, 3. bajai járás, 4. kecskeméti járás, 5. bácsaim^si járás, 6. kisleörösi járás, 7. kis* kunhalasi járás, 8. kunszerit-1 Miklósi járás, 9. kalocsai járat. A városok között Kiskun­félegyháza vezet messze maga- mögött hagyva Kecskemétet « Baját,

Next

/
Oldalképek
Tartalom