Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-14 / 138. szám
Gondosan készítsük elő az új nárfokíalási évet Hiba az is, hogy a propag;-: öisták kiválogatása több helyi-i formálisan történik. Nem besz - lék meg velük, hogy milyen t ,1- tatási formában fognak aktám:, mi lesz annak a tananyaga. A bácsalmási járásban például 8 propagandista közül erre csupán egy elvtárs tudott választ adni. NAGY GONDDAL KELL KIVÁLOGATNI a hallgatókat is. A múlt oktatási évben azokon a tanfolyamokon értek el jelentős eredményeket, ahol a hallgatókat fejlettségüknek megfelelő oktatási formába osztották be. Érvényesítsük ezt az elvet a jelenlegi oktatási év előkészítésénél is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen van a legnagyobb elmaradás. A legtöbb járásban még mindig nem működnek a kiválogató bizottságok. A dunaveesei községi pártbizottság például még csak a tervezésnél tart. Más járásokban pedig formálisan, bürokratikusán folyik ez a munka. Több helyen vannak olyan hallgatók, akik évek óta resztvettek ugyan az oktatásban, de annak anyagát nem sajátították, el, mivel alig egy-két esetben jelentek meg csak a foglalkozásokon, mégis magasabb oktatási formában akarnak tanulni, holott nincs meg a megfelelő előképzettségük. Bizonyara erre alapozva történhetett meg, hogy a kiskunfélegyházi járási bizottság 33 marxizmus— len inizmus alapjai tanfolyam mellett csak 8 politikai iskola beindítását vette tervbe. Ez az oktatásban súlyos zavarokat okozhat, ha idejében nem lépünk fel ellene. Ebben az esetben nem tudnánk foglalkozni a tsz-tagság túlnyomó többségével sem, valamint azokkal a párton- kívüliekkel, akiket tagjelöltté akarunk nevelni. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGOKNAK több segítséget kell adniok a kiválogs.ó bizottságoknak. Ismertessék meg velük az egyes oktatási formákat, azok tananyagát. Ismerjék a tanulásban való részvétel önkéntességének elvét, amely szerint a hallgatóknak joguk van megválasztani azt az oktatási formát, mely képzettségüknek a legjobban megfelel. Céltudatosan, elsősorban a párt-, állami, gazdasági, tömefszervezeti vezetőiket vonják be az oktatásba. Utána a pártonkívüliek közül azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, hogy tanuljanak.. Ilyenek például a tanácstagok, termelési bizottságok tagjai, stb. Különösen ügyeljünk a termelőszövetkezeti tagok bevonására. Mindez türelmes, gondos munkát igényel. Feltétlenül szükséges, hogy a bizottságokban propagandisták legyenek, mivel ők ismerik legjobban a hallgatók képességeit. A tervszerű felkészülés érdekében a községi pártbizottságuk, pártvezetőségeik készítsék eitiktatási tervüket, hány oktatási formát akarnák indítani, kik lesznek a propagandisták és a hallgatók. A tervet feltétlenül vitassák meg a taggyűlésen. Ezeket az előkészületeket a legnagyobb munkák idején kell végezni. Járási, községi pártbizottságaink, pártvezetőségeink a legnagyobb szervezettséggel és kollektivitással végezzék ezt a munkát. Minden kapkodás, fe- lelőtienseg nagy nehézségek okozója lesz egy új oktatási év folyamán. Használjunk ki minden időt az aratás-cséplés előtt a jövő oktatási év sikeres megindítására. Duba János, MB. agit.-prop. osztály oktatási felelős. HovemSier 30-ig uiindeníajta cikkből teljesítik a beadási kötelezettséget A páhi Uj Tavasz TSZ-bon vállalták, hogy a gabonabeadási kötelezettséget a cséplőgéptől nyomban teljesítik, — a tojás- beadást június 30-ig, a marhát és a háromnegyedévi tejbeadást augusztus 20-ig. November 30-ig mindenfajta terményféieségbő! eleget tesznek az előírásnak. Gyümölcstermesztésben a tervezett 14 vagon termést 10 százalékkal emelik s több hektoliterrel emelik a szőlő termésátlagát is. A növényápolást az aratásig kétszer elvégzik, aratás idején pedig a családtagok foglalkoztatásával biztosítják a kapálások folyamatosságát. 1 ermeljiink gatsdaságosabhan ÜZEMEINKBEN most nemcsak az 1. félév sikeres tervteljeni fáradoznak, hanem megkezdődtek az előkészületek a III. ..j'jyedév, illetve a II. félév eredményes munkájához is. A legfőbb célkitűzés: a gazdaságos termelés megszervezése. A Központi Vezetőség márciusi határozata ti egyik legfontosabb feladatként a termelékenység emelését és a önköltség csökkentéséi tűzte ki. Ettől függ életszínvonalunk kulása is, hiszen ahogy termelünk — úgy élünk! Üzemeink csatlakoztak a húsz budapesti üzem versenyfelhívásához. E kezdeményezés alapján az évi terv időelőtti teljesítésére és túlteljesítésére létrejött vállalásokat azonban csak akkor tudjuk valóraváltani, ha terveinket naprúl-napra, dekádról-dekádra teljesítjük. így példát mutatnak a Kecskeméti Gyufagyár dolgozói, akik naponta tel-rsítik tervüket. A GAZDASÁGOS TERMELÉST azonban egymagában nem biztosítja a lenek napról-napra való teljesítése. Külön kell törődni emellett a termelékenység emelésével és az önköltség csökkentésével is. Az I. negyedévben mindkét konzervgyár, a Kecskeméti Gépgyár és a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat dolgozói már emelték a munka termelékenységét, vagyis új technikai eljárással, újítással ugyanannyi idő alatt többet termelték, mint azelőtt. A Kecskeméti Gépgyárban is 4.5 százalékkal emelkedett a termelékenység. Ezek az üzemek úgy érték el eredményeiket, hogy fejlesztették a technikát és a technológiai eljárásokat. Egyes újításokat szélesebb körben vezették be. A következő félév sikerének egyik feltétele, hogy üzemeinkben többet törődjenek az újítómozgalommal, hogy az újításokat necsak cgy-két munkás alkalmazza hanem, hogy azok széles körben elterjedjenek. Helytelen a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat eljárása, ahol a vállalat újításokra több, mint 00.000 forintot fizetett ki és a benyújtott 550 újításnak csak alig tizedrészét alkalmazza. AZ ÚJÍTÁSOK KÖZÜL nem egy arra irányult, emelje az üzem műszaki színvonalát. Ez nagyjelentőségű, mert gépesítéssel, a gépek korszerűsítésével nagyban lehet a termelékenységet növelni. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalat termelékenységét növelte, hogy több üzemrészben sikerüli a kézi munkát helyettesíteni gépi munkával. Azelőtt például kézzel vágták a lemezeket, ma ugyanezt a munkát kicsipö-szerkezettel végzik. A gazdasági termelés egyik követelménye, hogy kevés anyagból olcsón és jót készítsünk. Az önköltség csökkentésinek vagy jelentőségét mutatja, hogy megyénk ipari vállalatainál az önköltség csupán egy százalékos csökkentéséből is 25 kényelmes családi házat lehetne felépíteni. Jó kezdeményezés született ezzel kapcsolatban a Kecskeméti Gépgyárban. Uj zománcozó eljárást dolgoztak ki, s az eddig importált 12 anyag helyett hazai anyagokkal zománcoznak. így csökkentették az önköltséget és a népgazdaságnak azzal is segítenek, hogy valutát takarítanak meg. De míg az önköltségcsökkentésnél siker koronázza a kezdeményezést, addig az anyagfelhasználásnál még mulasztások vannak, Mivel mindezideig a munkások nem ismerik a zománcozás pontos technológiáját, azért csak becsült anyaggal dolgoznak, ami megnehezíti a vállalásokat és azok értékelését. Ám nemcsak a Kecskeméti Gépgyárban, hanem többi üzemeinkben is akad még bőven tennivaló a gazdaságos anyagfelhasználás érdekében. A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE emelésének nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai jelentősége is van. A szocialista társadalom ugyanis, — mint Lenin tanítja, — csak akkor győzheti le végérvényesen a kapitalista társadalmat, ha a munka termelékenységének a kapitalizmusénál magasabb fokát tudja elérni Ebből fakad üzemi pártszervezeteink feladata, hogy jó politikai felvilágosító munkával biztosítsák a gazdaságos termelést, a tervek U. félévi sikerét. ADDIG JÁR A KORSO A KÚTRA... PÁRTBIZOTTSÁG,- MK nagyjelentőségű feladata jövő évi pártektatás előkészítőse. E feladatot csak úgy tudják megfelelően megoldani, ha ebben a munkájukban is érvényesül a kollektivitás. Mindezt a múlt évi tapasztalatok is igazolják. Az elmúlt oktatási évben a kiskunhalasi és kiskunfélegyházi járásban a pártbizottság egésze foglalkozott az oktatási munkával. így érték el, hogy nem morzsolódott le a tanfolyamok hallgatóinak száma, sőt még újabb szemináriumokat 's alakítottak. Ezért elítélendő egyes járási pártbizottságoknak az a magatartása, mely most tapasztalható, hogy az új oktatási év előkészítésének munkáit csak az agit.-prop. osztályok feladatának tekintik. Első tennivaló a propagandisták nagy körültekintést igénylő kiválogatása. A múlt év tapasztalatai is azt igazolják: ahol megfelelő, jól képzett propagandisták voltak, oda örömmel jártak a hallgatók és megfelelő volt a tanulási fegyelem is. —■ Ilyen volt például a kecskeméti és a bajai járási pártbizottságokon a középfokú propagandista szeminárium, ahol Putlcs József, illetve Varga Antal járási titkár elvtársak voltak a szemináriumvezetők. Hasonlóan szép eredményt ért el Dara János elvtars, a nagybaracskai községi pártbizottság titkára és Szabó Ilona eivtársnő, az érsekcsanádi iskola igazgatója. HELYES AZ A TÖREKVÉS, hogy elsősorban a vezető elv társakat bízzák meg a jövő oktatási évben szemináriumvezetos- sel. A Bácsalmási Járási Párt- végrehaj tóbizottság határozatot hozott, hogy minden vb-tag és függetlenített párlfunkcionarius köteles propagandamunkát végezni. Több helyen azonban a vezető elvtársak idegenkednek a propagandamunkától. Ez különösen az állami és gazdasági vezetőknél tapasztalható. Arra hivatkoznak, hogy emiatt nem tudják magukat szakmailag képezni. Helyes, ha az elvtársak mindjobban tökéletesítik szakmai tudásukat, de ez semmiképpen sem mehet a politikai képzés rovására! A kommunista vezetők számára elsődleges a marxi-lenini elmélet elsajátítása, mert csak ennek alapján válhatnak jó kommunista vezetőkké. — Én kérem rendesen fizetem az adót. Tudom, mi a kötelességem, tanácstag voltam — mondja a szikár, napszítta arcú, idősebb ember, foszlott cifraszűrének szegélyét babrálgatva idegesen. A kunszentmiklósi határ ennek a szűrés legelőnek a közepéből szép, nagy körben belátható. Közvetlenül mellettünk 70—80 birka legelész. Arrább három szép tehén, meg egy üsző majszolgatja a füvet. A bérelt legelő határát jelző sekély árkocska túlsó partján egy másik juhnyáj tépfereg, keresve a jobbízű füosomókat. Fodor elvtárs, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezető- előadója, akivel idejöttünk, kétkedve tekint Szekeres József, volt tanácstag szemébe: — Mondja bátyám, magának tulajdonképpen mennyi földje van? Szekeres József juhászkampója végé- vei az apró fűcsomókat szurkaivá, lesütött szemmel sorolja a tételeket, amelyek az istennek se egyeznek a pénzügyi osztályon található bevallással. A bevalláson az áll sűrűn áthuzogat- va, piros tintával átjavítva, hogy Szekeres Józsefnek 9 katasztrális hold saját földje, 27 hold bérlete, valamint 17 és fél hold állami tartalékterülete van, ezen gazdálkodik. A tartalékföldek nagyrésze másként nem hasznosítható szikes legelő — juhnyájak, pulyka- falkák, tehenek kitűnő és igen jövedelmező eltartója — bár az adókivetés alapját adó kataszteri tisztajővedeiem alig egy korona holdanként. Ez eddig rendben is volna. Csakhogy . : ; Szekeres József első bevallása szerint 35 hold saját földje és 8 hold állami tartalékterületből származó bérlete szerepe] az íven, fekete tintával felírva. Aztán ez a bejegyzés át van húzva, erélyes pirostintás tollvonással. Fölötte a következő szöveg: 9 hold saját ingatlan és 25 hold bérlet. Mellette dátummal ellátott aláírással igazolta Szekeres József, hogy a helyesbített bevallás megfelel a valóságnak. Csakhogy .. ; , Még ez sem a teljes igazság, mert Szekeres József újabb aláírással igazolja egy későbbi időpontban, hogy 9 hold saját földje, 27 hold bérlete és 17 és fél holdból álló állami tartalékterület képezi gazdaságát és jövedelmének forrását. No meg a legelőkön élő szép, komoly állatállomány. Birkanyájának egy része ot legelész a beszélgetők körül, a .másik csapata a falu aljában húzódó kis tanyán túl, az agyaggödrök közt. Nagy nehezen megmagyarázza az öreg Szekeres, hogyis volt a birtok változás. Csakhogy a hallgatag számok nem árulhatnak el sok mindent. Erre most jött rá Fodor elvtárs is, aki az első pillanattól kezdve azzal a határozott szándékkal vette kezébe Szekeres József adóbevallási iratait, hogy tisztázza az ügyet, mert valami itt nincs rendjén. Csakugyan nincs itt rendben egy és más. Teregessük csak szét az iratokat és nézzünk bele az öreg nyomtatványokba. 1949 — Szekeres Józsefnek 58 hold van az összes birtok című rovatba jegyezve. 1950-ben birtoka leapadt 32-re a bérlettel és a saját földdel együtt. Ekkor választották meg tanácstagnak, sőt a végrehajtó bizottság tagjai közé is jelölték. 1951-ben azután 21 holdra csökkent a gazdaság, 1952-ben 23-ra. Mi az, káprázik a szem? Nem. 1953- ban Szekeres Józsefnek mindössze ft hold földje maradt. A következő észtén dobén meg éppen 6. Ha kezünkbe vesszük az 1955-ös adófizetési nyomtatványt, azon 53 hold jelzi az öreg Szekeres birtokának nagyságát. Mi történt, talán Szekeres József elszegényedett? De aztán újból fellendült a gazdasága? Nem! Csak az a Kunszent miklóson igen divatos módszer mutatható ki itt is, aminek segítségével sokan olyan sikerrel fordították Visszájára államunknak a parasztság felemelkedését, gazdálkodásuk megkönnyítését célzó intézkedéseit, kedvezményeit. A kedvezmények egyike előírja, hogy ha valaki állami tartaléktőidet, .vagy eddig gazdátlan birtokot vesz bérbe, a bérbevétel évében nem fizet jövedelmi adót a terület után. így aztán jópár kunszentmiklósi kulák, meg hatalmas jövedelemmel rendelkező juhtartó gazda vándorútra kelt, mint nomád őseink. Egyik esztendőben ebben a határiészben, másik esztendőben a határ másik csücskében fognak ki maguknak legelőt. Közben van olyan év, amikor pihentetik a jószágot és nem váltanak neki bérletet. Persze a jószág ettől függetlenül szépen gyarapszik — mint ezt Szekeres -Jóska bácsi, egykori tanácstag, jelenleg 53 holdas nagygazda békésen eszegető, gyönyörűen gömbőlyödő juhnyája is bizonyltja. Csakhogyi.. Csakhogy egy kissé másképpen sült el ez az ügy, mint ahogy egyesek gondolták volna. Merthiszen a korsó csak addig jár a kútra, amíg el nem törik. Kié igy törik el, kié meg amúgy. Különösen, ha az ilyen ügyes adómanipuláció következményeképpen még az 13 kimutatható, hogy Szekeres József éppen abban az esztendőben, amikor hamis adóbevallásai következtében megszabadulófélben volt földjeitől, tehát 1952 őszén — saját bevallása szerint 30.000 forintért vásárolta a gyönyörű tanyát, a szépen kiépített belsőségekkel, amely jelenleg is otthonát képezi. Aztán megnőtt az étvágy, 1953-ban ténylegesen 22 hold 800 négyszögölet használt. Az adó alá azonban, mint »szegény dolgozó parasztember« alig több, mint 7 holdacskál jelentett. így aztán az adózásból kimentett egészen pontosan 14 hold 1280 négyszögölet. Azután jött egy még »dicsőségesebb« esztendő: 1954. Ekkorra 6 hold 325 négyszögölre soványodott **a birtok«, Szekeres gazda pedig dagadó örömmel szemlél gette azt a földdarabot, amelyről nem megvetendő jövedelmet húzott ebben az esztendőben. Igaz, hogy valamivel több volt ez a föld — pontosan 22 hold 880 négyszögöl — a bevallottnál, deliét kicsire nem adunk. Hogy el ne felejtsük ez az esztendő a Szekeres portát 3 hold jó földdel gazdagította. 3 hold földet vásárolt a javából, holdanként 4000 forintért. A házat Antal János, volt kocsnjárosíól szerezte. Volt kocsmáros és adócsaló, milyen szép baráti kompánia. Ugylátszik zsák a foltját mindig megtalálja. Ez egy másít régi igazság. • A tanácselnök elvtárs bent a régimódi, egyemeletes, vastagfalu tanácsháza húvös irodájában kétkedve csóválja a fejét: — Szekeres Józsi bácsi? Nem, kérem — nem lehet az kulák, becsületes dolgozó parasztember az, kérem szépen, szorgalmasan gazdálkodik. Csakhát volt egy kis hibája, ami miatt nem lehetett újból tanácstagnak választani, írni- olvasni nem tud. Talán más okból is alkalmatlan volt Szekeres Józsi bácsi a tanáestagságra? Nem gondolja elnök eivtársnő. Nézzen csak bele az öreg Szekeres adókönyvébe! Mennyi is az idei adója? 18.881 forint. Ugv hírlik, a pénzügyiek előtt ígéretet is tett, hogy rövidesen befizet tízezer forintot, június 15-én meg még 9000-et. Telik abból a mellényzsebben lapuló -vagyonból«, amit dolgozó népünk megkárosításával harácsolt össze.
