Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-14 / 138. szám
BACSKISK UN MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKíS K UN MEG Y£l PAR TßJZOT TSAG ANA K LAPJA m 1 X. ÉVFOLYAM, 138. SZÄM Ara 50 fillér 1055 JÜNIUS 14. KEDD A termelőszövetkezeti népnevelők tanfolyamai Néhány nap múlva megye- szerte megkezdődnek a legjobb termelőszövetkezeti népnevelők és a kiváló gépállomást dolgozók esti tanfolyamai. Nagyje- lentőségűek a tanfolyamok, mert nagy mértékben ezek eredményességén múlik, mekkora lépést teszünk az ősszel a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése útján. Éppen ezért fontos, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek nagy gondot fordítsanak az előadások és viták megfelelő színvonalának biztosításara, a tanfolyamok részvevőinek kiválogatására és megjelenésére. Pár napja került nyilvánosságra pártunk Központi Vezetőségének határozata a mező- gazdasági termelés fellendítéséről és szocialista átszervezésének irányelveiről. E határozat értelmében az elkövetkezendő öt év során többszázezer dolgozó parasztcsaládot kell meggyőznünk és megnyernünk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ügyének úgy, hogy közben mintegy 25 százalékkal emelkedjék a mezőgazdasági termelés. Megtisztelő, élenjáró szerep vár e nagyszerű program végrehajtásában a most kezdődő tanfolyamok részvevőire. Hiszen ki más beszélhetne meggyőzőbben az új termelőszövetkezeti életről, előnyeiről és szépségeiről, mint az, aki benne él, benne dolgozik: a szövetkezeti tagok és velük vállvetve együtt dolgozó traktoristák. Ne sajnálják hát az időt es fáradságot: szorgalmasan látogassak a tan- folyamot, behatóan tanulmányozzák, tegyék magukévá anyagait. Igaz, a tanfolyamok részvevői többnyire nagyon elfoglalt emberek. A növényápolási munkák, a takarmányfélék betakarítása és még sokféle sürgős tennivaló vár rájuk napról- napra. Az is igaz, hogy ezek a munkák halaszthatatlanok, jó és megfelelő időben történő elvégzése nélkülözhetetlen a tagság magas részesedésének biztosításához. Tudvalévő az is, hogy a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság éppen a termelőszövetkezet gazdasági eredményein méri le mindenekelőtt a szocialista nagyüzemi gazdálkodási forma előnyeit s a munkaegységekre kiadott részesedés nagyságától teszi függővé belépését. Ám a termelőszövetkezet gazdasági sikerei, bármilyen fontosak és nélkülözhetetlenek is a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, egymagukban nem oldják meg ezt a nagy munkát. Elavult és el kell vetnünk a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésével kapcsolatban azt a szólásmondást, hogy a jó bornak nem kell cégér. A szövetkezetek fejlődésének csatája ugyanis nem légüres térben, az osztályharctól nem függetlenül 1 zajlik le, hanem ellenkezőleg: a falusi osztályharc döntő ütközetét jelenti. Minden erejét és fondorlatosságát latba veti a kulák, a klerikális reakció és a többi pusztulásra ítélt szövetségesük, hogy akadályozza, lassítsa a termelőszövetkezetei’ fejlődését. A szocialista mező- gazdaság ugyanis, amely a dolgozó parasztság virágzó életét, jólétét hozza el, — egyúttal a kizsákmányolás lehetőségeinek végét is jelenti. Ezért igyekeznek minden lehető eszközzel befeketíteni a dolgozó parasztság előtt a szövetkezés eszméjét, rágalmazni, lejáratni a termelőszövetkezeteket és vezetőiket. Az osztályellenség rágalomhadjáratát támogatták és alátámasztották azok a káros jobboldali nézetek, amelyek a kisparaszti gazdaságot az egekig felmagasztalták és korlátlan fejlődésük illúzióját keltették. Mindez csak növelte az amúgyis meglévő kétkedést, bizalmatlanságot az új élet, a termelőszövetkezeti forma iránt. S ezt a kétkedést nem lehet csak a gyommentes kapásnövények tábláival, a munkaegységekre kiosztott termények mázsáival eloszlatni! Ehhez sok okos szóra, emberi beszélgetésekre, meggyőző felvilágosító munkára is szükség van. Akkor segítik eló csak igazán a gazdasági sikerek is a termelőszövetkezetek számszerű fejlődését, ha megismertetjük azokat a holnap szövetkezeti parasztjaival, ha a jó gazdasági munka céltudatos, meggyőző népnevelő munkával párosul. A fel- világosító munka eredménye pedig a felkészülésen, a most meginduló tanfolyamok sikerességén múlik nagyrészt. Különösen fontos, hogy a tanfolyamok részvevői a termelőszövetkezeti élet mellett szóló országos, általános érvek megismertetésén túlmenően nagy gondot fordítsanak a termelőszövetkezet fölényét bizonyító helyi tények, adatok elsajátítására. A község termelőszövetkezetének életéből vett konkrét, helyi példák képezik a szövetkezetek fejlesztése érdekében folytatandó agitációs munka leghatásosabb, legszem- léltetőbb érveit. Ismerje meg a tanfolyamokon részvevő minden népnevelő, hogy például melyik tsz-tagnak volt legtöbb munkaegysége és jövedelme, mit vásárolt belőle, hogyan ruházkod- nak, hogyan élnek a termelőszövetkezeti tagok, milyen jövedelemre számítanak az idén és mik a terveik a jövőre. Alaposan megismerni a mintaalapszabályt, a Központi Vezetőség idevágó határozatait, a termelőszövetkezeti élet előnyeit, sikereit — ez az őszi felfejlesztés egyik kulcskérdése, ez tehát a legfontosabb pártmegbizatása most a tanfolyamok minden részvevőjének A munka dandárja idején, aratáskor, betakarításkor a napközi otthonok és idénybölcsődék sok gondot vesznek le a szülök válláról. A dolgozó asszonyok itt helyezhetik el szakfelügyelet mellett kisebb gyermekeiket Megyénkben eddig már megnyil' 15 idénynapközi otthon. — / kénen: a hajósi községi napköz otthon. A Minisztertanács határozata az 1955. évi aratási és cséplési munkákról A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, valamint a Központi Vezetőségnek a mező- gazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fellendítése további feladatairól hozott határozata célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtása során, ebben az évben el kell érni, hogy a legkisebb veszteséggel végzett betakarítással több gabonát, a nyári kapálások segítségével több terményt, a másodvetésekkel pedig több takarmányt takaríthassunk be. Ezért az 1955. évi aratás, behordás, cséplés, nyári növényápolás, tarlóhántás, valamint a másodvetés megszervezésére és végrehajtására a Minisztertanács az alábbi határozatot hozza. (A határozat szövegét kivonatosan közöljük.) fi betakarítási veszteségek csökkentése Az 1955. évi'aratás, behordás és cséplés munkáit úgy keli megszervezni és elvégezni, hogy a szemveszteség a lehető legkisebb legyen. 1. Mindent éL kell követni annak érdekében, hogy a betakarítás szemvesztesége munkafolyamatonként küiön-külön és együttesen mindenütt alatta maradjon a még megtűrhető szem- veszteségi határnak. 2. A gépállomások és az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok agronámusait, kombájnve- zetőit, aratógépkezelőit, a csép- lést végző traktorosokat és etetőket, valamint a mezőgazda- sági irányítószerveknél dolgozó összes agronómust ki kell oktatni a veszteségmérés és a szemveszteségek csökkentésének módszereiről. 3. A gépállomások és az állami gazdaságok az aratás megkezdése előtt mindéin kombájnt és aratógépet vizsgáljanak felül és a legkorábban érő táblákon munka közben ellenőrizve, gondoskodjanak arról, hogy a megtűrhető veszteség,határoknál lényegesen kisebb szemveszteség- gel dolgozzanak. 4. A szemveszteségnek a lehető legkisebbre való csökkentéséért a termelőszövetkezetekben gépállomási mezőgazdászok, az állami gazdaságokban az igazgató mellett az agromómu- aok felelősek. ! A gépek kiíissznáiáse a betakarításnál Ebben az évben a gépek széleskörű alkalmazásával és munkájuk minőségének jelenti« megjavításával el keli érni, hogy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a legna- gyobbfokú gépesítettséggel végezzék el a gabona betakarítását. Elsősorban a kombájnok minél teljesebb kihasználásával és állandó üzemeltetésével elő keli segíteni a termelőszövetkezetek megerősítését. 1. Az állami gazdaiságok és gépállomások kombájnjainak és aratógépeinek legalább a tervükben meghatározott területet ki kell jelölni, hogy az egész aratási idény alatt -—• az ősziárpa aratásának kezdetétől a zabaratás befejezéséig folyamatos munkájuk legyen és elő kell segíteni, hogy tervüket túlteljesítsék. A kombájnokat már az ősziárpa aratása során teljes kapacitásukkal üzemeltetni kell. Ettől eltérni csak kivételes esetben (rozsdakár megelőzése, erős megdőlés, stb.) szabad, a gépállomás igazgatójának és a termelőszövetkezet elnökének megállapodása alapján. Állami gazdaságokban pedig a gépi aratásra alkalmas táblák termését csak géppel szabad learatni. 2. A kombájnok munkáját úgy kell megszervezni, hogy a gabona aratását, cséplését, a szemtermés szállítását, tisztítását, továbbá a szalma betakarítását egymáshoz kapcsolódó egységes munkafolyamatban végezzék. A kombájnokhoz kombájnonként mintegy 250 négyzetméter területű kcmbájnszérűt kell kijelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására, szükség esetén szárítására is alkalmas. 3. Az aratógépek munkáját úgy kell megszervezni, hogy a kévék keresztekbe rakása és a tarló felgereblyézése mindenütt folyamatosan biztosítva legyen és a gépek jó munkájához szükséges egyéb kiegészítő kézi munkákat mindenütt időben elvégezzék. Taríóhántás, másodveiés 1. A gabonafélék aratását és az ezt követő tarlóhántást — kivéve a futóhomokot -—, összefüggő munkafolyamatnak kell tekinteni és az aratás befejező- i sével- a tarlóhántást is mindenütt haladéktalanul el kell végezni. 2. A talajerő fokozása és a takarmányalap növelése érdekében —- különösen az ország csapadékosabb vidékein — a korán lekerülő növények után mimé! nagyobb területen végezzenek tarlóvetést mind zöldtrágyának, mind takarmánynak. Cséplés 1. A gépállomás által készített és a járási tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott cséplőgép-rajonírozási tervet megváltoztatni nem szabad: 2. A cséplés meggyorsítása érdekében a termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők gabonatermésüket lehetőleg miinél nagyobb mértékben hordják könnyen megközelíthető, a tűzrendészeti előírásoknak megfelelő közös rakodóhelyre (szérűre). 3. A betaikaotott termények védelme érdekében gondoskodni kell a szerük állandó őrzéséről, a fokozott tűzbiztonságról, a védőbarázdák szántásáról, az oltáshoz szükséges felszerelés biz-» tosításáról. 4. Az aprómagcséplésre külön cséplőgépeket kell kijelölni és ezek rajomírozására külön tervet kell készíteni. Az aprómagcsép- lésre kijelölt gépeket — a cséplés egész időszaka alatt — kizárólag aprómagcséplésre szabad felhasználni. 5. Az aprómagvakat közös szérűn kell elcsépelni. A dolgozó parasztság munkájának megkönnyítésére, az aprómagcsép- lés meggyorsítására egy községben több aprómagszérűt kell létesíteni. Nyári növényápolás és szénatietakarítás A kapások növényápolás! munkáját és az időszerű szénabetakarítási munkákat a gabonafélék betakarítása idején is fennakadás és késedelem nélkül kell folytatni. 1. A betakarítás ideje alatt legalább egyszer minden kapás,növényt gazolókapálásban kell részesíteni. 2. Az állatállomány takarmányellátásának biztosítása érdekében à gabonabetakarítás időszakában is nagy gondot kell fordítani a szálas-takarmányok (Folytatás a 3, oldalon)
