Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
Hogyan irányi!ja a kisszállás! községi pártbizottság a népnevelők munkáját reljesítsük önköltségcsokkeníésí tervünket  Politikai Bizottság februári »A falusi, pártpolitikai munka megjavításáról« szóló határozata már címében is utal a széles pártonkívüli tömegek felvilágosítása érdekében napról-napra, óráról-órára végzett politikai tevékenység megjavításának szükségességére. Tehát a községi pártbizottságok, pártvezetőségek megválasztása, a párt belső rendjének tovább-szilárdítása, a pártélet fellendítése nem meríti ki a határozat tartalmat, hanem szilárd alapot ad a tömegek közötti politikai munka végzésére. Kisszálláson a községi pártbizottság a III. pártkongresszus és a márciusi Központi Vezetőségi ülés határozatainak megvalósítása érdekében jól szervezett népnevelő és kisgyűlési előadó-csoportot hozott létre a politikailag legfejlettebb elvtár- sakbói. A tanácstagi választó- körzetek alapján osztották be őket. A tanácstagok között 15 olyan párttag van, akik alkalmasak kisgyűlések levezetésére. A többi körzetben további 19 elvtársat bíztak meg ezzel a munkával a párt, a tanács- végrehajtóbizottság és a gazdasági funkcióban lévő elvtársak •közül. Ezenkívül egy-egy népnevelőt is beosztottak politikai munkára a választókörzetekbe. Április végén a község tizedik helyen volt a begyűjtésben s nem állt jobban az adófizetéssel sem. A párt-végrehajtóbizottság határozatot hozott, hogy kisgyűlések tartásával kell javítani e helyzeten. Major elvtárs, a községi pártbizottság titkára ismertette a feladatot a kisgyűlés- előadókkal, majd a begyűjtési megbízott és az adóügyi megbízott adott tájékoztatót arról, hogy hogyan áll a község az állampolgári kötelezettségek teljesítésével. Az ötven tervezett kisgyűlés- bőt negyvenötöt tartottak meg sikeresen, melyeken mintegy 500 dolgozó paraszt vett részt. A kisgyűlések beszélgetések formájában zajlottak le. A dolgozó parasztok itt elmondták, hogy a tanács nem követeli eléggé keményen a hátralékosoktól a tartozások rendezését. Követelték, hogy ezeket a hátralékosokat számoltassák eh Az egyik kis- gyűléáfen például felhívták az előadó figyelmét Gyom Károly notórius nemteljesítőre, aki most úgy játszotta ki a begyűjtési hivatalt és a tanácsot, hogy földjét egy évre bérbeadta több dolgozó parasztnak. Arravonatkozó- lag nem egyezett meg egyikkel sem, hogy a beadást éa az adót is rendezze, ű maga zsebrevág- ta a pénzt és elment az állami gazdaságba dolgozni. A kisgyű- lés-előadók feljegyezték a dolgozó parasztok által elmondottakat, majd elbeszélgettek velük az állampolgári kötelezettségek teljesítésének fontosságáról, a község helyzetéről, az adófizetési és begyűjtési versenyről. A beszélgetések során a dolgozó parasztok megígérték, hogy rendezik kötelezettségeiket. A kisgyűléseknek meg is volt az eredménye. Míg korábban dekádonként, legfeljebb 120—150 kiló tojás gyűlt be, a kisgyű’é- seket követő időszakban ez 673 kilóra emelkedett. Hasonló fejlődés volt tapasztalható az adófizetési készség javulásánál is. A községi párt-végrehajtóbi- zottság beszámoltatta a kisgyű- lés-előadókat tapasztalataikról. A kisgyűlés-előadók elmondták, hogy a hátralékosok távoltarxot- ták magukat a kisgyűlésektől. A kisgyűlés-előadók tolmácsolták a dolgozó parasztság kérését is. Igen helyesen állapította meg Majer Mihály, az egyik kisgyű- lést szervező népnevelő, hogy a dolgozó parasztság bizalma akkor növekszik irántuk, ha segítőtársat is látnak bennük. A kisgyűlésen például kérték, hogy építsenek a legelőre kutat és vigyenek ki oda vályút is. Ezt ol is intézték nekik. A dolgozók így lelkesen segítettek is a kút építésénél, téglát hordtak és a vályút is ők vitték ki. A kisgyűlések tartása hasznos, azonban nem pótolhatja a népnevelő hálózat munkáját. A kis- gy ülésekre nem jár el mindenki és nem is lehet meggyőzni minden embert egy-egy kisgyűlésen. Nem is tárulnak fel úgy az egyéni problémák, mint az egyéni beszélgetés alkalmával. Éppen erről feledkezett meg a kisszállási pártbizottság. Foglalkozni kellett volna a népnevelőkkel is, hogy megindíthassák a házról-házra folyó egyéni agitá- ciót. Nem szabad megengedni, hogy az agiiációs munka kampányszerűvé váljon. Nap, mint nap szükség van erre. Ezt bizonyítja Kisszálláson is az egy hónappal ezelőtt tartott kisgyűlések hatása és az agitáció megszűnése után bekövetkezett visszaesés. À május 1-től 10-lg terjedő időben a község a negyedik helyre tört előre és utána fokozatosan visz- szaesett. Jelenleg a kilencedik helyen van a járásban. Tojásból május 1—10-ig az agitáció idején 673 kilót gyűjtöttek be, a második dekád idején már nem folyt agitáció, 287 kiló volt az eredmény s 20—31-ig még tovább csökkent. Ezek a számok napnál világosabban bizonyítják, hogy az agi- tációnak rendszeresen, állandóan kell folynia és csak kisgyűlések- kel, népnevelők mellőzésével azt végezni nem lehet. Egyoldalú és rendszertelen még a népnevelőmunka Kisszálláson. Ennek oka, hogy nem foglalkoznak rendszeresen a népnevelőkkel. Egy-egy kampány- feladat végrehajtása előtt összehívják, megadják a »szempontokat« nekik és kiküldik őket agitálni. A pártbizottság nem tájékoztatja őket rendszeresen a nemzetközi eseményekről, a községben folyó életrő’,' tervekről stb., mindarról, ami nevelőmunkájuknak elengedhetetlen feltétele. A népnevelőknek feladata nemcsak az, hegy a kötelezettségek teljesítését szorgalmazzák, hanem a mindennapi élet problémáiban is segíteniük kell a dolgozó parasztokat. Beszéljenek a békemozgaic.mról, a növényápolásról, az új, agrotechnikai módszerekről, dolgozó népünk lelkesítő eredményeiről és mindarról, ami a szocializmus építésének ügyet szolgálja. A pártbizottság terve az, hogy a közeljövőben a község termelőszövetkezeteinek fejlesztése és új tsz-ek alakítása érdekében indít agitációt. Helyes lett volna már a népnevelők figyelmét az ezzel kapcsolatos irodalomra irányítani és összehívru többször őket megbeszélésre, ahol kicserélhetik a községben észlelt tapasztalataikat és jól felhasználható érveiket. A dolgozó parasztok között végzett politikai munka akkor lesz értékes, tartalmas, meggyőző, ha a szó a szívükhöz és eszükhöz megtalálja az utat. Ehhez pedig az szükséges, hogy állandóan fejlesszük, csiszoljuk népnevelőink politikai műveltséget, tájékozottságát. A Központi Vezetőség márciusi határozata is leszögezte, hogy pártunk fő célkitűzése népünk anyagi és kulturális színvonalának rendszeres emelése. Ezt elérhetjük, ha sok olcsó és jóminőségű cikket gyártunk. Ehhez szükséges, hogy évről- évre állandóan emelkedjék a munka termelékenysége, csökkenjen az önköltség. Az önköltség csökkentésének fontosságára fényt vet az, hogyha megyénkben a termelő ipari vállalatok önköltségi előirányzatának csupán egy százalékát csökkentjük, akkor a megtakarított összegből 100 G—35-ös traktort vásárolhatunk. Láthatjuk tehát, hogy az önköltségcsökkentés életszínvonalunk növelésének egyik legfontosabb emelője. A termelési költségek csökkentésével olcsóbbodnak az árak, kedvezően alakul életszínvonalunk. Az önköltségcsökkentési terv teljesítése évről-évre jelentős feladatokat állít vállalataink eié. Megyénkben ez év első negyedében a termelő üzemek 2.6 százalékkal csökkentették önköltségeiket. Az anyagnál is olyan mérvű megtakarítást értek el, amelynek összege fedezné 73 családi ház építési költségét. Jelentős ez a megtakarítás azért is, mert az anyagtakarékosság az önköltség csökkentésének egyik legfontosabb tényezője. Ha járásonként vizsgáljuk az önköltség és anyagtakarékosság alakulását, akkor a bajai járásban és Baján azt tapasztaljuk, hogy a termelő üzemek I. negyedéves tervüket 110.7 százalékra teljesítették. Az önköltségnél csaknem egymillió forintot takarítottak meg. De az üzemekben nőtt a termelékenység is, mert az egy főre jutó termelési érték 13.1 százalékkal emelkedett az előirányzotthoz viszonyítva. Az anyaggal azonban már- nem gazdálkodtak olyan takarékosan. Az elpazarolt anyag értékéből tíz traktort lehetne vásárolni. A Bajai Gyapjúszövetgyárban ezenkívül lazán kezelik a göngyöleg anyagfelhasználását is. Gyakran egy-egy ládánál a súlyeltérés 4—5 kilogramm. A kecskeméti széktói strandfürdőben még folynak a két újabb medence építkezései. Az eddig használt kabinsor majdnem kétszeresére való megsza- porításának építési munkálatai A kecskeméti járásban és Kecskeméten a termelő üzemek 106 százalékra teljesítették az l. negyedévben tervüket. Az önköltségnél 3.3 százalékot, az anyagnál pedig 5.7 százalékot takarítottam meg. A kettő összegéből 100 kombájnt lehet vásárolni. A Kecskeméti Gépgyárnál az önköltségcsökkentés egy százalékos összegéből 122 fürdőkád anyagát vásárolhatjuk meg. Ennél az üzemnél a minőség javítása, vagyis több elsőosztályú áru gyártása több mint félmillió forint többletbevételt jelentett! Az anyaggal is takarékosabban gazdálkodtak. Az anyag- normát 0.6G kilogrammal sikerült csökkenteni, ami 34.700 forint megtakarítást eredményezett. A Kecskeméti F.pítőgép- karbantartó Vállalatnál a pontos anyagkíszabás 50.000 forint anyagmegtakarítást jelentett. A Kinizsi Konzervgyárban jobb technológiai eljárással savanyították a káposztát. Ez 700.000 forinttal csökkentette az anyag- költségeket. A dobozgyártásnál is jobban gazdálkodtak az anyaggal. Ez 38.000 forint anyagmegtakarítást jelentett. De már a tésztaüzemnél nem érték el ezeket az eredményeket. A magas selejt azt eredményezte, hogy mázsánként 30 forinttal emelkedett a termelési költség. A fenti adatok és példák azt bizonyítják, hogy termelő üzemeink az í. negyedévben értek el eredményt az önköltségcsökkentésnél és az anyaggazdálkodásnál. De üzemeink még nem használtak ki minden lehetőséget, mert még találunk tartalékokat, amelyekkel nagymértékben leszoríthatjuk az önköltségeket. Üzemeink egy rcsze adós maradt az előírt megtakarítás kisebb-nagyobb hányadával. E tartozás törlesztése nagy erőfeszítéseket követel. Megköveteli, hogy iparunk minden vezetője, minden munkása, minden mérnöke, számviteli dolgozója úgy munkálkodjon, hogy hónapról- hónapra, negyedről-négy ed re nyugodt lelki ismerettel jelenthesse pártunknak, kormányunknak: az önköltségcsökkentési feladataikat becsülettel teljesítették. nemrégiben kezdődlek meg. Jelenleg az elmúlt esztendőben is használt nagymedence és a két gyermeklubickoló várja készen a fürdőző közönséget. Sajnos, a pázsitos pihenőterületet drótkerítéssel elválasztották a medence melletti résztől az építkezés miatt, így a sportolási lehetőségek az idén igen kis területre szorulnak össze. A strandfürdőt június 18-án, szombaton nyitják meg a nagy- közönség számára. Égj idejű leg megnyílik a Vcndeglátóipari Vállalat által berendezett étterem, santés, eszpresszó és cukrászda is. A tervek szerint a Vendéglátóipar a strandfürdő vendéglőjében külön konyhát is akar létesíteni, amely ebéd főzésére is be lesz rendezve. A strandfürdő használatba vétele előtt az utolsó simításokat most végzik, hogy a korlátozott lehetőségek között is kellemes szórakozást, jó fürdést biztosítsanak a kecskeméti dolgozóknak, Tizennyolcadikún nyílik meg a hecsheméti széktói strandfürdő Kecskemét-Katonatelcpi Földművesszövetkezet vegyesboltjában ís. Tóth Anna DISZ-fiatal jó munkával készül a DISZ II. kongresszusára. Az elmúlt hónapban 36.000 Ft-os forgalmat bonyolított le. A kongresszusig ezt az összeget túlteljesíti. — A képen: Fülöp Anna DISZ-fiatal kloltnadrágot vásárol öccsének. A Dunavecsei Földművesszövetkezet ruházati boltja gondoskodott arról, hogy aratásra megfelelő mennyiségű és minőségű aratósaru álljon rendelkezésére a dolgozó parasztoknak.- A képen: Borbély Mihály, Mészáros Sándor és felesége araiósarut vásárolnak. Traktsrosnaora készülnek Bácsbokotlon Lelkesen készülnek a traktorosnap megünneplésére a Bácsbo- kodi Gépállomás dolgozói. Heggel hatkor zenés ébresztő. Az ünnepség után közös ebéden vesznek részt a gépállomás dolgozói, délután pedig sportműsor szórakoztatja a közönséget. A Bácsbokodi Gépállomás és a Földművesszövetkezet röplabda- csapata, utána pedig a bácsbokodi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet és a Gépállomás labdarúgó-csapata méri össze erejét. Este kultúrműsorral é? tánccal ér véget a traktorosnap. ARATÁSRA KÉSZÜL A FALU NÉPE
