Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
t BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG A MAI SZAMBÁM: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. y Máéi v mum X. ÉVFOLYAM, 135. SZÄM Ara 50 fillér 1955 JÚNIUS 10. PÉNTEK A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól (Rövidített szöveg) I. Pártunk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek végbe. Hazánk fejlett szocialista iparral rendelkező ipari- agrár országgá vált. A párt irányításával, munkásosztályunk segítségével, népi demokratikus államunk támogatásával létrejött és egyre erősödik a mező- gazdaság szocialista szektora, amely a szántóterületnek majdnem egyharmadát foglalja eL Gyökeret vert cs fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Ma már mintegy 200.000 termelőszövetkezeti család, meggyőződve a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás előnyeiről, magabiztosan követi a dolgozó parasztság felemelkedésének ezt az egyetlen járható útját. Megszűnt a mezőgazdaságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegényparasztok kizsákmányolásának lehetősége. Megváltozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság élete, növekedett jólétük, műveltségük. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megkezdéséi vei egyidejűleg pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. E tekintetben különösen jelentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953 decemberi határozata, amelynek nyomán egészséges fejlődés indult meg a mezőgazdaság számos területén. Megnövekedett a termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok múlt évben minden földet művelés alá vettek; háromnegyedmillió katasztrális holddal nagyobb területet trágyáztak meg istállótrágyával, mint 1953-ban. Az előző hat év átlagához képest 22 százalékkal nőtt legfontosabb takarmány- növényünknek, a kukoricának összhozama; résziben ennek köszönhető, hogy az ország sertés- állománya nagyobb, mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségfélékből 1954-ben 14 százalékkal többet termeltünk az előző évinél; örvendetesen nőtt a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a paradicsom termelése is. A termelés növeléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szocialista iparunk termelési, műszaki és politikai téren fokozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-ben 3740 traktorral, 1379 fogatos- és traktorekével, 950 cséplőgéppel, 774 ezer mázsa műtrágyával adott többet az ipar, mint 1953-ban. Még nagyobbak lehettek volna eredményeink, ha pártunkban és az államszervezetben lábrakapott jobboldali nézetek nem hátráltatták volna a mezőgazdaság egészséges fejlődését. A jobboldali nézetek hatására a tanácsok, s a begyűjtési apparátus egy részében, továbbá számos gazdaságban eluralkodott a fegyelmezetlenség, nem óvják megfelelően az állami és szövetkezeti tulajdont gyakran lebecsülik a gépeket és azok szerepét a hozamok növelésében. E káros jelenségek ellen pártszervezeteink jelentős része nem. folytatott következetes harcot. Az opportunista nézetek elterjedése lazította az állampolgári fegyelmet is. Nagy az elmaradás például a kukorica-, burgonya- és sertés-begyűjtésben. Jó részt ezért nem kielégítő a húsellátás. A mezőgazdasági irányító szervek: a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma, a megyei és járási tanácsok nem hajtották végre az 1953 decemberi határozat számos intézkedését. Ez is oka annak, hogy a termelési színvonal nem emelkedett kielégítően és nagy az elmaradás olyan fontos termelési ágakban, mint a kenyérgabonatermelés és a szarvasmarhatenyésztés. Pártunk Központi Vezetősége a márciusi és áprilisi határozatokkal döntő csapást mért a jobboldali, népel-lenes nézetekre; amelyek fékezték a mezőgazda- sági termelés fejlesztését, akadályozták a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását és növekedését. Ezek a határozatok új lendületet adtak a mezőgazdaságunk általános fejlesztéséért folyó harcnak. A szocialista társadalom felépítése, dolgozó népünk jólétének emelése érdekében a mezőgazdaság terén pártunk előtt kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat áll: a) A párt III. kongresszusa határozatának megfelelően számszerűen is tovább ^kell fejleszteni a termelőszövetke zeti mozgalmat — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetekbe való önkéntes tömörülése útján — olyan ütemben, hogy a második ötéves terv végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglevő termelő- szövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő. A régi termelő- szövetkezetek további erősítése mellett új termelőszövetkezeteket is kell szervezni. Ehhez a párt és az állam az elkövetkező években fokozott anyagi, technikai és szervezési segítséget nyújt. íi) Növelni és olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk élelmiszer- szükségletét mindjobban kielégíthessük és iparunkat mindinkább elláthassuk mező- gazdasági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek kell élenjárniok, egész termelésük, s elsősorban árutermelésük gyorsabb növelésével és gazdálkodósuk gyökeres megjavításával, amit lehetővé tesz a fokozottabb gépesítés, valamint a tudomány eredményeinek alkalmazása. Meg kell valósítani a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953 decemberi határozatát, munkánk középpontjába állítva a kenyérga- bon a te rmelést, szar vasmarha- tenyésztést, valamint az egész állattenyésztés takarmányalapjának biztosítását, elsősorban a kukoricatermelés fokozásával. Az ország lakosságának élelmiszerekkel $ a könnyű- és az élelmiszeriparnak nyersanyagokkal való bőségesebb ellátása, valamint 'magának a dolgozó parasztságnak s a munkás-paraszt szövetség erősítésének érdekében pártunknak és kormányunknak továbbra is támogatnia keli az egyénileg gazdálkodó parasztságot termelésének s különösen árutermelésének növelésében. Biztosítani kell az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a továbbiakban is, hogy termelésük, s különösen árutermelésük növelésében anyagilag érdekelve legyenek. A két főfeladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk. Ennek feltételei ma már megvannak. Népi demokrá- . ciánk fejlődése, az első ötéves terv eredményei, szocialista iparunk növekedése, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorának erősödése megteremtették azt az alapot, amelyre támasz kod va nagyobb léptekkel mehetünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése és egyidejű leg a termelési színvonal növelése útján. Ehhez azonban múlhatatlanul szükség van népi demokratikus államunk következetes gazdasági szervező és irányító munkájára. Pártunk és 'kormányunk irá nyitásával, társadalmunk vezető- erejének, a munkásosztálynak segítségével, dolgozó népünk e nagyszerű célkitűzéseket megvalósítja, mert a lenini elvek alapján a szegényparasztságra támaszkodva, szövetségben a kö- zépparasztsággal, harcolva a ku- lákság ellen, tovább erősítjük é.- szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, feladataink sikeres megoldásának biztos zálogát. II. A mezíígazdaság szocialista átszervezésének irányelvei Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, népi demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság termelőerői és a munka termelékenysége: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül áll a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye mellett, senki számára nem lehet kétséges, hogy pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tekinti. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdítása érdekében te-tt nitézkedések mellett, pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget (kisgépet, műtrágyát, nemesített vetőmago-t, tenyészállatot stb.) megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy növelhesse termelését, fokozhassa a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, hiszen az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszti gazdaságok ma és még hosszabb időn keresztül jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés minden területén. 1. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csak a párt s a népi demokratikus állam céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának eredményeként mehet végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló céltudatos munka nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A Központi Vezetőség minden párt- és állami szerv kötelességévé teszi hogy a rendelkezésükre állóeszközökkel segítsék a szövetkezei ügyét, mozdítsák elő a meglévő termelőszövetkezetek működését és a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekbe való belépését. Ez nemcsak azért elengedhetetlen, mert a szövetkezés újat, a megszokott, régi, kisparaszti gazdálkodástól eltérőt jelent, hanem azért is, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése éles és egyre éleződő osz- fályharcban megy végbe. A falusi pártszervezetek, a kommunisták határozott és mindennapos agitációs munkával verjék vissza a kulákságnak és egyéb ellenséges elemeknek szövetkezetellenes rágalmait, küszöböljék ki a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyásukat. 2. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során biztosítani Kell, hogy a termelőszövetkezezek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert a kényszer és erőszak út- .. ' r létrehozott termelőszövetkezetek nem erősítik, hanem gyengítik a szövetkezeti mozgalmat, .-zítják a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államhatalmunk alapját. 3. Hazánkban a termelői szövetkezés fő formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a fő figyelmet a legfejlettebb és a gyakorlatban legjobban bevált szövetkezeti típus fejlesztésére kell fordítani, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben korlátlan lehetősége van a korszerű nagygépek alkalmazásának, a munka termelékenysége növelésének és ez a szövetkezeti forma kapcsolja össze legjobban a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a föidjáradék, valammt a bevitt állatok és eszközök értéke egy részének alapszabály szerűit! kifizetésére, mert ezáltal köny- nyebben érthetővé és elfogadhatóvá válik a szövetkezés az egyénileg gazdálkodó parasztok, főleg a középparasztok számára. A Központi Vezetőség javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a használatukban levő állami földek arányától függően, jövedelmük 10, de legfeljebb 20 százalékát — terményben és pénzben — a bevitt saját földek al anyában osszák szét földjáradék címén. 4. A termelőszövetkezeti mozgalom további sikeres fejlesztése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet keli fordítani a szövetkezés egyszerűbb formáinak népszerűsítésére és fejlesztésére, felhasználva ezeket a dolgozó parasztok egy részének magasabb termelőszövetkezeti formákba való átvezetésére. A földművelésügyi miniszter tegyen javaslatot az I. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabályának olyan módosítására, amely tágabb lehetőséget biztosit a közös gazdálkodásra és előmozdítja annak kifejlődését. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok és azok tagjai csak akkor tarthatnak igényt a rendeletekben biztosított kedvezményekre, ha legalább a szántást közösen, a gépállomás igénybevételével végzik és terménybe- adási kötelezettségüket közösen teljesítik. 5. Ahol a termelőszövetkezetekbe nagyobbarányú a belépés, illetve ahol új termelőszövetkezetek alakulnak, a szocialista nagyüzemű gazdálkodás előfeltételeinek megteremtése érdekében a termelőszövetkezetekbe bevitt földeket össze kell vonni, s ennek megfelelően ilyen községekben már ez év őszén földrendezést, illetve tagosítást keli végrehajtani; A tagosítás fő formája a jövőben — ahol a dolgozó parasztok döntő többsége a termelő- szövetkezetekbe belépett 1— az egész községié kiterjedő földrendezés legyen. Ezért a termelő- szövetkezetek szervezésénél szövetkezeti községek létrehozására keli törekedni, hogy egy községben lehetőleg ne kerüljön sor többszöri tagosításra. Kivételesen, amíg a termelőszövetkezeti mozgalom lassabban fejlődik, a földművelésügyi miniszter részleges tagosítást is engedélyezhet. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes párt- és állami szerveket, hogy mind a földi^ri- dezést, mind a részleges tagosítást a lehető legnagyobb körültekintéssel, lehetőleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal való kölcsönös megegyezés alapján hajtsák végre olymódon, hogy az műiéi kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és az érintett dolgozó parasztok szövetkezeti táblába eső földjeikért azonos értékű földet kapjanak cserébe; földrendezésnél — a kulákság korlátozására irányuló politikának megfelelően — a kulákok földjét a községek határának legtávolabbi részén kell kiadni. 6. A párt és állami szervek fordítsanak az eddiginél sokka', nagyabb gondot arra, hogy az új, illetve a megnövekedett termelőszövetkezetekben a szövet(Folytatás a 2. oldalon)
