Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-05 / 131. szám
Hol lazultak meg a normák a Kecskeméti Lakatosipari Válíalatnál ? 11952 órai sokat fejlődött a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat. Még 1952-ben elkészült egy újabb műhely épülete. A következő évben újabb két műhely- és egy raktárépület került átadásra. így a vállalat ma már négy műhely- épülettel rendelkezik. Az új csarnokokban újabb és újabb gépeket állítottak fel. A hegesztő- és fúrógépek, a különböző ollók jelentősen megköny- nyítik és meggyorsítják a munkát. Az új gépeknél a munkások már nem a régi módon, hanem korszerű gyártási eljárásokkal dolgoznak. A nagy befektetések eredményeként ma már egyre kevesebb munkát végeznek kezzel. A szegecselés, préselés, szakítás, stb. mind gépekkel történik. De nemcsak a beruházások révén emelkedett a technika színvonala. Elősegítették ezt az új, korszerű gyártási eljárások alkalmazásával is. A dolgozók pedig több, mint hatvan újítással járultak hozzá a gyártási feltételek megjavításához. A három év alatt nemcsak a technika fejlődött és a technológia korszerűsödött, nemcsak az üzem szervezettsége javult •— műhelyenként megszervezték a termelési felelősöket, — hanem gyarapodott a munkások szakmai tudása is. A dolgozók egy része hat hónapos átképző tanfolyamon vesz részt. Másik része elsajátítja az élenjárók, a sztahanovisták munkamódszerét. A szakmai tudás növekedését jelzi, hogy ma már nyolc munkás a szakma kiváló dolgozója, öt kiváló dolgozó, tizennégy pedig sztahanovista. |Mindezek| a feltételek hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem ez év első negyedében 129.4 százalékos tervteljesitéssel, 104.7 százalékos munkabérfelhasználással és 98.5 százalékos munkáslétszámmal élüzem lett. De a jelzőszámok közül van egy, amely az üzem gyenge oldalét mutatja meg. A munkaidőt ugyanis csak 96.7 százalékra használták ki. Ez a szám is figyelmeztet arra, hogy elavultak a normák. Lazult a norma, mégpedig azért, mert nem tartott lépést az üzem fejlődésével. A műhelyekben most ugyanis sokkal korszerűbben és kedvezőbb termelési feltételek mellett dolgozhatnak. Az ember azt gondolná, hogy a termelékenység is ennek arányában emelkedett. De nem így történt. Az elmúlt év utolsó negyedében az egy főre jutó termelés értéke átlagosan több, mint 12 százalékkal elmaradt a tervezettől. Ez év első negyedében ugyan átlagosan 17.3 százalékkal az előirányzott fölé emelkedett, de az arány a termelékenység és a kifizetett bérek között nem javult. Nem sikerült ezt az arányt úgy megjavítani, hogy gyorsabban nőtt volna a termelékenység, mint a munkabérek. Melyik üzemrészekben álltak elő ilyen aránytalanságok, hol lazultak fel a normák? nemrég a belső anyag könnyebb és gyorsabb mozgatására több, mint százezer forintos költséggel utat épített. Az udvaron azelőtt a munkjások gyakran térdigérő sárban tolták az anyagokkal megrakott kocsikat. Egy- egy nehezebb darab szállításához négy-öt emberre is szükség volt. Körülményes és nehéz volt a fel- és lerakás, fáradságos az üres kocsik visszatolása. Ma a megépített úton villanytargonca végzi ezt a munkát. Egy-két ember 30—40 mázsás tételeket szállít egyik műhelyből a másikba. Gyökeresen megváltoztak a munkafeltételek, de a norma a régi maradt. így könnyen elérhetnek a dolgozók 139 százalékos teljesítményt. De vannak üzemrészek is, ahol megfelelő ellenérték nélkül fizetik ki a béreket. A drótfonóda munkásai azelőtt malomhelyiségben dolgoztak. Most új műhelyt kaptak, új gépekkel. A régi helyen az előirányzott idő legutóbb 317 óra volt. Ráfordítottak 324-et. Jelenlegi helyükön 4317 órát utalványoztak. Szükséges volt 3028 óra. Ez azt jelenti, hogy csaknem 40 százalékkal lazult fel a norma. De a csőbara’k gyártásánál is hasonló a helyzet. Itt a munkások olyan újításokat alkalmaznak, amelyekkel lényegesen csökkentik a munka idejét. így 40—50 százalékos norma-túlteljesítést is elérnek. A szerszámlakatosok becsült idővel dolgoznak. Itt is megváltoztak a munka feltételei, de a normák maradtak a régiek. a normák, ott aránylag többet osztanak el, mint amennyit megtermeltek. Helyesen látja ezt az üzemi pártszervezet, az öntudatos kommunisták. — Elképzelhető-e olyan háztartás, ahol a háziasszony többet akar kivinni az éléskamrából, mint amennyit beszerzett? — hangoztatják. Nem! így van ez a vállalat egyes üzemrészeinél is. A pártszervezet felismerte a tennivalókat, azért akar ezen a tarthatatlan helyzeten változtatni. Harcot indított a laza normák ellen. A lazaságok felszámolásával biztosítják a munka termelékenységének növekedését és ezzel életszínvonaluk további emelését. Ahol elavullak A vállalat' A drága termelésnek mint fogyasztók mi vagyunk a kárvallottjai Üzemünkben sörtartályokat gyártunk a Kőbányai Sörgyár részére. Ez tulajdonképpen egyszerű szériamunka. De eleinte bizony, mikor az új gyártásra rátértünk, nem ment könnyen a dolog. Ma már mondhatom, a kisujjunkban van az egész munka. Ez mind nagyon szép lenne es büszkélkednénk is vele, ha egy kis hiba nem csúszott volna be számításunkba. Az történt ugyanis, hogy bár rövidebb idő alatt gyártjuk le a munkadarabokat, a normaidő azonban maradt a régi. Ez pillanatnyilag magasabb bért eredményez a mi üzemrészünk dolgozóinak, a termelés viszont megdrágult, hiszen egy év alatt a vállalat 10.000 forintot fizetett ki részünkre, mely bér mögött nem volt termelőmunka. Nekünk pedig nem célunk az, hogy drágán termeljünk, mivel ez az árak emelkedéséhez vezet. S ha drágán állítjuk elő a sörgyárak részére a tartályokat, akkor ennek végeredményben mi is, mint fogyasztók, kárvallottjai vagyunk. Már pedig mi, gépipari munkások, különösen tavasszal és nyáron a nagy melegben szeretjük a frissen csapolt sört cs nem örülnénk neki, ha ez megdrágulna. Fekete Ferenc, Gépgyár, lakatosüzem, Kiskunfélegyháza, A <ag- és tagjelölt felvétel helyzete a kiskunfélegyházi járás gépállomásain Gépállomásaink ez évben az elsők között végezték el a téli gépjavítást és sikeresen teljesítették tavaszi tervüket is. Az eredmények elérése a gépállomásokon működő pártszervezeteknek köszönhető. A sok harcban kipróbált pártszervezetek mozgósító, nevelő, ellenőrző munkája volt a iendítőkerék. A párttag traktorosok mutattak példát a munkafegyelemben, ók nevelték, mozgósították a pár- tonkívülieket. Komoly mulasztásokat is követtek el azonban gépállomásaink pártszervezetei, de a járási pártbizottság is. Nem foglalkoztunk a pártszervezetek új káderekkel való megerősítésével. Gépállomásaink az elmúlt évek során komoly fejlődésen mentek keresztül. Jelentősen gyarapodott a géppark és nőtt a traktorosok száma is. Ehhez a növekedéshez viszonyítva azonban elmaradt a pártszervezetek számszerű fejlődése. A Kiskunfélegyházi Gépállomáson például a traktoristáknak csak 11.5 százaléka párttag. Ez az alacsony létszám az oka annak, hogy van olyan brigád, aho, nem dolgozik kommunista traktoros. Ilyen helyen nyüvánva- lóan nem lehet beszélni a kommunisták példamutatásáról sem. Ahol nincsenek kommunisták, ott könnyebb területet talál az osztályellehség s a kommunisták vezetése hiányában nem folyik megfelelően a harc a termelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért sem. Pedig gépállomásainkon nagy lehetőség van arra, hogy új káderekkel növeljük a pártszervezetek taglétszámát. A Kiskunfélegyházi Gépállomás traktorosainak 37 százaléka már teljesítette tavaszi tervét. Ezek a traktorosok csaknem kivétel nélkül termelőszövetkezeti tagok, vagy kisparasztok gyermekei. Szeretik a földet s dacolva az időjárással, a nehéz talajviszonyokkal, évek óta hű segítőtársai a termelőszövetkezeteknek és kisparasztoknak, becsületesen végzik munkájukat, teljesítik tervüket. Tóth István például tavaszi tervét 175 százalékra, idős Fekete József 108 százalékra teljesítette. Ezek a traktorosok és még sok társuk harcos katonái a mezőgazdaság szocialista átszervezésének is. Nagy hiba, hogy a Kiskunfélegyházi Gépállomás pártszervezete eddig még nem foglalkozott tagjelöltté való nevelésükkel. Ez az oka annak, hogy a pártszervezet tagságának csak 20 százaléka végez fizikai munkát. A gépállomás tartós eredményt erős pártszervezet nélkül nem tud elérni. Ezt bizonyítja a tavaszi munka is. A gépállomás a munka megkezdésekor a megyében a negyedik helyen állt, de a pártszervezet gyengeségéből kifolyólag dekádról dekádra lejjebb csúszott s végül a tizenegyedik helyre került. Ezért a pártszervezet feladata: nagyobb gondot fordítani a traktorosok politikai nevelésére, hogy azok két-három hónapon belül megérjenek arra, hogy a párt soraiba kérhessék felvételüket. Ez a lehetőség annál is inkább megvan, mert a pártszervezet szemeláttára nap. mint nap tűnnek fel új harcosok is. Barát Sándor például tavaszi tervét 315 százalékra teljesítette, ezzel megyei szinten is jó helyezést ért el a traktorosok versenyében. A Kiskunmajsai Gépállomás megyei és országos szinten elért eredményeit is elsősorban a kommunista traktorosoknak köszönheti. A traktorosok- 56 százaléka, ezenbelül a kommunista traktorosok 78 százaléka telje- s'tette tavaszi tervét. Járásunk területén tehát a gyakorlat bizonyította be, hogy azon a gépállomáson, ahol a pártszervezet erős, a kommunista traktorosok példát mutatnak a munka frontján, ott nehezebb körülmények között is jó eredményeket tudnak elérni. A gépállomás felelős a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági fejlődéséért is. Már pedig, ha a kommunista traktorosok száma kevesebb, mint a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetek száma, akkor ezt a feladatot nem tudják eredményesen végrehajtani. Gépállomásaink pártszervezeteinek feladata, hogy nap, mint nap törekedjenek soraik erősítésére, a kipróbált jó traktorosok tagjelöltté nevelése útján. Nem engedhető meg, ami az utóbbi időben történt, hogy öt hónapon keresztül nem foglalkoztak gépállomásaink párt- szervezetei a tag- és tagjelöltfelvétellel. A szocialista mezőgazdaság átszervezéséért folyó harcban, a termelőszövetkezetek megszilárdításáért folyó küzdelemben csak erős pártszervezetekkel rendelkező gépállomások tudnak eredményesen helytállni Tóth János, a kiskunfélegyházi járás: pártbizottság titkára. A tavaszi idényben brigádom tagjaival együtt gépállomásunkon mindig az elsők voltunk —■. és jelenleg is az elsők vagyunk 150 százalékos teljesítéssel. A felszabadulási versenyben országos viszonylatban is jó eredményt értem el, melyért miniszteri dicséretben és 900 forint pénzjutalomban részesültem. A jó munka jutalmát most érzem igazán a balatomnenti MEDOSZ üdülőkben. Most van alkalmam életemben először üdülni és látni a felejthetetlen, gyönyörű balatoni tájat. Nehéz szavakba önteni örömöm és boldogságom, azt azért megírom, hogy nagyon magam, ellátásunk kifogástalan, sokat pihenünk és szórakozunk, ügy érzem, hog> valóban felfrissülve térek visszg a két hét elteltével munkahelyemre, a Kiskunmajsai Gépállomásra, ahol továbbra is szorgalmasan fogok dolgozni a gépek jó kihasználásával, a termés- eredmények növeléséért. A Népújságon keresztül üdvözletem küldöm a gépállomás dolgozóinak és a brigádom tagjainak. A viszontlátásig is sok siker koronázza munkátokat. Német Sándor. traktoros brig, vez a jó munka jutaimái most ériem igazan jól érzem e* ötvenezer lórint adóhátralék,.. Ötvennégyezer forint adóhátralék, sokszáz mázsa terménytartozás. Ennyivel károsította államunkat évek óta csak egyetlen kecskeméti kulák: dr. Huszka Károly. Amíg a dolgozó parasztság becsületes tízezrei ebben a városban is igyekeznek eleget tenni törvényszabta kötelezettségüknek, — addig a ku- Iákok minden elképzelhető eszközzel próbálnak kibújni a terhek alól. Huszka Károly, ez a minden hájjal megkent úribirtokos olyan eszközhöz folyamodott, amelynek segítségével nemcsak földjét vonta ki a beadás alól, nemcsak az állam törvényeit játszotta ki, — de éveken át nyúzta azokat a félrevezetett kisbérlőket is, akiket sikerült cinkosul szegődtetni törvényszegéseihez. Huszka 133 holdas birtokát 1953-ig felesbérlőkkel műveltette, majd később kishaszonbér- letekbe adta. De a bérlőkkel kétfajta szerződést kötött. — Egyet, amelyet a tanácsnak is bemutatott nyilvántartás végett, a másikat pedig csak kettejük között s az mások előtt nem látott napvilágot mindeddig. S a bérlőnek az utóbbi szerződés szerint kellett teljesítenie kötelezettségét, amelyben a kirótt járadóságok persze jóval magasabbak voltak. Vézzitnk meg egy-két ilyen eredeti szerződést. Egyik bérlője például a kötelező gabona- mennyiségen kívül az alábbi természetbeni juttatásokat volt köteles teljesíteni Huszka részére a szerződés szerint: Egy darab mázsás javított sertés, 150 darab friss tyúktojás, 12 darab kilós csirke, egy darab pulyka karácsonyra, 6 liter tej havonta, egy liter lejfel és egy kg. túró. Másik bérlője az aranykoronánként! 10 kg-os búzabéren. kívül szántén az alábbi "apróságokkal« tartozott Huszitának; egy hízottsertés, 100 darab tojás, 12 darab kilós csirke, 2 tyúk, 2 kg. túró, 2 liter tejfel negyedévenként és 5 liter tej havonta. S mivel nem egy-két, de a bérlők sokaságával kötött ilyen szerződést, — könnyű elképzelni, mennyi élelem folyt Husz- laáék kamrájába, hogyan éltek bőségben anélkül, hogy az ujjúkat is mozdították volna. Hogy a mézesmadzagot elhúzza a bérlők orra előtt, ravasz jószívűséget tanúsított előttük. Kioktatta eket például, hogy a tőle bérbevett földterületet ne a saját nevükre szerződjék, mert ha így az illető gazdasága 25 hold fölé emelkedik, akkor rá is, mint kulákra — kiróják a magasabb beszolgáltatást. Azt a kisparasztot, aki aggályoskodott, hogy ebből baj lehet, nevetve nyugtatta meg: ne féljen, nem ő lesz az egyetlen ember, aki a Huszka- féle tanács szerint csinálja. — Ballószögben, Borbáson tényleg számos embere volt Huszkának, aki maga művelt ugyan nagyobb darabot a kulák földjéből, de ez a földdarab négy-öt nemlélező személy nevén szerepűt, mint kisbérlet. Huszka persze vigyázott arra is: nehogy hoppon maradjon. Az általa megállapított kishaszon- bérleld díjakat azonnal követelte a bérlőtől, nehogy azt a tanács letiltsa, vagy adóba lefoglalja. Mcm Húszba Karoly azonban az egyetlen kulák. sen Kecskeméten, sem a megyében, aki bérlőit félrevezetve lényegében aljas kizsákmányolást folytat hasonló »-titkos« szerződések segítségével s szabotálja ar állammal szembeni kötelezettség teljesítését. Tanulság a Huszka-ügy elsősorban a tanácsok számára. Huszka nem tudta volna hosszú ideje folytatni furfangos mesterkedését, ha a városi tanácsban nagyobb a>. éberség, ha olykor-olykor a területen is megszemlélik a kis- bérlet-rendszert. De saját kárukon tanultak a félrevezetett kis- bérlők is. Nem voltak ráutalva hogy a kulák nyúzza őket. Hiszen az állam megszabta a kis- haszonbérleti díjakat: ennél többet nem tartoznak adni senk emberfiának. A törvény-bér megszabott díj pedig méltányos. Az állami haszonbérlet aranykoronánként 5 forint, beadás szempontjából a bérlet nincs összevonva az illető saját ingatlanával, s földadót sem fizet érte. Huszka Károly bérlői is megtanulhatták, hogy kutyából nem lesz szalonna s nem jó a kulákkal a törvény háta megett egy tálból cseresznyéiül, 1
