Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-04 / 130. szám

Hogyan készültek fel földművesszövelkezeteink a nyári idényre? lA r»ártl márciusi határo­ld porí| fokozottabb feladatokat róttak megyénk íöldművesszövetkezeteire a fa­lusi lakosság áruellátásának biz­tosítására. Különösképpen erő­teljes munkát igényel a nyári idényre való alapos felkészülés, melynek helyes megszervezésé­vel a földművesszövetkezetek hathatósan elősegíthetik a ter­melőmunkát, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Helyesen láttak e feladat megoldásához az Izsák és Vidé­ke Körzeti Földmüvesszövetke- zet vezetői. Szorosan együttmű­ködve a helyi tanács végrehaj­tó bizottságával, már most meg­szervezték a mozgó boltokat, melyek a napi cikkeken kívül mezőgazdasági gépalkatrészeket és egyéb, a munkáihoz szüksé­ges szerszámokat — tokmány, kaszákő, sarló, kaszaüllő stb. — fognak árusítani. [Á~kiskőrösi| ggKg mennyiségű kapaféleségeket sem. I földművesszö­I MegyénkI vetkezeteihek ldsegítő-üzemágai is a mező- gazdasági termelőmunka ‘előse­gítésének szolgálatába álltak: A tiszakécskei s sa bőm űh el y-rész 1 e g sorozatban gyárt zeig-ruhiá'kat, a kiskunfélegyházi és kalocsai pedig megkezdte a népművé­szeti mintáikkal díszített kék­festő-áru gyártását. A földművesszövetkezetek fel- vásárlási üzemágai is erőtelje­sen készülnek a termelőszövet­kezetek és egyéniek terményfe­leslegeinek felvásárlására. Jó munkájukkal különösen kitűn­nek a keléhiai és hartai egysé­geik. Mindkét helyein időben biztosították a raktárhelyisége­ket, a göngyölegeket és a fel­vásárlás zavartalan lebonyolítá­sához szükséges pénzt. Szak­képzett felvásárlók bonyolítják le e két helyen az értékesítést is. Kelebiáról már eddig 15 mázsa spárgát exportáltak, Han­tán 300 holdra kötöttek szerző­dést uborka, borsó és salátára. A Kelebiai Földművesszövetke­zet elsőnek szállított cseresz­nyét a főváros dolgozói számá­ra. Rossz munkát végeznek a fel­vásárlás- megszervezésében a szabadszállási és soltvadkerti szövetkezetek ügyvezetői. Ditt- ler és Hódos elvtársak nem tö­rődnek ezzel a fontos feladat­tal, pedig községeikben a jó fel- vásárlási munkának egyébként minden előfeltétele meglenne. [Összegezve | SÄ. hogy megyénk földművesszövet­kezeteinek vezetői többségükben megértették feladataikat és azok hiánytalan ellátásával elősegí­tik a terméshozam emelkedését, jövő évi kenyerünk biztosítását. Mezei Istvánné. hoz létre a felsőcsábori dűlőben lévő Uj Alkotmány Termelőszö­vetkezetben. Kiskunmajsán az Alkotmány és Vörös Csillag TSZ-ekben, Petőfiszálláson a Kossuth, Béke, Keleti Fény és Szabadság Termelőszövetkeze­tekben szervezték meg a föld- müvesszövetkezetek az idényjel­legű mozgóboltokat. A Kecske­mét és Vidéke Körzeti Földmű- vesszöveükezet a Városföldi Ál­lami Gazdaságban korszerű ve­gyesboltot nyitott, mely előfel­tételeinek megteremtéséhez a gazdaság vezetői segédkezet nyújtottak. A járás valamennyi italboltját és vendéglőjét csino­sították és tatarozták a nyári idény előtt. szövetkezet igazgatósá­ga a mozgóboitok megszervezé­sén kívül jól felkészült az ecet­tárolásra, hogy a tavalyi hibák­ból okulva, idén zavartalanul kielégíthesse a háziasszonyok igényét a befőzés ideje alatt. Nem feledkeztek meg a föld­művesszövetkezetek a mövény- védőszerek beszerzéséről sem. À tiszakécskei növéhyvédőszer- bolt megfelelő mennyiségű Dár- sint, DDT-t, raffiát és nikotint szerzett be a termelők számára. A szövetkezetek szaküzletei és boltjai jól felszerelték rak tárái­kat mezőgazdasági kisgépekkel is. Hiány mutatkozik azonban permetezőgép-alkatrészekből. A nagykereskedelmi vállalatok nem tudnak elegendő mennyi­séget biztosítani szórófej és csuklóból, nincs szórócsap, sem csaprögzítő-szeg. — Ugyan­csak jelentős hiba, hogy az ipar nem gyártott elegendő |A lajosmizsei Sándor: »Gyujtatott lelkek víg mécsesének, ott, hol sötét ül várost és falut.« így ír a századeleji magyar tanítóról Ady. Ugyanakkor fel is szólítja kora legmegalázottabb magyarját, a tanítót, hogy ne maradjon «-úri bitangság jobbágy-őréül«, mert ez volt a tanító, úri bitanság jobbágyőre. Munkájától azt várták, hogy a nép úrtisztelő legyen. A tanító feladata az volt, hogy hűséges szolgákat neveljen. Ö maga pe­dig, mint ember, legyen az úri tivornyák, az esztelen dzsentri kalandok megalázott statisztája, úri kények játékszere. Az a ne­velő, akinek szabad lelke fellá­zadt a megalázások ellen, aki a dolgos, munkás, szabad életre akart nevelni, elveszett az úri vi­lágban. Ennek a sorsnak kiáltó példá­ja az a nagyszerű színdarab, me­lyet a Pedagógusok Szakszerve­zete Területi Bizottságának szín­játszói vittek színpadra Kecs­keméten és szerte a megyében tájelőadásokon., Nagy tett a pedagógus szín­játszóktól «A tanítónő« színreho­„A tanítónő zása, Bródy Sándor visszhangzó szavainak hallatára, a vidéki be­mutató után komoly férfiak, a nézők seregei vallották, hogy a műből áradó erkölcsi tisztaság, az élet ért-ékébe vetett optimista hit, a munkaszeretet lángja fel­emelte őket, fokozta munkaked­vüket. A rendezés kitűnő érzékkel, de minden kirívó túlzás nélkül tud­ja kidomborítani a műnek ezt a nagyszerű eszmei mondani­valóját. A szereplők sem műked- velősdit játsszanak, hanem jel­lemeket formálnak szerepükből. A drámai konfliktusokban olyan átélt alakításokat nyújtanak, hogy a nézőtéren egyetlen érző ember szeme sem marad szára­zon. Nagy lelkesedéssel, nagy mun­kával készültek fel Kecskemét legkiválóbb pedagógus színját­szói ennek a pedagógusokhoz legméltóbb színműnek a bemu­tatására, mert érzik, hogy a leg­többet teszik a művészet eszkö­zeivel a pedagógus munkájának megbecsülése érdekében. A szín­játszók nagy sikert ígérő kecs­keméti előadássorozatára lapunk hasábjain rövidesen visszaté­rünk. Bródy Uj könyv felszabadulásunk emlékére A Magyar Tudományos Aka­démia társadalmi-történeti tu­dományok osztálya és á Törté­nettudományi Intézet hazánk felszabadulásának tizedik év­fordulója évében tanulmány- kötetet jelentet meg. A kötetben hazánk felszabadulásának törté­netét, a tízéves országépítő mun­ka eredményeit írják meg a szerzők. A kötetet Laczkó Mik­lós, a Történettudományi Inté­zet csoportvezetője szerkeszti. A tanulmánykötet az év második felében jelenik meg. ^pídda imi ta tó n m i io Az iskolában a lép­csőházat Munkácsy Mi­hály festményeinek másolatai díszítik. Pi­henőjén üvegtáblára festett betűk adják tu­domásunkra, melyik üzem patronálja az is­kolát. A patronáló üzem címe alatt nevek sorakoznak, élmunká­sok nevei, akikre jog­gal büszkék a kalocsai dolgozók. Ahogy felérünk az emeletre, kalocsai ve­randa, faragott, festett bútorokkal, kalocsai motívumokkal, virá­gokkal díszített előtér tarul • elénk. A falon népi hímzés; tányér és dísz. Az ember önkén­telenül fegyelmezet­tebb lesz. A rend, a tisztaság, mind meg­annyi figyelmeztető; vigyázz, itt rend és fe­gyelem uralkodik, óvd te is a rendet, légy an­nak őre! Csengetnek. Az ed­dig csendes folyosó megélénkül. Az osztá­lyok ajtói feltárulnak a fegyelmezetten, rend­ben kijönnek a ta- Ta-1 ók. Az egyik pajtás az üvegajtó mellé lép. Mi­ért állsz itt? — kérde­zem. A megszólított pajtás felém fordul. Eleink barna szemével rámnéz és bátrán mondja, hogy ő a rend­felelős. Eközben egy eivtársnő közeleg vi­dám gyereksereg kísé­retében. Bemutatko­zunk, az igazgatóval állunk szemben. Mi­közben betessékel ben­nünket az irodába, el­mondjuk neki, hogy érdeklődni jöttünk a megyei tanácstól az is­kolai munkára vonat­kozó dolgokról. Kérdés feleletet követ. Az óra- kezdés, a nevelők mun­kája, az órára való fel­készülés, a tanulók fe­gyelme, iskolán kívüli magatartása, mind sor­ra kerül. Beszélgeté­sünk közben és az is­kolába» folyó munka láttán, lépten-nyomon az Vibrál bennem, hogy minden, ami itt törté­nik, énnek a lelkes asszonynak bámulatos szervezéséről,' munka­bírásáról, akaratáról tanúskodik. Vezet, irá­nyít, lelkesít. Az iskola munkater- ve fölé hajolunk. Ala­posan kidolgozott, jól foglalkozik az oktatás, a nevelés valamennyi területével. Jól érződik rajta pártunk határo­zatának szelleme: még a tsz-fejlesztéssel is foglalkozik. Óralátogatási napló­ja azt bizonyítja, hogy kartársait rendszeresen látogatja. Bírálataival is (jötanácsaival is) se­gít pedagógus társái- * n;:k. Beszélgetésünk alatt is többen' jönnek hozzá problémákkal, tanácsot kéknek, útba­igazítást várnak. Kur- d;né eivtársnő meleg szóval, kedvesen iga­zítja útnak kartársait. Beszélgetésünk során valahogyan szóba ke­rült a varsói értekez­let. Az elvtársnő szava Ô7 építésről, alkotása­inkról, féltett kincse­inkről, a gyermekekről szól, amikor az érte­kezlet tartalmáról be­szél. A nevelőtestület rópgyűíésetn beszélte meg a varsói értekez­letet. A nevelők egy­öntetűen Örömmel fo­gadtak a 'nagyjelentő­ségű értekezletet, mert munkájuknak új tar­talmat, életörömét, biz­tonságot és kedvet adott. Kurdiné elvtárs­nő szavai,'téttei, mun­kássága is a jövőbe vetett bizakodást tük­rözik. Hiszi és hirdeti szebb jövőnket, hiszi azt, amit hirdet ék a maga munkájában ezt meg is valósítja. Lel­kiismeretes munkája nyomán, tudásban; mű­veltségben gyarapodva fejlődik, növekszik a kalocsai gyermeksereg. Bozsó Antal, megyei tanfelügyelő. A hajósi termelőszövetkezetek életéből Az Uj Élet TSZ fogatai viszik a kitermelt fát a Táncsics TSZ fűrésztelepére, ahol az Uj Élet 40 férőhelyes tehénistállójá- nak építéséhez a lécet fűrészelik. A Haladás Termelőszövetkezet 100 férőhelyes hizlaldát és 80 férőhelyes süldőszállást építtet. Az Uj Élet Termelőszövetkezetben Puksa Vilmos tsz-elnök és Bubik Lajos munkacsapat-vezető a kukoricatöveket vizsgálják. A Haladas Termelőszövetkezet szarvasmarha állománya a legelőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom