Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-29 / 151. szám

K négynapos esti népnevelő tanfolyamok eddigi tapasztalatai Járási pártbizottságunk őt községben indított esti tanfo­lyamot a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében. A tanfo­lyamokra a termelőszövetkeze­tek kommunistáit, jól dolgozó pártonkívüli aktívákat, valamint a községek párt, állami és gazda­sági vezetőit vontuk be. A négynapos tanfolyam első napján a népnevelők részvétele jó volt. Gátéren például több, mint 90 százalékos volt a meg­jelenés. Az első előadást »A me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésének szükségességéről-« tar­tottuk. A hozzászólások azt iga­zolták, hogy a hallgatóság jól megértette az átszervezés szüksé­gességét. Szepesi elvtársnő pél­dául elmondta, hogy ők a múlt­ban napszámból éltek. A család négy tagja járt állandóan ku- lákokhoz dolgozni, mégis alig volt kenyerük. Most ketten a férjé­vel a termelőszövetkezetben dol­goznak, otthon pedig még négy kisgyerekük van, mégis sokkal jobban élnek, mint a ku- láknapszámból. Több elvtárs aláhúzta a kom­munista példamutatás jelentősé­gét a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folytatott agitá- eióban. Egyrészt a termelőszövet­kezetben dolgozó kommunisták­nak kell élenjárni minden munkában — és ezen a terüle­ten van még mit javítani a gátéri VoroSilov és Béke termelő­szövetkezetekben is. — Másrészt példamutatónak kell lenni a még egyénileg gazdálkodó párt­tagoknak is. Bár a III. pártkon­gresszus határozata a párttagok irányában is hangsúlyozza az önkéntesség elvét, ugyanakkor azonban példamutatást is vár tőlük. Ezt nem értette meg ez- ídáig Varga elvtárs, a gátéri köz­ségi pártalapszervezet titkára sem; MegfeleclReztünlC a ter­melőszövetkezetek eredményei­nek tudatosításáról, népszerűsí­téséről — mondotta több hoz­zászóló. Pedig bőven vannak nagyszerű eredmények. A tisza- újfalusi Alkotmány TSZ-ben Koncz István 525 munkaegysé­get ért el. Ez 27.441 forint ér­tékű terményt, stb. jövedelme­zett számára. Vagy pedig a tsz-ek a múlt évben járási vi­szonylatban is 1—1.2 mázsa ke­nyérgabonával, 3.5—4 mázsa ku­koricával nagyobb termésátla­got értek el, mint az egyéniek, Jászszentlászlón a népnevelők beszéltek arról is, hogy egyes községi vezető elvtársak felesé­gei, akik azelőtt is dolgoztak már mezőgazdaságban, most tá­voltartják magukat a tsz-től. Pe­dig ha belépnének a tsz-be sokan követnék példájukat. Beszéltek arról, hogy a nagyüzemi gazdál­kodás megszilárdítása érdekében névelőmunkát kell végezni a gépellenes hangulat felszámolá­sáért. Feltétlenül szükséges, mondották többek között, a tsz és egyéni parasztok közötti jóvi­szony kialakítása, szélesítése; A második napon Gátér kivételével, már visszaesett a tanfolyamok látogatottsága. A népnevelőknek már csak a fele jött el. Arra hivatkoztak, hogy most sok a munka. Ez igaz, vi­szont Gátéren is sok a munka, mégis sikeresen megtartották második nap is a tanfolyamot. A termelőszövetkezetek fejlesz­tésének jelentőségét minden nép­nevelőnek meg kell értenie, mert csak így tud harcolni a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zéséért. Éppen ezért a községi pártbizottságok nagyobb gon­dossággal és felelősségérzettel foglalkozzanak a népnevelőkkel. Járási bizottságunk is hibát követett el, hogy a tanfolyam második napjának előkészítését nem ellenőrizte. A járási párt- bizottság, a községi pártbizottsá­gok, valamint alapszervi veze­tőségek feladata most harcolni azért, hogy a még hátralévő elő­adásokon a népnevelők teljes számban megjelenjenek. Ettől függ ezekben a községekben a termelőszövetkezetek egészséges fejlesztésének sikere. Kiszely István, Kiskunfélegyháza, JB első titkára. Az EÍMSZ jubileumi ülésszakának záróülése SAN FRANCISCO. (TASZSZ) Június 23-án, az ENSZ alapok­mány aláírásának tizedik évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepélyes üléssel végétért az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek jubileumi ülésszaka. Az ünnepélyes ülés van Klef- fens rövid megnyitó beszédével kezdődött. Ezután üdvözlő beszédet mond­tak az ENSZ-közgyűlés volt el­nökei. Van Kleffens, az ülésszak el­nöke rámutatott, hogy az ENSZ tagállamok képviselőinek jelen­tős része tájékoztatta őt arról a közös kívánságról, hogy a záró­ülésen összegezze az ülésszak je­lentőségét. Ezzel kapcsolatban Van Kleffens felolvasta a kö­vetkező nyilatkozatot: 1. Az ENSZ megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából San Franciscóban tartott ENSZ jubileumi ülésszak összes rész­vevői ismét megerősítik azt a közös elszántságukat, hogy meg­mentik a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól. Az 1945 június 26-án kezdődött tíz esz­tendő újabb jelentőséget és ha­laszthatatlanságot adott a népek ezen általános törekvésének, mert a népek tudják, hogy egy újabb háború a most rendelke­zésre álló fegyverek alkalmazá­sával felmérhetetlen szerencsét­lenséget zúdítana az emberiség­re. A népek célja az alapok­mány világos szövegének meg­felelően a biztonságon, az igaz­ságosságon s a jószomszédi vi­szonyon alapuló béke. 2. A népek ismételten kinyil­vánítják közös, ragaszkodásukat az ENSZ alapokmányba foglalt eélokhoz és elvekhez. Elismerik: a tartós békéhez fűzött remény megvalósulása attól függ, ho­gyan teljesítik az államok eze­ket a célokat és támogatják eze- tet az elveket egymáshoz fű­ződő kapcsolataikban. 3. A népek megerősítik eltö­kéltségüket, hogy újabb erőfe­szítéseket tesznek a vitás nem-! setközi kérdések békés eszkö- eökkel való rendezésére — ami­re őket az alapokmány felszó-: Htja — és arra, hogy ne vészé-; (yeztessék a nemzetközi békét, biztonságot és igazságosságot, hogy békében, valamint barát-: »ágban éljenek együtt. 4. A népek arra is kötelezett­séget vállalnak, hogy további^ erőfeszítéseket tesznek a lesze-J relésre vonatkozó megegyezés érdekében, ami nagyobbf-okú biztonságot biztosíthat az álla­moknak és elháríthatja a vi-_ tágról az atomrombolások veszé-| lyét. A népek kijelentik: bíznak az államoknak aibban az el­szántságában, hogy a fegyver­kezési terhek megszűnésének eredményeként felszabaduló anyagi forrásokat mindenütt a népek életfeltételeinek megjaví­tására fordítják. Van Kleffens ülésszaki elnök­nek ezt a nyilatkozatát a jelen­lévő küldöttek egyöntetű taps­sal helyeselték. Ezzel az ENSZ jubileumi ülésszaka véget ért. (MTI) Á Szovjetunió, a Bjelorusz SZSZK és az Ukrán SZSZK küldöttsége elutazott San Franciscoból SAN FRANCISCO. (TASZSZ) Június 27-én San Franciscóból — úton a Szovjetunióba — repülőgépen New-Yorkba uta­zott az ENSZ jubileumi ülés­szakán résztvett szovjet küldött­ség N. T. Fodorenko szovjet kül­ügyminiszterhelyettes vezetésé­vel. Ugyancsak úton a Szov­jetunióba hétfőn San Franciscó­ból New-Yorkba utazott az Ukrán SZSZK küldöttsége L. F. Palamercsuknak, az Ukrán SZSZK külügyminiszterének ve­zetésével és a Bjelorusz SZSZK küldöttsége K. V. Kiszelevnek, a Bjelorusz SZSZK külügyrm- niszterének vezetésével. (MTI) Végetértek a belgrádi tárgyalások BELGRAD. A jugoszláv fő­városban június 24-től 27-ig megbeszélések folytak Szrgya Prica jugoszláv külügyi állam- bitkárhelyettes, valamint az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország belgrádi nagykö­vete között. A belgrádi rádió je­lenti, hogy a tárgyalások végez­tével hétfőn este hivatalos köz­leményt adtak ki a tanácsko­zásról. (MTI) Lukács György beszédet mondott a helsinki békemvilágtalál hozón FENTEK A KÁRPÁTOKBAN Fjodor Kuropatov cikkéből HELSINKI. A béke-világta­lálkozó hétfői ülésén, amelyen Alain Le Léap, a Francia Ál­talános Szakszervezeti Szövet­ség főtitkára elnökölt, Izland, Belgium, Csehszlovákia, India, Nyugat-Németország, Görögor­szág, Olaszország, Magyaror­szág, Columbia, Indonézia, Al­bánia, Törökország, Egyiptom és Svédország küldöttei szólal­tak fel. Az ülésen német nyel­vem beszédet mondott Lukács György Kossuth-díjas akadé­mikus, a magyar küldöttség tagja. A világszerte ismert ma­gyar tudóst a kongresszus rész­vevői melegen ünnepelték. .— (MTI) Jean Paul Sartre beszéde a béke-világlalálkoró június 26-i délutáni ülésén HELSINKI. (TASZSZ) Jean- Paul Sartre francia író a béke­világtalálkozó vasárnap délutáni ülésén nagy beszédet mondott. Kifejtette, hogy nézete szerint egyes szónokoknak nem progra­mot kellett volna adniok és ki­emelni azt, ami eltérésre ad okot, hanem inkább arról kel­lett volna beszélniök, ami egy­ségbe fűzi őket. Ez az egység megvan. Mi, akik ide eljöttünk, békét akarunk. Sartre hangsúlyozta, hogy mindazok a szervezetek, ame­lyek küldöttekkel képviseltetik magukat a béke-világtalálkozón, vázolták, milyen legyen a béke. Olyan legyen, amilyent a népek akarnak. Természetesen vannak közöttünk olyan küldöttek — mondotta, — akiknek népei kor­mányaikkal egyetértésben békét akarnak és vannak olyan kül­döttek, akik ellenzéket képvisel­nek országuk hivatalos politiká­jával szemben. Ez a tény még jobban kiemeli annak a moz­galomnak népi jellegét, amely idevezetett bennünket; Mi természetesen együttélésre törekszünk — folytatta Sartre — de tisztázni kell, milyen együtt­élésről van szó. Nem két tömb együttéléséről, mert ez gyakor­latilag megvan és egy új hábo­rú veszélyét rejti magában; Mi valamennyi állam békés együttélését akarjuk, tekintet nélkül rendszereik különbözősé­gére. Sartre a továbbiakban elmon­dotta, milyen óriási szerepet tölt be a nemzetközi életben a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok. Ha az atomfegyver tényle­ges eltiltását akarjuk — mon­dotta, — általános leszerelést, valamint a két nagyhatalom együttműködését kell kívánunk. Csakis "ez az együttműködés rombolhatja le a tömbök rendsze­rét. E két nagyhatalomnak meg­egyezésre kell jutnia abban, hogy szavatolják minden állam függetlenségét. Sartre végül röviden így fo­galmazta meg a békemozgalom feladatét: »a békét akarjuk épí­teni a szabadság útján és visz- sza akarjuk adni a népeknek szabadságukat békével.« (MTI) Néniéi mezőgazdasági szakemberek látogatása a Véreslöídi állami Gazdaságban 1955 június 29-én tíz éve, hogy a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság között létrejött a Kárpát-Ukrajnáról szóló egyez­mény. A2 egyezménynek megfe­lelőéin Kárpát-Ukrajna csatla­kozott a Szovjetunióhoz az Uk­rán Szovjet Szocialista Köztár­saság keretében. Tíz év múlt el azóta. Viszony­lag nem is olyan nagy idő. — Mégis milyen hatalmas változá­sok történtek azóta a fiatal szov­jet területen. Mindenekelőtt az építkezések hatalmas lendülete ragadja meg az embert, 'különö­sen azt, aki most jár először ezen a vidéken. Hatalmas ipari üzemek épülnek, iskolák, kórhá­zak, falusi villanytelepek, kol- hezfarmok, stb. Városokban és falvakban egyre újabb háztöm­bök, egész utcák keletkeznek. ... Mikor a hegyek közé le­száll az alkonyat, a Tereblja és a Rika folyók völgyében, Oljsan és Nyizsnyij falvak utcáin sorra kigyúlnak a villamoslámpák, s csak hajnalban hunynak ki is­mét. Nyugat-Ukrajna legnagyobb vízierőtelepeinek fényei ezek. Valamikor régen egy Krizsek nevű tehetséges csehszlovák mérnök kitűnő tervet dolgozott ki a Kárpátok hegyein építendő vízierőművek létesítésére. De a tervből sohasem lett valóság. Kinek kellettek volna vajon az ilyen nagy költséggel megépített vízierőművek, mikor a Káipá­tokban aüg volt néhány ipari üzem, olcsó munkáskéz viszont akadt elegendő? De, amíg régen nem jutott to­vább a tervezésnél, most való­sággá lett. A Tereblja folyó völgyét immár ötven méter hosszú, hatalmas vasbeton gát zárja el. Építettek egy három és fél kilométer hosszú alagutat, s a Rika folyó partján már ott állnak a villanytelep épületei. Az idén többezer villanyiámpa gyúl ki a Kárpátok hegyeiben, az új villanytelepek bekapcso­lásával. A növekvő villamos- energiahálózat lehetővé teszi egy sor új gyár, üzem létesítését, a Kárpátok gerincén átvezető há­gókon vilianymozdonyok futnak nemsokára. Az új villanytelepek áramából még a baráti Cseh­szlovákia falvainak is jut.., Az erdő — valóságos kincses- bánya itt a kárpátukrajnai he­gyekben. A korszerű technika lehetővé tette a fakitermelés je­A Német Demokratikus Köz­társaságból hazánkba érkezett nyolc tagú mezőgazdasági kül­döttség Wilke Walter államtit­kár vezetésével június 28-án lá­togatást tett az élüzem Város­földi Állami Gazdaságban. A vendégek, akik kéthetes ma­gyarországi tartózkodásuk alatt a kukoricatermesztés magyaror­szági módszereit tanulmányoz­zák — nagy érdeklődéssel szemlélték az állami gazdaság 350 kát. hold négyzetesen ve­tett kukoricáját. A küldöttség tagjai valamennyien nagy elis­meréssel nyilatkoztak a látot­takról, különösen a kukorica gépi kapálása nyerte meg tet­szésüket. A gazdaság- földjével határos egyéni parcellák növé­nyeit is megtekintve, egyönte­lentékemy megnövelését, amire a fa-feidolgozó ipar nagyarányú fejlődése miatt van szükség. Mukacsevo környékén egy nagy puszta térség közepén hatalmas fa-feldolgozó kombinátot építet­tek, írsavén hajlított bútorokat készítenek, Uzsgorodbain most épül egy bútorgyár. A sebesfo­lyású Tisza partján, Rahón kar­tonlemezgyár működik. Fényes lámpasorok jelzik es­ténként a múlt évben épített bányászfalut, Ijnicset. A bányá­szait ma már kényelmes, világos házakban laknak. A szénre nagy szükség van a vidék iparának fejlesztéséhez. A bányászok igyekeznek is becsülettel: tizen­ötszörösére emelték a szénter­melést a legutóbbi hat-hét év alatt. A vidék látképe is észrevehe­tően megváltozott a tíz év alatt. Az erdőborította hegyek aljáin egyre több emeletes házat, gyár­kéményt láthatunk. Az egykor terméketlen földe­ken, pusztákon, ahol azelőtt csak tüskés bokrok sínylődtek — ma gyümölcsös kertek, szőlők virulnak. A kolhozrendszer be­vezetése óta Kárpát-Ükrajnában a szőlőterület 1.8-szeresére, a gyümölcskertek területe pedig kétszeresére növekedett. A na­gyobb szőlőterületek központjá­tűem megállapították, hogy a nagyüzemi, négyzetes művelés­sel összehasonlíthatatlanul szeb­bek a növények, mint az egyéni gazdálkodóké. Érdeklődtek to­vábbá a munkaszervezés, a ve­zetés módszerei, a szakemberek munkája iránt. Nagy figyelem­mel és helyesléssel vették tudo­másul azt, hogy a Városföldi Állami Gazdaság vezetői haté­kony szakmai és gazdasági se­gítséget nyújtanak a környező termelőszövetkezetéknek. Erről különösen nagy tetszéssel nyi­latkozott Wulf Ernő, a skulen- bergi »-Szabadság« termelőszö­vetkezet elnöke, majd kijelen­tette, hogy visszatérve, javasol­ni fogja a kukorica négyzetes vetését. ban, így például Mukacsevoban, Szeredinában, Muzsijevben és még néhány községben új pincé­szetek létesültek, a tyacsevi és husztd kerületekben, ahol külö­nösen fejlett a gyümölcsterme­lés, konzervgyárat építettek a gyümölcsfélék feldolgozására. A Veliko-luki Lenin kolhoB messze földön híres gazdasággá vált. Évről-évre jó termést ta­karítanak be búzából, kukori­cából és napraforgóból, de jó tejelő teheneik is vannak. A kolhoz egyik brigádvezetője, Di- mitrij Volosiln 23—24 mázsás búzatermést ér el hektáronkénti átlagban. Anna Ladányi a szo­cialista munka hőse, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának küldötte, hektáronként száz má­zsás kukoricatermést és har­minc mázsás napraforgótermést takarít be majdnem minden évben. Tíz év alatt a kolhoe több mint 150 különböző gazda­sági épületet emelt, évi összjö­vedelme meghaladta az ötmillió rubelt. Majdnem minden ötödik család számára új házat építet­tek. Az új élet tüzei egyre sűrűbb sorokban ragyognak a Kárpátok hegyei között. Az új tüzek fé­nyénél mind világosabban lát­ják az emberek boldog jövőjü­ket, amelyért nem sajnálnak semmi fáradtságot, áldozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom