Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

BÀCSKISKUNME6YEI NÉPÚJSÁG 'iiiäU msmäa, X. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Ára 50 fillér 1955 JÚNIUS 28. KEDD >1 A MAI SZAMBÁN: Nemzetközi posta. — A fajszi Vörös Csillag életéből, — Képek a kecskeméti határból. — A kecskeméti Népfront-bizottság a mezőgazdaság fejlesztéséért. — A kalocsai járás vezet a növényápolási versenyben, *— Bajai jegyzetek. — Legjobb csapatával jön Kecs­kemétre a Bp. Kinizsi. ______________J U J FELADATOK ELŐTT Egy hét óta nincs olyan nap, hogy üzemeink vezetői levélben, vagy telefonon ne értesítenék szerkesztőségünket: féléves ter­vüket határidő előtt teljesítet­ték. A Kecskeméti Gépgyár, Ki­nizsi Konzervgyár, Bajai Gyap- j úszövetgyár közölte legkoráb­ban, hogy a második negyedév­ben is tettekkel járultak az élet­színvonal emeléséhez, a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozatának végrehajtásához. A Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalat is befejezte féléves ter­vét. A hátralévő hárem nap­ban a Kecskeméti Gyufa­gyár dolgozói a megtakarított faanyagból terven felül tobbezer csomag gyufát, a Kecskeméti Ëpületlakatosipari Vállalat dol­gozói pedig a békeműszak alatt 140 ezer forint értékű gyárt­mányt adnak terven felül. •— Ugyanezen időben a lemaradók igyekeznek pótolni az eddigi el­maradást, Erre igen nagy szük­ség vau, mert régi igazság, hogy áhí hozásból, vágyakozásból még nem lesz több és olcsóbb fo­gyasztási cikk, lakás, iskola, me­zőgazdasági kisgép és egyéb termék. Amikor most dióhéjban szá- motvetünk az elmúlt félév ered­ményéről, s hozzáfogunk a má­sodik félév feladatainak megol­dásához, nem érdektelen arról beszélni, mit kell termi a har­madik negyedév sikeréért? Ügy gondoljuk, a legfontosabb tennivaló, — ami nélkül nincs olcsóbb termék — a dolgozók versenyének további felszitása, versenyvállalások szervezése au­gusztus 20 tiszteletére és e vál­lalások teljesítése, A vállalásokat nem valami különös elvek, útmutatások alap­ján, hanem a Központi Vezető­ség márciusi határozatában fog­laltak szerint kell végrehajtani, mely többek között hangsúlyoz­za: »,,, népgazdasági terv meg­valósításánál egyaránt döntő, úgy a mennyiségi mutatók tel­jesítése, mint az előírt növekvő termelékenység, csökkenő ön­költség feltétlen biztosítása.-“ — Leghelyesebb, ha a párt, szak- szervezeti és gazdaságvezetőink ismét megvizsgálják az éves versenyvállalásukat és ennek megfelelően üzemrészenként, bri­gádonként megszabják a tenni­valókat. Például a Kecskeméti Gépgyár kádasbrigádjainak jú­liusban naponta három káddal keli! növelni termelésüket, ugyanakkor egy százalékkal csökkenteni az anyagfelhaszná­lást és a selejtet. A zománco- zóban legalább 75 százalékra kell növelni az exportáruk mi­nőségét. A Bajai Gyapjúszövet­gyárban a teljesítménybérben dolgozók számának növelése, az anyagtakarékosság az egyik legfontosabb feladat. A verseny- vállalások megszervezéséhez már most hozzá lehet kezdeni, hisz a szükséges dokumentu­mok (két hónapi és két dekád eredménye) már minden üzem­részben ismeretes. Minden kés­lekedés a versenyszervezésnél veszélyezteti a jöy.őhayi terv. teljesítését, az olcsóbb terme­lést, A jó és gyors versenyszerve­zés csak első lépés az olcsóbb termeléshez. A felajánlások legtöbbje csak úgy valósulhat meg, ha teljesítésük műszaki előfeltételeit biztosítják. Külö­nösen nagy szükség van erre júliusban, mert vasipari üze­meinkben több vagon készter­méket kell gyártani a hó vé­géig, mint az előző hónapok­ban. E feladat elvégzése szük­ségessé teszi, hogy a műszakiak minden erejükkel, tudásukkal segítsék a dolgozókat újabb munkasikerek elérésében. Éppen ezért az egyik legfon­tosabb tennivaló az anyag és a szerszám biztosítása. Megtörtént ez? A Kecskeméti Gépgyárban 10 százalékkal nagyobb az anyagkészlet, mint az előző hó­napokban. A Kecskeméti Épü- letlakafosipari Vállalatnál az eddigiektől eltérően egész hó­napra biztosították az anyagot és szerszámot. A Kecskeméti Gyufagyárban, a Kiskunhalasi, Jánoshalmi Mészhomok Tégla­gyárban is megoldották az anyagproblémát. De az anyag nem önmagától, hanem a dol­gozók keze által válik készáru­vá. Ezért szükséges, hogy a mű­szaki vezetők, technológusok, meosok, gyártástervezők július hónapban az eddiginél többet tartózkodjanak az üzemrészek­ben, javaslataikkal segítsenek az'új munkamódszerek kialakí­tásában, A versenylendület felszítása és az előkészület munkája nagy körültekintést igényel, sok fel­adatot ró pártszervezeteinkre is. Nagyrészt a pártszervezetek, kommunisták ne velőmunkáján múlik a terv teljesítése. A jó pártmunka fokmérője pedig az emelkedő termelés és termelé­kenység, a termékek önköltségé­nek csökkenése. Ezért a politi­kai nevelőmunkát úgy kell irá­nyítani, hogy az a jövőben még- infcább elősegítse a gazdaságos termelést, A napokban megtartandó tag­gyűléseken a pártszervezetek a legjobb kommunista szakmun­kásoknak, műszaki vezetőknek adjanak rendkívüli pártmegbi- zatást; segítsék, tanítsák a gya­korlatlanabb munkásokat telje­sítményük növelésében. Névsze- rint jelöljék meg: melyik kom­munista, kinek a munkájáért, helytállásáért felek Három nap múlva már a har­madik negyedév feladatának megvalósításán dolgoznak üze­meink. A vele együtt járó nagy feladatokat akkor tudjuk siker­rel megvalósítani, ha a műszaki és politikai előkészületek bizto­sítják, hogy mindenki örömmel, kedvvel tudjon dolgozni. Pár­tunk elvárja, hogy a kommunis­ták, mint mindig, ezután is pél­damutatóan teljesítsék feladatai­kat. Elsősorban az ő példamuta­tásukon és népnevelő munkáju­kon dől el az új évnegyed be­indulásának és majdan befeje­zésének sikere. Zúgnak a kombájnok, kattognak as arató« gépek9 pendülnek a kassák... Munkába indul Kiss Károly Munkuérdeméremmel kitüntetett kombájnon A Bajai Állami Gazdaságban is aratásra érett az árpa és a rozs. Kiss Károly Munka- érdeméremmel kitüntetett kombájnos szakavatott tekintettel utoljára vizsgálja át gépét. Tavaly ezzel a géppel 403 holdról 2970 mázsa gabonát takarított be, idén 400 holdról 4000 mázsa ga­bona aratására és kicscplésére vállalkozott. Mielőtt munkába indult, jól szemügyre vette az árpatáblát, ellenőrizte a talaj simaságát s hogy melyik irányból kezdje az aratást. A gépjavítás során hasznosította a múlt év tapasztalatait, amiket a munka során feljegyzett magának. Ilyen volt az üzembiztosabb motolla­hajtás elérése. Az öntött láncok helyébe a fel­hordóláncot alkalmazta. Nincs vele annyi baj a törésnek nincs úgy kitéve. Az elmúlt évben sok baj volt a sebességváltókká.! is. Nem egyszer kivágódott s zavarta a kombájn egyenletes mun­káját, Balogh Jenő kombájnos újítást alkalma­zott ennek megszüntetésére, — ezt vette át ő is. Az újítás egy sebességváltó-zár, amely a próbák során kitünően bevált. Tavaly átlagosan fél százalékos szem veszte - séggcl dolgozott. — Jövőre ennyinek sem szabad lenni! — fogadta meg. Ha mindenen lehet segí­teni, miért ne lehetne ezen is? Sokat törte a fe­jét, míg rájött, hogy nem !s olyan nagy ördön­gösség. A legtöbb baj a csuklözsanerrel van. Munka közben gyakran kiszakad és utat enged a szem kipergésének. Megerősítette a magtováb- bítóasztalt, a csuklózsanert pedig egy lemezzel alácrősítettc. Ezzel sikerült elejét venni a szem- pergésnek. Kiss Károly versenyre hívta a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság kombájnosait is minél nagyobb terület minél kisebb szem veszteséggel történő letakarításáért. Előre hát bajai és garai elvtársak, mulassá­tok meg: ki a legény a kombájnon! Lajosmixsén is aratják már a roxsot Lajosmizsén a Petőfi Termelőszövetkezet szombaton megkezdte s hétfőn be is fejezte a holdás őszi árpa táblájának aratását. Ugyancsak hétfőn álK bele az axatógép a Törekvés TSZ 10 holdas árpájába is. Az egyénileg dolgozó parasztok az árpa mel­lett megkezdték a beérett rozsok aratását is. A% aratás mellett a növényápolást sem hanyagolják el a félegyháxi gépállomás traktorosai A Kiskunfélegyházi Gépállomás a napokban hat termelőszövetkezetben kezdte meg az ara­tást. A Dózsa és Lenin TSZ földjén két-két ara- tógép vágja az őszi árpát. Szombat estig több, min t .100 holdon került kévébe a termés. A gép­állomás fiatal traktorosai elhatározták, hogy az aratás ideje alatt sem hanyagolják el a növény- ápolást. A termelőszövetkezetek egyrészébetn már negyedszerre kapálják a kukoricát. Lőrincz László DISZ-fiatal a gátéri Városi!ov TSZ-ben eddig már 850 hold növényápolást végzett. Az aratás alatt ezer holdra emeli teljesítményét. Ezért elhatározta, hogy aratás közben hajnalban, amíg a harmat fel ne<m szárad, kapál, utána pe­dig arat. Balogh Sándor, aki nyári tervének 5G százalékát teljesítette, hasonlóan dolgozik. A gép­állomás harmadik élenjáró traktorosa Andrási Rozália. Jómdmőségű munkájáról elismeréssel be­szél a kiskunfélegyházi Vörös Csillag TSZ tag­sága. A napokban fejezte be a kukorica harma­dik kapálását, eddig már közel 300 holdat kapált meg. Közös munka, jó munka most mutatja igazát... Szellő fésüli a tö­mött kalászokat a her­cegszántói Felszabadu­lás TSZ 50 holdas ár­patábláján. Mint füg­göny nyílik szét a ve­tés. Gorjonácz István, a szövetkezet elnöke, Jedinák János és Vé­kony Mihály, a csátal- jai gépállomás brigád- vezetői lépnek ki be­lőle. Kezükben árpa- szemek. — Az árpa sárga­érésben van. Megkezd­jük az aratást. Détidő van, de ki gondol most ebédre? A két brigádvezető el­siet a brigádszállás irányába. Az elnök er­nyőt von szeme elé napbarítobt kezével, hogy tekintetét végig­jártassa- a határon: — elsőnek kezdjük az aratást. Már közelednek is a gépek. Maguk a bri- gádvezetők ülnek raj­tok. A szomszédos dű­lőben idős Balogh Im­re éppen permetez. Abbahagyja, a gépet nézi. Távolabbról Tóth Gergely egyénileg dol­gozó paraszt meg ép­pen elgyalogol a szö­vetkezet árpájáig. Lassú fordulat s a gépek a táblához ka­nyarodnak. A brigád­vezetők végignéznek az árpasörön. Aztán csak annyit hallani: kezd­hetjük. Pár pillanat múlva már hullanak a kévék. A gépkezelők büszke arccal róják a köröket. Példás volt a javítás, mindkét gép úgy dol­gozik, mint a paran­csolat. Balogh I mre sem tudja szó nélkül megállni. — Ez már teszi. — Nem kell az embernek beiegörnyedni... Idős ember már. Eszébe jut sok-sok évi aratása. Amikor már hajnalt 4 órakor ke- zebe vette a Kaszát s e«te kilenckor még su­bán lg at ta. Gyűlnek a kévék a táblán. Tóth Gergely eddig mozdulatlanul figyelt. De most rá'ép á tarlóra. Kutató te­kintettel nézegeti a gép nyomát. Keresgél. Ugyan mire kívánása? Elhullott, kipergett j szemet keres. De nem talál. — Most látom, nem­csak gyorsan, de szé­pén is dolgozik a gép. Mire be esteledik. 6-G holdat takarítanak le dél óta. A kukorica-, kmmpliföldefaről is ideszállingózik a tag­ság. Elégedett arccal nézik, vizsgálhatják a kévéket. Jó a termés, gazdagon fizet. Kilenc mázsát terveztek, de kiadja ez holdanként a tizenkettőt is — bi­zonygatják együtt. — Idős Balogh Imre sem vonja kétségbe. — Hiába no — mond« ja — a közös munkai a jó munka most mu­tatja igazát, /> Oizig 50 új tagot szerveznek a dunavecsei Petőfi TSZ-be Kombásn-mintaszérQt épített a bajai Micsurin ISZ A bajai Micsurin Termelőszö­vetkezet idén 100 hold kombájn­aratásra kötött szerződést. A Bajai Gépállomás 200 négyszög­ölön mintaszerűt létesített a sző v etkezetnek. A szérűt oszlopok határolják. Kedvezőtlen időjárás esetén az oszlopokra ponyvákat feszítenek. A gépállomás a begyűjtött és összehordott gabona szárítására egy cséplőgépet alakított át, me­lyet fúvó-szívó felszereléssel lá­tott el. Az állandó levegőjárás a gabona időnkénti forgatásával jelentősen gyorsítja a száradást. Jól gazdálkodik a dunavecsei Petőfi TSZ. Földjén jóval szeb­bek a vetemények, mint a kör­nyékbeli egyénileg dolgozó pa­rasztoké. Gépi erővel háromszor, kézzel már kétszer megkapállák a kukoricát, a burgonya máso­dik töltögetését is befejezik ara­tásig. A Központi Vezetőség határozata óta az eddiginél még jobb eredményekkel mutatnak példát az egyéni gazdáknak,,, A termelőszövetkezet kommu­nistáinak kezdeményezésére el­határozták, hogy új tagokkal erősítik a szövetkezetét. Már összeírták a környező 18 egyé­nileg dolgozó paraszt nevét és időközönként ellátogatnak hoz­zájuk, sőt a szövetkezetbe is meghívják őket. Minden tag vállalta, hogy két-három kívül­álló dolgozó parasztot szervez be a tsz-be. Őszig 50 új taggal erő* sitik soraikat, »

Next

/
Oldalképek
Tartalom