Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-03 / 129. szám

Felkészülve várja az idényt a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyár megyénk dolgozó pa­rasztságának jelentős'mennyisé­gű terményeit dolgozza fel, A konzervgyár a mezőgazdasági termények feldolgozásával tar­tósítja igen fontos élelmiszercik­keinket, hogy azok az idényen kívül is a fogyasztók rendelke­zésére állhassanak. A gyár ter­mékeit nemcsak a hazai fogyasz­tók keresik, hanem azok kül­földön is keresett cikkek. Népgazdaságunk fontos érde­ke, hogy a konzervek .gyártása Az idei felkészülésnél nagyobb gondot fordítottak arra is, hogy az üzemekben jobb legyen a munkaszervezés. Üzemmérnököt állítottak be, aki figyeli az üzem­ben a munkaerő ésszerű fel- használását, az anyaggazdálko­dást és különösen az üvegmosó munkáját. Az üzemmérnök kü­lönösen az anyagmozgatásnál, az anyaggazdálkodásnál érhetei szép eredményeket. A zöldborsó feldolgozásánál a dolgozókat hét csoportra osztották be. Minden­egyes csoport számára megálla­pították a normákat. így az gazdaságosan történjék. Minél jobban le tudjuk szorítani a költségek árát, annál olcsóbban kerülhetnek a fbgyasztók aszta­lára. A gazdaságos termelés már az idényre való felkészülésnél kezdődik. Aki a konzervgyár el­múlt évi gazdasági mérlegeit ta­nulmányozza, az tapasztalhatja, hogy a nem megfelelő felkészü­lés súlyos károkat okozott. A múlton tapasztalva, az idén sokkal nagyobb gonddal fogtak ehhez a munkához. idén egy-egy csoporton belül a fizetés is egyforma. Ezzel kikü­szöbölték a bér-körüli arányta­lanságokat és lazaságokat. Az idén különös gondot fordít a gyár a nyersanyag átvételébe. A múltban a rosszul szervezett átvétel rengeteg bajt és kárt okozott a konzervgyárban. A termelők rapszodikusan szállí­tották a gyárba a borsót, a pa­radicsomot. Igen gyakran any- nyira megrohanták az üzemet, hogy az képtelen volt átvenni a sok mezőgazdasági terményt. Ha nem vették át, vagy ha a torlódás miatt csak iassan tör­tént az átvétel, akkor a dolgozó paraszt zúgolódott jogosan. Ha pedig átvették, akkor az a ve­szély forgott fenn, hogy a gyár­tás nem tudott az átvétellel lé­pést tartani és igen sok borsó, vagy paradicsom romlott meg a tárolásnál. Az idén ennek az ál­datlan állapotnak megszünteté­sére bevezetik az ütemezett át­vételt. Csak attól veszik át a terményt, akit a szállításra fel­kértek. A szállítások ütemezé­sével akarják elkerülni a szál­lítások hullámzását, azok rap- szódi'kus, lökésszerű érkezését. Aa értékes gyümölcsöt hűtő házban tárolják De nemcsak az ütemezéssel, hanem egy hűtőház létesítésével is igyekeznek ellensúlyozni a szállítmányok hullámszerű ér­kezését. A legértékesebb gyü­mölcsöt a hűtőházban addig tá­rolják, amíg annak feldolgozá­sára sor kerül. így óvják meg a romlástól, Amikor a szállítmányok javá­ban megindultak, minden évben azok tárolása nagy gondot oko­zott. A torlódás és a szakszerűt­len tárolás megszüntetésére az idén térmesteri munkaköröket szerveztek. A térni esterek fel­adata, hogy egyrészt megállapít­sák a feldolgozás sorrendjét, másrészt gondoskodjanak a be­érkező borsó, illetve paradicsom szakszerű tárolásáról. Az idén a konzervgyár sok­kal körültekintőbben készül fel a'gyártási idényre, mint a múlt­ban. Egy helyen azonban még hiányos a felkészülés: mégpedig a vagonrakományok átvételénél. Időre nem készül el a vagon­mérleg, és igy a vasúti szállít­mányok átvételénél még jelen­tős súlybeli különbségek fordul­hatnak elő. Az idei felkészülés azt mutatja, hogy a konzervgyár az idén sokkal gazdaságosabban akar termelni, mint a múltban bármikor. Növekszik a paradicsom és borsó feldolgozásának gépesítése A műszaki vezetés a felké­szülés során arra törekedett, hogy a két főtermék, a borsó és a paradicsom feldolgozását mi­nél jobban gépesítse. A gépesí­tés célja, hogy az üzem teljesí­tőképességét növeljék. A borsó­üzem teljesítőképességét úgy fo­kozták, hogy új válogatószala­got szereltek fel, ezenkívül négy új autoklávot állítottak be. Az üvegmosót azzal korszerűsítet­ték, hogy áthelyezték nagyobb helyiségbe. Ezáltal azt is elérték, hogy ezentúl a munkások nem állnak a vízben. Itt az éssze­rűbb beosztás 30—40 százalék­kal növelte a mosó teljesítőké­pességét. Ennek az üzemrésznek a teljesítőképességét még azzal is növelték, hogy darupályát sze­reltek feL Az idén már nem a dolgozók cipelik' a nehéz kosa­ra liât, hanem azokat a daru szállítja. A “■paradicsom« üzemrészben arra törekedtek, hogy javítsák az elősürítést. Ha a vákumnak sűrűbb pépet tudnak átadni, ak­kor sokkal kevesebb tüzelő­anyag kell a befőzéshez. A korszerűtlen síkszárítók már nem dolgoztak gazdaságosan. Ezért azok egy része helyett az idén már Schilde-rendszerú szárítószekrényeket rendszeresí­tettek, így a szárításnál 30 szá­zalékos energiamegtakarítás ér­hető el. Mérnök a tnunkaszervvaés élén A tanácstagokat hívtuk segítségül... iTTT-----:—T. n az állampol­|K ozségunk| g^ri kötele­zettségek teljesítésére indított felszabadulási versenyben szép eredményeket ért el, amiért megkaptuk a megyei pártbizott­ság felszabadulási ajándékzász­laját és a járási tanács végre­hajtó bizottságának ajándékzász­laját. Azóta jónéhány hét telt el, s ha megvizsgáljuk eredmé­nyeinket, bizony azt állapíthat­juk meg, hogy némileg csök­kentek, ezt mutatja, hogy a be­gyűjtésben a 38 százalékos glo­bális teljesítménnyel járási vi­szonylatban a harmadik helyen vagyunk, az adófizetésben 60 százalékos teljesítményünkkel pedig a kilencedik helyen. A visszaesés láttán vizsgálni kezd­tük, hogy eddigi eredményein­ket milyen eszközökkel értük el. Megállapítottuk, hogy a máso­dik negyedévben munkánk jóré­szét csak az adminisztratív in- ’ézkedések képezték. Az admi­nisztratív eszközök alkalmazása mellett azonban megfeledkez­nünk az agitációs módszerekről, a meggyőzésről. Munkánkban mutatkozó hibáit kijavítása ér­dekében május 27-én összehív­tuk a tanácstagokat egy meg­beszélésre. A megbeszélés] mert a megjelentek lelkesein vállalták, hogy felvilágosító munkájukkal segítik eredmé­nyeink megjavítását. Ugyancsak akkor vették át tanácstagjaink a tanácstagok becsületkönyvét, s hozzászólásaikban vállalták, hogy a hátralékosokat meglá­togatják. Kerti Péter ezen a megbeszélésen kérte a végre­hajtó bizottságot, hogy több fel­adattal bízza meg a tanácstag­ságot. Emellett vállalta, hogy második félévi adóját május hó 30-ig teljesíti, és versenyre hív­ta a többi tanácstagot, mely szerint az 6 választó kerületében olyan munkát végez, hogy ott egyetlen hátralékos sem lesz sem a beadásban, sem az adó­fizetésben. Schürlein Imréné tanácstag elmondta, hogy milyen jó érzés az, ha valaki nem tartozik. Ezért vállalta, hogy július 5-ig az egész évi baromfi-, tojás- és sertésbeadésának eleget tesz, rendezi adóját és ezt megköve­teli körzetéinek választóitól is. Mátraszéki Konrád, a 46. vá­lasztási kerületi bizottság elnöke megígérte, hogy körzetében min­den dolgozó parasztot megláto­gat és az élenjárók példája nyo­mán lelkesíti őket állampolgári kötelezettségük teljesítésére. Milyen tettek követték az ősz- szejövetelen tett vállalásokat? A következő napon Schürlein Imréné egész évi adóját rendez­te és a körzetében a felvilágo­sító munkát megkezdte. Molnár János tanácstag nemcsak telje­sítette vállalását, hanem válasz­tói között segíti a verseny ki­bontakozását. Körzetében Sau- tek Mihály vállalta, hogy tojás­ból és baromfiból egész évi be­adását június 3-ig 100 százalék­ra teljesíti, kenyérgabona beadá­sát a cséplőgéptől teljesíti és egész évi adóját június 30-ig 100 százalékban rendezi. Somogyi István tanácstag is másnap fi­zetett be adójába 400 forintot s egy hízóba állítható sertést vá­sárolt, amellyel majd kötelezett­ségét teljesíti. Ezzel erkölcsi alapot szerzett ahhoz, hogy vá­lasztóitól is megkövetelhesse az állampolgári fegyelefh betartá­sát. |Ezután mér * * * minden bi­zalmunk megvan ahhoz, hogy május 30- tól június 5-ig tartó begyűjtési és adófizetési héten úgy a já­rási, mint a megyei versenyér­tékelésben ismét az elsők között leszünk. Elhatározásunk pedig az, hogy tanácstagjaink segítsé­gével a jövőben is állandó kap­csolatot tartunk fenn a dolgozó parasztsággal és ezáltal nagyobb eredményre számi thatunk az ál­lampolgári fegyelem megszilár­dításában is. Vízin Gergely VB-elnök, Soltvadkert. A népfront bizottságok munkájáról A bácsszentgyörgyi népfront- bizottság kezdeményezésére ku­tat létesített a legeltetési társu­lat a sertéslegelőn. ♦ A nemesnádudvari népfront- bizottságnak gondja van a ter­melőszövetkezetek fejlesztésére és jövedelmezőségük emelésére. Elhatározták a bizottság tagjai, hogy a községben működő nép­kör tagjainak bevonásával őszre I. típusú tennelőcsopontot alakí­tanak. Támogatják a népfront- bizottság tagjai a népkönnek azt a javaslatát is, hogy helyi me­zőgazdasági kiállítást rendezze­nek a községben. Ugyancsak a népfront-bizott­ság javaslatára háromtagú bi­zottság alakult Nemesnádudva­ron a régi és elavult utcanevek megváltoztatására. * Csátalján a népfront-bizottság tagjai a tanácstagokkal vettek részt a község fásításában. — Szakszerű felvilágosításokat is adnak a szőlősgazdáknak arra, hogyan lohet emelni a szőlőter­mést. * Vaskúton a népfront-bizottság tagjai kezdeményezték a társa­dalmi szervezetékikel karöltve az elhanyagolt utak, utcák, gya­logjárók kijavítását. Társadalmi munkát szerveznek a községi sportpálya rendbehozására, Mezőgazdasági szakiskola nyílik Kiskunfélegyházán A termelőszövetkezetekben mutatkozó szakember-szükségle­tet elsősorban a mezőgazdasági szakiskoláknak kell kielégíte­niük. A földművelésügyi minisz­ter rendeletére az 1955—56-os tanévben a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikumban is általános mezőgazdasági szakis­kolai I. osztály nyílik. Szakiskoláinkban elsősorban olyan 17 éven felüli tsz-tag, azok gyermekei, állami gazda­ságokban dolgozók vagy egyéni­leg gazdálkodók tanulhatnak, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték s legalább három éven át mezőgazdasági termelőmunkában vettek részt. A felvételre pályázó szakisko­lai tanulók felvételi kérelmüket az iskola igazgatójához küldjék be. A jelentkezési határidő 1955 augusztus 15. A kérvényhez az alábbiakat kell csatolná: Születési-anyakönyvi kivonat, az általános iskola VIII. osztá­lyának elvégzéséről szóló bizo­nyítván y, a szülők, vagy saját vagyoni helyzetéről kiállított hatósági bizonyítvány, a terme­lőszövetkezet, állami gazdaság, vagy a helyi tanács ajánlását, orvosi bizonyítványt, a termelő- -üzem, illetve a tanács által ki­adott igazolást a mezőgazdasági termelésben eltöltött időről, A felvett tanulók teljesen in­gyenes kollégiumi ellátásban ré.- szesüinek, (lakás, étkezés, mun­karuha, tankönyv, írószer). A felsoroltakon kívül minden ta­nuló havonta 40 forint zseb­pénzt is kap. A kétéves szakiskolát végzett tanulók »aranykalászos gazdák« lesznek. Minden egyéb kérdésre bővebb felvilágosítást ad és sze­retettel várja a jelentkezőket a Mezőgazdasági Technikum Igazgatósága, Kiskunfélegyháza, Fuehs Emil utca 1—3. Tanács a szőlősgazdáknak Ne meszezzük túl a pennetlevet A peronoszpóra elleni véde­kezés egyik formája a fertőzés megelőzése. Ezt elérthetjük a hajtások ritkításával, a nyak­hajtások eltávolításával, a ta­laj gyommentesítésével, a tő­kék beárnyékolásának csökken­tésével. A felesleges hajtások eltávolításával a tőke is erőtel­jesebben fejlődik és nagyobb termést ad. Jó permetlevet úgy készíthe­tünk, ha a rézgálicból és az ol­tott, úgynevezett szalonnás mósztoől közel egyforma meny- nyiséget használunk. Az egy­százalékos gálicos lé készítése­kor minden 100 liter vízre egy kilogramm kristályos rézgálicot és egy kilogramm, esetleg 1.20 kilogramm oltott meszel ve­szünk. Ha az egyszázalékos gálicos permetlevet apró kris- tályú kékkővel készítjük, ak­kor minden 100 liter vízre 1.1 kilogramm rézgálicot haszná­lunk; A mész mennyisége azon­ban ugyanaz marad, A rézgáli­cot külön edényben oldjuk fel és ugyancsak külön az oltott meszet is, A rézgálic oldalát folytonos keverés közben önt­jük a meszes vízhez. Az így el­készített permedében a^, mész i.em túrósodik meg és nem üle­pedik le gyorsan a permetező­kádban. A túlzott meszezés, vagyis ha egy kilogramm kék­kőhöz egy kilogramm égetett meszet adunk, a permedé ha­tását erősen lerontja. Túlme- szezett permedével csak mesze­lünk, de nem védekezünk. Bén y ci Gyula. Csemege szőlőre és téli almára értékesítési szerződést lellet kötni A Zöldség Gyümölcs Értéke­sítő Szövetkezeti Központtal, valamint a kijelölt földműves- szövetkezetekkel június 30-ig lehet értékesítési szerződést kötni étkezési és csemege sző­lőre, valamint téli almára. A szerződés alapján a termelők étkezési szőlőre és almára má­zsánként 100 formt, a csemege- szőlőre pedig 150 forint előleget kapnak. Az előleget a szövetke­zeti központ, illetve a helyi földművesszövetkezetek 2 rész­letben folyósítják: felét a szer­ződéskötést követő 15 napon be­lül, felét pedig a gyümölcs kö­tődése után. A gyümölcsfelvásárlás a me­gye területén megindult. A Ke- lebiai Földmű vessző vetkezet két héttel ezelőtt küldte az első cse- resznyeszállítroányt Budapestre, Exportra is megindult repülő­gépen és gépkocsin az első cse- resanyeszállitmány. A földmű- vesszövetkezetek, valamint a ZÖLDSZÖV felvásárlótelepei megkezdték a zöldborsó és a szamóca átvételét is. Felhívjuk a dolgozó paraszt­ság figyelmét, hogy a gyümölcs- termés megóvásának érdekében a bőségesen biztosított védekező anyagokat feltétlenül használják fel. Nádas János termelési oszt. vezető. Qtej-n. hagyhatjuk izé nélkül Negyven centiméter rés az óvoda kerítésén Szinte jól esik nézni a sok-sok kis játszadózó apróságot Kecskeméten a Magasépítő Vállalat óvodájában. Milyen jó is a szülőknek, akik napközben dolgoznak és kicsinyeikre az óvodá­ban vigyáznak. A Magasépítő Vállalat óvodájában azonban a szülők mégsem hagyhatják ott nyugodt lélekkel gyermekeiket, aggódnak értük. Hogyne aggódnának akkor, amikor éppen a vasúti töltés felőli óvodakerítésen két helyen körülbelül negyven centiméter átmérőjű rés tátong, melyen a kis lurkók ki-be mász­kálhatnak. A szülők nevében kérem, vessenek véget ennek a bűnös ha- nyagságnak. A Magasépítő Vállalat vezetősége tegyen végre eleget az óvónők és a szülök kérésének és ne húzza-halassza a kerítés kijavítását. Nem kevesebbről, mint gyermekek életéről, testi épsé­géről van szó. Tamási Ottó, Kecskemét. Hamutartót kérünk a kecskeméti mozik előcsarnokába Szívét-szemet elszomorító látványt nyújt egy-egy filmelő­adás szünetében mindkét kecskeméti mozi előcsarnoka. Ciga­rettavég, cukroszacskó, csokoládéspapír s egyéb szemét borítja vastag rétegben a kövezetei. Hamúlartó, vagy papírkosár sehol, így a legjobban nevelt mozilátogató is kénytelen a cigarettavéget a földre taposni, bármennyire nehezére esik is ilyen rossz példái mutatni a rendszeretetböl. ügy gondolom: egy mozi előcsarnoká­nak külsőségében is tükröznie kellene azt, hogy ez a hely kultu­rális létesítmény, — tehát a látogató közönség is kulturált, mű­velődni akaró emberek társasága. A mozi üzemvezetősége fillé­rekért kapható néhány egyszerű hamutartó, vagy szemétkosár felszerelésével megoldhatná ezt a problémát. Nyílván nem hara­gudnék a taliarítószemélyzet sem, ha előadás után nem kellene félórát sepregelni a szeméthalmot. De legfőképpen hozzájárulná­nak ahhoz, hogy az ember szájízét az előcsarnokban töltött percek ne keserítsék meg, amikor moziba megy. Gáspár Klára, Kecskemét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom