Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-24 / 147. szám

rr> UUittWÉÁfttftWA X. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Ára SO fillér 1955 JÚNIUS 24. PÉNTEK A népek parlamentje A békeszerető emberiség fi- • gyelme ma Helsinki felé fordul. Hetvenöt ország több mint két­ezer küldöttje gyűlt össze a zászlód íszbe öltözött nagy kiál­lítási csarnokban : a MessuhaJili- ban, hogy tanácskozzon azokról à sorsdöntő kérdésekről, ame­lyek ma a világ közvéleménye figyelmének gyújtópontjában ál­lanak. A tömegpusztító atom­fegyver eltiltása lesz az egyik pontja a napirendnek, továbbá a leszerelés, az egyetemes biz­tonság, a különböző társadalmi r ndszerű államok békés együtt­éléséhez vezető út keresése, a béke biztosítása. A béke híveinek minden ed­digi megmozdulása jelentős ha­tárköve volt az emberiségnek abban a harcában, amelyet a kultúra megvédéséért, a tudo­mány hatalmas vívmányainak tömegpusztító célokra való fel- használása ellen folytat. Hogy aze-, a mostani találkozón is 75 ország — szinte a világ vala­mennyi nemzetének képviselői lőttek össze — mutatja, milyen hatalmas méretűvé vált a né­peknek az a szervezett mozgal­ma, amely zászlajára tűzte a béke biztosításának nagy ügyét. -Kimondtunk egy szót, és a földkerekség visszhangozza azt Alaszkától a Fokföldig« — ezek­kel a szavakkal üdvözölte hat évvel ezelőtt a párizsi kongresz- szuson egyik küldött-társát Paul Eluard, a nagyszerű francia költő, békeharcos. De az a szó, amelyre célzott, azóta végigjárta az egész világot, eljutott min­denüvé, ahol békeszerető embe­rek élnek. Az eltelt idő alatt nagyszerű eredményeket ért el, hatalmas pályát futott be a békemozga­lom. Wroclaw, Párizs, Varsó és Becs — az első kongresszusok mind egy-egy hatalmas sereg­szemléi voltak a béke erőinek. A világ-békemozgaiom azonban különösen az utóbbi időben vált hatalmasan áradó folyammá, miután a békeharc úttörőinek sikerült a béke védelmének ügyét az egész emberiség ügyévé tenni. A kongresszushoz intézett levelükben olyan közéleti sze­mélyiségek is biztosították a világ-békemozgaiom támogatá­sát, mint Erzsébet belga anya- királynő, Lazaro Cardenas tá­bornok, Mexikó volt köztársa­sági elnöke, Herriot, a francia nemzetgyűlés díszelnöke és so­kan mások. Az elmúlt évek során talán még soha sem ült össze olyan várakozással teli időszakban a béke híveinek kongresszusa, mint most. A Szovjetunió ve­zette béketábor, a világ béke­szerető népei kitartó harcának eredményeként egy sor olyan döntés született a nemzetközi élet porondján, amelynek meg­oldása évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött, szinte kilátástalan volt. A világ béke­szerető erőinek eredményes har­caként olyan megegyezések jöt­tek létre, amelyek Koreában és Vietnamban eloltották a háború tüzét. A Kínai Népköztársaság aktív kezdeményezése nyomán huszonkilenc ázsiai és afrikai ország vezetői tettek hitet Ban- dungban a békés egymásmelleit élés elveinek betartása mellett. A Szovjetunió többéves béke­szerető erőfeszítésének nyomán újabb lépésekkel haladtunk elő­re Európa népei békéjének biz­tosítása útján — gondolunk itt a varsói szerződésre, az osztrák kérdés rendezésére és a szovjet- jugoszláv tárgyalások eredmé­nyeire. Másrészt a világ béke­szerető népei reményteljes vá­rakozással tekintenek a küszö­bön álló négy nagyhatalom kor­mányfőinek genfi tanácskozása elé is. Mindezek a tények azt mutatják, hogy a Szovjetunió diplomáciája, a békeszerető em­beriség akaratára támaszkodva komoly sikereket ért el. Olyan kedvező nemzetközi légkört te­remtett, amely lehetővé teszi a békeszerető milliók törekvései­nek megvalósítását: a tömeg- pusztító fegyverek eltiltását, a különböző társadalmi rendsze­rek békés együttélését, a béke biztosítását. Mindezek a sikerek, ez a ked vezó légkör távolról sem jelenti azt, hogy a békeszerető népek feje felől már eltűnt a háború árnyéka, hogy a béke biztosított. Hisz az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a béke biztosítása érdekében tett min­den eddigi lépés és erőfeszítés is a háborúra számító erők szün­telen ellenállásába és mesterke désébe ütközött. Különösen a háborús haszonra számító ame­rikai agresszív erők azok, ame­lyek nem tudnak belenyugodni a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján való rendezésé­nek gondolatába. Gondoljunk csak azokra a mesterkedésekre, amelyeket ez erők folytatnak napjainkban csak azért, hogy a négy nagyhatalom kormányfői­nek küszöbön álló találkozását aláaknázzák, a tárgyalásokon döntő eredmények elérését lehe­tetlenné tegyék. Mindezeken világosan lemér­hető a helsinki béke-világ talál­kozó nagy jelentősége, amelynek célkitűzése, hogy az eddigieknél szélesebb körű harcot szervez­zen a nemzetközi helyzet to­vábbi enyhüléséért, a tárgyalá­sok eszméjének diadalra jutta­tásáért. A mi népünk is azzal i az üzenettel indította el küldőt- <! telt a nagy találkozóra, hogy tolmácsolja a világ békeszerető népeinek fórumán; a mi né­pünk békés alkotó munkájával harcol a béke biztosításáért és kiveszi részét abból a küzde­lemből, amelyet szerte a világon a békeszerető emberiség milliói folytatnak a nemzetközi helyzet | feszültségének enyhítéséért, a j vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján való rendezé­séért, l A felszabadulás óta 1118 közsé­get kapcsoltunk be az országos villamos hálózatba. Ezt elősegí­tette az ötéves Terv egyik technikai csodája, az Inotai Erőmű is. Az épület üvegtálai mögött hat-uyolc emelet nagyságú kazánok dolgoznak. Az új erőmű lehetővé teszi, hogy tovább bő­vüljön hazánk vUlamosenergia-hálózata. Az idén újabb 60.000 lakasba vezetik be a villanyt. Már a rozs aratását is megkezdték a kecskeméti járásban Megyénkben június 23-án, csü­törtökön már több helyen arat­tak. Nemcsak a homokos tala­jokon, hanem a kötöttebb föl­deken is beérett az őszi árpa. A Kiskunfélegyházi Gépál­lomás aratógépei csütörtö­kön reggel a tiszaújfalusi Tisza, a gátéri Vorosilov és a Béke Termelőszövetkezet őszi árpa-tábláin kezdtek munkához. A kecskeméti járásban he­lyenként már keresztekbe rak­ták a gabonát', körülötte pedig elvégezték a tarlóhántóst. Ja- kabszálláson, Bugac környékén az egyénileg dolgozó parasztok megkezdték a rozs aratását. A Kerekegyházi Gépállomás körzetében elsőnek a kerekegyház! Dózsa 23 hold őszi árpáján kezdte meg a munkát Béta János -DlSZ-traktoros. Az aratás­sal egyidejűleg a tarlóhán- tást Is elvégzik. A Dózsa Termelőszövetkezet 23 hold őszi árpája után nyomban elvetik a rövid tenyészidejű kukoricát. A Jakabszéllási Gépállomás a matkói Szabadság Termelőszö­vetkezet 14 hold őszi árpa-táb­láján kezdte meg az aratást. A Garai Vörös Traktor Álla­mi Gazdaságban is jól felké­szültek az aratásra. A gépeket kijavították és a mezőgazdászok a kombájnvezetőkkel, valamint az aratógép-kezelőkkel együtt elkészítették a menetirámyter- veket. Az üzemegységekben figyelő szolgálatot szerveztek és gondosan figyelik a gabona érési állapotát. Szerdán, délelőtt a gazdaság bácsborsódi üzemegységében egy 100 holdas őszi árpa-táblán két kévekötő aratógéppel megkezd­ték az aratást. Délben már a garai üzemegységben is mun­kához látott az aratógép. A kévéket azonnal keresz­tekbe hordják és a keresz­tek között rögtön megkez­dik a tarlóhántást. Szombaton, ha már teljes érés­ben lesz az őszi árpa, akkor £ kombájnok is megkezdik s munkát. Hogyan törekszik a gabonabetakarítás teljes gépesítésére a Kiskőrösi Gépállomás? Megkapó | látvál,y amikor volt, egyik nap délutánján katonás rendben kidübörögtek a Kiskőrösi Gép­állomás udvaráról az aratógé­peket vontató traktorok s nyo­mukban zúgva sorakoztak fel a kombájnok. Egy szervezett ne­héztüzérség a gabonabetakarí­tás csatájára ez a tíz aratógép és a négy kombájn. A termelő- szövetkezetek többezer holdjain aratják le gyorsan és veszte­ség nélkül a gabonát, tsz-tagijk százait mentik fel a testet-lelket törő kézi aratás alól. A gépállomás vezetősége azon­ban tudja, hogy sem a kom­bájn, sem az aratógép nem oldja meg egymagában a gabo- nabetakaritás gépesítését. A le­vágott kalász hosszú úton kerül még el a zsákokig. Az aratással egyidöben gyorsan és pontosan kell megoldani a gabona elszál­lítását, tisztítását, szárítását, a tábla szélén összegyűjtött szal­ma kazalozását, a learatott tartó meg tárcsázását. Láncszem mód­jára kapcsolódnak a feladatok s ha egyik kiesik, vagy csak ké­sik, máris a többi munka látja kárát. Ha megreked a tarlón a szalma, nem lehet tarlóhántást csinálni, elmarad a másodvetés, kevesebb lesz a téli takarmány, ha nem elég gyorsan szárítják és tisztítják a kombájnnal csé­pelt gabonát, — később jut új kenyér a dolgozók asztalára. Mindezeket tudva a gépállo­más vezetősége igyekezett szám- bavenni a lehetőségeket a gabo­nabetakarítás teljes gépesítésé­nek megoldására. u I «.. . í; „ is a két szalma- >IÖSZOr lehúzó alkalma­zásává.! 50 százalékig géppel tudják letakarítani a szalmát. Ahol pedig erre nincs mód, ott a kombájn szaiimagyűjtő-kocsi- kezelőjének feladata lesz, hogy pontosan egy soron ürítse a gyűjtőt s így a szalmasorok kö­zött azonnal lehet tárcsázni. A kezelőnek ez nem kerül különö­sebb fáradságába, mindössze fi­gyelmet igényei, hogy a gyűjtő térségétől függetlenül mindig az előző szalmacsomó sarkán eressze le az újabbat. Elevátorral is bőven rendelke­zik a gépállomás. Ezek egyré- szét Mia-motor meghajtással a kombájn-szalma kazalozásáia használják fel. Csépléskor va­lamennyi tsz-ben s a nagyobb közös szérűkön is elevátort al­kalmaznak. Ésszerűsítik a kombájnból ki­kerülő gabona tisztítását is. Ed­dig igen fáradságos munka volt a zsákokat a cséplőgép tetejére vinni s ott a dobba öntögelnú Az idén a cséplő nagy tisztító­szekrényének alsó rostájához garatot készítenek s ide csak be keli lapátolni a gabonát. Előnye ennek a módnak az is, hogy nem törik úgy a szem, mint a csép­lődobon keresztül történő tisztí­tásnál. Az erőgépek is készen várják, hogy a letakarított tarlókon meginduljanak a tárcsákkal. A gépállomás a cséplés megkezdé­séig valamennyi, cséplés idején pedig 18 traktorát tudja tarló­hántásba állítani. Mosfmér csak arra var, szükség, hogy a jó elgondolásokat, a megszabott okos terveket végre is hajtsák a Kiskőrösi Gépállomás vezetői a traktorosokkal egyetemben s az idén újabb,, még beszédesebb bizonyítékát adják a gépi beta­karítás óriási előnyének, gyor­saságának a termelőszövetkeze­tek számára. A Kelebiai Földművesszövefkezef életéből Gyümölcsűivé tel a földmüvesszövetkezet fel- vásárlási üzemágánál. Ruttay József szövet­kezeti felvásárló cseresznyét vesz át iíj. Vasuth Mátyás termelőtől, A földművesszövetkezet sertéshizlaldájában a gondos kezelés eredményeképpen szépen fejlődnek a hízók. — A képen: sertések etelcs közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom