Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-23 / 146. szám
cAsszù ntjak h láiujúk a fóliái tetwk telfósítéshi miuikáLkú cin ak Megyénk, könnyűipari és élelmiszeripari üzemeiben jórészt ügyes asszonyi kezek -formálják a nyersanyagot kész áruvá. Az asszonyok és lányok részt kémek a vasipari szakmából is. Bátran elmondhatjuk, hogy üzemeinkben dolgozó asszonyok és lányok többsége helytáll, sót sok férfin túl is tesz a munkavégzésben. Nekik is köszönhető, hogy legtöbb üzemünk közel áll félévi terv teljesítéséhez. Un minden asszony, leány ilyen lenne... A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalatnál igen nagy szükség van a szorgalmas női munkáskezekre, mert az üzem sem áprilisban, sem májusban nem teljesítette tervét. Az asz- szonyok, lányok most minden erőt beleadnak a napi munkába, hogy a félévi tervet teljesítsék. Nem is lenne baj, mondják a férfiak, ha mindenki olyan lenne, mint Bartek Sándorné, aki naponta 28 méter kerités- fonat helyett 35 métert készít, vagy Koncz Jánosné, aki a drótszövésnél a napi normát 8 százalékkal túlhaladja, s kiváló minőségű munkát végez. Dicsérik még Ónodi Lukácsnét. ö napi 5 méter szúnyogháló helyett 5.5-et sző. Papp Jánosné a vasúti jelzőtárcsák készítésénél 20 százalékkal túlteljesíti normáját. Lengyel Mária, Bodó Ilona, meg még azok az asszonyok és lányok, ha jobban igyekeznek, akkor biztos, hogy a vállalatnak nem kell szégyenkeznie a terv nem teljesítése miatt. „Vagyok olyan legény, mint te .. Ha nem is hangoztatják a Bányászati Berendezések Gyára asszonyai és lányai a férfiak előtt ezt a szólás-mondást, de jól végzett munkájuk ékesen beszél mellettük. Lovász And- rásnét igen szeretik. Nem is fukarkodnak a dicsérő szóval. Másfél embert is kitesz a munkája. Számítani lehet rá mindig — mondják a férfiak. Lovászné nem ténfereg munkaidő alatt, hanem megfogja a munka végét. Teljesítménye 132 százalék. 1000—1100 forintnál kevesebbet havonta nem igen visz haza. Asszonytársainak gyakran mondja: — ha már dolgozom, meg versenyzek, legalább legyen látszatja. Példáját sokan követik. A Busa-csoportban Pintér Ilonkáról is csak jót mondanak. Busa elvtárs, csoportvezető, így vélekedik róla: többet ér egy férfinél. Dobos Ferencnéről is csak jót' mondanak. Nem kell bíztat- gatni őt a munkában. Ha a munkáját befejezte, minden biztatás nélkül szívesen segít másik társának. A forgácsolóban a lányok közül Cserényi Marika tört az élre a versenyben. 171 százalékot teljesített. Versenytársa— Diny- nyés Erzsi, aki még csak egy éve hogy szakmunkás, egy százalékkal maradt el társától. Májusban 1335 forintot keresett. Áz asszonyok jó munkája is biztosította a május havi terv túlteljesítését és azt, hogy a gyár félévi tervét 2—3 nappal előbb teljesítse. As ígéret mxfp ssó, ha megtartják úgy jó A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat június 18-án még csak 87.8 százalékra teljesítette félévi tervét. A lemaradás okát azzal magyarázzák az üzem gazdasági vezetői, hogy nincs elég baromfi, tojás. Ez igaz. Naponta 175 ezer db tojással és 7 mázsa baromfival kevesebb érkezik feldolgozásra, mint ameny- nyit a terv naponta megjelöl. A külső okok mellett van mit tenni azonban az üzemen belül is. Például a feldolgozott baromfinál csökkent az elsőosztályú árukihozatal. A harmadosztályú áru az engedélyezett 8.8 százalékról 18.8 százalékra növekedett. Ez igen nagy mértékben befolyásolja az exportterv teljesítését. Baj van a tojás feldolgozásánál is. Májusban 1.7 százalékos volt a tojástörési átlag. Az itt dolgozó asszonyok, lányok vállalták, hogy júniusban 0.5 százalékkal csökkentik Sajnos az ígéret , csak ígérel maradt. A tojástörési selejt 1.7 százalékról 2.8 százalékra növekedett. Pedig számos példa mutatja, hogy lehet a tojástörés: átlagot 0.5 százalékra csökkenteni. Horti Ilonka, Lattki Sán- dómé 168 százalékos teljesítménye mellett a tojáslámpázás- nál 0.5 százalékos selejttel dolgozik. A hátralévő időben minder asszonynak és lánynak az eddi ginéi nagyobb gonddal kell vé gezni a baromfifeldolgozás é tojáslámpázás munkáját, mer csak így válik lehetővé a félév terv teljesítése, az önköltséj csökkentése. Nem kell « brigádban Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában László Pislát is szeretettel fogadták az akkori Iványi-, most pedig a Vas-brigád tagjai. Nem kérdezték, hogy az Eszik-csoport- ból miért vált ki. — Ha akar dolgozni, nálunk is lehet — vélekedtek a brigád tagjai. Nem fogadták bizalmatlanul. Már az első munkautalvány is ezt mutatta. László Pista elsőnek ötös kategóriájú munkát kapott. Az első 2—3 hónapban nem is volt különösebb baj. Apróbb mu- 'usztásait nem vették szigorúan. Viccelődve hívták fel hibáira figyelmét. Gondolták, majd csak észreveszi magát, hisz van elég esze. De nem így történt. öt hónap óta szinte mindennapos jelenség, hogy háromszor- négyszer, vagy többször is 15—20 percre elhagyja a munkahelyét. Vas Pistával, a jelenlegi csoportvezetővel dolgozott hosszabb ideig együtt. Reggel 7 órakor, amikor Vas Pista hozzáfogott a munkához, László Pista is kezébe vette a szerszámot, de azt nem igen forgatta. Gyakran tartott cigarettaszünetet. Pista, ez a csendes, türelmes, gyermekarcú ember időnként ránéz, de nem szól. Gondolja, tán észreveszi magát László. De nem! Kénytelen volt szólni. — Fürgébben forgasd a szerszámot, Pista, nem élősködhetünk a másik nyakán. Egy pénzért dolgozunk... (Brigádelszámolás van, egyformán osztják szót a keresetet.) — Tán egy percre sem lehet megállni? — kérdezi cinikusan László Pista. — Rosszul jár az órád. Nem egy percre szoktál leállni — feleli a gyermekarcú ember. Ezután nekilendült László Pista és vagy tíz percig egyhazamba dolgozott. MZésőbb úgy ad 5- dott, hogy kör- zőre volt szüksége Vas Pistának. Megkérte Lászlót, hogy menjen a szerszámkiadóba és hozzon egyet. Eltelt húsz perc, huszonöt perc, de László nem került elő. Vas Pista közben már előkészítette a másik munkához szükséges anyagot, a rajzot is áttanulmányozta, de Lászlót nem látta sehol. Kénytelen volt elmenni a körzőért. A körző segítségével elvégezte kettőjük munkáját, mire László nagysokára visszatért. — Hol voltál? — kérdi Vas Pista. — Fontos magánügyben beszélgettem. — A munkaidő után ez helyénvaló. Most ez kárunkra van. Ha jól tudom, egy pénzen osztozunk — mondja ha- ragvó arccal a brigádtárs. László ezután immel- ámmal kezd dolgozni. Vas István próbálja jobb belátásra bírni, de nem sikerül, Maid felelősségre vonják. De ez is csak annyi, mint a szentelt víz, — lepereg róla. Papp Karcsi, meg Mészáros Imre, — akik különben a légynek sem ártanak — is kifakadnak: — nem ember az ilyen, aki más kárát akarja. A brigádvezetőnek főtt a feje. Nem tudort már mit tenni. Még megpróbálta Hevér Lacival egypárba állítani. Hevér izig-vérig szakmunkás. Az esze, szíve a munkáé, míg a gyárban van. — Kapjuk már derékba a munkát Pista komám — szólt barátságos hangon Lászlóhoz, amikor összekerültek. Majd hozzáfűzte: — nekünk lesz hasznos, ha többet termelünk. Tudod mit, versenyezzünk a brigádon belül. Sose végezz kevesebbet, mint én... — Lehet róla szó — volt a válasz. Munkában telt el egy-két nap. Már úgu- látszott, hogy Lacinak sikerül helyes útra téríteni Pistát. De nem így volt. Pista a harmadik nap 11 óra körül elment. — Igyekezz visszajönni — mondta Laci, — mert határidős a munka. Térnék a percek. Az óra mutatója a 12-hez közeledik, de még nem jött vissza Pista. Hevér Laci már nem bírta a tétlen várakozást, s idegesen elindult megkeresni Lászlót. Megtalálta a másik üzemrészben. Nyugodtan tereferélt. Hevér Laci nehezen élősdi türtőztette magát, de mégsem bírta leplezni idegességét, amikor megszólította. — Pista! Úgy egyeztünk meg, hogy sietsz vissza. — Ugyan mit zak- laszt, minek siessek!? Úgyse keresek meg 1400 forintot egy hónapban. Hevér Laci nyelt egyet, káromkodott és aztán ideges hangon válaszolt: — 1400 forintért meg kell dolgozni, nem pedig a napot lopni... Azzal faképnél hagyta. Wietelt a pohár! A " brigádtagok mindegyike azt követelte csoportvezetőjétől, hogy zárják ki soraikból. — Még egy utolsó próbát teszünk. Beküld- jük Szőke elvtárshoz, az üzemvezetőhöz, aki jó emberismerő, hátha ő tud segíteni — csitította a brigádtagokat a brigádvezető. Szőke elvtárs beszélt Lászlóval. De a szép szó nem használt. László maradt a régi. Június elején a brigád tagjai végleg elhatározták, hogy nem dolgoznak vele. Beküldték az üzemvezetőhöz. Szőke elvtárs kiment a csoporthoz és megkérdezte az egybegyült csoporttagoktól: — az elvtársak álláspontja továbbra is az, hogy nem dolgoznak vele? — Nem dolgozunk vele — hangzott 14 torokból egyszerre. — A brigádban nincs szükségünk élősdire! KÉPEK MEGYÉNK ÉLEIÉBŐL Épül a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár párszázvagonos raktára. Eddig a gyár több mint 40 helyen raktározta gyártmányait. A sok szállítás igen megdrágította a termelést. Most 2.5 miliió forintos költséggel a gyár telepén új raktár épül. A képen: az új raktár terve. A MAHART jól felkészült a nyári hajózási forgalomra. — A képen; Budapest és Mohács között közlekedő »-Felszabadulás« személyhajó látképe. Az öregcsertői Béke TSZ egyik alkalmas, 162 holdas legelőjén állami segítséggel csikónevelő-telepet épít. Az állam a létesítményt egymillió forintos beruházással támogatja. A csikónevelőtelepen napfényben, természetes viszonyok között, gondosan irányítják a csikók nevelkedését. Igen értékes csikókat csak így lehet nevelni. Ez a telep lesz a környék legértékesebb bázisa az utóbbi években kialakult gidrán-tenyészetnek. Kép a ménesről. Hajóst autóbuszjárat kapcsolja a közlekedés hálózatába. Napi hat autóbuszjárat van a községben.
