Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-01 / 127. szám

A szovjet kormányküldöttség Ijekába utazott BRIONI. (TASZSZ) A szövje* kormányküldöttség Brioni szigeti tartózkodásának második nap.ián lolytatódtak a tárgyalások a jugoszláv kormányküldöttséggel. A két küldöttség tagjai és ta­nácsadói többször találkoztak E találkozókon a Szovjetuniót es Jugoszláviát érdeklő konkrét kérdéseket tárgyalták meg. N. Sz. Hruscsov, N. A. Bul- ganyin és Joszip Broz-Tito a Podgorka nevű gyorsjáratú motornaszádon hajóútat tett az Adria partja mentén. Ellátogat­tak Pöla és Övirij kikötőjébe. Május 30-án N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulöanyin, A. 1. Mikojan, D. T. Sepilov. A. A. Gromiko és P. N. KUniikim valamint V. A. Volkov, a Szovjetunió jugoszlá­viai nagykövéig és B. N. Po- nomarjev, L. F. lljicsov, F. P. BikztroV és F. F. Molocskov, a Szovjetunió küldöttségének ta­nácsadói resztvettek a Joszip Broz-Tito elnök által adott vil­lásreggelin. Jugoszláv részről a vlllásreggétin ott voltak: E. Kar­delj, A. Rankovics, Sz. Vukma- novics-Tempo, K. Popovics, V. Mícsunovics, M. Todorovics, to­vábbá Vidics, Jugoszlávia moszk­vai nagykövete, valamint V. Viahovics és M. Popovics, a jugoszláv küldöttség tanácsadói. Ugyancsak május 30-án Tito elnök ebéden látta vendégül a szovjet kormányküldöttséget. Május 31-én a szovjet kor­mányküldöttség Brioni szigeté­ről Ijeka (Fiume) kikötőbe uta­zott. (MTI) Patel Lao nemzeti egység!roiitjiiuak lapja leleplezi az Egyesült Államok délkeletázsiai terveit HANOI. (TASZSZ) Mint a Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti, az Isszala, a Palet Lao-i Egyesült Nemzeti Front lapja sikket közöl, amely leleplezi az amerikai imperialisták Laosz ellen irányuló összeesküvését. A lap hangsúlyozza, hogy a SEATO-országok katonai szak­értőinek hemrégiben Baguioban megtartott értekezlete agresszív célokat követelt. Az értekezle­ten határozatot fogadtak el, amelynek értelmében Thaiföld, Kambodzsa és Laosz részvételé­vel katonai csoportosulást létesí­tenek Délkelet-Ázsiában. Az Isszala emlékeztet arra, högy a thaiföldi kormány kije­lentette: »szükség esetén« haj­landó csapatokat küldeni Laosz- ba. Dél-Vietnamban az ameri­kai zsoldban álló Ngo Dinh Diem nyíltan agresszióval fenyeget a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen. Május lö-án az Egyesült Államok katonai egyez­ményt kötött a kambodzsai ki­rályi kormánnyal. A laoszi kirá­lyi kormány provokációs cselek­ményeket hajt végre patetlaoi katonai alakulatok ellen és sza­botálja a politikai tanácskozó ér­tekezletet, hogy így megakadá- lyözza az általános választáso­kat. A fentemlített cselekmények ellenkeznek a genfi egyezmények betűjével és szellemével és a szóbanforgó térség biztonságát fenyegetik — állapítja meg a lap. (MTI) Ez történt a nagyvilágban Nagy tetszéssel fogadták Jugoszláviában a próbaólra küldött magyar Hargita expresszi A magyar Hargita expresszi küldték próbaútra Jugoszláviába a Ganz Vagon- és Gépgyár dol­gozói. A vonat a napokban tért vissza a gyárba. Egyik kísérője, Botka Imre, a Ganz Vagon- és Gépgyár mérnöke többek között a következőket mondotta a ma­gyar Hargita jugoszláviai útjá­ról. — Négy kocsiból álló, gyö­nyörű Diesel-motoros vonatunk május 9-én érkezett Belgrádba. A pályaudvaron a jugoszláv vasút szakemberei és a lakosság közül is igen sokan fogadtak bennünket. A baráti beszélge­tésekből és a mosolygó arcokról azt olvastuk le, hogy vonatunk már első látásra megnyerte a szakemberek és a közönség tet­szését. • — Hargitánk másnap indult Belgrádból próbaútjára a zágrá­bi, Ibjubljónai, rijekai és a sa- rajevoi vonalon több', mint 1800 kilométert tettünk meg három nap alatt. A jugoszláv vasüt szakértő bizottsága mindvégig velünk volt és gyakran fejez­ték ki elismerésükét, hogy 130 kilométeres óránkénti sebesség mellett is simán, minden üzem­zavar nélkül falta szerelvényünk a kilométereket. A Novi-Sudi állomáson embe­rek százai várták vonatunkat és bár a menetrend szerint csak három perc lett volna az állo­máson a várakozási idő, csaknem félórát álltunk, mert a közön­ség nem akart bennünket tovább engedni. Akik felfértek, meg­tekintették a vonat belsejét is. A próbaútról a jugoszláv iapok, köztük a »Borba«, a »Politika«, a »Novoszti« és a Novi Sadi »Dnevnik« színes, elismerő tudó­sításokban számoltak be. Ha­sonlóképpen elismerésüket fe­jezték ki későbbi tárgyalásain« során a jugoszláv vasút vezetőt, köztük a vasút vezérigazgatója és vezérigazgatóhelyettese. Ab­ban állapodtunk meg, hogy to­vább mélyítjük kapcsolatainkat, s kilátásba helyezték, hogy rövi­desen rendeléseket adnak fel a Ganz Vagon- és Gépgyár ter­mékeire is. (MTI) BECS. Raab, osztrák szövetsé­gi kancellár vasárnap esti rádió­beszédében bejelentette, hogy az osztrák kormány még az ál­lamszerződés érvénybelépése előtt engedélyt kér a négy nagy­hatalomtól osztrák szövetségi haderő felállítására. Az Osztrák Néppárt sajtószolgálata szerint a kormány már júniusban a parlament elé akarja terjeszteni a haderőről szóló törvényter­vezetét. Az általános hadkötele­zettség bevezetését tervezi. NEW YORK. A Saint Louis­ban megjelenő Post Dispatch című lap She 111 püspöknek, az Amerikai Protestáns Egyház ve­zetőjének cikkét közli. »Egyetlen józaneszű ember sem kíván háborút — írja töb­bek között She 111. — Az ameri­kai riép széles tömegei gyűlölik a háborút, nem akarják, mégis a háborúval szemben megnyil­vánuló általános gyűlölet elle­nére napról-napra állandóan halljuk, hogy erről beszélnek.« A püspök hangsúlyozza, hogy el kell ismerni olyan nemzetkö­zi események óriási jelentőségét, mint a Kínában létrejött »nagy fordulat«. A püspök az alábbi programot javasolja az amerikai népnek 1. Őszintén fel kell tárni az igazságot a nemzetközi helyzet­ről. 2. Meg kell Ismerni a többi népeket és tiszteletben kell tar­tani más népek szempontjait. 3. Az amerikaiaknak készén kell lenniök a tárgyalásokra azokkal, akiknek véleménye kü­lönbözik az övékétől. STOCKHOLM. A Ny Dag című lap cikket közöl, amely szerint serényen folynak az előkészüle­tek Svédországban a Helsinki­ben sorrakerülő Béke Világtalál­kozóra. Svédországot száztagú küldöttség képviseli majd a találkozón. Számos isidért köz­életi személyiség is szerepel a küldöttség tagjai között. Az előkészületekkel kapcsolat­ban egyre nagyobb lendülettel folyik az aláírásgyűjtés a Béke­világtanács Irodájának bécsi felhívására. PEKING. A Zsenminzsibao hétfői száménak Vezércikke megállapítja, hogy aí Ali Szasz- troamidzsozso indonéz minisz­terelnök és Kína vezetői között felvett baráti kapcsolatok a béke ügyét szolgálják. »Ezek a baráti kapcsolatok elősegítik azoknak a közös tö­rekvéseknek sikerét, amelyeket Kína és Indonézia a bandüng! értekezletei! a béke, független­ség, szabadság és barátság ér­dekében kifejtett« —» írja a lap, hangsúlyozva, hogy az ilyen ba­ráti kapcsolatok hozzájárulnak az értekezlet sikeréhez, valamint Ázsia, Afrika és az egész világ békéjéhez. (MTI) Föidmüvesszövelkezelek a vasgyíijtésérl Földművesszövetkezeteink a májusi vasgyűjtő hónapban ki­emelkedő eredményeket értek el. A szövetkezeti dolgozók, uz úttö­rők és a DISZ-fiatalok segítsé­gével komoly erőfeszítéseket tesznek a fémgyűjtést tervek tel­jesítéséért. Az országos verseny­ben megyénk a fémgyűjtésben az első, a vasgyűjtésben pedig a tizenharmadik helyen áll. A járások közötti versenyben a vasgyűjtésben május 30-i ér­tékelés alapján 1. Kecskemét 145, 2. Kiskunhalas 114.8, 3. Kis­kunfélegyháza 108.2, 4. KUh- szentmiklós 102.8, 5. Kiskőrös 98.8, 6. Baja 95.5, 7. Bácsalmás 81.1, és utolsó helyen Kalocsa 77.3 százalékos eredménnyel áll. A megye földművesszövetkeze­tei a vasgyűjtési tej-vüket átla­gosan 106.5 százalékra teljesí­tették. A fémgyűjtésben 1. Kecs­kémet 100, 2. Bája 159.1, 3­Kiskunhalas 155.1, 4. Kunszent- miklós 150, 5. Kiskunfélegyháza 144.0, 6. Bácsalmás 126.7, 7. Ka­locsa 111.7, 8. Kiskőrös 110 szá­zalékkal. A fenti értékelésből kitűnik, hogy mind a vas-, jnind a fém­gyűjtésben az első helyezett a kecskeméti járási központ. A járási központhoz tartozó szövet­kezetek közül a Kecskemét és Vidéke . Körzeti Földrnüvós- szövetkezet dolgozóit Molnár Im­re üzemágvezető irányításával érték el kiváló eredményt. * ,VWVVVVVVWWVVV'^A'WVVVVV lvvw>Vl,v^wwvvv^AWvvvvsww»vvvwvvwvvWvi)WWA(VVwwvwywwwwv|t-W(N À RIGMUSOK NYOMÁBA A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése ratifikálta a varsói szerződést BUKAREST. (TASZSZ) Má­jus 30-án Bukarestben megnyílt a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka. Gh. GheorghiU-Dej, a Minisz­tertanács elnöke, a varsói érte­kezleten résztvett román kül­döttség vezetője beszámolót tar­tott, melyben befejezésül java­solta, hogy a Nagy Nemzetgyűlés ratifikálja a varsói szerződést. A felszólalók helyeselték a varsói szerződést és lelkesen tá­mogatták a kormány ratifikációs javaslatát. Az esti ülésen felszólalt Pelru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke. A Nagy Nemzetgyűlés egyhan­gúlag ratifikálta a szerződést. Az esti ülésen Petrescu pénz­ügyminiszter mondott beszá­molót az 1955. évi állami költ­ségvetésről. (MTI) Fennállásának 85. évfordulóját ünnepelte a Bajai Tanítóképző-szlókat lenget a Bajai Taní­tóképző oromzatáról a hűvös, nyáreleji szél. Ünnepel az iskola, ünnepli fennállásának 85. év­fordulóját. A nagymultú iskola szeretettel fogadja az egykori ta­nárokat, a volt tanítványokat, akik meghatottan járják a ha­talmira épület üvegfolyosóit. A vendégek elvegyülnek az iskola 70—00—50—40—30 évvél ezelőtt végzett hallgatók között. Háromezerötszáz tanítót bo­csátott ki falai közül íerinállása óta az intézet. 1870-ben kezdte meg működését a mostani MTH- iskola helyén állott régi épület­ben. Első igazgatója Cirfusz Fe­renc volt, akiről utcát is nevez­tek el. A mai iskola helyén vásártér állt. 1872-ben onnan szakítottak ki területet, ahova véglegesen elhelyezték az inté­zetet. 1873-ban megtartották az alapkőletételt és még azon az őszön hatvannégy jelölttel az új épületben megkezdődött a taní­tás. A szerény épület 1890-ben tovább bővült, 1892-ben pedig fölépítették a tornacsarnokot, majd az utána következő évek­ben kezdenek kialakulni az in­tézet mai képének első vona­lai. 1901-ben felépítik a külön­álló internátusi épületet és 1905- re már áz intézet a mai képét mutatja. Meleg József, az intézet igaz­gatója most, a 85 éves ünnepség alkalmával méltatta az évforduló jelentőségét. Barcsai József, De- sits József, Szabó Zdltán, az in­tézet öreg tanárai, könnyes sze­mekkel hallgatták az elmúlt évekből feléledő emlékeket. Osz- hajú, a 90 évhez közeljáró egy­kori tanítvány, aki az intézetet 69 évvel ezelőtt hagyta el, Scul- téty Andör, a belső izgalomtól iemegö hangon köszöntötte az intézetet, hogy sorba kövesse őt Koller László köszöntése a 60, Kádár Lajos áz 50, Bcldi Nándor a 40 évvel ezelőtt végzett növen­dékek gyér soraiból. Á »fiatalok« közül a 25 évvel ezelőtt Végzet­tek nevében Vörös Imre emlé­kezett, míg dr. Bereczky László- né, az intézet egykori leány­növendékeinek nevében köszön­tötte szeretettel a régi iskolát. A 85 éve fennálló ünneplő in­tézet zászlót avatott. A párt, a megyei, városi Oktatási osz­tályok, az MNDSZ, a DISZ, a szülői munkaközösség és a társ­iskolák, intézetek helyetek el rajta szalagokat, HÜJBERT JÖZSEFNÉ, Kecs­kemet varus népművelési elő­adója az asztalán fekvő újság szélére csak annyit írt, hogy »ritmus«. Tovább nem folytat­hatta, hiert telefonhoz hívták és mire azzal végzett, már négyen is vártak ügyes-bajos dolgaik­kal. így nient ez egész déleiül tj jöttek-mentek az emberék és a kis szócska pedig ott tétlenke­dett árván az újság szélén elfe­ledve. A déli órákban egy kissé el­csendesedett a hivatal. Hujbert- né pillantása végigsöpört az asz­talon és mint aki valami nagy dolgot fedezett fel, csillogó szem­mel húzta maga élé az újságot. Régóta ögy&legtek már ez agyában olyan gondolatok, hogy mire való volt megszüntetni a rigmusbrigádokat, hisz azoknak egy jelentékeny része érdekes és szép dolgokkal foglalkozott. Az igaz, hogy sok művészietien, giccs-rigmus született annakide­jén, de ahelyett, hogy azt javí­tották volna meg, megszüntették az egészet. Most nincs. Ahogy ott ült az asztalnál, egyre jobban belebugyoiálta magát azdkba a gondolatokba, amelyek azt sugdosták a fülébe: hdzzuk létre újból a rigmusí- mondó csoportokat. Gondolatban végigszáguldott az üzemeken és megállapította, hogy a rigmusmondó csoportok mindenütt megvannak, csak szó­ra kell bírni ókét. Hadd énekel­jék meg azokat az embereket, akik jól kihasználják a munka­időt, akik csak elsőrendű gyárt­mányokat készítenek, akik taka­rékoskodnak az anyaggal, meg azokat is, akiknek hlhcâének » munkasikereik«. Színvonalas rigmusok segíthetnek a terme­lésben. Ott, ahol- jól dolgoznak, még jobb, ahol pedig gyengéb­bek, ott erősebb lesz a munka a rigmusmondók éneke nyo­mán. ILYENFÉLÉ GONDOLATOK foglalkoztatták Hujbert élvtárs- írőt, és úgy odaadta magái ne­kik. észre se vette, hogy csu­kódik az ajtó, csak akkor esz­mélt fel, amikor már mellette állt Bieliczky Sándor, a megye művészeti előadója. Persze, hogy az is mindjárt belekapcsolódott ebbe a gondo­latsorba. — Nem kell gembamódra e!- szaporttani a rigmuscsöportökat, üzemenként egy-egy elég. De az művészi legyen, mondotta a jö­vevény. — Mit javasol, — kérdezte az asszony, — addig, amíg teljesen bélé nem jönnek a csoportok a munkába, milyen hathatós segít­séget tudunk nekik nyújtani? — A Katona József Társaság tagjai szívesen segítenek nekik a rigmusok összeálLításában, úgyis tervbe vette a Társaság az üzemek és a tsz-ek látogatását, hiszen a Társaság tagsága főfel­adatának tekinti, högy azokról írjon, ehhez pedig szükséges, hegy megismerje őket. — Ez helyes, — vette át új­ból a szót Hujbertné. — Akkor ért megbeszélem az üzemi és vállalati DISZ-sZérvezetekkel, kérem a segítségüket és közö­sen útnak indítjuk a csasztuska- brigádokat Kecskeméten. — Minden üzem patronál egy- egy termelőszövetkezetet. így ván? — így, — erősítette meg az asszony. Na lám, akkor hát, ha sz üzemi fiatalok .kultúrműsorral mennek ki a tsz-ekbe, mint ahogy ez meg is van, elénekel­hetnek egy-egy rigmust, ami jól fog esni a szövetkezeti tagok­nak, hiszen az ő életükről szól, sok örömet okoz ráajd nekik. — Nagyszerű, — örvendezett az elvtársnő, — holnap lesz az a nap, amikor megbeszélem az üzemi kültúrfelelősökkel, és megkérem a pártszérvezetek tit­kárait, hogy szívük tnlhden me­legével támogassák az üzemi rigmus-brigádjaink munkáját. NEMCSAK A TSZ-EK, ha« nem az üzemek dolgozói is öi-ül- ni fognak annale, ha a csasz- tuskázó csoport egy-egy mun­kasikert, vagy egy előforduló fonákságról énekel a maga üze­mében-, nemcsak hogy örülnek neki, hanem munkájukat még támogatják is az üzem dolgozói. A továbbiakban igen körül­tekintően vették ízerbe-számbs mindazokat a követelményekei. amelyek hozzásegítik a rigmus­brigádokat a népszerűséghez éf a tárgyilagossághoz. Egy mű­vészegyüttes csak akktr fejlőd­het és tökéletesedhet, csak ak­kor számíthat a nézők és a hall­gatók érdeklődésére, ha állan­dóan figyelemmel kíséri a kör­nyező élet jelenségeit, azonnal reagál rájuk, á műsorának alapját megyénk és az ország társadalmi és politikai életének fontos témái alkotják. Hujbertné agyában gondolat­ban felépültek a rigmusmöndó csoportok s mindezekhez csak az hiányzik, sikerük attól függ, hogy az üzemek és a vállalatok mennyire segítik ezt a dícséret- reméltó kezdeményezést. Ha a segítség nem marad el, akkor rövidesen felcsendülnek a fig- musmotívumok szerte üzemeink­ben és termelőszövetkezeteink­ben. Eszik Sándor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom