Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-11 / 109. szám

A műveSetfervezők is segíthetnének a gyártmányok önköltségének csökkentésénél Immár másodszor ragyog az élüzemi csillag a Kiskunfélegy­házi Bányászati Berendezések Gyára főépületének homlokza­tán. Ez azért lehetséges, mert a jó munka mellett az első ne­gyedévben sok gyártmányt ol­csóbban készítettek el a terve­zettnél s igy 8.3 százalékkal csökkentették önköltségi tervü két. E dicséretes eredmény ki­vívásában a fizikai dolgozók mellett ott voltak a műszakiak, köztük a nagy feladatokat el; végző művelettervezők is. Kö­zülük Dányi Józsefet dicsérik a forgácsoló részlegben, aki egy másolóberendezés esztergapadra való felszerelésével lehetővé tet­te, hogy a Zagyvapálfalvai Bá­nyagépgyártó Vállalatnak ké­szülő tengelyek megmunkálási ideje 20 percről 9 percre csök­kenjen. A vasszerkezetnél dol­gozó Eszik elvtárs is elismerően nyilatkozik a művelettervezők egyikéről-másikáról. Amikor a gyártmányok további önköltsé­gének csökkentéséről vari szó, a munkafegyelem, az anyagtaka­rékosság, a tervszerű műszaki előkészítés mellett igen sok ja­vaslat hangzik el arról, hogy a müvelcttervezésnél is ésszerűb­bé, alaposabbá és olcsóbbá kel­lene tenni a munkát. Miért szükséges ez és hogyan volna lehetséges? Több munkaműveletet össze kellene vonni * VII. Gyakori eset, hogy egy gyárt­mány papírral való biztosítása, — munkalap, műveleti utasítás — több időbe kerül, mint ma­ga a gyártmány elkészítése. Je­lenleg még egy olyan munká­hoz is, amit egy perc alatt el lehet végezni, külön munkala­pot adnak. Nemrég fordult elő, hogy két darab 12 méteres da­rut készítettek az 1565 munka­számmal. Ehhez a' munkához 60—60 tasakot adtak, amelyben átlag 5—6 munkalap volt. Szük­séges ez? Nem. Mégis, hogyan lehetett volna egyszerűbbé ten­ni? Eszik elvtárs, és még több művezető véleménye, hogy elég lett volna három tasak, átlag 8—10 munkaláppal. Mennyivel lett volna így olcsóbbá a gyárt­mány? Ha csak egy tasak és egy munkalap kitöltésére egy per-cet számolunk, akkor a régi mód­szer szerint 600 perc alatt ké szült el a gyártás menetét rög­zítő papírmunka. Ha Eszik elv­társ javaslata alapján nézzük ezt, akkor 33 perc elégséges lett volna ennek a munkának el­végzéséhez. Reméljük, hogy a gazdaságvezetés nem fog aka. dékoskodni és az ilyen hasznos javaslatokat jól fogja gyümöl- csöztetni. A másik, ami elgondolkoztatja az embert: a csoportvezetők el­mondják, hogy sokszor nem olvassák el ezeket a könyvnek is beillő műveleti utasításokat. Nem Is csoda. Sokszor egy-egy ilyen műveleti utasítás 20—30— 40 lapos is szokott lenni. Olyan is megtörtént már, hogy egy gyártmányhoz egy kilogramm 27 dekányi papíron került ki mű­veleti utasítás. Nem azt mond­juk, hogy nem kell műveleti utasítás, hiszen az fontos dolog, de nem vagyunk hívéi a papír­tengernek, amely nem segíti, hanem gátolja a munkát, s ezért örömmel kell vennie az üzem vezetőinek azt, hogy a művezetők és műszaki dolgozók arra törekednek, hogy egy mun­kalápon egy órai munkafeladat­nál kevesebb lehetőleg ne le­gyen. Pontosabb mfívelet­tervezésre volna »züksést A vasszerkezetnél dolgozó He- rédi elvtárs, brigádvezető egy kis növeliáskötetnek beillő mű­veleti utasítást vesz elő, belela­poz és elmondja, hogy 17 táv­vezetéki oszlopot kell készíte­nie. A rajz szerint a 120-as munkaművelet 18 lyuk fúrását jelöli meg. A rajzon pedig 22 van. Ha a műveletterv szerint csinálom, akkor 289 lyukkal ke­vesebb lett volna és a távveze­téki oszlop ezen részét újból szét kellett volna szedni, ez pe­dig megdrágította volna a gyárt­mányt. Ha meg nem tartom be a műveleti utasítást, akkor azt mondják, hogy íegyelemsértő vagyok. Kétségtelen, a művelctterve- zőknól bizony még előadódik fe­lületes munka, ami nem csök­kenti, hanem növeli a gyártmá­nyok önköltségét. Ezt példázza az Állami Építőipari Vállalat­nak készülő tengelyek esete is. Elírták a művelettervezők a mé­retet. 199 forint munkabért fi­zettek ki érte, ugyanakkor tíz darab tengely seiejtes lett. Ezen­kívül még drágítja az egyes gyártmányok önköltségét a for­gácsoló műhelyben az, hogy művelettervek sokszor nem ad­ják meg alaposan a tűrési szá­zalékot. így előfordul, hogy egy- egy tengely kétszer kerül meg­munkálásra. Például Kolláth János esztergályosnak legutóbb egy-egy tengely kijavítására 30 percet adtak. Nyolc darabot kel. lett kijavítani. Itt is 240 perc, azaz félnapi munka veszeti kárba. Egyesek talán úgy véleked­nek, hogy ezek olyan apró dol­gok, hogy talán nem is érdemes velük foglalkozni. Ez nagy té­vedés. A művelettervezésnek is, ugyanúgy, mint a dolgozóknak, együtt kell haladni a techniká­val, az új munkamódszerek el­sajátításával, mely olcsóbbá te­szi a gyártmányt, erősíti az or­szágot, lehetővé teszi az élet- színvonal emelését. Éppen ezért a művelet tervezés munkáját is tökéletesebbé kell tenni a párt, a vállalatvezetés segítségével a Bányászati Berendezések Gyá­rában is. Schiller és Krúdy Gyula emlékműsor a rádióban A magyar rádió heti műsorá­ban két jelentős évfordulóról emlékezik meg. A nagy német költő, Friedrich Schiller halálá­nak 150. évfordulója alkalmából szerdán, május 11-én 21.05 per­ces kezdettel a Kossuth-adón Schiller Weimarban« címmel ünnepi játékot közvetít a rádió. Május 12-én, csütörtökön lesz 22 éve annak, hogy meghalt Krúdy Gyula, aki körülbelül kettőezer novellát, számtalan újságcikket és számos regényt irt. Az évforduló napján Krúdy Gyula leánya, Krúdy Zsuzsa emlékezését hallhatjuk a Petőfi adón 18.35 órakor. Közreműkö­dik Ajtay Andor és Kárpáti Zoltán, akik Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula Krúdy Gyulá­ról szóló verseit és az író »-Vad- macska« című novelláját adják elő, (MTI) Amerikai haditengerészeti vezetők lázas tevékenysége Tajvan körül PEKING (Uj Kína) Felix Tump tengernagy, az Egyesült Államok csendesóceáni flottájá­nak parancsnoka, hírügynökségi jelentések szerint hétfőn Táj. vanra érkezett, hogy titkos meg­beszéléseket folytasson Csang Kaj-sek tisztviselőivel és a he­lyi amerikai tisztekkel. Más jelentések szerint Wa­shington jóváhagyta azokat a terveket, hogy a Tajvanon mű», ködő amerikai katonai tanácsadó^ csoport létszámát ezer főről két-*1 ezerre emelik. Szombaton Prűdé tengernagy*! a 7. flotta parancsnoka és Chase tábornok, a katonai tanácsadó csoport parancsnoka rövid »lá-*t togatásra« Kimoj szigetére utaV zott. (MTI) Ez történt a nagyvilágban VARSÓ. Május 9-én Varsóba érkezett az 1954 december 2-í moszkvai nyilatkozatot aláíró ál­lamok tanácskozására az Albán Népköztársaság küldöttsége. A küldöttséget Mehmed Shehu, az Albán Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai, Bezjir Bailuku, a Minisztertanács elnökhelyette­se és honvédelmi miniszter, va­lamint Behar Shty 11a külügymi­niszter. PÁRIZS. Az AFP jelentése szerint Pinay francia külügy­miniszter az‘ Atlanti Tanács hét­fői ülése ut^n a Chaillot-palo- tában tartott sajtóértekezleten kijelentette; a három nyugati külügyminiszter elhatározta, hogy a közeljövőben jegyzéket intéz a Szovjetunióhoz és ebben javasolja, vegyen részt a négy hatalom tanácskozásán. Pinay azonban hozzátette, hogy a jegy­zék elküldéséről és arról, hogy a tanácskozásnak milyen szin­ten kell történnie, véglegesen csak akkor döntenek, • ha isme­retessé válik Eisenhower véle­ménye. PEKING. Csang Kaj-sek re­pülőgépei május 1 és 7-e között 28 támadást intéztek Fucsien tartomány partvidéke ellen. A 28 támadásban összesen 82 re­pülőgép vett részt, bombáztak és géppuskáztak halászhálókat, támadták a polgári lakosságot. Május 4-én három F—47-es vadászbombázó Kimoj sziget irányából érkezve három bom­bát dobott Taomej falu közeié- ben a halászokra és hajóikra. A népi felszabadító hadsereg iég- elhárító egységeinek tüze a há­rom támadót visszatérésre kény­szerítette, az egyik gépet súlyo­san megrongálta. BELGRAD. Sajtójelentések szerint beféjeződtek Menderesz török miniszterelnök es a jugo­szláv államférfiak tárgyalásai. A hivatalos közlemény többek ko« zött azt mondja, hogy a tárgya-» lásokon »'különös figyelmet for­dítottak Törökország, Görögor­szág és Jugoszlávia hármas együttműködése fejlesztésére az ankarai és a blcdi szerződés keretei között. A Borba jelentése szerint Bei- grádban török—jugoszláv áru­szállítási és hitelnyújtási egyez-» ményro vonatkozó jegyzőköny­vet írtak alá. A Tarijug jelentése szerint Menderesz török miniszterelnök május U-én Belgrádból Anka­rába repült. BÉCS. A négy nagyhatalom bécsi nagyköveteinek és az osztrák kormány képviselőinek értekezlete kedden délután a hetedik üléssel folytatódott. — Ezen az ülésen Nagy-Britannia ausztriai nágykövete és főbizto« sa elnökölt.1 PÁRIZS. Az Atlanti Tanács kedd délelőtti ülése — amelyen a 15 külügyminiszter három-» három szakértő kíséretében vett részt, délbén véget ért — je­lenti az AFP. A napirenden kö­zel-keleti és ázsiai kérdések sze­repeltek. Az Atlanti Tanács leg­közelebbi ülését kedden délután 16 órakor tartotta. VARSÓ. Május 9-én Varsóba érkezett az 1954 december 2-i< moszkvai nyilatkozatot aláíró államok tanácskozására a Boti gár Népköztársaság küldöttsége, A küldöttséget Vlko Cserven- kov, a Bolgár Minisztertanács elnöke vezeti. A küldöttség tag- . jai: Mincsó Mejcsev külügymi­niszter és Petr Pancsevszki had­seregtábornok, nemzetvédelmi miniszter. VII. Ügylátszik, megint nagyot koppintottak az orrára. Nehéz követni a tárgyalások menetét. Egyedül Achmed érve­lése következetes. Tudománvo- san ismerteti az általa telepí­tett kutatófúrásokat, azok ed­digi eredményeit. Arról beszél, hogy az egyik fúrási ponton teljesen feltárják a talaj mio- cen-rétegsorát, másutt még csak a geofizikai felderítés kezdetén tartanak. Itt a D. 40. számú fú­rásnál, a gázmező benzincsapa­dékot tartalmaz, amott páriatos gáz jelentkezik. Mérőműszerek hiányáról panaszkodik, amelyek szükségesek volnának a nemré­giben megkezdett mélyszivattyús módszer sikeres alkalmasa -iá­hoz. .. Jalcsint nem bűvölik el kü’ö- nösképpen Achmed fejtegetései. Nem is sokat ért azokból. A központi igazgató is nehezen türtőzteti magát. Bosszúsan a fejét csóválja, gyakran bántóan, lekicsinylőén int a kezével a mérnök beszéde közben. Egy- szer-kétszer közbe is szól: — Ez mind szép, kedves ba­rátom, csak éppen nem kőoiaj... A toronymester igyekszik a vezetők kedvében járni. Ügylát­szik, ő tudja a helyi emberek közül leginkább, hogy a főnökök miben sántikálaak, mert ilyene­ket mond; — Ha így folytatjuk, akkor még sokáig várhatunk az ered­ményre. Sokan összetévesztik a telepet valami emberbaráti in­tézménnyel. Talán jók lenné­nek ezek irgalmas szamaritánu­soknak, de nem arra, hogy. a kerültek a telepen. A mezőn járnak, ahonnan a dombokon át: a közeli faluba visz az út. — Miért hord ilyen frizurát?; — kérdi blinden átmenet nél-4 kül Achmed. Megáll és kedv-1 telve nézi a leány koszorúba^ font, fényes, fekete haját. — Szokatlan az ilyen hajviselet mifelénk. Megszoktam, hogy a- lányok hnffonatukat a váliukonr át előredobják. — Miért kérdez tőlem ilyet —» csodálkozni Jutka. — Milyen­összefüggésben van ez azzal* amiről mostanáig beszéltünk? — Azzal semmilyen összefüg- , gésben sincs — ismeri be a mér­nök és nevet. — Csak mégis. .* Kíváncsi voltam rá. — Nem' értem — firtatja Jul* ka — hát miért viselném? Egyik lány ilyet, a másik olyat visel. — Szép, de furcsa, — böki lei Achmed. :— A mi leányaink —> maga jól tudja — nem fonnak ilyen hajkoszorút. Senki nem tette még szóvá? — Senki — feleli Julka és kutatón, egy kicsit bizalma liá­nul nézi a mérnököt. — Kinek volna ebbe beleszólása? — Ne haragudjon, főleg padi? ne értsen félre — mondja csen­desen Achmed. — Tudja... Ar­ra gondoltam, hogy a szovjet asszonyok és a szovjet lányok hordanak ilyet. És hát... De hisz maga nagyon jól tudja, hogy és mint van ez nálunis.Nem szúrt szemet valakinek? (Folyt^t^a következik.) j. munkásokat megtanítsák rende­sen dolgozni. Julka nem tudja biztosan, ki­re céloz a toronymester, de ész­reveszi, hogy Achmed arca e - komorodik. A jelenlévő három­négy geofizikus és technikus megdöbbentőn egymásra néz. Az egyik elhúzza a száját, a másik kesernyésen mosolyog, a h ir- madik elpirul és tiltakozó moz­dulatot tesz a kezével. A mester nem hagyja zavar­tatni magát. Annál inkább nem, mert látja, hogy nemcsak Jal- csinnak, hanem a központi fő­nöknek is • tetszenek a szavai. Ettől csak méginkább nekibato- rodik, még kihívóbban folytat­ja: — Egy szó mint száz, véget kell vetni a galambszívüségnek. Aki itt dolgozni akar, akuiek fizetünk, az feszítse meg az ipát. Azt ajánlom, hogy a mér­nökök bízzák ránk a munkások­kal való foglalkozást. Lehet, hogy ők jobban tudnak számol­ni, de ehhez a dologhoz, a nó­gatáshoz, mi értünk jobban. Egy nagy fadobozban arany- szopókás török cigaretta van az asztalon. A csípős füstfelhö sű­rűn gomolyog, betölti a szobát, amelyben a tanácskozás menete hovatovább egészen felbomlik, izgatott vitatkozás, már-már ve­szekedés folyik és Julka csak ritkán kap el egy értelmesnek tetsző mondatot, amelyet loir» hat, hogy valami jegyzőkönyv­féle mégis papírra kerüljön, A társaság végülis vitatkozó pa­rókia szakad. Itt kúlkiképzesi eljárások helyességéről, vagy helytelenségéről vitatkoznak, olt a fúrókék átmérőjéről, megint másutt a fúrógarnitúrák rossz állapotáról, teherautók hiányá­ról, a csiszológépről hiányzó ko­rongokról, technikai hibákról, politikai nehézségekről. Achmed türelmetlenül néze­geti az óráját, alig titkolja, hogy terhére van a sok beszéd, a cé.- talan fecsegés és lárma, amitől sem ő, sem más nem várhat semmit. Jalcsin feláll, körülményesen törülgeti a szemüvegét, aztán tapsol, hogy elüljön a zaj. ösz- szefoglaló címén megismétel, se füle se farka zagyvaságokal. Szavainak az a lényege, hogy ha szépszerével nem megy, rúg­ni kell, ha a rúgás nem segít, taposni, ha a taposás kevés, minden módszer megengedhető, de a kőolaj már nem várathat magára sokáig, mert ezt -fel­sőbb államközi érdekek« sürge­tik, bizonyos európai gazdasági tervek nem nélkülözhetik. Julka mélyen beszívja a hű­vös, őszi levegőt, amikor kilép a szabadba, Enyhe szél kere­kedett, játszadozik az akác hulló leveleivel. Achmed szólal meg mögötte: — Biztosan örül maga is, hogy kiszabadult. Fojtó füst es töméntelen üreg beszéd. Ennél, úgy vélem, sokkal többet ér ez a szép őszi alkonyat. Julka ugyan nem sok szépet Iát, bármennyire is próbálja fel­fedezni, hogy mi ragadta meg a mérnök képzeletét. De azért rá­hagyja és illendőségből rábólint. — Őszintén szólva — szól Achmed, miközben lassú léptek­kel követi a lányt — az ember nem szívesen társalog ezekkel, Nagyrészük semmit sem ért az egészhez, csak fontoskodik, azt hiszi, hogy az csak úgy megy, máról holnapra. Amikor látja, hogy a leányt nem terheli vele, hosszas ma­gyarázatba kezd. — Tudja, ahol földgáz van, ott végsősoron kőolajnak is kei: lennie. Földgázt pedig találtunk már... Elgondolkodik. Egy da­rabig szótlanul mennek, az i án folytatja: — Ez a hely, ahol most járunk, az egész környék, széltében, hosszában, valaha ten­gerfenék volt. Ahol valamikor tenger volt, ott feltételezhető a kőolaj... Alig veszik észre, hogy jo hosgzú.utat tettek meg, kívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom