Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-11 / 109. szám
A műveSetfervezők is segíthetnének a gyártmányok önköltségének csökkentésénél Immár másodszor ragyog az élüzemi csillag a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára főépületének homlokzatán. Ez azért lehetséges, mert a jó munka mellett az első negyedévben sok gyártmányt olcsóbban készítettek el a tervezettnél s igy 8.3 százalékkal csökkentették önköltségi tervü két. E dicséretes eredmény kivívásában a fizikai dolgozók mellett ott voltak a műszakiak, köztük a nagy feladatokat el; végző művelettervezők is. Közülük Dányi Józsefet dicsérik a forgácsoló részlegben, aki egy másolóberendezés esztergapadra való felszerelésével lehetővé tette, hogy a Zagyvapálfalvai Bányagépgyártó Vállalatnak készülő tengelyek megmunkálási ideje 20 percről 9 percre csökkenjen. A vasszerkezetnél dolgozó Eszik elvtárs is elismerően nyilatkozik a művelettervezők egyikéről-másikáról. Amikor a gyártmányok további önköltségének csökkentéséről vari szó, a munkafegyelem, az anyagtakarékosság, a tervszerű műszaki előkészítés mellett igen sok javaslat hangzik el arról, hogy a müvelcttervezésnél is ésszerűbbé, alaposabbá és olcsóbbá kellene tenni a munkát. Miért szükséges ez és hogyan volna lehetséges? Több munkaműveletet össze kellene vonni * VII. Gyakori eset, hogy egy gyártmány papírral való biztosítása, — munkalap, műveleti utasítás — több időbe kerül, mint maga a gyártmány elkészítése. Jelenleg még egy olyan munkához is, amit egy perc alatt el lehet végezni, külön munkalapot adnak. Nemrég fordult elő, hogy két darab 12 méteres darut készítettek az 1565 munkaszámmal. Ehhez a' munkához 60—60 tasakot adtak, amelyben átlag 5—6 munkalap volt. Szükséges ez? Nem. Mégis, hogyan lehetett volna egyszerűbbé tenni? Eszik elvtárs, és még több művezető véleménye, hogy elég lett volna három tasak, átlag 8—10 munkaláppal. Mennyivel lett volna így olcsóbbá a gyártmány? Ha csak egy tasak és egy munkalap kitöltésére egy per-cet számolunk, akkor a régi módszer szerint 600 perc alatt ké szült el a gyártás menetét rögzítő papírmunka. Ha Eszik elvtárs javaslata alapján nézzük ezt, akkor 33 perc elégséges lett volna ennek a munkának elvégzéséhez. Reméljük, hogy a gazdaságvezetés nem fog aka. dékoskodni és az ilyen hasznos javaslatokat jól fogja gyümöl- csöztetni. A másik, ami elgondolkoztatja az embert: a csoportvezetők elmondják, hogy sokszor nem olvassák el ezeket a könyvnek is beillő műveleti utasításokat. Nem Is csoda. Sokszor egy-egy ilyen műveleti utasítás 20—30— 40 lapos is szokott lenni. Olyan is megtörtént már, hogy egy gyártmányhoz egy kilogramm 27 dekányi papíron került ki műveleti utasítás. Nem azt mondjuk, hogy nem kell műveleti utasítás, hiszen az fontos dolog, de nem vagyunk hívéi a papírtengernek, amely nem segíti, hanem gátolja a munkát, s ezért örömmel kell vennie az üzem vezetőinek azt, hogy a művezetők és műszaki dolgozók arra törekednek, hogy egy munkalápon egy órai munkafeladatnál kevesebb lehetőleg ne legyen. Pontosabb mfívelettervezésre volna »züksést A vasszerkezetnél dolgozó He- rédi elvtárs, brigádvezető egy kis növeliáskötetnek beillő műveleti utasítást vesz elő, belelapoz és elmondja, hogy 17 távvezetéki oszlopot kell készítenie. A rajz szerint a 120-as munkaművelet 18 lyuk fúrását jelöli meg. A rajzon pedig 22 van. Ha a műveletterv szerint csinálom, akkor 289 lyukkal kevesebb lett volna és a távvezetéki oszlop ezen részét újból szét kellett volna szedni, ez pedig megdrágította volna a gyártmányt. Ha meg nem tartom be a műveleti utasítást, akkor azt mondják, hogy íegyelemsértő vagyok. Kétségtelen, a művelctterve- zőknól bizony még előadódik felületes munka, ami nem csökkenti, hanem növeli a gyártmányok önköltségét. Ezt példázza az Állami Építőipari Vállalatnak készülő tengelyek esete is. Elírták a művelettervezők a méretet. 199 forint munkabért fizettek ki érte, ugyanakkor tíz darab tengely seiejtes lett. Ezenkívül még drágítja az egyes gyártmányok önköltségét a forgácsoló műhelyben az, hogy művelettervek sokszor nem adják meg alaposan a tűrési százalékot. így előfordul, hogy egy- egy tengely kétszer kerül megmunkálásra. Például Kolláth János esztergályosnak legutóbb egy-egy tengely kijavítására 30 percet adtak. Nyolc darabot kel. lett kijavítani. Itt is 240 perc, azaz félnapi munka veszeti kárba. Egyesek talán úgy vélekednek, hogy ezek olyan apró dolgok, hogy talán nem is érdemes velük foglalkozni. Ez nagy tévedés. A művelettervezésnek is, ugyanúgy, mint a dolgozóknak, együtt kell haladni a technikával, az új munkamódszerek elsajátításával, mely olcsóbbá teszi a gyártmányt, erősíti az országot, lehetővé teszi az élet- színvonal emelését. Éppen ezért a művelet tervezés munkáját is tökéletesebbé kell tenni a párt, a vállalatvezetés segítségével a Bányászati Berendezések Gyárában is. Schiller és Krúdy Gyula emlékműsor a rádióban A magyar rádió heti műsorában két jelentős évfordulóról emlékezik meg. A nagy német költő, Friedrich Schiller halálának 150. évfordulója alkalmából szerdán, május 11-én 21.05 perces kezdettel a Kossuth-adón Schiller Weimarban« címmel ünnepi játékot közvetít a rádió. Május 12-én, csütörtökön lesz 22 éve annak, hogy meghalt Krúdy Gyula, aki körülbelül kettőezer novellát, számtalan újságcikket és számos regényt irt. Az évforduló napján Krúdy Gyula leánya, Krúdy Zsuzsa emlékezését hallhatjuk a Petőfi adón 18.35 órakor. Közreműködik Ajtay Andor és Kárpáti Zoltán, akik Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula Krúdy Gyuláról szóló verseit és az író »-Vad- macska« című novelláját adják elő, (MTI) Amerikai haditengerészeti vezetők lázas tevékenysége Tajvan körül PEKING (Uj Kína) Felix Tump tengernagy, az Egyesült Államok csendesóceáni flottájának parancsnoka, hírügynökségi jelentések szerint hétfőn Táj. vanra érkezett, hogy titkos megbeszéléseket folytasson Csang Kaj-sek tisztviselőivel és a helyi amerikai tisztekkel. Más jelentések szerint Washington jóváhagyta azokat a terveket, hogy a Tajvanon mű», ködő amerikai katonai tanácsadó^ csoport létszámát ezer főről két-*1 ezerre emelik. Szombaton Prűdé tengernagy*! a 7. flotta parancsnoka és Chase tábornok, a katonai tanácsadó csoport parancsnoka rövid »lá-*t togatásra« Kimoj szigetére utaV zott. (MTI) Ez történt a nagyvilágban VARSÓ. Május 9-én Varsóba érkezett az 1954 december 2-í moszkvai nyilatkozatot aláíró államok tanácskozására az Albán Népköztársaság küldöttsége. A küldöttséget Mehmed Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai, Bezjir Bailuku, a Minisztertanács elnökhelyettese és honvédelmi miniszter, valamint Behar Shty 11a külügyminiszter. PÁRIZS. Az AFP jelentése szerint Pinay francia külügyminiszter az‘ Atlanti Tanács hétfői ülése ut^n a Chaillot-palo- tában tartott sajtóértekezleten kijelentette; a három nyugati külügyminiszter elhatározta, hogy a közeljövőben jegyzéket intéz a Szovjetunióhoz és ebben javasolja, vegyen részt a négy hatalom tanácskozásán. Pinay azonban hozzátette, hogy a jegyzék elküldéséről és arról, hogy a tanácskozásnak milyen szinten kell történnie, véglegesen csak akkor döntenek, • ha ismeretessé válik Eisenhower véleménye. PEKING. Csang Kaj-sek repülőgépei május 1 és 7-e között 28 támadást intéztek Fucsien tartomány partvidéke ellen. A 28 támadásban összesen 82 repülőgép vett részt, bombáztak és géppuskáztak halászhálókat, támadták a polgári lakosságot. Május 4-én három F—47-es vadászbombázó Kimoj sziget irányából érkezve három bombát dobott Taomej falu közeié- ben a halászokra és hajóikra. A népi felszabadító hadsereg iég- elhárító egységeinek tüze a három támadót visszatérésre kényszerítette, az egyik gépet súlyosan megrongálta. BELGRAD. Sajtójelentések szerint beféjeződtek Menderesz török miniszterelnök es a jugoszláv államférfiak tárgyalásai. A hivatalos közlemény többek ko« zött azt mondja, hogy a tárgya-» lásokon »'különös figyelmet fordítottak Törökország, Görögország és Jugoszlávia hármas együttműködése fejlesztésére az ankarai és a blcdi szerződés keretei között. A Borba jelentése szerint Bei- grádban török—jugoszláv áruszállítási és hitelnyújtási egyez-» ményro vonatkozó jegyzőkönyvet írtak alá. A Tarijug jelentése szerint Menderesz török miniszterelnök május U-én Belgrádból Ankarába repült. BÉCS. A négy nagyhatalom bécsi nagyköveteinek és az osztrák kormány képviselőinek értekezlete kedden délután a hetedik üléssel folytatódott. — Ezen az ülésen Nagy-Britannia ausztriai nágykövete és főbizto« sa elnökölt.1 PÁRIZS. Az Atlanti Tanács kedd délelőtti ülése — amelyen a 15 külügyminiszter három-» három szakértő kíséretében vett részt, délbén véget ért — jelenti az AFP. A napirenden közel-keleti és ázsiai kérdések szerepeltek. Az Atlanti Tanács legközelebbi ülését kedden délután 16 órakor tartotta. VARSÓ. Május 9-én Varsóba érkezett az 1954 december 2-i< moszkvai nyilatkozatot aláíró államok tanácskozására a Boti gár Népköztársaság küldöttsége, A küldöttséget Vlko Cserven- kov, a Bolgár Minisztertanács elnöke vezeti. A küldöttség tag- . jai: Mincsó Mejcsev külügyminiszter és Petr Pancsevszki hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter. VII. Ügylátszik, megint nagyot koppintottak az orrára. Nehéz követni a tárgyalások menetét. Egyedül Achmed érvelése következetes. Tudománvo- san ismerteti az általa telepített kutatófúrásokat, azok eddigi eredményeit. Arról beszél, hogy az egyik fúrási ponton teljesen feltárják a talaj mio- cen-rétegsorát, másutt még csak a geofizikai felderítés kezdetén tartanak. Itt a D. 40. számú fúrásnál, a gázmező benzincsapadékot tartalmaz, amott páriatos gáz jelentkezik. Mérőműszerek hiányáról panaszkodik, amelyek szükségesek volnának a nemrégiben megkezdett mélyszivattyús módszer sikeres alkalmasa -iához. .. Jalcsint nem bűvölik el kü’ö- nösképpen Achmed fejtegetései. Nem is sokat ért azokból. A központi igazgató is nehezen türtőzteti magát. Bosszúsan a fejét csóválja, gyakran bántóan, lekicsinylőén int a kezével a mérnök beszéde közben. Egy- szer-kétszer közbe is szól: — Ez mind szép, kedves barátom, csak éppen nem kőoiaj... A toronymester igyekszik a vezetők kedvében járni. Ügylátszik, ő tudja a helyi emberek közül leginkább, hogy a főnökök miben sántikálaak, mert ilyeneket mond; — Ha így folytatjuk, akkor még sokáig várhatunk az eredményre. Sokan összetévesztik a telepet valami emberbaráti intézménnyel. Talán jók lennének ezek irgalmas szamaritánusoknak, de nem arra, hogy. a kerültek a telepen. A mezőn járnak, ahonnan a dombokon át: a közeli faluba visz az út. — Miért hord ilyen frizurát?; — kérdi blinden átmenet nél-4 kül Achmed. Megáll és kedv-1 telve nézi a leány koszorúba^ font, fényes, fekete haját. — Szokatlan az ilyen hajviselet mifelénk. Megszoktam, hogy a- lányok hnffonatukat a váliukonr át előredobják. — Miért kérdez tőlem ilyet —» csodálkozni Jutka. — Milyenösszefüggésben van ez azzal* amiről mostanáig beszéltünk? — Azzal semmilyen összefüg- , gésben sincs — ismeri be a mérnök és nevet. — Csak mégis. .* Kíváncsi voltam rá. — Nem' értem — firtatja Jul* ka — hát miért viselném? Egyik lány ilyet, a másik olyat visel. — Szép, de furcsa, — böki lei Achmed. :— A mi leányaink —> maga jól tudja — nem fonnak ilyen hajkoszorút. Senki nem tette még szóvá? — Senki — feleli Julka és kutatón, egy kicsit bizalma liánul nézi a mérnököt. — Kinek volna ebbe beleszólása? — Ne haragudjon, főleg padi? ne értsen félre — mondja csendesen Achmed. — Tudja... Arra gondoltam, hogy a szovjet asszonyok és a szovjet lányok hordanak ilyet. És hát... De hisz maga nagyon jól tudja, hogy és mint van ez nálunis.Nem szúrt szemet valakinek? (Folyt^t^a következik.) j. munkásokat megtanítsák rendesen dolgozni. Julka nem tudja biztosan, kire céloz a toronymester, de észreveszi, hogy Achmed arca e - komorodik. A jelenlévő háromnégy geofizikus és technikus megdöbbentőn egymásra néz. Az egyik elhúzza a száját, a másik kesernyésen mosolyog, a h ir- madik elpirul és tiltakozó mozdulatot tesz a kezével. A mester nem hagyja zavartatni magát. Annál inkább nem, mert látja, hogy nemcsak Jal- csinnak, hanem a központi főnöknek is • tetszenek a szavai. Ettől csak méginkább nekibato- rodik, még kihívóbban folytatja: — Egy szó mint száz, véget kell vetni a galambszívüségnek. Aki itt dolgozni akar, akuiek fizetünk, az feszítse meg az ipát. Azt ajánlom, hogy a mérnökök bízzák ránk a munkásokkal való foglalkozást. Lehet, hogy ők jobban tudnak számolni, de ehhez a dologhoz, a nógatáshoz, mi értünk jobban. Egy nagy fadobozban arany- szopókás török cigaretta van az asztalon. A csípős füstfelhö sűrűn gomolyog, betölti a szobát, amelyben a tanácskozás menete hovatovább egészen felbomlik, izgatott vitatkozás, már-már veszekedés folyik és Julka csak ritkán kap el egy értelmesnek tetsző mondatot, amelyet loir» hat, hogy valami jegyzőkönyvféle mégis papírra kerüljön, A társaság végülis vitatkozó parókia szakad. Itt kúlkiképzesi eljárások helyességéről, vagy helytelenségéről vitatkoznak, olt a fúrókék átmérőjéről, megint másutt a fúrógarnitúrák rossz állapotáról, teherautók hiányáról, a csiszológépről hiányzó korongokról, technikai hibákról, politikai nehézségekről. Achmed türelmetlenül nézegeti az óráját, alig titkolja, hogy terhére van a sok beszéd, a cé.- talan fecsegés és lárma, amitől sem ő, sem más nem várhat semmit. Jalcsin feláll, körülményesen törülgeti a szemüvegét, aztán tapsol, hogy elüljön a zaj. ösz- szefoglaló címén megismétel, se füle se farka zagyvaságokal. Szavainak az a lényege, hogy ha szépszerével nem megy, rúgni kell, ha a rúgás nem segít, taposni, ha a taposás kevés, minden módszer megengedhető, de a kőolaj már nem várathat magára sokáig, mert ezt -felsőbb államközi érdekek« sürgetik, bizonyos európai gazdasági tervek nem nélkülözhetik. Julka mélyen beszívja a hűvös, őszi levegőt, amikor kilép a szabadba, Enyhe szél kerekedett, játszadozik az akác hulló leveleivel. Achmed szólal meg mögötte: — Biztosan örül maga is, hogy kiszabadult. Fojtó füst es töméntelen üreg beszéd. Ennél, úgy vélem, sokkal többet ér ez a szép őszi alkonyat. Julka ugyan nem sok szépet Iát, bármennyire is próbálja felfedezni, hogy mi ragadta meg a mérnök képzeletét. De azért ráhagyja és illendőségből rábólint. — Őszintén szólva — szól Achmed, miközben lassú léptekkel követi a lányt — az ember nem szívesen társalog ezekkel, Nagyrészük semmit sem ért az egészhez, csak fontoskodik, azt hiszi, hogy az csak úgy megy, máról holnapra. Amikor látja, hogy a leányt nem terheli vele, hosszas magyarázatba kezd. — Tudja, ahol földgáz van, ott végsősoron kőolajnak is kei: lennie. Földgázt pedig találtunk már... Elgondolkodik. Egy darabig szótlanul mennek, az i án folytatja: — Ez a hely, ahol most járunk, az egész környék, széltében, hosszában, valaha tengerfenék volt. Ahol valamikor tenger volt, ott feltételezhető a kőolaj... Alig veszik észre, hogy jo hosgzú.utat tettek meg, kívül