Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-04 / 103. szám

Élenjáró szövetkezeteit tapasztalataiból A családtagok bevonása a közös munkába Elérkezett a tavaszi nagy munkák időszaka és ilyenkor nem hiábavaló a munkasZevezés kérdéseiről beszélni, mert ez az alapja annak, hogy minden muhkát pontosan és időben vé­gezhessünk el a földeken. A mi termelőszövetkezetünkben, a Ke­leti Fényben jelenleg 25 tagot számlálunk, akikből 10 írig -954 óta lépett a csoportba. A 25 tag között van egy traktoro­sunk és három idős tag, akik már csak alkalomadtán dol­goznak. így tehát 21 olyan tag van, aki rendszeresen kiveszi részét a munkából. Két növénytermelési munka­csapatot létesítettünk, az egyik­nek hét, a másiknak hat tagja van és egy három tagból álló munkacsapat pedig az ál­lattenyésztésben dolgozik. Nagy­iéból így osztottuk el a tagsá­got, hogy a földterület arányá­ban mindenre jusson elegendő munkaerő. Sajnos, itt nehézsé­geink vannak, mert 194 holdas gazdaságunk mintegy 18 tagban van s ez megnehezíti a nagy­üzemi termelést. Amikor a tervet készítettük, már azt is meghatároztuk, hogy a tervezett munkaegységből mennyi jut egy-egy tagra. így a féríitagok kötelező munkaegy­sége 300, az asszonyoké pedig 170. Miután ezt a tervet a oso- portgyűlés is elfogadta, ez min­den tagra kötelezettségeket ró. A teljesítéssel azonban már most úgy látszik, hogy nem . jsz baj. A férfiak mellett a nők is megállják helyüket a munká­ban. Ezért különös dicséretet ér­demel az MNDSZ-szervezet, amelynek segítségével el tudtuk érni, hogy le hold kukoricave- léssel két nap alatt végezhet­tünk. Az MNDSZ-asszonyok ugyanis a vetés idején magukkal vitték családtagjaikat is, pél­dául Tóth P. Sándorné két 15 éven aluli családjával jött dol­gozni a kukoricavetés idején. A tapasztalatunk tehát az, hogy amelyik termelőszövetkezetben jól működik az MNDSZ, ott nagy segítséget tud adni a munkák időbeni, gyors elvégzésére is. Egy hete történhetett, hogy az MNDSZ-szervezet taggyűlést tar­tott. Ezen a taggyűlésen hívtak ki a Rákosi Termelőszövetkezet asszonyait versenyre. Termelő- szövetkezetünk halastavat épít, amely, bizony erősen igény be­veszi a munkaerőt. Mivel a ha­lastó építésén általában férfiak dolgoznak, a tsz asszonyai vál­lalták, hogy az elkövetkezendő időben valamennyien 100 szá­zalékosan kiveszik részüket a növényápolási munkából, nogy azzal egyidűben a halastó is el­készülhessen. Az asszonyok és családtagok munkába való bevonása, lám ilyen szorosan hozzátartozik a munkaszervezés kérdéseihez. Meggyőződésünk, hogy csakis az egész tagság összefogva, és a családtagok bevonásával érhet el még jobb eredményt, mint az elmúlt esztendőben. Mi mar az összes tavaszi munkákat — ami eddig időszerű volt, — elv-gez- tük, à március közepetáján elve­tett és már kikelt 9 hold tavaszi árpát, két hold zabot, három hold takarmányrépát már meg is hengereztünk és eddig egy hold borsót és egy hold takarmány­répát egyszer megkapóhunk. Persze, ez még csak a növény- ápolási munkák kezdete, de bí­zunk a további sikerben is, mert tagságunk munkakedve, a jö­vőbe vetett bizalma, a Közp inti Vezetőség határozata óta még jobban megnövekedett. Legutób­bi csoportgyűlésünkön elhatároz­tuk, hogy csatlakozunk a iárás, valamint a megye élenjáró ter­melőszövetkezeteinek versenyé­hez, így készülünk alapos munka- szervezéssel, fáradságot nem is­merő munkával egy sikerekben gazdag betakarításra. Huszka Sándor, Isz-elnök, pálmonostori Keleti Fény Ter­melőszövetkezet. A növényápolási munkák megkezdéséig építkezéssel hasznosítják az időt a kecskeméti járás termelőszövetkezetei A kecskeméti járásban 16 tér- meiőszövetkezeiben folyik épít­kezés. ' A termelőszövetkezetek közül már többen befejezték a kukorica elvetését s amíg elér­kezik a növényápolás ideje, az építkezések meggyorsítására összpontosítják erejüket. Az or- goványi Alkotmány Termelőszö­vetkezet az április 4-i verseny­ben arra tett ígéretet, hogy e,í?3 ezer forint értékű építkezés 8(1 százalékát augusztus 20-ig meg­valósítja. A vetés után a terme­lőszövetkezet vezetősége fel­emelte az építöbrigád taglétszá­mát és a fogatokat is mind az anyaghordásra állította. A mun­kaerő ilyen átcsoportosításával a termelőszövetkezet már telje­sítette felajánlásának jelentős részét. Felépített egy 100 férő­helyes hizlaldát, egy 400 féróne- iyes baromfióiat, elkészített 5000 négyzetméter nádpaüót, részüen a saját, részben más termelőszö­vetkezetek építkezéséhez, s még május 1 előtt lerakta egy most épülő 50 férőhelyes tehénistít.ó alapjait. A bugaci Béke Termelőszövet­kezet tagjai a lakó- és gazdasá­gi épületeket állították helyre eddig, most pedig megkezdték a szénpjros tégla előállítását, hogy teljesíthessék vállalásukat. A termelőszövetkezet ugyanis azt vállalta a felszabadulási verseny kezdetén, hogy biztosítja a járás termelőszövetkezeteinek második félévi tégiaszükségietét, ami azt jelenti, hogy június végéig raiin- egy 200.000 darab téglát kell el­készíteniük. Az anyag jórészét már kitermelték, a szükséges szénpor is készen áll, s a terme­lőszövetkezet tagjai a napoki>an megkezdték a téglák, kiformálá­sát és előreláthatóan május CiSő felében megkezdik az első ége­tést. A kerekegyházi Előre Terme­lőszövetkezet napközi otthont épít. A munkát március ló-én kezdték meg. Azóta minden anyagot a helyszínre hordtak és most az összes — más terüle íeii nélkülözhető — munkaerő azon dolgozik, hogy május 20-ra — amikor beállnak a nagy mező- gazdasági munkák — befejezzék az építkezést. Húszéves a moszkvai Metro 1935 májusában helyezték üzembe a moszkvai Metro első vonalát. Ez több, mint tizenegy kilométer hosszú V volt. Tizen­három állomással rendelkezett. 1937—38-ban fejeződött be a második vonalúnak építése. Ez a vonal a város központját és a főváros északnyugati kerületeit kötötte össze. A Metro építése a háború nehéz éveiben sem szünetelt. A harmadik vonalat, amely a város központjában lévő Sztálin-gyárat a kurszki állomással és az izma j lövői parkkal köti össze, 1944-ben adták át rendeltetésének. 1953 márciusában a Metro 20 kilomé­teres földalatti gyűrűje lezárult. Ez hét moszkvai vasúti állomást és számos sűrűn lakott területet köt össze. Jelenleg a Metro teljes hosszú­sága körülbelül 61 kilométer kettős vágány. A moszkvai Met­rónak 41 állomása van. A földalatti vasútvonalak Moszkva valamennyi fontosabb ipari kerületeit összekötik a város központjával. Az állomásokat a legkiválóbb szovjet építőművészek tervei alapján építették fel. Az állomá­sok márvány, kerámia és más díszítő elemekkel ékesített, tá­gas és világos palotákból áll t­nak. Mindenegyes állomás építő- művészeti díszítése meghatáro­zott tematika szerint készült. A Metro a leggyorsabb s a legmegbízhatóbb városi közle­kedési eszköz. Forgalmát egy szabályozzák, hogy az a 'ehető legjobban megfeleljen az utasok igényéinél^. Csúcsforgalmi idő­szakokban a kocsikat másfél percenként indítják. A kevésbé forgalmas időben pedig három percenként. A forgalmat a legkorszerűbb technikai berendezésekkel éa automatákkal irányítják. A Met­ró-szerelvényeket a központi diszpécser állomásról egy sze­mély távirányítással működtetik Az állomásokon 145 mozgólépcső működik, amelyeknek teljés hossza 21 kilométer. Naponta körülbelül 2.5 millió utast szállít. Húsz év alatt csaknem 10 milliárd ember vette igénybe a Metrót. A képen: A »Kievszkája-Kol- eeváju« állomás. Ez a Legfelső Tanács választásainak előesté­jén nyílt meg. Ennek az állo­másnak a díszítését az ukrán és orosz nép sokévszázados, megbonthatatlan barátságának témáját ábrázolják. A Kaukázusban, az Altáj- hegységben, Uzbekisztánban és Ukrajnában bányászott alakta­lan márvány- és gránittömbö­ket a Metro díszítőanyag kom­binátjának dolgozói tükörfényes, csiszolt lapokká, gyönyörű építé­szeti elemekké varázsoltál?, amelyek most az állomás ter­meit píszíti. Ilyen hatalmas munkát végeztek az építészeti kiképzéseknél a díszítőmunká­sok. Ezzel az új állomással lezárták a Metro úgynevezett »Nagy Gyűrűjét«. I. A város központjában feltűnő kirakataival, luxüsberendezesé- vel csalogatja a látogatókat az »Amerikai Klub«. Márvány lép­csőit szőnyegek borítják, a ne m- csövekből áradó fény napköz­ben is — bárha odakünn napos idő van — Valami sejtelmes, titokzatos és ünnepélyes jelleget kölcsönöz a háznak. A klubot sokan látogatják. Elsősoroan olyanok, akiknek nincs megha­tározott, állandó foglalkozásuk — mind több az ilyen —, akik az utóbbi években nemigen ad­nak egyöntetű és határozott vá­laszt, ha valaki munkájuk, fog­lalkozásuk iránt érdeklődik. Legtöbbjük így felel: »diplomá­ciai pályán dolgozom«, vagy: • kereskedelmi vonalon van megbízatásom«, — esetleg így: »kulturális es művészeti tanul­mányokat folytatok.« Nos, igen — a klub barátainak népes tábo­ra mindezzel foglalkozik. Komolyabb emberek is meg­fordulnak itt. Ök nem a társal­gókban töltik idejüket, hanem az intézmény vezetőségének diszkrét, az »átlagos« látogatói; élői gondosan elzárt emeleti lak­osztályaiban, amelyek az ame­rikai nagykövetség palotája mel­lett, mint kisegítő tárgyalúhe- lyek, fontos szerepet töl.tenek be. Itt tárgyalnak egyes közelkeleti ügyfeleikkel az USA »nem hiva­talos« képviselői, akik többnyire tapintatosan, mint »magánsze­mélyek« folytatják megbeszé­léseiket, gazdasági, politikai, ka­tonai, kulturális és egyéb kér­désekről. A kapu előtt éppen az imént állt meg egy új vajsárga Hud­son. Két férfi, egy feltűn ien ösztövér. hosszúnyakú ás say nála jó fejjel alacsonyabb, köpcös. Bronzhajú titkárnőjük kíséretében gyors léptekkel siet­nek fel a lépcsőn. A piros fü- tószőnyeggel borított folyosón az egyik ajtó előtt bordó bársony­kanapén két izgatott férfi vár rájuk. Közeledtükre felugranak éi, mélyen meghajolnak. Áz ér­kezők fejbiccentéssel üdvözli); őket és máris eltűnnek az egyik párnázott ajtó mögött. Kis idő telik el várakozással. Megérkez­nek a gazdasági minisztérium képviselői, s velük együtt beszó­lítják a két várakozót! CapuloszT, a naftakutató vállalat központ­jának vezérigazgatóját és Jalcsin igazgató-főmérnököt, a C. D-i kóolajkutatótelep vezetőjét.' — Úgy vélem, uraim, röviden a tárgyra térhetünk — .noodri angolul a hosszú, idős úr, aki házigazda módjára mozog itt az asztalfőn elhelyezett trórtszerü karosszékben. — Mindannyian értünk a szóból. A minisztérium képviselői valóban értenek — ez kitörik fejbólintásukból. Capulosznai; és Jalcsinnak a bronzhajü titkárnő tolmácsol. — Végülis, határidőt kell kap­nunk — folytatja, — és biziusi- tékol, hogy megszületik itt va­lami. A Standard Oil nem jóté­konysági intézmény, uraim. Fzt, őszintén megmondjuk önöknek. Az igazgatóság tudni akarja, miré lehet itt számítani. Jalcsin vörös képén verejcéi;- cseppek gurulnak végig. Capti­losznak reszketni kezd a sz.óia- széle. Csák a minisztériumi em­berek látszanak nyugodtaknak. Okét csak azért küldték ide, mert tudnak angolul. Azt is tud­ják, hogy a kérdés lényegét odafent, illetékes helyen nyi- vánvalóan megbeszélték már, nekik nem különösebben iz’Hi- mas ez az alkudozás. Itt valószí­nűleg csal; a két olajkutatót akarják egy kicsit noszogatni. — Csak telik* az idő, kísérle­teznek és semmi eredmény — szól most hevesen a másik ide­gen, feltűnően németes kiejtés» set. — Mi az oka ennek a tetű;» tétlenségnek? Néhány másodpercig csend van, kínos, feszült csend. Ű5ak az ablaküveghez koppano légy zümmögése hallatszik. Válaszolni kell, bármilyen nehéz Is. Az igazgatók átértik a helyzet ko­molyságát és várakozva néztü k egymásra. Capulosz szólal meg. — Mi mindent elkövetőn uraim, higyjék el nekünk. Állan­dóan sürgetjük a dolgot, techni­kai és politikai segítséget nyúl­tunk, hogy nemondjam, valóság­gal agitálunk — ha szabad így. kifejeznem magam, — de sajnos, egyelőre, ami igaz, az igaz, nincs nagy eredmény. — Nincs nagy? — húzza el » szájét az ösztövér, — semmi sincs! Nothing! — Smarn — horkan fel a kövérkés és megvetően legyint, — Lazsálnak. — Politikai nehézségeink is vannak — kockáztatja meg bi­zonytalanul Jalcsin. — Ellensé­ges elemek mozgolódnak. Bi­zalmas forrásból tudjuk, h így a munkások között, szóbeszéd: milyen céira akarják felhasz­nálni a kőolajat... — Ezek ellen magvahnak a szükséges eszközeink — mondja szemrehányóan az egyik minisz­teri küldött és bosszúsan néz Jalcsinra. Az amerikaiak elengedik a fülük mellett ezt a kis párbeszé­det. Újra a főnök beszél, akit társa nagy tisztelettel mister Boltonnak szólít. — Odaát, török területen job­ban dolgoznak — mondja. — Ott már mutatkozik eredmény, ha nem is sok. Legalább önök­nek kell megérteniük, hogy itt nem önző üzleti érdekekről van szó. A nagy közelkeleti stratégiai terv követeli meg, hogy köl­csönösen gondoskodjunk kőolaj- tartalékról, ahonnan csak lehet. — Ez nálunk becsületbeli ügy — mondja a vezérigazgató. — Méltóztussanak elhinni, hogy a gazdasági minisztérium min­dent elkövet, hogy segítségünkre legyen. Mi magunk is törjük ma­gunkat. Tisztában vagyunk az ügy fontosságával. Meggyőződé­sünk, hogy önzetlen ügyfelein­ket, akarom mondani, pardon, most már,.. hm ... na igen... szóval, mint a vállalat részvé­nyesei 1 : : — hebeg-hábog az igazgató, kissé belezavarodik és gyorsad befejezi. — Egyszóval, legfőbb kötelességünknek érez­zük, hogy mielőbb kőolajat ter­meljünk. — Szavak — morogja Mr; Bolton rideg szenvtelenséggel — nekünk tettek, tények kellenek barátaim, azaz, hogy pontosab­ban féjezzem ki magam — ton­nák. Igaz-e, mister Glaser? Min­dent lehet, csak akarni kell; Önök nem ves2ik elég komolyan a dolgot. Nem szívesen tesszük, de fel) kell tételeznühk, hogy mégis valamiféle politikai aggályok játszanak közre. Tán valamiféle sajátos közélkeleti szempontok? — Szó sincs róla — csattan fel szinte egyszene valamennyi honi tárgyaló fél. — Mi fegyel­mezett emberek vagyunk — dörmögi az egyik a minisztériu­miak közül. — Az igazi demokrá­cia nyugaton, rokon a miénkkel. — Igen, azt hiszem helyes, ha itt eloszlatunk minden félreér­tést -f- veszi át a szót a minisz­térium másik, eddig hallgató kép­viselője. Kormányunk nem egyszer kifejtette álláspontját az Amerikai Egyesült Államok iránti megbecsülésünkről és ön­zetlen ragaszkodásunkról. Ez mlndjanhylunkra kötelező. : : — Nos, akkor miért nem ered­ményesebbek, uraim? — Mistei Boltön hangja érezhetően meg­enyhül. — Van erre lehetőség. Keményebben kell dolgozni Munkásaik, úgy látszik nem erőltetik meg magukat. Tessék kissé gyorsabb mozgásra kény­szeríteni őket. A nagy cél lel­kesít). Mister Glaser tudni önöknek erről egyet-mást mon­dani, (Folytatása. következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom