Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-19 / 116. szám
OyárímányaiRk olcsóbb előállításán monkálkodunk Az asszonyok állják a szavukat Üzemünk, a Kiskunfélegyházi Gépgyár többféle gépet, így fo- lyadékitartályt, különféle légtartályokat, acetiléngázíejlesztöt, szellőztető berendezéseket, szárítókat, ventilátorokat és újabban exportra levegőbontó készülékeket gyárt. — E felsorolt gyártmányok közül kettő-három a vegyesszakipari gépekkel együtt még drágán készül el üzemünkben. Már az év elején az 1954. évi önköltségi terv vizsgálatánál megállapítottuk, hogy gyártmányaink drágaságának egyik legfőbb oka az, hogy mi gazdaságvezetők, műszaki vezetők, de a mozgalmi szervek sem törődtek megfelelően az önköltség csökkentésével. Még az év elején is könnyen elsitolottunk e hibák felett. A Központi Vezetőség márciusi határozata azonban világossá tette mmdannyíónk előtt, hogy életszínvonal emeléséről beszélni és ugyanakkor drágán termelni, üres fecsegés, ígéret, idegen a párt útmutatásától, politikájától. , Ennek szellemében fogtunk hozzá a létrehívott önköltség- csökkentő bizottság tagjaival együtt a meglévő hibák felszámolásához. \ techcológia felülvizsgálása Mivel gyártmányaink jelentős része összehasonlítható, ezért ezeknél a gyártmányoknál megvizsgáltuk az önköltség alakulását. így sikerült már az I. negyedévben a gyártáselőkészí- tés és egyéb .szervek munkáját ésszerűbben megszerveznünk. Ezzel egyidőben elkészítettük az ismétlődő gyártmányaink anyag- s időnormáit, a visszatérő gyártmányok mű vetet terveit pedig tipizáltuk. Nagyobb volumenű gyártmányainknál a technológiai és ncrmafelülvizsgálat után elhagytuk a felesleges műveleteket, átdolgoztuk technológiánkat a gazdaságosság követelményeinek megfelelően. Anyag- és bérnormákról Kutatásaink odavezettek, hogy megállapíthattuk, anyag- és bérnormáink nem alkalmasak arra, hogy ösztönözzék a dolgozókat a több és jobb termelésre, az önköltség csökkentésre. A rossz technológiánk, a gyakran fellépő anyaghiányok miatt megnövekedett a pótmunkák száma. Ezenkívül olyan pótmunkát is végeztünk, ami a selejtes munkát volt hivatva elfogadhatóvá tenni. Ugyanakkor a seléjtokozókkal általában nem alkalmaztuk a selejtlevonást. Sokhelyütt nem adtuk ki a lemezek szabástervét. Anyagraktárunk egy része nem volt bekerítve, s szabad préda volt a selejtgyántók számára. Azóta már legtöbb gyártmányunkhoz elkészítettük a szabástervet és bekerítettük az anyagraktárunkat. E szervezési intézkedésekkel egyidőben pártszervezetünk a politikai felvilágosító munka középpontjába az önköltségcsökkentés feladatait állította. Örömmel írom azt, hogy dolgozóink jelentős része a felvilágosító munka nyomán már megértette, hogy életszínvonalat emelni, a gyártmányok önköltségének csökkentése nélkül nem lehetséges. Mi, gazdaságvezetők ezért minden olyan javaslatot, észrevételt, mely a dolgozók részéről elhangzott, hasznosítottuk munkánkban. Különösen újítóink, sztahanovistáink segítettek sokat. Az ő támogatásukkal sikerült jelentősen csökkenteni a munkáravárást, gépállást, mely lehetővé tette az egyenletesebb ütemű munkát, a munkaidő jobb kihasználását. Az eredményi az I. negyedévi önköltségcsökkentési tervünket az összehasonlítható gyártmányoknál a tervezett 121.000 forintos nyereség helyett 346.000 forintos nyereséggel zártuk. Ezek szerint gyártmányaink 50 százaléka már a tervezett ön költségnél alacsonyabb összegben készül. Az össze nem hasonlítható gyártmányainknál még mindig drágábban készítjük a gépeket, mint amennyiért számunkra felsőbb szervünk előírja. Ehhez némileg hozzájárul az is, hogy például a szellőző berendezések önköltségét olyan gyárak előállítási költségéhez szabták, melyek jóval korszerűbbek, mint a miénk. Ettől függetlenül nekünk is van még lehetőségünk, ha alaposabban körülnézünk a veszteséges gyártmányoknál, az önköltség csökkentésére. További terveink Megépítjük a daraboló műhelyt június 30-ig. A daraboló műhelyben végzett munka lehetővé teszi, hogy szabatos anyagnormák szerint dolgozzunk, s az anyagnormákba beépítsük a hulladékfelhasználást is. A daraboló műhelyben meggyorsul a munka, gyorsabban, s főleg időben kerül a csoportokhoz megfelelő méretben a szükséges vasanyag. Anyagaink tárolására ugyanakkor hozzákezdünk egy fedett raktárhelyiség építéséhez. E két létesítmény lehetővé teszi, hogy az anyaggazdálkodásunkban fennálló mulasztásokat megszüntessük. Mnidezeken felül II. negyedéves és éves versenyvállalásunk alapját az olcsóbb gyártmányok előállítása képezi. Dolgozóinktól felajánlásaikban azt kérjük, hogy anyagot, időt takarítsanak meg, mert ez az egyik biztosítéka az olcsóbb termelésnek. Mi pedig a Központi Vezetőség márciusi határozata alapján, ez évben úgy dolgozunk, hogy minden gyártmányunkat olcsóbban állítjuk elő a tervezettnél. Cseh Mihály igazgató, Kiskunfélegyházi Gépgyár Mit teszek körzetem lakóinak érdekében? /innak, hogy a tanácstag jó és eredményes munkát végezhessen, egyik jeltétele, hogy munkamódszerét állandóan fejlessze, melyhez segítséget nyújt a Népújság hasábjain keresztüli nyilvános tapasztalatcsere is. Éppen ezért — ha általánosan is — szeretném ismertetni munkamódszeremet, vagyis azt, hogy mit teszek ■í körzetem lakóinak érdekében. Mint új tanácstag teendőmet azzal kezdtem, hogy a körzetem lakóit meglátogattam és otthonukban megismerkedtem velük. A látogatások alkalmával sokat beszélgettünk országos ügyekről és a dolgozók napi problémáiról. Az ilyen alltalom- mal felvetett jogos kéréseket nemcsak meghallgattam, hanem igyekeztem azok elintézéséhez •s segítséget nyújtani, Benda elvtárs megemlítette, hogy évtizedek óta nem tudták elérni: a nagykiterjedésű Karácsonyi-telep utcái nevet és rendes házszámozást kapjanak. Ugyanis a lakótelep egyik fele Vacsi-hegy 3. sz., a másik fele pedig Vacsi-hegy 10. sz. Ezen állapot lehetetlenségét sikerült megértetnem, a városgazdálkodási osztállyal, hiszen a jelenlegi viszonyok között sok esetben még a postásnak is gondot okoz egy-egy levél kézbesítése. Javaslatomat a végrehajtó bizottság is elfogadta és a Karácsonyi-telep dolgozóinak kérelme még ez évben orvoslást nyer. Dudás István clpanaszolta, hogy a Vacsi-közön esős időben lehetetlen közlekedni, mert a kocsik kerekei agyig süllyednek a sárban. Erről magam is meggyőződtem és ennek megszüntetéséhez szinten a városgazdálkodási osztály segítségét kértem. Már másfél kilométer hosszúságban fel van töltve az út. Az útjavítási munkálat még nem fejeződött be. A kihordott salak elterítését a körzet lakói végzik és úgy tervezzük, hogy a Talfája- xözön, a szivattyúskúttól a Gazdasági-faluig a kocsiúlat és a gyalogjárdát is feltöltjük. Az egyik fogadóórán felkeresett Tóth Ferencné, a lakókörzete megbízásából és elmondotta, hogy évek óta kérik a villany bevezetését, de ezidáig eredményt 'nem tudtak elérni, habár csak 150 méter vezetéken és három oszlopon múlik, hogy az utcájxűzat kivilágítsák és legalább 15 házban villanyfény mellett töltsék a lakók estéiket. Ebben az ügyben is sikerült két nap alatt kedvező eredményt elérni. Az első utam a villanytelep igazgatóságához vezetett, itt azonban a műszáléi vezető kereken kijelentette, hogy a villanyhálózat bővítése nem oldható meg. A rideg elutasítással nem elégedtem meg, elmentem a városi tanácshoz, majd a megyei tanácshoz, ahol a tervosztály vezetője intézkedett és a városfejlesztési tervben már szerepel a villanyhálózat bővítése. Természetesen a tanácstagnak mindenkor szem előtt kell tartani, hogy a kötelezettségek teljesítése nélkül nem lehet szó a jogok gyakorlásáról sem. A választókörzetem lakóinak többsége üzemi dolgozó, de vannak egyénileg termelők is, akikkel sokat beszélgetünk az állam iránti kötelezettségek pontos teljesítésének szükségességéről. Engem is öröm töltött el, amikor tudomást szereztem arról, hogy a körzetem dolgozó parasztjai adófizetési tervüket 128 százalékra teljesítettek. Végül pedig a tanácstagok megbecsüléséről szeretnék írni. Nekem az a véleményem, hogy egyes szerveknél ridegen fogadják a tanácstagot, n*m azt nézik, hogyan tudnának segítséget nyújtani a tanácstagra bízott feladatok megoldásában, hanem magyarázkodnak és különböző nehézségekre hivatkozva eluta- sítgatnak. Mi tagiácstagolc szeretnénk, ha egyes szervek és vállalatok végre megértenék: lm egy tanácstag felkeresi őket, nem protezsalni megy, hanem választói képviseletében jelenik meg és tevékenykedik. ■ Lázár János, Kecsleemét, 51. sz. körzeti tanácstag. A bajai Micsurin TSZ tagsága már az Alkotmány ünnepér ejtett vállalást A bajai Micsurin Termelőszövetkezet tagsága a napokban gyűlést tartott. Ezen a gyűlésen tettek vállalást — a megye termelőszövetkezetei közül elsőnek — az Alkotmány ünnepének tiszteletére. Vérsenyvállalásukban többi között szerepel, hogy évi vágómarhabeadásukat, — amelyet eddig már 61 százalékban teljesítettek, — május 3i-re száz- százalékban rendezik. Évi tejbeadásuk teljesítését augusztus 1-ig vállalták, a baromfit szeptember 1-ig. Hízóbeadásukat, — amelynek 53 százalékát már rendeztek — június 15-ig teljesítik, sőt hízóval róják le 600 mázsányi kukoricabeadásukat is. Ezt úgy ütemezték be, hogy felét még június 10-ig beadják, a másik részét pedig ugyancsak szeptember 1-jg teljesítik. A termelőszövetkezet tagjai azt is vállalták, hogy egész évi adójukat szeptember 10-ig rendezik. Egyébként a jövő hónapban már másodszor v osztanak készpénzelőleget, előreláthatóan 6 forintot egy munkaegységre. A hét végén megkezdik a tizennyolc hold burgonya kapálását az asszonyok a Petőfi Termelőszövetkezetben Kisszálá- son. Már végeztek a tíz hold cukorrépa kapálásával, jelenleg a répa egyelése folyik. Harminc szövetkezeti asszony és leány dolgozik szorgalmasan a földeken. Munkaegységük nap- ról-napra szaporodik. Vígan folyik a munka. Nem akarnak késni a növényápolással, mert a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozatának megvitatásakor megfogadták, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséért nem szavakkal, hanem tettekkel harcolnak. Bebizonyítják, hogy a közös munkával nagyobb eredményeket érnek el, mint a kis parcellákon. Megváltozott életük megvédéséért az Anyák Világ- kongresszusa tiszteletére felajánlást tettek, hogy a 200 munkaegységet jóval túlhaladják. Börcsök Imrénének, ötgyeime- kes családanyának például már eddig 136, ifj. Ágoston Józsefné- nek 181, a 72 éves Börcsök Ist- vánnénak eddig 36, Ábrahám Lajosnénak 129, Kádár Tamás- nénak április végével pedig 63 munkaegysége van. Sorolhatnánk mind a harminc asszony és leány nevét, akik szorgalmasan gyűjtik munkaegységeiket. Az asszonyok örömmel vélték, hogy az aratás és cséplés idejére üzemi konyha látja el a tagságot, és így nem veszi el idejüket a főzés és nem esnek ki a munkából. A jó kollektív munkára a kívülálló egyénileg dolgozó parasztok is felfigyeltek. A tavasszal a termelőszövetkezet öt családdal szaporodott. Közülük három asszony máris a közös gazdaságban dolgozik. A termelőszövetkezet asszonyai szívesen fogadjak az új tagokat és segítik őket muhkájukban. Mindent elkövetnek a jobb és több termés eléréséért. A munka mellett az állammal szembeni kötelezettségükről sem feledkeznek meg. Az MNDSZ-asszonyok, Kádár Ta- másné kezdeményezésére a tagság már egész évi baromfi- és tojásbeadását teljesítette. Aradszki Dusánné, kiskunhalasi járási MNDSZ- elnök. Az energiaellátás biztosításáért A bajai DÁV dolgozói is csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához. Vállalták, hogy a Központi Vezetőség határozatában foglalt energia termelésüket 10 százalék helyett 12.5 százalékosra emelik. Évi termelési tervüket december hó 15-re befejezik. Építési tervük során július 15-ig befejezik a Csengőd— Ökördi, a Szakmái-—Kistényi, a Gara—Bácsborsód állami gazdaságok villamosítását. Az őszi csúcsterhelés biztosítására a Szedres—Kalocsa távvezeték energia ellátásának biztosítására két távvezetéken biztosítják a fokozottabb üzembiztonságot. A Kalocsa—Mis-ke— Üregcsertő—Homokimégy két vezetékes vonalát három vezetékre átépítik. Akasztó—FüIöd- szállás—Csengőd környékének villamosenergiávai való ellátását Kiskőrös felől is biztosítják. Kalocsa—Kiskunhalas környékén a feszültségszint megjavítására nagyteljesítményű íe- szültségszabályozót építenek és Kalocsa—Kiskőrös között tovább erősítik a távvezetéket. A termelési értéket 5 száza-* lékkai emelik, az egy kilowattórára eső önköltséget 6 százalékkal csökkentik. MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ Hogyan letel magasabb rozstermést elérni? A rozs idegen beporzó növény. Beporzása a szél segítségével történik. A rozsvirág portokjai bőségesen tartalmaznak virágport. A portekok felpattanása után a virágpor a levegőbe kerül és az enyhe légáramlás a könnyű és igen apró virágporszemeket ráviszi a rozsvirágok bibéjére, megtörténik a megtermékenyítés. Ha kevés a vi;ágpor a levegőben, hiányos a megtermékenyülés, ilyenkor foghíjasnak, vagy ablakosnak nevezett kalászokat kapunk. Ha a szemek tíz százaléka hiányzik, tehát az ablakosság tíz százalékos, az — tíz mázsa átlagtermést véve alapul, — egy mázsa kiesést jelent. Előfordul 20—30 százalékos ablakosság is, ami két-három mázsa terméskiesésnek felel meg holdanként, ha az előbbi átlagtermést számítjuk. Az ablakosságot a rozs virágzása idején uralkodó, kedvezőtlen időjárás okozza. Ha kedvező az időjárás, vagyis langyos, párás a levegő, és megfelelő gyenge széljárás van, akkor elegendő virágpor jut a virágtó kalászokba. Ellenben, ha viharos szelek, záporesők járnak május második felében, a virágzás idején szélcsend, vagy nagy meleg van, öz mind kedvezőtlenül hat a rozs megtermékenyü- lésére. A viharos szelek felkavarják a virágport a levegőbe és kevés jut a kalászokra, a záporesők pedig leverik a virágport a földre. Szélcsendes időben szintén a földre hullik a virágpor, mert nincs megfelelő légmozgás, amely a másik kalászra elvigye. Nagy melegben a virágpor hamar kiszárad és veszít élet- képességéből. Ilyenkor több virágporra van szükség a jó megtermékenyítéshez. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesést póttoeporzással tudjuk megakadályozni. A szovjet kutatók már 1948-ban kimutatták, hogy a pótbeporzás két- szer-háromszori elvégzésével az ablakosság 26.6 százalékról 6.6 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hősi' a pótbeporzás elveszésével 1—3 mázsával növelhető holdanként a rozstermés. Hazai kutató intézeteinkben végzett kísérletek hasonló eredményekre vezettek. Ennek alapján az elmúlt években már sokezer holdon végezték el a rozs pótbeporzását állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok. A pótbeporzást egy 20—30 méteres kötéllel végezzük olymódon, hogy ketten a kötél két végét kifeszítik és egyenletesen haladva végighúzzák a rozstáb- lán. A kifeszített kötél a rozsszárakat meghajlítja, amint a kötéttel továbbhaladunk, a kalászok visszacsapódnak és erős mozgásuk következtében bőségesen jut virágpor a levegőbe s minden rozskaiászra. Ezt a műveletet mindig a reggeli órákban végezzük a harmat felszáradása után, legjobb 8—10 óra tájban. Ilyenkor legerőteljesebb a rozs virágzása. A pótbeporzást a rozs fővirágzása idején 3—4 napon keresztül megismételjük. Ilyenkor van s legtöbb és legéletképesebb virágpor a rozs virágokban. Olyan napokon, amikor az időjárás a rozs virágzására amúgy is kedvező, azaz enyhe, párás a levegő, gyenge szél járás van, akkor a pótbeporzást mellőzzük és inkább a kedvezőtlenebb időjárású, szélcsendes, vagy nagyon meleg napokon végezzük ezt a műveletet. így eredményesebb lesz a munkánk és nem tapossuk feleslegesen rozsvetésünket. Mindig tartsuk szem előtt, hogy pótbeporzásról van szó, azaz pótolnunk kell azt, ami a kedvezőtlen időjárás következtében természetes úton nem történt meg. Végezzük el rozsvetésünk egész területén a pótbeperzást, hogy népgazdaságunknak töbQ kenyérgabonát, dolgozó népünknek több kenyeret és magunknak több jövedelmet biztosítsunk. Bauer Ferme tudományos kutató, Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet.
