Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-14 / 112. szám

y ï' Veréb-e, lúzok-e, vagy mind a kettő? A MISKKt TÄNCSIS Termelőszövetkezet ebben az évben már 53.500 forint előleget osz­tott, ami munkaegységenként 13.65 forintot je­lent. Nagy dolog ez. Hiszen tavaly évközben nem látott pénzt a tagság s zárszámadáskor js mindössze 4.54 forint készpénz jutott egy mun­kaegységre. Ez a szép bevétel a sertéshízlalásból ered. Huszonnégy connwall-jeUegű anyakocája van a szövetkezetnek, bőszaporulatú, szépen gondozott állomány. Az idei ellésből 90 malacot válasz­tási korban eladtak, négy anya most fial majd. A hatvan süldő egyrésze továbbtemyésztésre marad, a többit folyamatosan hízóba fogják. Je­lenleg is tíz darab hízik, ennek fele beadásba, fele piacra megy. Év végéig mintegy 70—80 hí­zót számítanak előállítani. Sertéssel teljesítik a k ukorica-beadást is, ho*gy, a megmaradó takar­mánnyal a téten még nagyobb arányú hizla­lásba kezdjenek. Könnyű kiszámítani: milyen jól jár így a szövetkezet. 200 mázsa kukoricabeadás fejében 17 mázsa sertést kell átad ni ok. Ezzel a Lerménnyel legalább 40 sertést hizlalhatnak meg. Tíz-tizenöt kifutja a beadást, — a többi 25—30 szabadpiacra rnárad. Mindez újra csak azt bizonyítja, hogy a fej­lett állatállománnyal rendelkező szövetkezetek jövedelme igen magas. Nemcsak azért, mert a jószág trágyája nélkülözhetetlen alapja a jó nö­vénytermelésnek is, hanem mert az állatból — mint a parasztember mondja: — mindig a leg­biztosabban s leggyorsabban lehet pénzt csinálni NAGY HIBA AZONBAN nemcsak a miskei Táncsics TSZ-ben, de megyénk számos szövet­kezetében is, hogy a sertés mellett elhanyagol­ják az állattenyésztés egy másik, nagyon fontos ágát: a szarvasmarhát. Arra hivatkoznak — ami különben igaz is —, hogy a sertés gyorsabban fejlődik, hamarabb jövedelmez, nagyobb utána a haszon. A két első állítás igaz, a harmadik már nem. Mert a szarvasmarha — ha később is — de gazdagon megfizet. Persze, ahogyan Mis- kétt és még számos helyen tartják a szarvasmar­hát, nem csoda az alacsony tejhozam, a tartásra való ráfizetés. Százszor elmondott igazság, hogy a telién a száján keresztül tejel. Olyan, mint a takarékpersely: amennyit, beletesznek a gondo­zással, a takarmánnyal, annyit Vesznek ki belőle haszon formájában. Ez különben mindenfajta állatra igaz, de kivált a marhára. De olyan he­lyen, ahol a jóminőségű szénát a lovak, az ab- raktakarmányt, a korpát (sokszor a tej után u teheneknek kapott mennyiséget is!) a sertések eszik meg s a tehénnek csak a kukoricaszár, lőrék, üres répa, vagy sovány legelő jut csupán, — ott bizony nincs haszon. Márpedig Miskén és még számos szövetkezetben ez a gyakorlat. Még mindig nem jöttek rá ezekben a tsz-ekben, hogy a sok lótartás igen drága és felesleges luxus a folyton fejlődő gépesítés mellett. A Táncsics TSZ például 91 hold kukoricavetéséből csak 20 hol­dat kapáltat géppel, mert ott a sok ló. Érdemes lenne sürgősen kiszámitamiok: hányszorosa a ió által egész éven át feletetett drága takarmány értéke annak a néhány forintnak, amit a gép­állomás egy hold megmunkálásáért elvisz? Hány liter tejet termelne ugyanezen a takarmányon a tehén? A SZARVASMARHA NAGY HASZNA elő­ször is a trágyában mutatkozik. Hiszen a sertés trágyája sem bőségben, sem minőségben nem említhető egy napon a marháéval, — ezt min­denki tudja. A teje mindennapi biztos pénz. Csak egy 10 literes hozamú állat is a mai piaci árat számítva 35—40 forintot ad naponta. A tataházi Petőfi TSZ-ben — ahol pedig csak kö­zepes jelenleg a tejhozam — a havi tejpénz meg­haladja 4—5000 forintot s még a tagok is rend­szeresen hordják a tejet. Méginkább jövedelmező a marhatartás, ha törzsállatokat nevel a szövetkezet. Ha egyéni­leg dolgozó parasztnak kifizetődik a tenyészjó- szág-nevelés, (márpedig minden faluban nem is egy gazda foglalkozik ezzel) akkor pönt a ter­melőszövetkezetnek nem fizetődnek ki? Egy-egy tenyészbika ára 10—20 ezer forint között mo­zog. Suba Pál kiskunhalasi egyéni tenyésztő leg­utóbb 17 hónapos állatáért 10.408 forintot ka­pott s rendszeresen foglalkozik a neveléssel. A miskei Táncsics TSZ-ben és a legtöbb szövetkezetben aszerint a közmondás szerint gon­dolkoznak tehát: »Jobb nia egy veréb, mint hol­nap egy túzok.« Milyen okos lenhe kicsit fordí­tani ezen a vélekedésen! Jó, legyen meg ma a veréb, — de azért ne mondjunk le a holnapi túzokról sem! Tartsunk sertést, amely gyorsan fizet, de né lássa ennek kárát az éppoly érté­kes, csak éppen lassabban jövedelmező szarvas- marha. Mért nemcsak húsra, zsírra van szük­ség, hanem tejre, vajra is. S azon vitatkozni, hogy melyik a fontosabb, a jobb: a sertés-c, vagy a szarvasmarha? — helytelen dolog lenne. Legalább olyan helytelen, mint azt kérdezni: télvíz idején mi a fontosabb: a meleg kabát, vagy a jó csizma? Igencsak mind a kettő együít, a maga helyén. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS csak úgy válhat a paraszti gazdaság s méginkább egy termelőszö­vetkezet fejlődésének, gazdagodásának biztos alapjává, ha . a jövedelmező haszonállatok min­den fajtája megtalálható benne s egyik sem mostohagyerek a másik túlzott előnyére. Szeinevezett műtrágya és orgafoszfát a mezőgazdaság megsegítésére A Bajai Bánya- és Építőipari Egyesülés szemcséző telepe éven­te 150 vagon szemcsézett fe- káltrágyával s még ennél több orgafoszfáttal segíti a mező- gazdaságot a magasabb termés- eredmények elérésében. Ebben az évben eddig 140 vagonnal gyártottak le s a telepen előállí­tott műtrágyafajták, igen nagy keresletnek örvendenek. A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság vásárölt legutóbb nagyobb meny- nyiségbén, de érkezett igénylés a Dunántúlról és az ország töb­bi megyéjéből. Az itt gyártott orgafoszfátot használja a Bajai Erdőgazdaság a csemete ülteté­seknél, mert érlelő hatása meg­gyorsítja a gyökérfejlődést. A szemcsézett fekáltrágyát 40 százalék tőzegfekál, 40 százalék ltomposzföld és 20 százalék szu­perfoszfát keverékéből állítják elő. A keveréket egy hónapig prizmákba rakva érni hagyják, majd ulánu gépek segítségévéi szemcsézik. A gépekből kikerült szemcsézett fekáltrágyát cse- rényekbeh szárítják és azután zsákokba csomagolva kerül el­szállításra. A telep műtrágya gyártmá­nyaival az eddig már jól bevált agrotechnikai módszerek alkal­mazását igyekszik inihéi széle­sebb körben elősegíteni. A szem­csézett fekáltrágya lehetővé teszi, hogy kétsoros vetőgép al­kalmazásával vetéskor a maggal egyidőben a magágyba kerüljön a műtrágya is, s így a bomlás biológiai folyamata segíti a sarjadás mielőbbi megindulását is, A szemcsézett fekáltrágya és orgafoszfát eredményes haszná­lata felkeltette az egyéni gazdák figyelmét is. A bajaszentistváni gazdák közül az idén már többen alkalmazták, közöttük Mészáros János, aki kísérleti parcellát lé­tesített, hogy kitapasztalja, a szemcsézett műtrágya, vagy av orgafoszfát alkalmazása eréd - ményesebb-e a burgonyaterme­lésben. Az orgafoszfát szemcsé- zetlen kálisó, mely megfelelő adagolásban ugyancsak a nö­vény gyors fejlődését biztosítja, A telepen naponta 50 mázsa szemcsézett fekáltrágyát állíta­nak elő. Jászsientlászlón a (grmelAk több, mint tele teljesítette már félévi beadási kötelezettségét A begyűjtési héten a kiskun­félegyházi járásban Jászszent- lászló lett az első. Ez idő alatt több, mint 200 termelő teljesí­tette párosversenyben félévi hús- és tojásbeadási kötelezett­ségét. Ebben a tanácstagok jár­tak élen. Váradi András 18 hol­das középparaszt, megbecsült ta­nácstag egész évre eleget tett baromfi-, tojás- és hízottsértés beadási kötelezettségének. Az élenjárók személyes példamuta­tása, a versenylendület magával ragadta a község termelőit. Má­jus 11-ig a község gazdálkodói­nak több, mint fele teljesítette » félévre kirótt állat- és állati ter­mékek beadását. A jó teljesítők nem elégszenek még ezzel az eredménnyel, Meglátogatják a még hátralékos termelőket és elbeszélgetnek Velük az állam­polgári kötelezettség teljesítésé­ről. Munkájuk nem jár ered­ménytelenül. Csak az utóbbi hé­ten 20 darab hízöttsertést vittek a begyűjtőhelyre Jászszéntlászló termelői. Teremtsenek rémiét végre iiankon a begyűjtési munkaiban Szánk már hosszú idő óta a Kiskunfélegyházi járás leggyen­gébben teljesítő községei közé tartozik. Bár volt egÿ idő, ami­kor felküzdötte magát a járási ötödik helyre a begyűjtésben, de most a begyűjtési héten és álta­lában a felszabadulási verseny­ben újra az utolsó helyre került. A legutóbbi járási értékeléskor még mindössze 21.5 százalékos volt az éves sertésbegyűjtési tervteljesítése, a tej 4.2 százalék­ra állt. Az átlagos napi emelke­dés a tervteljesítésben alig ha­ladja meg a 0.1 százalékot. 911 az oka, honnan ered ez a súlyos lemaradás ? A részben elkészült hátraléki kimutatás adatait összegezve már ebben az évben sertésből 179, tojásból 76, baromfiból 49 hátralékost számol össze Berza Jenő, a községi begyűjtési meg­bízott. Vannak olyanok is szép számmal, akik még az elmúlt év­ről nagyobb mennyiségű állatiul, állati termékkel adósak álla­munknak. Kilenc olyan hátralé­kos van, aki öt mázsánál több sertéssel tartozik. Köztük Bazsu Imréné 103 holdas kulákasszony, akinek hátraléka néhány kiló hí­ján csupán sertésből eléri a 10 mázsát, Balasi Lajos kulák 534, Mucsi Lajos 624 kiló sertéssel tartozik. De rajtuk kívül még jónéhány kulák nevét fel lehetne- sorol.nl, akik már évek óta ront­ják az állampolgári fegyelmet, adót, beadást nem teljesítenek. Ennek ellenére a tanács és nem kevésbé a begyűjtési hiva­tal szinte ölhetett kézzel szem­léli, veszi tudomásul a helyzetet. A hátralékos kulákoknál mind­össze 19 alkalommal zálogoltak s a tényleges behajlás is csak néhány helyen történt meg. Ugyanakkor a begyűjtési állan­dó bizottság elnöke, Törteli Fe­renc nagy meggyőződéssel védi à kulákok érdekeit, utánajár ügyes-bajos dolgaiknak Mikora tanács Ördög Jánosnénak, aki többezer forint értékű beadással hátra van, nem akarta kiadni a bírkavágási engedélyt hátraléká­ra hivatkozva, Törteli maga kar­doskodott az engedély kiadása ügyében, és azzal érvelt, hogy »mindegy: kiadják-e, vagy nem, a hátralékot úgy sem veszik meg rajta, mert szegény az, mint a templom egere.« S mivel a tanács és a begyűjté­si hivatal maga sem vet ellent az ilyen állításoknak, nem őr­ködik a törvényesség betartása felett, a begyűjtési állandó bi­zottság sem talált más funkcióra, mint a hátralékos kulákok vé­delmére, és nem egy esetben sürgetően követelték hátralékuk eltörlését. Idihaiijiiguljnk a begyűjtési adminisztrációi Ez a megalkuvó politika azon­ban a dolgoknak még csak egyik oldala. Szoros összefüggésben Van ezzel a begyűjtési adminiszt­ráció elhanyagolása, amiből az következik, hogy sem a begyűj­tés, nem a tanács vezetői, még ha akarnák, akkor sem tudnák világosan látni a helyzetet. A jó és eredményes begyűjtési munkának egyik feltétele az adminisztráció pontos vezetése, a könyvelés naprakészsége. Ezen a téren pedig szinte elképzelhe­tetlen rendetlenség van ' a be­gyűjtési hivatalnál. Erről tanús­kodnak az ellenőrzési napló előb­bi keletű bejegyzései és u jelen­legi helyzet is. Néhány példa u számtalan közül: április 13-án a járási begyűjtési hivataltól Kiss Sándor volt kint ellenőrzésen. Többek közölt észrevételezte, hegy a tervfelbontás határideje előtt 13 nappal mindössze csak 50 százalékban állnak a munká­val. Ugyancsak a már előbb em­lített keltezéssel számol be az ellenőrzési napló arról is, hogy 600 darab vélelijegy elkönyvelet- lenül porosodik az íróasztal­fiókokban. Két nappal később újabb ellenőrzési észrevételek vannak a naplóba jegyezve: 400 vételi­jegy még mindig lekünyveletlen a nyilvántartási lapokon, s ez a szám április 21-ig ismét 600-ra szaporodott és ma is alig a felé­nél kevesebb. Nem lényegtelen dolog ez, mert ebből az egyetlen mulasztásból még újabbak következnek. A leköny vele tien tételek miatt hosszú ideig nem tudták elkészíteni a hátraléki kimutatást, s a mai napig is még csak mindig a sertés-, lóján-, baromfihátralékosokat tudták összeírni, ugyanakkor nem tud­ják, hogy tej-, valamint vágó- marhabeadásban mennyi hátra­lékosuk van. A tejbegyűjtőtől át­küldött vételijegyek már január elsejétől egyáltalán nincsenek könyvelve. Végre rendet kell terem­teni a begy ílj lésben Az állam, a nép érdeke — és maguk u becsületes szanki dol­gozó parasztok is követelik, hogy végre teremtsenek rendet az il­letékesek a begyűjtésben. Szán­kon minden igaz, becsületes pa­rasztember szégyent! már, hogy községüket mindig a legrosszab­bak között említik. Észre* kellene már ezt venniök a tanács és a begyűjtési hivatal vezetőinek is és nem kevésbé felettes szerveik­nek és haladéktalanul hozzá kel­lene látni a hibák kijavításához. Palásti István elvtársnak, a köz­ség új, függetleníted párttitkárá­nak is sok teendője lesz a be­gyűjtési munka megjavítása ér­dekében. A községi pártszerve­zetnek, a kommunistáknak a jövőben nagyobb ellenőrző és segítő tevékenységet kell kifej­teni, hogy a törvényesség ér- vényrejutását biztosítsák végre Szánkon is. ' ’ <>0-00<H>00<>0<)<><>0<K>0<KK>0<K> 0-C«><)-0-00-000 O OOOOOŐ oooooc 6 Meg iegyxé* I 9 ----------------------------------- 0 A kör egy önmagába visszatérő görbe vonal... § Az elmúlt években sűrűn volt Baján és a járás községei- § ben ecethiány. Ez az őszi szezonban a legnagyobb zavaró- o kát okozta. A háztartások, a földművesszövetkezelek tartósító § üzemei, az üzemi konyhák ecet hiányában alig tudták téli ó szükségleteiket biztosítani. Az ecetet Debrecen, Békéscsaba, 9 Miskolc, Kiskőrös ecetgyárai szállították Bajára. A nagy íd- o válságok miatt a tárolóedények hosszú ideig úton voltak, meg- g rongálódtak s ezek a körülmények indokolatlan hiányt idéz- £ tek elő. ö A lehetőség az ecethiány megszüntetésére adva volt. Evek § óta üzemen kívül állt az Árpád utcában az ecetipari vállalat o lezárt telepe. Érthető tehát, ha a földmüvesszövetkezetek ba- g jai járási központja arra a felhívásra, hogy kisegítő üzemeket ó létesítsen, azonnal az ecetgyár átvételére és üzembehelyezá- g sére gondolt. Tervét felsőbb szervei is helyeselték. Az üzembe- c helyezést tárgyalások eredményeképpen a SZÖVOSZ kereske- g delem-szervezési és technikai főosztálya ez év február 11-én % az alábbi levelet intézte a járási központhoz, Kozák Imre c osztályvezető aláírásával: $ »Értesítem, hogy 1955 február 4-én az MNB 601. Baja C fiókjánál az alábbi hitelkeret került megnyitásra...« A leirat g ezután közli a rendelkezésre bocsátott 131.000 forint hitelt, § majd végezetül azt mondja: »A hitelt ecet-kisegílóüzem létesí- g lésére hasz)iálliatja fel.« X Most mindenki joggal feltételezheti, hogy ezzel az ecet- 5 gyártás kérdése elintéződött, a beruházási hitel biztosítja az o 9 ecetgyár újbóli üzembehelyezését. Ezt feltételezte a földműves- g $ szövetkezetek bajai járási központja is. Hozzá is fogtak a q berendezés kijavításához, a helyreállításhoz. Szakembert szer- o zödtetlek. Nagy megelégedéssel fogadták az Élelmiszeripari 'c Minisztérium és a SZÖVOSZ főmérnökeinek együttes látó- 6 gatását a leendő üzem felülvizsgálására, akik megállapították, g hogy az acélgyár 150 hektoliteres kapacitását némi átalaki- 6 lássál havi 500 hl-es Izapacitásra lehet növelni s a felszerelést g ehhez kell bővíteni. § Két hónapja folyt már a munka. 1955 április 5-én aztán g újabb levél érkezeit n SZÖVOSZ kereskedelem-szervezési és £ technikai főosztályától. Akárcsak az elsőt, — ezt is Kozák Imre 9 osztályvezető írta, alá. g »Értesítjük, hogy 1955 február 4-én az MNB 601. Baja o fiókjánál ecetkisegítőüzem létesítésére megnyitott 131.000 fo- x rint hitelt töröltettük.« § Az ecctgyúr kapuit ismét lezárták. Két hónap munkája g kárbaveszett. Ki érti meg, hogy a két hónap előtti hozzájárv- ç Idst és a hitel folyósítását mi változtatta meg április 5-ig? 9 Pedig az ecetgyár nemcsak Baja és a járás, — de 300 hl-es § kapacitásával a bácsalmási és kalocsai járás ecetszükscgletét o is biztosította volna. g De érvényesült a geometria örökérvényű szabálya. A kör ó olyan önmagába visszatérő görbe vonal, amelyben a SZÖVOSZ 9 kereskedelem-szervezési és technikai főosztálya tervez is. o meg végez is. ó cKXHKaKHjoooeeoeoe oo ovocooeooo c-&<>oxxk><>o(>ock>o<>c-c

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom