Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG ÁZ MDPBXCSKISKUNMEGm PARTBiZOTTSKGXNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 111. SZÄM Ára SO fillér 1955 MÄJÜS 13. PÉNTEK A MAI SZAMBÁK; Hegedűs András elvtárs beszéde. — Lángok az éjsza­kában. — Ez történt a nagyvilágban. —> Mennyivel növeli az állattenyésztés fejlesztése a kecskeméti Törekvés TSZ jövedelmét. — Hartán és Dunavecsén kapálnak már a Solti Gépállomás zetorosai. — Párt- megbízatást az asszonyoknak. Az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó varsói értekezlete Bulganyin elvtárs nyilatkozata Május 11-én Varsóban meg­nyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biz­tosításával foglalkozó értekez­lete. Az ügyrend jóváhagyása után az értekezlet megkezdte munkáját. Az ülésen nyilatko­zatot tett N. A. Bulganyin elv- társ, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője. Bulganyin elvtárs nyilatkozata első részében elemezte a nem­zetközi helyzet alakulását az európai országok moszkvai ér­tekezlete óta. A párizsi egyez­ményeket a moszkvai értekezlet óta ratifikálták és ezek az egyezmények életbe lépnek. — Anglia és Franciaország a Szov- •jetun.óval a második világhá­ború idején kötött, a német mi- litarizmus agressziója ellen irá­nyuló szerződé sekben vállait kötelezettségek ellenére a nyu­gatnémet militaristákkal és re­lépett háborús vansistákkal tömbbe. Anglia cs Franciaország ez­zel de facto megtagadta ezeket a fontos szerződése­ket. Erre való tekintettel a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége május 7-én törvény­erejű rendeletet hozott e szer­ződések hatálytalanításáról. A továbbiakban Bulganyin elvtárs a Szovjetunió tárgyalási készségéről szólott. Hangoztatta. új körülmények között is harcolni kell Németország nemzeti egyesüléséért. A szovjet kormány ezentúl is kész minden módon elősegíteni Németország egységének hely­reállítását és elfogadható alapon a német békeszerződés megkö­tését. A szovjet kormány figyelmesen tanulmányozza a kormányfők tanácskozásáról szóló javaslatot — A szovjet kormány kedve­zően foglalt állást a nagyhatal­mak tanácskozásának eszméjét illetően — folytatta. — Az ilyen tanácskozás cél­szerű abban az esetben, ha valóban elősegíti a nemzet­közi feszültség enyhítését és a nemzetközi kapcsolatok megjavítását. Bulganyin elvtárs bejelentette: »Május 10-én a szovjet kormány jegyzéket kapott az Egyesült Államok, valamint Franciaor­szág és Anglia kormányától. A jegyzék javasolja, hogy hívják össze a négy hatalom kormány­főinek tanácskozását a külügy­miniszterek részvételével. A szovjet korniíány figyelmesen fogja tanulmányozni ezt a jegy­zéket.« Bulganyin elvtárs hangoztat­ta, hogy a Szovjetunió kormá­nya rendületlenül törekszik a béke megszilárdítására és a nemzetközi feszültség enyhíté­sére, továbbra is megtesz min­den intézkedést, hogy meg­egyezést érjen el az atomfegy­ver eltiltása, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése és az új háború veszélyének elhá­rítása kérdésében. Részletesen ismertette a szovjet kormány­nak erre vonatkozó javaslatát. A javaslatról kijelentette: A Szovjetunió új leszerelési javaslatainak feladata az, hogy megmentse az emberi­séget egy újabb pusztító há­borútól, enyhítse az államok közötti feszültséget, meg­szabadítsa a népeket attól a súlyos adótehertől, amely a fegyverkezési bajsza követ­keztében nehezedik válluk- ra, biztosítsa a felszabaduló források felhasználását a né­pek jólétének fokozására és a gazdaságilag elmaradott országok széleskörű megse­gítésére. Beszéde további részében Bul- ganyin elvtárs ezeket mondot­tam A széles néptömegekhea mostanában uralkodó hangula­tokat világosan mutatja a 29 ázsiai és afrikai ország nemrég befejeződött bandungi értekez­lete. Az értekezlet munkája ma- gáravonta az egész világ figyel­mét, pozitív eredményeinek pe­dig nagy szenepe lesz a béké­ért, szabadságért és független­ségért vívott harcban. Bőr az értekezleten különböző társadal­mi rendszerek voltak képvisel­ve, az értekezlet részvevői min­den megtárgyalt kérdésben meg- állapodásszerű döntésre jutot­tak. Az értekezletnek az egye­temes béke és az együttműkö­dés elősegítéséről szóló nyilat­kozata a békés egymás mellett élés elvein alapszik. Az ázsiai és afrikai orsiágok értekezlete megtárgyalta a gaz­dasági, kulturális és politikai együttműködés kérdéseit. Az értekezlet határozatai azt bizo­nyítják, helyesen nyúltak hozzá a nemzetközi élet problémái­hoz. Az értekezlet kijelentette, hogy a nemzetközi viták ren­dezésének békés eszközökkel, tárgyalások útján kell történ­nie. Ez az út helyes és gyümöl­csöző. Ismeretes, hogy a közel­múltban ezen az úton járva si­került végetvetni a koreai és az indokínai háborúnak. A jövő­ben ezen az úton el lehet érni más megoldatlan kérdések ren­dezését is. Ennek bizonyítéka az osztrák kérdés. Mostanra létre­jött a hatalmak megállapodása arról, hogy a független és de­mokratikus Ausztria helyreállí­tásáról szóló államszerződést május 15-én Becsben alá kell írni. Az európai biztonság kérdése különösen fontos probléma Az európai biztonság kérdé­séhez visszatérve, ki kell je­lentenem, — hangsúlyozta Bul­ganyin elvtárs — a szovjet kor­mány továbbra is abból indul ki, hogy a jelen helyzetben a béke biztosításának és az új agresszió elhárításának legjobb módja ebben a körzetben kol­lektív biztonsági rendszer szer­vezése, valamennyi európai ál­lam részvételével, függetlenül azok társadalmi rendjétől. Az európai biztonság kérdése most különösen fontos problé­ma. Az e problémával kapcso­latos bármely kérdés pozitív megoldása elősegítené a népek békés és nyugodt életfeltételei­nek megteremtését. A párizsi egyezmények ratifikálása meg­nehezítette az adott probléma megoldását, de nem vette le a napirendről. Amikor a szovjet kormány az európai államok és az Ameri­kai Egyesült Államok figyelmé­be ajánlotta az összeurópai biz­tonsági rendszer szervezetének tervezetét, akkor, sajnos, ezt a javaslatot a nyugati hatalmak nem támogatták és a javaslat megvalósíthatatlan maradt. A nyugati hatalmak előny­ben részesítették a német mili- tarizmus helyreállításának po­litikáját, annak minden követ­kezményével együtt, azt a poli­tikát, amely a Nyúgateurópai Unió formájában háborús cso­portosulás létesítését irányozza elő, a remilitarizált Nyugat- Néüi§toarszᣠrészvételével. Ez a politika pedig utat nyit az új agresszió felé, fokozza az új háború veszé­lyét és veszélyezteti a béke- szerető államok nemzeti biz­tonságát. A szovjet kormány úgy véli, hogy Európa békeszerető né­peinek ilyen körülmények kö­zött gondoskodniok kell bizton­ságuk biztosításáról. Ezt azon az alapon kell megtenniök, me­lyet a nyolc állam moszkvai ér­tekezlete és ezen államok ezt követő tanácskozásai megjelöl­tek. A Szovjetunió kormánya kifejezi azt a kívánságét, hogy a jövőben lehetőség nyíljék az európai biztonság olyan biztosítására, melyben részt- vesz valamennyi európai állam, továbbá az Egyesült Államok is. A moszkvai tanácskozás elő­segítette a demokratikus tábor erőinek további tömörülését és rokonszenvező visszhangokat keltett a béke minden barátjá­ban. Az értekezleten részvevő országok népei egységesen he­lyeselték ezt a munkát. Az ér­tekezlet újból alátámasztotta or­szágaink szoros és szivbőljövő barátságát és együttműködési körük kiszélesítésére vezetett. Együttműködésük most a közös védelem megszervezésével kap­csolatos kérdések területére is kiterjed. A moszkvai értekezlet egysé­gesen elfogadott nyilatkozatá­ban a Szovjetunió, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, a Ném§t Demokratikus Köztársaság, Ma­gyarország, Románia, Bulgária és Albánia kijelentette, hogy a kialakult helyzet napirendre tű­zi az értekezleten képviselt ál­lamok erőfeszítései egyesítésé­nek feladatát biztonságuk biz­tosítása céljából. Ezek az álla­mok akkor kijelentették, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell tenni, hogy a nyugati ha­talmak katonai tömbjének ag­resszív erőivel szembeállítsák a békeszerető államoknak bizton­ságuk. biztosítása érdekében egyesített erejét. Az új helyzet megköveteli aï erôfesïiîések egyesítését — Majdnem valamennyi ál­lamunkat kétoldalú barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés fűzi egymáshoz. E szerző­déseknek fontos szerepük volt és van az európai béke és biz­tonság biztosításában. Az új helyzetben azonban ez már nem elegendő. Valamennyien meg­egyeztünk abban, hogy az álla­maink biztonságát fenyegető ve­szélyt, amely a nyugati hata'w mák agresszív intézkedései kö­vetkeztében megnövekedett, megköveteli az erőfeszítések egyesítését s új intézkedések megtételét, békeszerető országaink védel­mi képességeinek szilárdítását. E célokat kell szolgálnia a ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződé­seknek, amelyek megkötése cél­jából itt összegyűltünk. E szerződésben meg kell szabni a közös védelmi kö­telezettségeket, a szerződés valamely részvevője ellen irányuló fegyveres támadás esetére. Ha ilyen támadás történik, a szerződésben részvevő minden államnak az egyéni, illetve kol­lektív önvédelem jogának meg­valósításaként, az ENSZ alap­okmányának 51. cikkelye értel­mében haladéktalanul segítséget kell nyújtani a megtámadott ál­lamnak, illetve államoknak, egyénileg és a szerződés más részvevőivel megállapodva, min­den szükségesnek mutatkozó eszközzel, beleértve fegyveres erők alkalmazását is. A moszkvai értekezleten el­fogadott nyilatkozatnak megfelelően, a szerződésnek elő kell írnia azon fegyve­res erők egyesített parancs­nokságának létrehozását, amelyeket a szerződés rész­vevőinek megállapodása alapján e parancsnokság hatáskörébe utalnak. Magától értetődik, hogy a szerződésben részvevő országok együttműködése nemcsak közös védelem kérdéseire, hanem a gazdasági és kulturális kapcso­latok továbbfejlesztésének és szilárdításának kérdéseire is kiterjed. Mindenki tudja, hogy • az Északatlanti Szövetség megte­remtése óta a benne részvevő országok gazdasági és politikai függetlenségén jelentékeny csor­ba esett. Az Amerikai Egyesült Államok, amelyé ebben az ag­resszív tömbben a fő szerep, egyre inkább leigázza a tömb más részvevőit. Az elénk terjesztett szerződés- tervezet merőben más elveken alapul. Államainktól, népeink­től és társadalmi rendszerünk­től idegen az az elv, hogy egyik állam uralkodjék a másik, egyik nép a másik felett. Bármely állam csatlakozhat a megkötendő szerződéshez A nyolc államnak javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés nem lesz zárt. Bármely más állam csatlakozhat hozzlá, füg­getlenül társadalmi és állam­rendszerétől. A nyolc állam szerződésének ez a sajátossága éppen úgy a szerződés védelmi jellegét tanúsítja, mint a szer­ződés alapján létrehozandó szer­vezet védelmi jellegét. A szer­ződéstervezet rámutat arra, hogy a szerződő felek készek az őszinte együttműködés szelle­mében résztvenni minden oiyan nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biz­tonság biztosítása és minden erejükkel e célok megvalósítá­sián fognak munkálkodni. Az imperialista tábornak ter­mészetesen jobban tetszenék, ha mi karbatett kézzel ülnénk c* semmit nem tennénk, ők pedig folytatnák »erő-politikájukat-, fegyverkeznének és diktálnák mindenkinek saját akaratukat. De amikor katonai tömböket létesítenek ellenünk, amikor kö­rülveszik országainkat katonai támaszpontokkal és atomhábo­rúval fenyegetnek, nem marad­hatunk tétlenek. Ilyen körülmé­nyek között válaszintézkedéseket kell fo­ganatosítanunk és as egyik ilyen intézkedés ér- ' tekezletünk és azok a határoza­tok, amelyeket hozni fogunk. A nyolc állam . barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződésének meg­kötése lerakja a békeszerető ál­lamok közös akcióinak megin­gathatatlan alapját a készülő agresszió elleni visszavágás cél­jából, az európai béke és bizton­ság biztosítása céljából. Érte­kezletünk egyszersmind fontos lépés az Európa és az egész vi­lág békéjének és biztonságának megszilárdítását célzó feladatok megoldásában. Bulganyin elvtárs feszült fi­gyelemmel meghallgatott beszé­de után Viliam Siroky elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke be­szélt. Ezután a Lengyel Köztár­saság Minisztertanácsának elnö­ke Cyrankiewicz elvtárs, majd Otto Grotewohl elvtárs, a Né­met Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke tar­totta meg beszédét. Ezután He­gedűs András elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke lépett a szónoki emelvényre. (Folytatás a 2, oldala«^

Next

/
Oldalképek
Tartalom