Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-13 / 111. szám
r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG ÁZ MDPBXCSKISKUNMEGm PARTBiZOTTSKGXNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 111. SZÄM Ára SO fillér 1955 MÄJÜS 13. PÉNTEK A MAI SZAMBÁK; Hegedűs András elvtárs beszéde. — Lángok az éjszakában. — Ez történt a nagyvilágban. —> Mennyivel növeli az állattenyésztés fejlesztése a kecskeméti Törekvés TSZ jövedelmét. — Hartán és Dunavecsén kapálnak már a Solti Gépállomás zetorosai. — Párt- megbízatást az asszonyoknak. Az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó varsói értekezlete Bulganyin elvtárs nyilatkozata Május 11-én Varsóban megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlete. Az ügyrend jóváhagyása után az értekezlet megkezdte munkáját. Az ülésen nyilatkozatot tett N. A. Bulganyin elv- társ, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője. Bulganyin elvtárs nyilatkozata első részében elemezte a nemzetközi helyzet alakulását az európai országok moszkvai értekezlete óta. A párizsi egyezményeket a moszkvai értekezlet óta ratifikálták és ezek az egyezmények életbe lépnek. — Anglia és Franciaország a Szov- •jetun.óval a második világháború idején kötött, a német mi- litarizmus agressziója ellen irányuló szerződé sekben vállait kötelezettségek ellenére a nyugatnémet militaristákkal és relépett háborús vansistákkal tömbbe. Anglia cs Franciaország ezzel de facto megtagadta ezeket a fontos szerződéseket. Erre való tekintettel a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége május 7-én törvényerejű rendeletet hozott e szerződések hatálytalanításáról. A továbbiakban Bulganyin elvtárs a Szovjetunió tárgyalási készségéről szólott. Hangoztatta. új körülmények között is harcolni kell Németország nemzeti egyesüléséért. A szovjet kormány ezentúl is kész minden módon elősegíteni Németország egységének helyreállítását és elfogadható alapon a német békeszerződés megkötését. A szovjet kormány figyelmesen tanulmányozza a kormányfők tanácskozásáról szóló javaslatot — A szovjet kormány kedvezően foglalt állást a nagyhatalmak tanácskozásának eszméjét illetően — folytatta. — Az ilyen tanácskozás célszerű abban az esetben, ha valóban elősegíti a nemzetközi feszültség enyhítését és a nemzetközi kapcsolatok megjavítását. Bulganyin elvtárs bejelentette: »Május 10-én a szovjet kormány jegyzéket kapott az Egyesült Államok, valamint Franciaország és Anglia kormányától. A jegyzék javasolja, hogy hívják össze a négy hatalom kormányfőinek tanácskozását a külügyminiszterek részvételével. A szovjet korniíány figyelmesen fogja tanulmányozni ezt a jegyzéket.« Bulganyin elvtárs hangoztatta, hogy a Szovjetunió kormánya rendületlenül törekszik a béke megszilárdítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére, továbbra is megtesz minden intézkedést, hogy megegyezést érjen el az atomfegyver eltiltása, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében. Részletesen ismertette a szovjet kormánynak erre vonatkozó javaslatát. A javaslatról kijelentette: A Szovjetunió új leszerelési javaslatainak feladata az, hogy megmentse az emberiséget egy újabb pusztító háborútól, enyhítse az államok közötti feszültséget, megszabadítsa a népeket attól a súlyos adótehertől, amely a fegyverkezési bajsza következtében nehezedik válluk- ra, biztosítsa a felszabaduló források felhasználását a népek jólétének fokozására és a gazdaságilag elmaradott országok széleskörű megsegítésére. Beszéde további részében Bul- ganyin elvtárs ezeket mondottam A széles néptömegekhea mostanában uralkodó hangulatokat világosan mutatja a 29 ázsiai és afrikai ország nemrég befejeződött bandungi értekezlete. Az értekezlet munkája ma- gáravonta az egész világ figyelmét, pozitív eredményeinek pedig nagy szenepe lesz a békéért, szabadságért és függetlenségért vívott harcban. Bőr az értekezleten különböző társadalmi rendszerek voltak képviselve, az értekezlet részvevői minden megtárgyalt kérdésben meg- állapodásszerű döntésre jutottak. Az értekezletnek az egyetemes béke és az együttműködés elősegítéséről szóló nyilatkozata a békés egymás mellett élés elvein alapszik. Az ázsiai és afrikai orsiágok értekezlete megtárgyalta a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés kérdéseit. Az értekezlet határozatai azt bizonyítják, helyesen nyúltak hozzá a nemzetközi élet problémáihoz. Az értekezlet kijelentette, hogy a nemzetközi viták rendezésének békés eszközökkel, tárgyalások útján kell történnie. Ez az út helyes és gyümölcsöző. Ismeretes, hogy a közelmúltban ezen az úton járva sikerült végetvetni a koreai és az indokínai háborúnak. A jövőben ezen az úton el lehet érni más megoldatlan kérdések rendezését is. Ennek bizonyítéka az osztrák kérdés. Mostanra létrejött a hatalmak megállapodása arról, hogy a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló államszerződést május 15-én Becsben alá kell írni. Az európai biztonság kérdése különösen fontos probléma Az európai biztonság kérdéséhez visszatérve, ki kell jelentenem, — hangsúlyozta Bulganyin elvtárs — a szovjet kormány továbbra is abból indul ki, hogy a jelen helyzetben a béke biztosításának és az új agresszió elhárításának legjobb módja ebben a körzetben kollektív biztonsági rendszer szervezése, valamennyi európai állam részvételével, függetlenül azok társadalmi rendjétől. Az európai biztonság kérdése most különösen fontos probléma. Az e problémával kapcsolatos bármely kérdés pozitív megoldása elősegítené a népek békés és nyugodt életfeltételeinek megteremtését. A párizsi egyezmények ratifikálása megnehezítette az adott probléma megoldását, de nem vette le a napirendről. Amikor a szovjet kormány az európai államok és az Amerikai Egyesült Államok figyelmébe ajánlotta az összeurópai biztonsági rendszer szervezetének tervezetét, akkor, sajnos, ezt a javaslatot a nyugati hatalmak nem támogatták és a javaslat megvalósíthatatlan maradt. A nyugati hatalmak előnyben részesítették a német mili- tarizmus helyreállításának politikáját, annak minden következményével együtt, azt a politikát, amely a Nyúgateurópai Unió formájában háborús csoportosulás létesítését irányozza elő, a remilitarizált Nyugat- Néüi§toarszᣠrészvételével. Ez a politika pedig utat nyit az új agresszió felé, fokozza az új háború veszélyét és veszélyezteti a béke- szerető államok nemzeti biztonságát. A szovjet kormány úgy véli, hogy Európa békeszerető népeinek ilyen körülmények között gondoskodniok kell biztonságuk biztosításáról. Ezt azon az alapon kell megtenniök, melyet a nyolc állam moszkvai értekezlete és ezen államok ezt követő tanácskozásai megjelöltek. A Szovjetunió kormánya kifejezi azt a kívánságét, hogy a jövőben lehetőség nyíljék az európai biztonság olyan biztosítására, melyben részt- vesz valamennyi európai állam, továbbá az Egyesült Államok is. A moszkvai tanácskozás elősegítette a demokratikus tábor erőinek további tömörülését és rokonszenvező visszhangokat keltett a béke minden barátjában. Az értekezleten részvevő országok népei egységesen helyeselték ezt a munkát. Az értekezlet újból alátámasztotta országaink szoros és szivbőljövő barátságát és együttműködési körük kiszélesítésére vezetett. Együttműködésük most a közös védelem megszervezésével kapcsolatos kérdések területére is kiterjed. A moszkvai értekezlet egységesen elfogadott nyilatkozatában a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Ném§t Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia kijelentette, hogy a kialakult helyzet napirendre tűzi az értekezleten képviselt államok erőfeszítései egyesítésének feladatát biztonságuk biztosítása céljából. Ezek az államok akkor kijelentették, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell tenni, hogy a nyugati hatalmak katonai tömbjének agresszív erőivel szembeállítsák a békeszerető államoknak biztonságuk. biztosítása érdekében egyesített erejét. Az új helyzet megköveteli aï erôfesïiîések egyesítését — Majdnem valamennyi államunkat kétoldalú barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzi egymáshoz. E szerződéseknek fontos szerepük volt és van az európai béke és biztonság biztosításában. Az új helyzetben azonban ez már nem elegendő. Valamennyien megegyeztünk abban, hogy az államaink biztonságát fenyegető veszélyt, amely a nyugati hata'w mák agresszív intézkedései következtében megnövekedett, megköveteli az erőfeszítések egyesítését s új intézkedések megtételét, békeszerető országaink védelmi képességeinek szilárdítását. E célokat kell szolgálnia a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseknek, amelyek megkötése céljából itt összegyűltünk. E szerződésben meg kell szabni a közös védelmi kötelezettségeket, a szerződés valamely részvevője ellen irányuló fegyveres támadás esetére. Ha ilyen támadás történik, a szerződésben részvevő minden államnak az egyéni, illetve kollektív önvédelem jogának megvalósításaként, az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye értelmében haladéktalanul segítséget kell nyújtani a megtámadott államnak, illetve államoknak, egyénileg és a szerződés más részvevőivel megállapodva, minden szükségesnek mutatkozó eszközzel, beleértve fegyveres erők alkalmazását is. A moszkvai értekezleten elfogadott nyilatkozatnak megfelelően, a szerződésnek elő kell írnia azon fegyveres erők egyesített parancsnokságának létrehozását, amelyeket a szerződés részvevőinek megállapodása alapján e parancsnokság hatáskörébe utalnak. Magától értetődik, hogy a szerződésben részvevő országok együttműködése nemcsak közös védelem kérdéseire, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének és szilárdításának kérdéseire is kiterjed. Mindenki tudja, hogy • az Északatlanti Szövetség megteremtése óta a benne részvevő országok gazdasági és politikai függetlenségén jelentékeny csorba esett. Az Amerikai Egyesült Államok, amelyé ebben az agresszív tömbben a fő szerep, egyre inkább leigázza a tömb más részvevőit. Az elénk terjesztett szerződés- tervezet merőben más elveken alapul. Államainktól, népeinktől és társadalmi rendszerünktől idegen az az elv, hogy egyik állam uralkodjék a másik, egyik nép a másik felett. Bármely állam csatlakozhat a megkötendő szerződéshez A nyolc államnak javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés nem lesz zárt. Bármely más állam csatlakozhat hozzlá, függetlenül társadalmi és államrendszerétől. A nyolc állam szerződésének ez a sajátossága éppen úgy a szerződés védelmi jellegét tanúsítja, mint a szerződés alapján létrehozandó szervezet védelmi jellegét. A szerződéstervezet rámutat arra, hogy a szerződő felek készek az őszinte együttműködés szellemében résztvenni minden oiyan nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása és minden erejükkel e célok megvalósításián fognak munkálkodni. Az imperialista tábornak természetesen jobban tetszenék, ha mi karbatett kézzel ülnénk c* semmit nem tennénk, ők pedig folytatnák »erő-politikájukat-, fegyverkeznének és diktálnák mindenkinek saját akaratukat. De amikor katonai tömböket létesítenek ellenünk, amikor körülveszik országainkat katonai támaszpontokkal és atomháborúval fenyegetnek, nem maradhatunk tétlenek. Ilyen körülmények között válaszintézkedéseket kell foganatosítanunk és as egyik ilyen intézkedés ér- ' tekezletünk és azok a határozatok, amelyeket hozni fogunk. A nyolc állam . barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének megkötése lerakja a békeszerető államok közös akcióinak megingathatatlan alapját a készülő agresszió elleni visszavágás céljából, az európai béke és biztonság biztosítása céljából. Értekezletünk egyszersmind fontos lépés az Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását célzó feladatok megoldásában. Bulganyin elvtárs feszült figyelemmel meghallgatott beszéde után Viliam Siroky elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsának elnöke beszélt. Ezután a Lengyel Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Cyrankiewicz elvtárs, majd Otto Grotewohl elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke tartotta meg beszédét. Ezután Hegedűs András elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke lépett a szónoki emelvényre. (Folytatás a 2, oldala«^
