Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-31 / 126. szám
s HAZÁNK IL Czeglédy László kormánybiztos irányításával megkezdődött a tokajhegyaljai szőlőterület felújítása. A képen: Czeglédy László kormánybiztos és Béres János, a Rákóczi Furmint-Oltványtermelő Szövetkezet tagja, 50 éves, elpusztult szőlőtőkét néznek. Az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Telepének erőhasználati csoportja (Budakeszi) energiaveszteség-mérési kísérleteket folytat. A képen; Dudok János és Molnár László energiaveszteségének mérése szerszámkísérlct közben. Holtai András laboráns a munkakörülményeket figyeli. Fiatal festőművészeink készülnek a varsói VIT-re. Bolgár József képén dolgozik. röúéb naípjs^ahásÍL kuUlítih szelepei fiiexjijhik kfpzëműüéizdiizk idd tejwlkut A napokban értekezletre ültek össze a megyei képzőművész csoport vidéki tagozatainak vezetői Kecskeméten. Az értekezletnek az volt a célja, hogy összegezzék a nemrég megalakult csoportok működésének eddigi tapasztalatait és eredményeit. Megtárgyalták egyúttal a megyei csoport egész évi munikatervét. A munkaterv rendkívül változatos. Városonként és havonként újabb és újabb érdekes tennivalót ír elő. A nyár folyamán például a képzőművészek Baján Is, Kiskunfélegyházán is. Kecskeméten is látogatásokat tesznek üzemeinkben, állami gazdaságainkban, hogy megismerek dolgozó népünk alkotó munkáját, hogy festményeiken hűen tudják ábrázolni az új típusú, szocializmust építő embert. _ ' Júliusban a kecskeméti és kiskunfélegyházi képzőművészek együtt üdülnek a Kiskunfélegyházi Gépgyár szikrai munkásüdülőjében. Képzőművészeink és a munkásosztály legkiválóbb- jai közötti kapcsolat kitűnő példája, felejthetetlen alkalma lesz ez az üdülés. Több reprezentatív kiállítás rendezésére is sor kerül. Augusztus 20-án a bajai képzőmü- vészcsoport tagjai állítják ki legjobb grafikai műveiket a Türr István Múzeum kiállítási termében. Kecskemétnek is jelentős képzőművészeti eseménye lesz augusztus 20. Ezen a napon nyitják meg Kecskeméten a KÍatona József Múzeumban Révész Imrének, a kecskeméti művésztelep egykori világhírű lakójánál?: műveiből összeállított nagyjelentőségű, orszjágos jellegű emlékkiállítást. Révész Imre festményei mellett tanítványainak legjobb alkotásai is szerepelnek a kiállításon. A kiállítások borát ez a rendezvény nem zárja le. Októberben! a Nógrád megyei tanács meghívására Balassagyarmatra viszik a bajai képzőművészek legjobb alkotásaikat, hogy ott kiállításon mutassák tje a város dolgozóinak. Még ebben a hónapban, Valószínűleg október hó 31-én nyílik meg Kecskeméten a megyei csoport nagy kiállítása, melyen k megye összes jelentősebb képzőművészei vesznek részt alkotásaikkal. Ezt megelőzően Kiskun félegyházán lesz a helyi csoportnak egy kiállítása. Megyénk képzőművészeinek munkaprogramjában több érdekes képzőművészeti előadás is szerepel. Baján rendszereben hetenként tartanak ilyen képzőművészeti tárkyú előadást. A tárgyalt korszak képzőművészeti alkotásai mellett ízelítőt adnak a kor zenijéből is. Ezeknek az előadásoknak Baján igeit nagy sikere van. — Kecskeméten a megyeszékhelyen is sor kerül a TTIT-tel karöltve ilyen előadások rendezésére. Régészeti feltárások indulnak Katymáron, tompán és Kisszálláson Ülsz Központi Művészegyüttesének műsora az Érttel Színházban A megye déli járásai az elmúlt századok, évezredek emlékeinek nagy temetője. A bajai, bácsalmási járásokban évek óta folyó ásatások gyűjtik az eltemetett korok emlékeit. A bajai Türr István Múzeum régészeti osztálya gazdag anyagát őrzi a leletmentés eddigi eredményeinek. A legújabb ásatások Katymá- rcn folynak. A téglagyár agyag- bányájában a II. és III. századbeli szarmatákon lakótelepre, sírmezőre és mellette a honfoglaló magyarok sírmezejére bukkantak. A régi agyagbányában már folytak ásatások a negyvenes években. Lovassírok kerültek altkor napvilágra, a sírokban kengyeleket, zablákat, ezüst- csüngőket találtak. Kevés érdeklődés mutatkozott akkor a múlt emlékei iránt. A leleteket sorsukra bízták és azok az idők folyamán elkallódtak. Az első leletmentés 1952-ben indult meg. Azóta is folyik. Az agyagbányától nyugatra húzódó egész terület feltárás alá kerül. A kutató munka két korszak történelmi emlékeit tárja fel. A II. és III. század szarmatakori lakótelepei mellett ritkás sírmező és közvetlen mellette, a honfoglaláskori magyarok sírmezeje kerül feltárásra. A tavaly megindult és az idén folytatódó kutatómunka már megállapította, hogy a honfoglaláskori magyarok temetkezési helyén temetkeztek az ittlakó magyarok egészen a XIV. századig, Nagy Lajos koráig. Az előkerült emlékek bizonyítják, ennék a kornak sírmező- sűrüsége tette lehetővé már eddig «2 sírnak a feltárását. Most egy újabb hasonló sűrűségű sírmező feltárására került sor. A temetkezési szokások is elPandur Móri igazsága M ánykorában is ilyen volt Pandur Mûri, és most is olyan — mióta Széli Kálmán felesége: amit ő egyszer a fejébe vesz, annak úgy kell történnie, ha úgymond, »mindjárt az ég, föld összeszakad«. így történt az akkoriban sokat szidott munkarenddel is a termelőszövetkezetben. Különösen az asszonyok mérgét növelte, hogy hiába keltek akár reggel ötkor is, bizony nyolc-kilenc óra lett, mire eligazították, hogy aznap ki, hol dolgozzék. Egész évben így volt ez 1953-ban. No, volt is mit hallgatni a termelőszövetkezet asszonyainak a falu szájától. Az alvégen, a fölvégen minden vénasszony csak arról pusmogott, s főleg vecser- nye után, hogy »így a szövetkezet«, meg »úgy a tsz asszonyai....« Némelyikük odáig merészkedett, hogy a nyílt utcán kezdte szapul- ni Pandur Marit is, meg más menyecskéket is a tsz-ből. Azt tartják, »egyszer csordultig telik a pohár.« Ez történt a drágszéli Haladás Szövetkezet asszonyainak mérgével is. A múlt évben már torkig lettek a régi rendetlenséggel, a rossz munkaszervezéssel. Pandur Mari, azaz Széli Kálmánné (őt mát csak lánynéven ismerik a faluban), mit gondolt, mit nem, — éppen kukoricavetés után történt — összehívta az asszonyokat egy este gyűlésre. Hogy, s mint folyt le, nem tudom, de határoztak az asszonyok. Másnap tudtára adták a tsz vezetőségének döntésüket: a kapásokat osszák fel egyéni parcellákra családonként, mégpedig egész évre. így akkor foghat a munkához mindenki jókor reggel, amint csak tud — adta elő a küldöttség, — így jó maguk is, meg a csoport is hasznát látja a szorgos munkának. Az asszonyoknak mifelénk nemcsak a családban, de a szövetkezetben is szavuk van. Alcadt néhány kerékkötő a férfiak közt, de mégis az asszonyok akarata érvényesült. (Nem is volt az akadékoskodóknak megállásuk az asszonyok előtt, majd egy évig.) Ettől kezdve nagyot fordult az élet a csoportban, de egész Drágszélen. A falu is, meg a tagok is jócskán csodálkozhattak az egyik napról a másikra sorakozó változásokon. Kezdődött a kukoricakapálással, Valósággal tűzbe jöttek az asszonyok Mindegyikük szemében ott ragyogott a fogadalom: »mi majd megmutatjuk«. És tényleg megmutatták, győzelemre jutott az igazságuk. /V em sokkal az asszonyok * emlékezetes döntése után szokatlan esemény játszódott le Széli Kálménék portáján. Ugyan ki látott már ilyet, vajon miért civódik most hajnalban Pandur Mári meg a férje? Széli Kálmán, Pandur Mári hites ura, jól megtermett ember létére, bizony szárítóban volt, amikor a tanácselnök, Beros elvtárs, jóreggelt köszönve elé- bük toppant. — Ti meg min civódtok, szétszeditek ezt a kerékpárt? — mérte fel a helyzetet a tanácselnök. Több se kellett Pandur Marinak, ami a szívén, az a nyelvén, a kis, pöttöm barna asszony kezdte ám szaporázni: — Ugye maga is látja! Képes lenne inkább szétszedni, minthogy nekem adja a kerékpárt. Mintha a hosszú lábaival nem előbb érné el a dolgát, mint cn! árulják, melyik kor egykori emberének csontvázát őrzik. A szarmatasírok észak, déli fek- vésűek, a magyar sírok kelet, nyitóati | fekvésűek. Mintha az egykori magyarok temetkezésükkel is azt akarták volna bizonyítani, hogy a messzi keletről jöttek új hazát keresni. A szdrmatakori sínmezőkből ólomszíjyeretek, gyöngyök és fibulák.í hajlított hátú kések mellett sima korongolt cserépedényekbe bukkantak. E kor lakói elénk kereskedelmet folytathattak a római birodalommal. A hojnfoglaláskori és ezt követő évszázadok sírmezői csontvázai mellett bronz haj tűket, vascsattokat és durva készítésű, de már égetett kerámiai edényeket t találtak. A katymári ásatások mellett újabb jrégészeti feltárás indul Tompán és Kisszálláson, Nincs ebben a nagy emberben egy csöpp szív sem!... Szidta-szidta hites urát Pandur Mári, mintha a világ sora dőlne össze a kerékpárral. Tudta ő jól, miért teszi! Újra felvillant benne, hogy versenytársa, Szűcs Barcsa, talán már egy sort megkapált ,.. Férjé alig tudott szóhoz jutni. Végül,\hogy mentse a helyzetet, meg a csorbát szenvedett férfibecsületet —- a kerékpárt a kiskapuhoz támasztotta — és kezdte mondani a tanácselnöknek, miért is kaptak össze az ő áldott, jó kis feleségével. (Mert bizony így mondta!) Csak erre várt az asszonyka, — máé mint a kerékpárra! Kapta magát föl a kerékre é$ a következő percben már az utcaközbe fordulva lebegtette kék szoknyáját a friss reggeli szellő. M* it volt itt tenni? A férje, és a tanácselnök összenéztek, feiert belőlük az egészséges ;jókedv, vidáman kacagtak a tűzrőlpattant menyecske hadászati taktikájának. Mert, hogy taktika volt a reggeli pörlekedés — ezt mindhárman tudták. Nem tudom, volt-e folytatása a reggeli pörlekedésnek, de ettől kezdve minden reggel Pandur Mári kerékpárral járt a kapálás- ba. Azt azonban elmondták az asszoúyok, hogy ritkán tudták megelőzni. Pandur Mári legtöbbször már a második soron fordult vissza, amikor ők beálltak saját táblájuk első sorába. Solf mindenről tudnak, beszél- nek az asszonyok, különösen így ebédidőben. Sorra és rendre megliányják-vetik a falu sorsát, Éppen ezért, ki hallott már ilyet, hogy a drágszéli Haladás asszonyai között az ebéd után, újra, meg újra, egy dolog körül folyt a leghevesebb vita? Hol az egyiket, hol a másikat vallatták: mint csinálja otthon, hogy ina is azj elsők kőit kezdte a kapah
