Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-31 / 126. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG ai MEG TB12 vsEnxnm X. ÉVFOLYAM, 126. SZÄM Ara SO fillér 1955 MÁJUS 31. KF.DI) Csökkentsük a termelési költségeket állami gazdaságainkban Gépi paprikapalánta ültetése a Sükösdi Paprikaipart Cél gazda­ságban, A eélgazöaság 40 kh. paprikaföldjén szovjet gyártmá­nyú palántázógéppel egyszerre hat sorban fűszerpaprikát ültet­tek. Az ültetés után azonnal ön­töz is a gép és így 99 százalék­ban megerednek a palánták. A gépet üzem közben töltik vízzel, töltéskor nem kell leállni. A célgazdaság már negyedik éve használja eredményesen a gépel: tizennégy ember kezeli cs 60—80 ember munkáját végzi el. Képünkön: a palántázógép munkában. T ermelőssővet kesetein k életéből Állami gazdaságaink fontos szerepet történek be a mező- gazdaság fejlesztésében. Mint mezőgazdasági nagyüzemeknek elsősorban a termelőszövetkezet­nek kell példát mutatniok a nagyüzemi adottságok kihaszná­lásában, a több és olcsóbb ter­melésben. Meg is van a lehető­ségük erre. Rendelkeznek Kü­lönböző mezőgazdasági gépek­kel, amelyek megkönnyítik a munkát, csökkentik a termelési költségeket. A nagyüzemi gépesítés me­gyénk állami gazdaságainak is lehetővé teszi, hogy a szántást, valamint a kalászosok vetését 100 százalékig géppel végezzék. A kapások vetését, valamint a növényápolás, aratás zömét szin­tén gépesíteni tudják. Állami gazdaságaink azonban nem vet­ték figyelembe az idei tervek készítésénél ezeket a lehetősége­ket, valamint a népgazdaság megnövekedett szükségletét. La­za terveket dolgoztak ki és ez­által növelték a termelési költ­ségeket. Általános hiba, hogy a gazdálkodásban csak a tervek teljesítésére, de nem az önkölt­ség csökkentésére törekedtek, Ha az I. negyedévi tervteljesíté­süket tanulmányozzuk, megálla­píthatjuk, hogy a szaporulati és a hozamterveket teljesítették. (Ezt megkönnyítette a tervek lazasága.) De különösen a szarvasmarha-hizlalásban, a nö­vendéküsző- cs tinónevelésben, valamint a tejtermelésben jelen­tősen túllépték a tervezett ön­költségeket. A Tompái Állami Gazdaságban 2.45 forinttal, Csá­szártöltésen 1.77 forinttal maga­sabb volt egy liter tej önköltsé­ge a tervezettnél. Gazdaságaink nem termelték meg a takar­mányszükségletet, hanem köz­ponti takarmányalapra építettek, ami költségessé tette az állat- tenyésztést. A Városföldi Állami Gazda­ságban azonban más a helyzet. Itt 25 fillérrel alacsonyabb egy liter tej termelési költsége, mint a tervszám. A gazdaságban az egy tehénre jutó tejtermelési terv 1955. évre 2700 liter. A fe- jogulyások elhatározták, hogy 3100 literes tehenenként! tejho- zarnot érnek el. Ezért az egy tehénre jutó napi tejhozamot ál­landóan napi 8 liter felett tart­ják, sőt a nyári hónapokban tíz liter fölé emelik. Ebben a gaz­daságban nemcsak termelési ter­vek teljesítésére, hanem az ön­költség csökkentésére is töre­kednek. A sertéshízlalásnál 51 fillérrel olcsóbb volt az I. ne­gyedévben egy kiló ráhízlaiási súlynak az értélre, mint a terv­szám. Alkalmazzák azokat a módszereket, amellyel gyorsab­bá és olcsóbbá lehet tenni a sertéshizlalási. A takarmányt élesztősítik, malátásítják, ezál­tal ízletesebbé és emészthetőbbé teszik. Egy sertés hízlalási ide­jét ezzel a módszerrel, mintegy két hónappal lerövidítettek, ami azt is jelenti, hogy jószágon­ként 70—80 kilogramm abrakot takarítottak meg. Hasonlóképpen a növényter­melésben is igyekeznek csökken­teni a termelési költségeket a fokozottabb gépesítés és a ter­méseredmények növelésével. — -Az önköltség csökkentését egész éven át a legfontosabb feladatunknak tekintjük. Az ön­költségcsökkentés lehetőségei­nek felkutatására brigádodat szervezünk üzemegységenként. Ezek munkájának eredményeit negyedévenként a mérleg alap­ján állapítjuk meg és javasla­taikat alkalmazzuk a következő évnegyedben« — írják az állami gazdaság vezetői ,a gazdaság dolgozóinak nevében az önkölt­ség csökkentése érdekében tett vállalásukban. Sajnos, legtöbb állami gazdaságunkban nem elég gondot fordítanak erre. — Igen laza a munkabérrel való gazdálkodás. A béralapot túllép­ték. Ennek oka, hogy arányta­lan a magas időbérben dolgozók száma. Magasak az adminisztrációs költségek is. A Kunfehértói Ál­lami Gazdaságban tavaly 26.000, az idén 25.000 forint lesz a nyomtatványok költsége. Ezt csökkenteni lehetne, ha a fel­sőbb szervek, a termelési igaz­gatóság, a minisztérium is job­ban törekedne erre. A megyei pár t-végreh aj tóbi­zottság nemrég foglalkozott az állami gazdaságok helyzetével és egész sor fontos határozatot hozott a munka megjavítására az olcsóbb termelés érdekében. Ha ezeket a határozatokat — amelyek a laza tervek felszá­molására, a feketén függetlení­tett dolgozók termelő munkába való állítására, a termésátlagok növelésére vonatkoznak — lel­kiismeretesen végrehajtják, ak­kor olcsóbb lesz a termelés. Ál­lami gazdaságaink kövessék a Városföldi Állami Gazdaság kezdeményezését, amely bizo­nyítja, hogy sokféle mód adó­dik az önköltség csökkentésére. Az állami gazdaságok vezetői, a pártszervezetek, a kommunisták, a gazdaságvezetők kutassák fel a lehetőségeket annak érdeké­ben, hogy megszüntessék a ma­gas termelési költségeket. Az üzemi bizottságoknak, a ME- DOSZ-nak az eddiginél sokkal többet kell tenni a munkaver­seny fejlesztésére, a városföldi kezdeményezés ismertetésére. A Központi Vezetőség márciusi ha­tározatának szellemében az ed­diginél sokkal fokozottabban in­dítsanak harcot tervük hiányta­lan teljesítéséért, a több és ol­csóbb termelésért. Feltétlenül meg kell szüntetni azokat a hi­bákat, amelyek drágítják a ter­melést, Nyolcvan mázsás burgonyatermés! akarnak elérni A tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezetben tavaly kétszeresére növekedett a közös vagyon. A tagok most is példá­san végzik a növényápolást. A cukorrépa egyelését és másod­szori kapálását, valamint a nap­raforgó első kapálását befejez­ték. Burgonyájuk párját ritkít­ja a környéken. Tavaly 65 má­zsás átlagtermést takarítottak be, az idén 80 mázsát akarnak elérni holdanként. A növényter­mesztési brigád mnukáját meg­könnyítette Fehér József kovács, aki olyan lókapát szerkesztett, amelyet menetközben lehet szé­lesebbre vagy keskenyebbre, mélyebbre vagy sekélyebbre ál­lítani, egyetlen kézmozdulattal. A kapa elkészítésével 3000 fo­rintot takarított meg a szövet­kezetnek. Kapás István levelező. Sokoldalú gazdálkodásra törekednek Kalocsától néhány kilométer­re kanyargós országút vezet a kisdunamenti faluba: Foktőre. A falu körül, amerre a szem ellát, zöldelő búza-, rozs- és kukorica­táblák sorakoznak. Egyik felől a Duna, a másik oldalról a kis Vajas patak öleli körül a ha­tárt. A Vajas mentén terül el a foktői Béke TSZ egytagban álló 350 holdas gazdasága. A tsz- tagok az összes kapásveteményt időben megfogasolták. A takar­mányrépában fellépő kártevők ellen kétszer matadoroztak es két alkalommal permeteztek. A foktői Béke TSZ tagjai sok­oldalú gazdálkodásra töreked­nek. Paprikát, dinnyét is ter­melnek és a kalocsai járásban az ő dinnyéjük a legszebb, büszkék is rá, jogosan. Most született meg az a terv, — mely hamarosan valóság lesz — hogy melléküzemágként haltenyész­téssel is.foglalkoznak és a Vajas mentén öntözéses kertészetet lé­tesítenek. Szabó Attila, levelező. Kalocsa. Erősödik, gyarapodik szövetkezetünk 1949 májusában alakult meg szövetkezetünk: a kiskőrösi Jó­zsef Attila TSZ. Azóta szépen fejlődünk, gyarapodunk. Május 14-én nálunk tartották a járás összes tsz-elnökei előtt a növény- termesztési bemutatói. Szövetkezetünk minden tagját dicséret illeti, mert rendszeresen kiveszi részét a munkából. Állatállományunk szépen fejlő­dött. Ez követelte meg, hogÿ építkezzünk is. Egy 30 férőhelyes uj tehénistállót építettünk, sa,iá; erőnkből pedig egy 130 férőhe­lyes sertésszállást. Egy 300 fé­rőhelyes baromfiól építését is el­határoztuk. Marton Jenő, tsz-elnök. Már kora reggel ap­róságoktól népes az ut­ca Kecskeméten. Az izgalomtól nem tudtuk aludni és jóval a meg­határozott idő előtt gyülekeztek az iskolák­ban a gyerekek. Még egy-egy simítás, igazí­tás a dekoráción, sa­ját magukon és meg­indulnak zárt sorok­ban a város ■ minden részéről a Széchenyi térre. A felvonuló csopor­tok élén a honvédség zenekara indulókat ját­szik. A zászlókkal, virágokkal, májusfák- kal, színes pántlikák­kal díszesen sorakoz­nak egymás melleit a kis pajtások. A Mátyás téri iskola növendékei a világos­kék selyemből készült, békegalambbal díszített békelobogót magasra emelve vonultak az öregtemplom előtti tér­re. A Muszáji Iskola gyermekei a tavaszt, az életet, a békét jelké­pezték. A menet élén virágcsokorral a kezé­ben Koós Zolika első­osztályos úttörő halad. Puskás Lacika, Bende Katica és Kovács Laj­csi éltanulók búzavirág­ból font virágfüzért tartottak. Utánuk virá­gos kiskocsin négy kis óvódással, fehér ruhá­ban búzavirág koszorú­val a fején Sáfár Ró- zsika hajtott a felvo­nuló iskolatársai élén. A kocsit Göbölyös István» clz öröm napján ka és Tóth Jóska húz­ták. Utánuk leánykák, fejükön búzavirág ko­szorúval, a kisfiúk ke­zükben virágcsokorral. A Széchenyi téren a mintegy 3000 gyerme­ket Oláh Mihály né, az MNDSZ városi szerve­zetének elnöke üdvö­zölte. A rövid köszöntő után rollerversenyt lát­hattunk. Két korcso­portban összesen hat­van fiúcska indult. A kisebbek közül az első 7'örök Istvánba, Zenei Általános Iskola har­madik osztályos tanuló lett. Másodiknak Já­vorka József, Honvéd- téri Általános Iskola harmadik osztályos ta­nulója futott be, a har­madik helyet Ko­vács Tamás, Jókai-ut- c ai Általános Iskola tanulója nyerte. A nagyobbak verse­nyében, harminchat induló közül elsőnek Karácsony Sándor, a Jókai utcai Általános Iskola VII/c., második­nak Bulla Károly Hon­véd téri Általános Is­kola V/b, harmadiknak Kenderesi Ferenc Czoll- ner téri Általános Is­kola VI/c. osztályos tanuló futott a célba. Mindkét csoport első két helyezettjét az MNDSZ városi szerve­zet egy-egy tortával, a városi TSB az első három versenyzőt pe­dig éremmel jutalmaz­ta. Délután az MNDSZ- asszonyok a »Hírősé­ben, a »Béké«-ben és a »Kedvesé-ben meg- uzsonnáztatták a gyer­mekeket. Az óvodások játékot, babát, mese­könyvet, képeskönyvet, autót, homokjátékokat és egyéb játékszert kaptak. A Katona Jó- ' zsef-sétakertben báb­előadás és »Csinn- Bumm Cirkusz« szóra­koztatta az apróságo­kat. Este az Utlöröház művészegyüttese a Ka­tona József Színházban a »Juhászlegény« című háromfelvonásas zenés mesejátékot adta elő nagy sikerrel. Az ün­nepség tűzijátékkal és tábortűzzel ért véget. * Nyárlőrincen is fe­ledhetetlenné tették a gyermeknapot. Az úttörők műsorral szó­rakoztatták kisebb paj­tásaikat és a megjelent vendégeket. A műsort a gyermekek saját ma- ' guk állították össze. Az előadáson az igazi gyermeklclkület önfe­ledt vidámsága lát­szott. Nemcsak játszot­tak, de át is élték a játék minden mozza­natát. A gyermeknap alkal­mával a tanulók raj­zaiból, kézimunkáiból és természetrajzi gyűj­teményeiből kiállítási is rendeztek. A rajz kiállítás egyes darabjai elismerést érdemelne!: Vidám szórakozás léijzben a szülői mun­kaközösség, a szülök segítségével meguzson- náztatta, a hangos, jó­kedvű, vidám kis tár­saságot. Messzecsen- gett a boldog gyermek- hang, hirdetve milyen szép és vidám a ma gyermekek élete. * Bajai utcák is vidám gyermekénektől voltak hangosak. Az iskolátc, óvódák lelkes kts sere­ge vígan vonult a Béke térre. A jelvonuló is­kolák között verseny alakult ki, hogy melyik lesz a legszebb csoport. A Kinizsi utcai Álta­lános Iskola kis pajtá­sai lakodalmas menet­ben vonultak, az Alsó­városi Iskola tanulói ismert mesék képeit elevenítették meg. A kiscsávolyi iskola cso­portja a tavaszt jelké­pezte. Á Központi Fiú­iskola úttörői az épiiö- és alkotó munkát, a munkás-paraszt szövet­séget hirdették. A felvonuló csopor­tok a Béke téren meg­hallgatták Vass Ist- vánnénak, az MNDSZ. országos elnökének rádióbeszédét. A hűvös idő miatt a szülői mun- iMközösség és az MNDSZ-asszonyok az iskolákban vendégel­ték meg a gyermeke­ket, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom