Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

A Eiégyfiaialini tárgyalásokra vonatkozó szovjet jegyzek külföldi visszhangja WASHINGTON. S.uydmP, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a pénteki sajtóérte­kezleten közölte Duilçs ameri­kai külügyminiszternek a szov­jet kormány május 26-i jegyzé­kével kapcsolatos nyilatkozatát. Ez a nyilatkozat a következőket mondja: "Az Egyesült Államok örömmel állapítja meg, hogy a Szovjetunió egyetért Franciaor­szág, Anglia és az Egyesült Ál­lamok kormányának javaslatá­val, hogy tartsanak hamarosan négyhatalmi k&rmáxiyfői érte­kezletet a külügyminiszterek részvételével. Az Egyesült Ál­lamok együtt fog működni ab­ban a törekvésben, hogy gyor­san kölcsönös megegyezésre jussanak olyan részletkérdések­ben, mint az értekezlet színhe­lye és időpontja. Az Egyesült Államok örómmoi állapítja meg azt is, hogy a Szovjetunió egyet­ért azzal, hogy maguk a kor­mányfők állapítsák meg azokat a kérdéseket, amelyeket meg kell vitatni, valamint e kérdé­sek megoldásának módszereit és e célból megfelelő utasításokat adnak majd kü'-M&ynT.niszterük- nek.<­PARIZS. Mint az AFP hi> Ügynö.hságUéÁ Egyesült Nem­zetek Szervezeténél' működő, tu­dósítója jelenti, az ENSZ körei­den megelégedéssel fogadták a barom nyugati hatalomhoz in­tézett szovjet jegyzéket, 'amely a szovjet kormány elvi egyet­értését juttatja kifejezésre a legmagasabb színvonaléin tar­tandó négyhatalmi értekezlettel kapcsolatban. A négy nagyhatalom külügymi­nisztereinek júniusi sanfrancis- coj találkozója spkban elősegít­heti — vélekedik a tudósító —. hogy eloszlassák a félreértése­ket és biztosítsák az értekezlet nyugodt légkörben való össze­hívásának lehetőségét. LONDON. Stanley Priddle, a Reuter hírügynökség szemleíró­ja jelenti, hqgy londoni hivata­los körökben örömmel üdvözlőt a Szovjetunió hivatalos hozzájá­rulását a legmagasabb színvo­nalú tárgyalásokhoz. A Times részletes kivonatban ismerteti a jegyzéket, majd kom­mentárjában annak a feltevés­nek ad hangot, hogy az értekez­let fő témája valószínűleg a le­szerelés lesz, beleértve mind az atomfegyver, mind a hagyomá­nyos fegyverek kérdését, to­vábbá az európai biztonság, beleértve Németország újraegye­sítésének kérdését. (MTI) Az Országos Nyugdíjintézet felhívása a munkáltatókhoz Az Országos Nyugdíjintézet felhívja a munkáltatók figyel­mét a hét (I955/III. 20.) P. M. számú rendelet 35-ik paragrafu­sán alapuló bejelentési kötele­zettségére. A rendelet szerint 1955 június 15-ig minden olyan nyugdíjast (járadékost, nyugbérest, özvegyi nyugdíjast, özvegyi járadékost, stb.j be kell jelenteni, aki jú­nius 1-én munkáltatónál mun kaviszonyban áll. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata az osztrák véderő-kérdésében Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma két ülésen foglalkozott az állam­szerződés megkötése után aktuá­lissá váit véderő-kérdéssel. A Központi Bizottság határozata többi között ezeket mondja: Az Osztrák Kommunista Párt üdvözli, hogy az államszerződés­ben Ausztriára bízzák a hadse­reg kérdésében való döntést. Hazánk semlegességének és függetlenségének védelmére s legfontosabb feltétel a követke­zetes békepolitika és az egyetér tés politikája. Az osztrák nép­nek kezdettől fogva vissza kel" utasítania minden olyan kí­sérletet, amely a hideghábo­rú továbbfolytatására irányul. Ausztria politikájának arra kell irányulnia, hogy minden vitás kérdésben a békés megegyezés útján járjon. Követeljük, hogy a független és semleges ausztriai hadsereg felállításának kérdésé­ten tartsanak népszavazást. Ausztria érdeke megköveteli, hogy meghiúsuljon minden olyan kísérlet, amely a hadsereget reakciós elemek vezetésére akar­ja bízni és meg akarja tpheni népellenes szellemmel. Mi eluta­sítjuk a npilitánzmus újjáéledé­sét, épperi ezért az állandó had­sereget is elutasítjuk, mind zsol­doshadsereg formájában, mind pedig állandó hadkötelezettség alapján. Egy ilyen állandó had­sereg, amelyben hivatásos tisz­tek és tiszthelyettesek lennének, a jelenlegi feltételek mellett a belső reakció eszközévé válhat, és így veszélyeztetheti semleges­ségünket. Felszólítunk minden dolgozó embert, hogy párttagságra való tekintet nélkül, a népszavazás mellett foglaljon állást és a kor­mánytól, valamint a parlament­től követelje, hogy rie döntsön a nép kizárásával és ne akarjon a népre olyan hadsereget eről­tetni,1 amelyet az nem akar. Tekintettel arra, hogy a jog­alap nélkül történő esetleges ki­fizetésekért anyagilag a mun­káltató is felelős, a munkáltató akkor jár el helyesen, lia a nála 1955 június 1-én munkaviszony­ban álló dolgozóktól a gyakor­latilag legkönnyebben megvaló­sítható formában nyilatkozatot kér arról, nyugdíjas-e (járulé­kos, stb.) vagy çcm és bejelen­tését ezen az alapon teszi még. A bejelentést nem nyomtatvá­nyon, hanem az említett rende­let mellékleteként közölt min­tának megfelelően keld meg­tenni. Az Országos Nyugdíjintézet kólón felhívja a munkáltatók figyelmét annak fontosságára, hogy a bejelentésben a nyugdí­jasok nyugdíjára vonatkozó fo­lyósítási törzsszámot — amely a postautalvány szelvényén talál­ható — pontosan jegyezzék be. (MTI) MEGJELENT a PARTÉPITÉS májusi száma, a következő fontosabb cikkekei tartalmazza: Erősítsük szüntelenül pártunk vezető és irányító szerepét. Daczó József: Több figyelmet a tag- és tagjedőltfelvéíelre. Balog István; A DISZ pártirá- nyításának néhány módszere. Dala József: A falusi párt- munkáról szóló határozat vég­rehajtása. C. Nagy Gábor: őszinteség a pártmunkában. A fentieken kívül még több fontos cikket közel az MDP Köz­ponti Vezetőség folyóirata. NEMZETKÖZI t j Összeesküvés a tárgyalások ellen Az utóbbi hetekben az embe­rek mind nagyobb bizakodással lapozzák fel az újságok külpoli­tikai híreit. A közelmúlt ese­ményei, elsősorban az osztrák államszerződés megkötése es a május 26-án megindult szovjet— jugoszláv tárgyalások fényesen igazolják és elementáris erővel szilárdítják meg a nemzetközi demokratikus közvéleménynek azt a meggyőződését, hogy a tár­gyalások útján lehet és kell megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Érthető tehát, hogy napjaink­ban. amikor ilyen nagyjelentő­ségű pozitív események eredmé­nyeként a nemzetközi feszültség enyhítésének perspektívája bon­takozik ki, a világ népei külö­nös jelentőséget tulajdonítanak annak a megegyezésnek, hogy a közeljövőben összehívják a négy hatalom kormányfőinek értekez­letéi. Ezzel a világ népeinek ré­gi követelése teljesül. Mindezek alapján azt lehetne gondolni, hogy zavartalan ijröm- pjpl és bizakodással tekinthetünk a legmagasabb szintű négyhatal­mi találkozó elé. Ám korántsem ez a helyzet! Az Egyesült Ál­lamok néhány felelős vezetője­nék a legutóbbi napokban el­mondott egyes nyilatkozatai megerősítik, hogy indokolt volt az az óvatosság, amellyel a bé- kcszerctö közyélcmény fogadta az amerikai kormány álláspont­jában nemrégiben bekövetkezni 180 fpkos fordulatot a kormány­fői szinten megtartandó tárgya­lásokat illetően. Ezek a nyilat­kozatok arra mutatnak, hogy a kormányfői értekezlethez való hozzájárulást Washington csu­pán a népek hatalmas arányo­kat öltő béketörekvéseinek tett engedménynek tekinti. A kormányfői találkozóval szembeni ellenséges magatartás megváltoztatására késztette az amerikai külpolitika irányítóit az a meggondolás is, hogy az amerikai kormány növelni akar­ta a washingtoni politikát hiven támogató angol Konzervatív Párt választási esélyeit. Már a választás másnapján, május hó 27-én, az AFP washingtoni tu­dósítója, amerikai véleményekre hivatkozva, nyíltan így írt': -a kormányfői értekezletet illetően az amerikai politikában bekö­vetkezett fordulat csak szalma­láng volt, amely kialszik, mi­helyt a konzervatívok szilárdan befészkelték magukat a hata­lomba.­fezzel az átlátszó parlamenti mesterkedéssel párosul az amerikai "erő-politika- bajno­kainak az a* törekvése, hogy az úgynevezett "erő-helyzetére- ala­pozott esztelen követelésekkel már eleve megmérgezze a tár­gyalások légkörét. A Pravda május 22-i számának "Tárgyalá­sok, vagy szóbeszédek a tárgya­lásokról- című vezércikke méltó választ adott azokra a sülctlcn elképzelésekre, hogy a kormány­fők értekezletén az amerikaiak az "erő helyzetéből-, valami­féle feltételeket diktálhatnak a Szovjetuniónak. A valóság -ta­lajáról a washingtoni vezető körök vágyálmainak világában létező "erű-helyzet- ingatag alapjara lépve Dulles amerikai külügyminiszter egyebek közqtt nem kevesebbet követel, mint azt, hogy a négy kormányfő tanácskozása tárgyalja meg a kapitalista rendszernek a népi demokratikus országokban való visszaállításának kérdését. Az ilyesfajta esztelen és ne­vetséges amerikai követelések még a burzsoá sajtó jelentős ré­szében is visszatetszést keltet­tek. -Ezek olyan témák — írta az említett amerikai követelé­sekről a Western Mail eimp an­gol lap vezércikke — amejvek csak zsákutcába vezetnek. Ha íz amerikaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy ezeket a tárgyakat vegyék fel á napirendre... a tárgyalá­sok mehtbetetlenül zátonyra jutnak.« Walter Lippmap. amerikai ve­zető körök ismert szócsöve szük­ségét érezte, hogy a New York Herald Tribune hasábjain több józanságra intse az amerikai külügyminisztert; »önámitás len­Közlemény a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánykíitdötlségeinek tanácskozásáról BELGRAD. (TASZSZ) 1955 rnájus 27-én megbeszélései-; foly­tak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormány- küldöttsége’ és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormány- küldöttsége között. Jugoszláv részről resztvettek a megbeszélése^: J. Brpz-Tito, a küldöttség vezetője, továbbá a küldöttség tagjai, E. Kardelj, A. Rankovips, Sz. Vukmano-vics-Tempo, K. Popovics, M. Todoro- vics és V. Micsunovics, valamint D. Vidics, Jugpszlávia moszk­vai nagykövete. Szovjet részről a megbeszéléseken resztvettek: N. Sz. Hrus­csov, a küldöttség vezetője, továbbá a küldöttség tagjai — N. À: Bulganyin, A. I. Mikojan, D. T. Sepilov, A. A. Gfomiko és p. N. Kumikin, valamint V. A. Volkov, a Szovjetunió belgrádi nagy­követe. A megbeszélések $orán eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet kérdéseiről, továbbá a Jugqszláv Szövetségi Népköztár­saság és a Szovjetunió viszonyáról. A következő találkozóra május 28-án került sor, (MTI) B Göttingai Egyelem rektora lemondott, négyezer hallgató sztrájkba lépett, meri fasisztái nevezlek ki Alsó-Szászerszág közoktatásügyi miniszterévé BERLIN. (MTI) Hellwege, Aisó-Szászország új tartományi miniszterelnöke,' a fasiszta né­met párt vezetője csütörtököd Leonhárd Ejchlpter, göttingaj könyvkiadót a tartományi ' kor­mány küzpktatásügyi miniszte­révé nevezte ki. Schlüter meg­átalkodott fasiszta. Annakidején vezető szerepet játszott Hitler nemzetiszocialista pártjának al- sószászországi szervezetében. — 1950-ben résztvett a náci hagyo­mányokat követő német biro­dalmi párt megalakításán, könyvkiadói tevékenysége pedig a hitlerista főkolomposok »em­lékiratainak- megjelentetésére s terjesztésére összpontosul. Schlüter kinevezése nagy fel­háborodást és megdöbbenést vál­tott ki egész Alsó-Szászország- Óan. A Göttingai Egyetem rék- fera és }8 tanárból átló kor­mányzati testületé csütörtökön este lemondott, így tiltaikozva Schlüter kinevezése eben. Az egyetem mintegy 4000 hallgatójj csatlakozott a tanári kar tilta­kozásához és sztrájkba lépett/ Az egyetem hallgatói közölték a tanügyi hatóságokkal, hogy ad­dig, amíg Schlüter áll a közok­tatásügyi minisztérium élén, npm ‘ látogatják az előadásokat. Pénteken a hallgatók sztrájkja következtében az egyetem vala­mennyi intézetében elmaradtak az előadások. Haladó erők győzelme a saopauloi választásokon (TASZSZ) A brazíliai Sao Pauloban megtartották a városi prefektus és az alprefektus vá­lasztását. Az ország közvélemé­nye nagy jelentőséget tulajdo­nított é választásoknak, mint­hogy sajátos erőpróbát jelentet­ték' az október 3-án megtartan­dó elnökválasztások előtt. A vá­lasztásokon a nemzeti arcvonal jelöltjei arattak gypzeimet. E jelölteket a következő politikai pártok támogattak: Szocialista Haladó Párt, Munkáspárt, Bra­zil Kommunista Párt, Szocialis­ta Munkáspárt, valamint a Szo­ciáldemokrata Párt városi bi­zottsága. Az United press hírügynökség tudósítójának jelentésé szerint Prestes, a Brazil Kommunista Párt főtitkárja a saopauloi vá­lasztásokat jellemezve kijelen­tette: van lehetőség arra, hogy az október tj-i elnökválasztásra megteremtsék a demokratikus erők hatalmas népi koalícióját. (MTI) ne — írja —, sőt mondhatnánk túlzott elbizakodottság olyasmi­ről meggyőznünk magunkat, hogy mi állítólag az erő pozí­ciójából cselekszünk, nagy el­lenfeleink pedig a gyengeség pozíciójából.« Az crö-politika amerikai zász­lóvivőinek hencegesei tehát nem Óftók cl a kívánt hatást. Éppen ezért az amerikai külügymi­nisztérium fokozza arra irányuló erőfcszitéscit, hogy már eleve megingassa a közvéleménynek az eredményes turgjaláspk le­hetőségébe vetett hitet és a kor­mányfői értekezletet valamiféle jelentéktelen összejövetelnek tüntesse fel. Ilyen törekvésekre mutat Dullesnak az amerikai képviselőház külügyi bizottsága előtt május 25-én elmondott be­széde. Dulles ugyanis többek kö­zött kijelentette: »mi nem re­méljük, hogy valamilyen hatá­rozatra jutunk« a négy hatalom kormányfőinek értekezletén, majd azt állította, hogy ennek az értekezletnek a célja csupán az lész, hogy »új módot« talál­janak a problémák "megközelí­tésére", azzal a céllal, hogy az­után ezeket a problémákat ala­csonyabb színvonalú értekezle­teken tanulmányozzák. Az ame­rikai külügyminiszter azonbm még ezekről az értekezletekről is azt mondotta, kpgy -ezek per­spektíváit is ink%bb a remény, mintsem à bizonyosság fogja táplálni". A Szovjetunió álláspontja eb­ben a kérdésben gyökeresen más. »A szovjet kormány azon a vé­leményen van, hogy a vezető államférfiak találkozása hozzá­járulhat a megoldatlan nemzet­közi problémák rendezéséhez el­engedhetetlenül szükséges felté­telek megteremtéséhez, ha va­lamennyi érdekelt léi valóban törekszik erre« — szögezte le a szovjet kormány május 2g-i jegyzéke. A kormányfői tanácskozások­nak igen népszerű gondolatával űzött kétszínű amerikai játék teljesen indokolttá teszi a szov­jet jegyzék komoly figyelmezte­tését, hogy az küterikai mester­kedések körülményei között -a négyhatalmi értekezlet ncmcsak- liogy nem járhatna olyan pozitív eredményekkel, amelyekre ter­mészetesen számítanak a népek, hanem ellenkezőleg, az említett értekezlet már most előkészített meghiúsítása a hatalmak közötii nézeteltérések fokozottabb elmé­lyülésére és a nemzetközi hely­zet rosszabbodására vezetne.« A világ népei régóta követe­lik a kormányfői értekezlet ösz- szelüvásál és minden amerikai mesterkedés ellenére nagy vá­rakozással tekintenek eléje. — Azoknak a százmillióknak, ame­lyek igazi tárgyalásokra törek­szenek, nem pedig a tárgyalá­sokról szóló fecsegésre, megvan az erejük ahhoz, hogy ne a tár­gyalások ügye, hanem a kor­mányfői értekezlet felrobbantá­sára szőtt amerikai összeesküvés szenvedjen kudarcot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom