Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-27 / 123. szám

A műszaki feltételek változtak, a norma nem Scgítheti-e es a termelékenység emelését ? Ajü új uag ycsariiok hatal­mas épülete messze kimagaslik a Kiskunfélegyházi Gépgyár többi épülete közül. Világos, tá­gas. Felépítése több, mint két­százezer forintba került. Itt dol­goznak a sörtankokat készítő brigád tagjai, akik még két év­vel ezelőtt esőben, hidegben, a szabadban végezték ezt a mun­kát. ötven lépésre egy új épület falai meredeznek az ég feié. Ez lesz a daraboló műhelyünk, — mondják az üzem dolgozói. Itt szabják majd méretre az anya­got és adják ki a brigádoknak. Ez meggyorsítja a munkát, ol­csóbbá teszi a gyártmányt. Nemcsak épületekkel, hanem új gépekkel is gazdagodott az üzem. Egy új, korszerű Kudiál- fúrógép, egy frikciós prés, egy új automata esztergapad és egy karuszelpud jelentősen emelte az üzem technikai színvonalát. Le­hetővé tette, hogy rövidebb idő alatt könnyebben végezzék az itt dolgozók a munkát. Már mű­ködik az a kompresszor is, ame­lyet az elmúlt héten vásároltak 90 ezer forintért. Rövid két év alatt igen döntő változás követ­kezett be az üzemi technika színvonalában. Ennek ellenére az elmúlt év­ben 5 százalékkal csökkent a termelékenység, 7 százalékkal pedig nőtt a dolgozók bére. Mi az oka ennek? A technika változásával nom járt együtt a műszaki nor­mák változása. A kiadott mű­veleti utasítások új, korszerű gyártási eljárásokat jelölt meg, de a normát ugyanúgy adták ki, mint azelőtt. Ilyen módszer­rel a termelékenységet emelni nem lehet. Pedig a termelékeny­ség növelése szocializmust építő társadalmunkban objektív gaz­dasági törvény. Éppen erről fe­ledkeztek meg az üzem vezetői. Tavaly februárban a sörtankok gyártásánál a kissorozatról át­tértek a nagyobb sorozatra; — Megtörtént a felszerszámozás, több gépet használtak a munka­végzéshez, nőtt a begyakorlott­ság, de ezzel kapcsolatosan lé­nyegében meghagyták a tapasz­talati normákat. Míg a kissoro- zati munkáknál havonta tizen­egy darabot készítettek el, addig 1955 februárjában 23 darabot azzal a normával, amely a fel- szerszámozés és gépesítés előtti időket jellemezte. A tányértartó csövek vágását a technológia kézimunkára jelölte meg. Ezt géppel csinálták. A normaidő ezt a változást nem tükrözi. Még hosszan lehetne sorolni ere­ket a példákat, amelyek igazol­ják, hogy az üzemben meglazult a bér- és normafegyelem. I»ő3-bau az átlagteljesít­mény 132 százalék volt. 1954- ben ez 135 százalékra emelke­dett, amit tetézett még 120 ezer forintos béralap túllépés. 1955 első negyedében 148 százalék volt az üzemi átlag. Az önkölt­ségi tervet pedig 2 százalékkal ^ túllépték, amelynek egyik oka 'volt a normák lazasága. A dolgozók jó része, — habár az esetek többségében lehetősé­gük volt rá — nem harcoltak következetesen az olcsóbb ter­melésért, nem gondolkoztak újabb ésszerűsítéseken. Éppen ez az eredménye annak, hogy az elmúlt évben a termelékeny­ség 5 százalékkal csökkent. Ilyen módon szocialista társadalmun­kat építeni nem lehet. Ugyanis a termelékenység emelésének meg kell előznie a reálbérek emelkedését. A pártszervezet vezetősége a múlt héten összehívta a leg­jobb kommunistákat és feltárta előttük e helyzet tarthatatlan­ságát. A . kommunista nagy többsége megértette, hogy min­denkinek érdeke a szigorúbb norma- és bérfegyelem megte­remtése, mert ez az ország erő­södését szolgálja. Mint annyiszor, most is a kommunisták azok, akik beszél­nek dolgozótársaiknak az el­avult cs fellazított normák tart­hatatlanságáról s már azon gon­dolkoznak, hogy milyen új el­gondolásokkal, ésszerűsítéssel, újítással gyorsítják meg a gyárt­mányok elkészítését. Bajai traktorosok verseuye az üzemanyag megtakarításáért A Bajai Állami Gazdaságban folyik a növényápolás. Elvégez­ték 169 holdon a cukorrépa da­rabolását, 40 holdon az egyelé- sét. A 120 hold burgonya máso­dik kapálását is befejezték. A 85 hold magrépa kétszeri kézi­kapálása után most folyik a gépi kapálás. A fajtaborsót két­szer sarabolták, 300 holdon a ta­karmányborsót fogasolták. A 1a- vaszi kalászosok másodszori fej- trágyázása most folyik. A 127 hold új telepítésű gyümölcsös­ben már másodízben végzik a fogasolást. A gazdaság traktorosai élén­ken versenyeznek a tavaszi xerv teljesítéséért. A holdak számá­nak növelése mellett harcolnak az üzemanyag megtakarításáért is. Legélesebb a verseny a Zeto­rosok között. Tiralla Péter 443 normálhold teljesítmény mellett 45 százalékos üzemanyagmegta­karítást ért el. Lovas Lajos ered­ménye 413 normálhold, megta­karítása üzemanyagban 43 szá­zalék. A legjobb teljesítményt Cserepes Ágoston érte el 455 normálholddal, 24 százalékos üzemanyagmegtakarítás mellett. A G—35-ös traktorosok ver­senyében Horváth Sándor és váltótársa: Petz György tört az élre. 26.5 százalékos üzemanyag- megtakarítással 572 normálhol­dat munkáltak meg. A SZTZ- gépeken szinte fej-fej mellett halad Keresztes János 529, Kiss Károly 526 normálhold teljesít­ménnyel, 23.8, illetve 22.8 száza­lékos üzemanyag-megtakarítás mellett. Jól irányítja a munkát Lapostyán Ferenc a kunieliériói Vörös Hajnal IS»Z agronómusa Alig múlt egy éve, hogy agro- nómust kapott a kunfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetke­zet. Az új szakembert nem nagy örömmel fogadták a tagok, az­zal érveltek, hogy feleslegesen szaporodik majd a kiadás. La­postyán Ferenc azonban csakha­mar megbecsülést szerzett mun­kájával és ma már nemcsak megfogadják tanácsait, de min­denben kikérik véleményét. A fiatal agronómusnak tavaly még nagy gondot okozott a nők és a családtagok bevonása a közös munkába. Az idén már kora ta­vasszal egyénekre osztották fel a területet és az öregek, meg ez apróbb családos anyák kivételé­vel mindenki részt vesz a mun­kában. A konyhakertészet tizen­nyolc női dolgozója augusztus 20 tiszteletére felajánlotta, hogy ebben az évben 350 munkaegy­séget teljesít. Az asszonyok példát is mutat­nak a munkában. Minden tsz- tag kora reggel harmad-negyed- magával áll munkába a részére kijelölt egyéni parcellákon. Az agronómusnak így jut ideje el­lenőrizni a munkák menetét, minőségét, segíteni a tanácsot kérőknek. Különösen gyakran megfordul Lapostyán Ferenc a termelőszövetkezet fiataljai kö­zött, akik külön munkacsapat­ban szintén egyénekre felosztott parcellákon dolgoznak. Lapostyán Ferenc minden este megbeszélést tart a tsz vezető­— Fcronoszpórajelzű állomást állítottak fel Kelcbián. Az állo­más észleléseit hangoshiradón és a hirdetőtáblán közlik a sző­lősgazdákkal, egyben a védeke- résre is adnak tanácsot. (Vida Simon.) ségével és a brigádvezetőkkei a másnapi tennivalókról. Javasla­tára határozta el legutóbb a ter­melőszövetkezet tagsága, hogy az alkotmány ünnepének tiszte­letére négyszer-ötször megka­pálják az idén a kapásnövénye­ket. Cukorrépából a tervezett­nél 100 mázsával, kukoricából és napraforgóból pedig 5 mázsá­val növelik holdanként a ter­méshozamot. Május 25-ig már másodszorra is megkapálták a kukoricát, a cukorrépát pedig az egyelés mel­lett kétszer sarabolták meg a tsz tagjai. Jelenleg a burgonyát kapálják másodszorra. A kecskeméti Kossuth TSZ tagsága is ráébredt: 2400 forint kevesebb, mint 500 mássa kukorica értéke Tavaly ilyentájtoan viharos viták folytak a kecskeméti Kos­suth TSZ-ben. Arról, hogy hiába minden erőfeszítés: nem tud­ják megművelni a kapásokat, a kukoricát ki kell adni részes művelésre. A tagság óvatosabb része ellenezte, másrésze köve­telte. Az akkori vezetőség is a kiadást támogatta. Végül a 70-ből 52 holdat ki is adott a szövetkezet részes művelésre. A harmadosok szépen munkálták a kukoricát, az szépen is fizetett. Szedéskor kijött holdanként a 28—30 mázsás termés, hiszen a harmadosnak az volt az érdéke, hogy minél több jusson neki. De az osztozáskor már igencsak szívták a fo­gukat azok a szövetkezeti tagok, akik nyáridején a leglelkesebb szószólói voltak a részes kiadásnak. Mert a harmadosok több, mint 500 mázsát vittek el a termésbői. Egy egész vagyont, ha csak pusztán a pénzértéket számoljuk is. Ha meg felhizlaltak volna ennyi kukoricával száz sertést, — s ennyinek éppen fu­totta volna — százezreket jövedelmezett volna ez a kukorica­mennyiség a közös kasszába, onnan meg a tagok zsebeibe. Egyszóval a tagság tanult a leckéből és megfogadta, hogy többet ilyen rossz boltot nem csinál. Hiszen nem is kénytelen vele az idén. Segít a gépállomás, jobb munkaszervezéssel meg a kézierő is többre képes. S aki ma a kecskeméti határt járja, alig lát olyan idejében és gyönyörűen megmunkált földeket, mint a Kossuth Termelő- szövetkezeté. A takarmányrépát másodszor kapáltaik meg. A ío- gatosok megekézték a napraforgót, burgonyát, takarmányborsót. A kertészetben kapálják a káposztát, uborkát, csatornáznak az öntözéshez, ültetik a paprikapaiánlát. És a gépállomás Zetorosa elsejére befejezi a kukoricában azt a kapálást, amire május hó­napban szerződést kötött a szövetkezet. A 100 hold gépi növényápolás a teljesen négyzetesen vetett kukoricában 2400 forintjába került a szövetkezetnek. Ez 20 má­zsa kukorica árából, — tehát nem is egészen egy holdnak a ter­méséből kikerül. Ha összevetjük ezt a számot a tavalyi harma­dosoknak kimért 500 mázsa termény értékével, — mindjárt ki­tűnik: milyen óriási jelentőségű segítséget ad szövetkezeteinknek a gép. Tanácsadó a szőlogeazdáknak Ráérünk-e még a permetezéssel? A szőlősgazdák nagyrésze már befejezte az első permetezése­ket, sőt több helyen már a má­sodik permetezések folynak. De sok termelő még egyikhez sem kezdett hozzá. Azt mondják: rá­érnek még, az időjárás úgysem kedvez a peronoszpórának s a rézgálicot arra az időre tarta­lékolják, amikor a veszély már fellépett. Ez igen káros nézet. A tudo­mány és a gyakorlati tapaszta­latok is azt igazolják, hogy a kisebb töménységű oldattal, de gyakrabban végzett permetezés, — ha idejében végzik — na­gyabb eredményt ad a védeke­zésben, mint esetleg a ritkáb­ban, de töményebb oldattal vég­zett permetezés. Nem érünk rá akkor perme­tezni, amikor a veszély már a küszöbön van. A peronoszpóra ellen csak úgy lehet eredmé­nyesen harcolni, ha a fertőzés előtt már bevonjuk a mérgező anyaggal a lombot és a zöld ré­szeket. Ezért a szőlő permetezé­sét már altkor meg kell kezde­ni, amikor a szőlő hajtása) arasznál nagyobbak. így jobban hozzáférhetünk a szőlő levelé­hez. Nem késlekedhetünk av első permetezéssel, mert amin? kedvező időjárás alakul a pero- noszpórára, úgy azonnal nagy hevességgel fertőz. Az idő elő­rehaladása és a várható felme­legedések a fertőzést olyan rö­vid időre szűkíthetik le, hogy emiatt sem tudják majd a most helytelenül takarékoskodni aka­ró gazdák megvédeni termésü­ket a peronoszpóra pusztításától A szőlősgazda akkor takaré­koskodik igazán, ha szőlejét a veszély idejére már bevonja rézgálic oldattal. A rézgáüc mellett szerezzen be minden termelő porozószert is, mert biz­tos védekezést csak a permete­zés és porozás együttesen ad. Németh Tamás főagronómu»* Tavaly, amikor az érettségi bizonyítványt a kezébe vette, még akkor is sokáig zsibongtak a fülébe Vendcczki Sándornak, az ismerősök, a rokonok, hogy menjen hivatalba dolgofni, könnyebb lesz az, mint a motor- szerelői munka. Mintha csak tegnap történt volna, úgy emlékszik mind­ezekre ez a hosszúszál, csinos barna gyerek. De Sanyi hajthatatlan ma­radt. Eszeágában sem volt a hivatal. Inkább elment ipari tanulónak. Elment a Kecskeméti Autó­ét Gépjavító KTSZ Nap utcai részlegébe, hallotta, hogy ta­nulót vesznek fel. Fel is vették. Boldogan újságolta barátainak, hogy milyen nagyszerű szakmát tanul, még amellé 640 forintot is kap havonta, mint érettségi bizonyítvánnyal rendelkező ipari tanuló. Neki aztán beszélhetnek a hivatalról, különösen meg ilyen­kor, amikor az alkotó munka lázas öröme zsibbasztó érzése fonja szálát szíve köré. Ahogy ügyes kezeivel hegeszti a csapágyat, éles fekete szemei­vel végigsimogatja a kész mun­kadarabokat, nem győz betelni a bennük való gyönyörködés­sel. Olajos keze át meg ál- szoritja a kályhából kiemelt forrasztópákát, arcvonásai kissé megfeszülnek és néhány perc múlva lappangó derűvel szem- lélgeti az újonnan forrasztott csapágyat. Mondja is sokat Kertész Gyula részlegvezető: — ügyes fiú ez a Vendcczki Sanyi, sok­ra viheti még, ha így halad. De nemcsak a részlegvezetőnek, az esztergályosoknak, az öntőknek, a szerelőknek, mindenkinek ez a véleménye róla. Hol az egyik, hol a másik idősebb szakmunkás veszi szár­nya alá a fiatal motorszerelőt. Most is Harsányt Miska bácsi lép oda hozzá: — Na, hogy megy Sanyi? — teszi a vállára a kezét az ala­csony, köpcös férfi, mért nem fogatod satuba, úgy könnyebb lesz. — Igaza van, szól utána Sa­nyi, és már teszi is bele a szoritába. — Látja, ezért szerelek ón itt dolgozni nagyon — mondja fe­lém fordulva, — mert hol az egyik, hol a másik jó tanács se­gít. Fő erényként jegyzik meg ró­la a műhelyben, hogy nem ön­fejű, mindig érdeklődik egy­egy munkafolyamat után, mun­kájában bátor, bonyolultnak látszó dolog nincs előtte, mere- szen fog mindenhez. Meg nincs is egy éve, hogy a ktsz-ben dol­gozik, máris újításon töri a fe­jét. Az egyik fiatal barátjávál, aki szinten érettségizett fiú, Bá­ron Tiborral, azon gondolkod­nak, hogyan lehetne két hen­gert szerelni a motorra az ere­deti sebességváltó megtartása mellett. Ök már hozzá is fog­tak volna ennek az elmés dolognak a gyakorlati kivitele­zéséhez, de az öreg »veteránok«, az idősebb szakmunkások meg­magyarázták nekik, hogy a ter­vezésükben hibák vannak. Így abba maradt egyelőre a kivite­lezés, de a két fiú azon gondol­kozik, miképpen lehetne kikü­szöbölni a szóbanforgó hibákat. Ezek a merész elgondolások sokszor ejtik gondolkodóba a szövetkezet idősebb, tapasztal­tabb szakmunkásait is. Vendcczki Sándor jó pályát választott. Amikor először nyi­tott be a ktsz kapuján, még csak sejtette, hogy szép lesz a motorszerelő szakma, de most már a saját munkájának öröme lobhantja őszibarackvirág színű­re az arcát. Szerényen dicse­kedik vele, hogy összerakosga­tott forintjai motorkerékpárt ad­tak alá. Munkaidő letelte után van mivel bíbelődni, és ilyen­kor születnek meg agyafúrt öt­letei, elgondolásai. Még egy jó éve van hátra és az érettségi bizonyítvány mellé odatehet eíll) niásik bizonyítványt is, amelyik a motorszerelő szakma, elsajátí­tását nyugtázza. Lesz még egy harmadik is szeptemberre, ahogy Vcndeczki Sanyi mondja. Szeptemberben soförvizsgát tesz, hogy az autó­szerelés szakmájában még job­ban tudja képezni magái. Nem olyan könnyű szóra bír ni munka ieözben Vendcczki Sándort, mert úgy beleéli met' gát a munkába, hogy szinte megfeledkezik a környezetéről De ha Hammer Géza szerelő melléje áll, hogy segítsen neki valamiben, figyelmesen hallgat- ja a mester útmutatását. A vé­gén aztán Hammer bácsi elüti a> dolgot, hogy — nem is kell azt már neked mutatnom, hisz jobban tudod, mint én. Melyik tanulónak ne esnének jól ezek a szavak, melyik em­berbe ne önlenének bizalmat, örömet, és munkaszeretetei az ilyen kedves, segítő, baráti ér- zések. Ilyenkor Sanyi széles mo-» solyra húzza a száját és csak annyit mond: — ne viccelődjön már Géza bácsi, nem telt még le a két év. Még nem. De nemsokára le­tetik és teljes egészében valóra válik Vendeczkl Sándor vágya: a motorvilág szakavatott mes­tere lesz, (—e—s—i A motorszerelő munkát választotta

Next

/
Oldalképek
Tartalom