Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-27 / 123. szám

A műszaki feltételek változtak, a norma nem

Scgítheti-e es a termelékenység emelését ?

Ajü új uag ycsariiok hatalmas épülete messze kimagaslik a Kiskunfélegyházi Gépgyár többi épülete közül. Világos, tágas. Felépítése több, mint kétszázezer forintba került. Itt dolgoznak a sörtankokat készítő brigád tagjai, akik még két évvel ezelőtt esőben, hidegben, a szabadban végezték ezt a munkát. ötven lépésre egy új épület falai meredeznek az ég feié. Ez lesz a daraboló műhelyünk, — mondják az üzem dolgozói. Itt szabják majd méretre az anyagot és adják ki a brigádoknak. Ez meggyorsítja a munkát, olcsóbbá teszi a gyártmányt.

Nemcsak épületekkel, hanem új gépekkel is gazdagodott az üzem. Egy új, korszerű Kudiál- fúrógép, egy frikciós prés, egy új automata esztergapad és egy karuszelpud jelentősen emelte az üzem technikai színvonalát. Lehetővé tette, hogy rövidebb idő alatt könnyebben végezzék az itt dolgozók a munkát. Már működik az a kompresszor is, amelyet az elmúlt héten vásároltak 90 ezer forintért. Rövid két év alatt igen döntő változás következett be az üzemi technika színvonalában.

Ennek ellenére az elmúlt évben 5 százalékkal csökkent a termelékenység, 7 százalékkal pedig nőtt a dolgozók bére. Mi az oka ennek?

A technika változásával nom járt együtt a műszaki normák változása. A kiadott műveleti utasítások új, korszerű gyártási eljárásokat jelölt meg, de a normát ugyanúgy adták ki, mint azelőtt. Ilyen módszerrel a termelékenységet emelni nem lehet. Pedig a termelékenység növelése szocializmust építő társadalmunkban objektív gazdasági törvény. Éppen erről feledkeztek meg az üzem vezetői. Tavaly februárban a sörtankok gyártásánál a kissorozatról áttértek a nagyobb sorozatra; — Megtörtént a felszerszámozás, több gépet használtak a munkavégzéshez, nőtt a begyakorlottság, de ezzel kapcsolatosan lényegében meghagyták a tapasztalati normákat. Míg a kissoro- zati munkáknál havonta tizenegy darabot készítettek el, addig 1955 februárjában 23 darabot azzal a normával, amely a fel- szerszámozés és gépesítés előtti időket jellemezte. A tányértartó csövek vágását a technológia kézimunkára jelölte meg. Ezt géppel csinálták. A normaidő ezt a változást nem tükrözi. Még hosszan lehetne sorolni ereket a példákat, amelyek igazolják, hogy az üzemben meglazult a bér- és normafegyelem.

I»ő3-bau az átlagteljesítmény 132 százalék volt. 1954- ben ez 135 százalékra emelkedett, amit tetézett még 120 ezer forintos béralap túllépés. 1955 első negyedében 148 százalék volt az üzemi átlag. Az önköltségi tervet pedig 2 százalékkal ^ túllépték, amelynek egyik oka 'volt a normák lazasága.

A dolgozók jó része, — habár az esetek többségében lehetőségük volt rá — nem harcoltak

következetesen az olcsóbb termelésért, nem gondolkoztak újabb ésszerűsítéseken. Éppen ez az eredménye annak, hogy az elmúlt évben a termelékenység 5 százalékkal csökkent. Ilyen módon szocialista társadalmunkat építeni nem lehet. Ugyanis a termelékenység emelésének meg kell előznie a reálbérek emelkedését.

A pártszervezet vezetősége a múlt héten összehívta a legjobb kommunistákat és feltárta előttük e helyzet tarthatatlanságát. A . kommunista nagy többsége megértette, hogy mindenkinek érdeke a szigorúbb norma- és bérfegyelem megteremtése, mert ez az ország erősödését szolgálja.

Mint annyiszor, most is a kommunisták azok, akik beszélnek dolgozótársaiknak az elavult cs fellazított normák tarthatatlanságáról s már azon gondolkoznak, hogy milyen új elgondolásokkal, ésszerűsítéssel, újítással gyorsítják meg a gyártmányok elkészítését.

Bajai traktorosok verseuye az üzemanyag megtakarításáért

A Bajai Állami Gazdaságban folyik a növényápolás. Elvégezték 169 holdon a cukorrépa darabolását, 40 holdon az egyelé- sét. A 120 hold burgonya második kapálását is befejezték. A 85 hold magrépa kétszeri kézikapálása után most folyik a gépi kapálás. A fajtaborsót kétszer sarabolták, 300 holdon a takarmányborsót fogasolták. A 1a- vaszi kalászosok másodszori fej- trágyázása most folyik. A 127 hold új telepítésű gyümölcsösben már másodízben végzik a fogasolást.

A gazdaság traktorosai élénken versenyeznek a tavaszi xerv teljesítéséért. A holdak számának növelése mellett harcolnak az üzemanyag megtakarításáért is. Legélesebb a verseny a Zetorosok között. Tiralla Péter 443 normálhold teljesítmény mellett 45 százalékos üzemanyagmegtakarítást ért el. Lovas Lajos eredménye 413 normálhold, megtakarítása üzemanyagban 43 százalék. A legjobb teljesítményt Cserepes Ágoston érte el 455 normálholddal, 24 százalékos üzemanyagmegtakarítás mellett.

A G—35-ös traktorosok versenyében Horváth Sándor és váltótársa: Petz György tört az élre. 26.5 százalékos üzemanyag- megtakarítással 572 normálholdat munkáltak meg. A SZTZ- gépeken szinte fej-fej mellett halad Keresztes János 529, Kiss Károly 526 normálhold teljesítménnyel, 23.8, illetve 22.8 százalékos üzemanyag-megtakarítás mellett.

Jól irányítja a munkát Lapostyán Ferenc

a kunieliériói Vörös Hajnal IS»Z agronómusa

Alig múlt egy éve, hogy agro- nómust kapott a kunfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet. Az új szakembert nem nagy örömmel fogadták a tagok, azzal érveltek, hogy feleslegesen szaporodik majd a kiadás. Lapostyán Ferenc azonban csakhamar megbecsülést szerzett munkájával és ma már nemcsak megfogadják tanácsait, de mindenben kikérik véleményét. A fiatal agronómusnak tavaly még nagy gondot okozott a nők és a családtagok bevonása a közös munkába. Az idén már kora tavasszal egyénekre osztották fel a területet és az öregek, meg ez apróbb családos anyák kivételével mindenki részt vesz a munkában. A konyhakertészet tizennyolc női dolgozója augusztus 20 tiszteletére felajánlotta, hogy ebben az évben 350 munkaegységet teljesít.

Az asszonyok példát is mutatnak a munkában. Minden tsz- tag kora reggel harmad-negyed- magával áll munkába a részére kijelölt egyéni parcellákon. Az agronómusnak így jut ideje ellenőrizni a munkák menetét, minőségét, segíteni a tanácsot kérőknek. Különösen gyakran megfordul Lapostyán Ferenc a termelőszövetkezet fiataljai között, akik külön munkacsapatban szintén egyénekre felosztott parcellákon dolgoznak.

Lapostyán Ferenc minden este megbeszélést tart a tsz vezető— Fcronoszpórajelzű állomást állítottak fel Kelcbián. Az állomás észleléseit hangoshiradón és a hirdetőtáblán közlik a szőlősgazdákkal, egyben a védeke- résre is adnak tanácsot. (Vida Simon.)

ségével és a brigádvezetőkkei a másnapi tennivalókról. Javaslatára határozta el legutóbb a termelőszövetkezet tagsága, hogy az alkotmány ünnepének tiszteletére négyszer-ötször megkapálják az idén a kapásnövényeket. Cukorrépából a tervezettnél 100 mázsával, kukoricából

és napraforgóból pedig 5 mázsával növelik holdanként a terméshozamot.

Május 25-ig már másodszorra is megkapálták a kukoricát, a cukorrépát pedig az egyelés mellett kétszer sarabolták meg a tsz tagjai. Jelenleg a burgonyát kapálják másodszorra.

A kecskeméti Kossuth TSZ tagsága is ráébredt:

2400 forint kevesebb, mint 500 mássa kukorica értéke

Tavaly ilyentájtoan viharos viták folytak a kecskeméti Kossuth TSZ-ben. Arról, hogy hiába minden erőfeszítés: nem tudják megművelni a kapásokat, a kukoricát ki kell adni részes művelésre. A tagság óvatosabb része ellenezte, másrésze követelte. Az akkori vezetőség is a kiadást támogatta.

Végül a 70-ből 52 holdat ki is adott a szövetkezet részes művelésre. A harmadosok szépen munkálták a kukoricát, az szépen is fizetett. Szedéskor kijött holdanként a 28—30 mázsás termés, hiszen a harmadosnak az volt az érdéke, hogy minél több jusson neki. De az osztozáskor már igencsak szívták a fogukat azok a szövetkezeti tagok, akik nyáridején a leglelkesebb szószólói voltak a részes kiadásnak. Mert a harmadosok több, mint 500 mázsát vittek el a termésbői. Egy egész vagyont, ha csak pusztán a pénzértéket számoljuk is. Ha meg felhizlaltak volna ennyi kukoricával száz sertést, — s ennyinek éppen futotta volna — százezreket jövedelmezett volna ez a kukoricamennyiség a közös kasszába, onnan meg a tagok zsebeibe.

Egyszóval a tagság tanult a leckéből és megfogadta, hogy többet ilyen rossz boltot nem csinál. Hiszen nem is kénytelen vele az idén. Segít a gépállomás, jobb munkaszervezéssel meg a kézierő is többre képes.

S aki ma a kecskeméti határt járja, alig lát olyan idejében és gyönyörűen megmunkált földeket, mint a Kossuth Termelő- szövetkezeté. A takarmányrépát másodszor kapáltaik meg. A ío- gatosok megekézték a napraforgót, burgonyát, takarmányborsót. A kertészetben kapálják a káposztát, uborkát, csatornáznak az öntözéshez, ültetik a paprikapaiánlát. És a gépállomás Zetorosa elsejére befejezi a kukoricában azt a kapálást, amire május hónapban szerződést kötött a szövetkezet.

A 100 hold gépi növényápolás a teljesen négyzetesen vetett kukoricában 2400 forintjába került a szövetkezetnek. Ez 20 mázsa kukorica árából, — tehát nem is egészen egy holdnak a terméséből kikerül. Ha összevetjük ezt a számot a tavalyi harmadosoknak kimért 500 mázsa termény értékével, — mindjárt kitűnik: milyen óriási jelentőségű segítséget ad szövetkezeteinknek a gép.

Tanácsadó a szőlogeazdáknak

Ráérünk-e még a permetezéssel?

A szőlősgazdák nagyrésze már befejezte az első permetezéseket, sőt több helyen már a második permetezések folynak. De sok termelő még egyikhez sem kezdett hozzá. Azt mondják: ráérnek még, az időjárás úgysem kedvez a peronoszpórának s a rézgálicot arra az időre tartalékolják, amikor a veszély már fellépett.

Ez igen káros nézet. A tudomány és a gyakorlati tapasztalatok is azt igazolják, hogy a kisebb töménységű oldattal, de gyakrabban végzett permetezés, — ha idejében végzik — nagyabb eredményt ad a védekezésben, mint esetleg a ritkábban, de töményebb oldattal végzett permetezés.

Nem érünk rá akkor permetezni, amikor a veszély már a küszöbön van. A peronoszpóra ellen csak úgy lehet eredményesen harcolni, ha a fertőzés előtt már bevonjuk a mérgező

anyaggal a lombot és a zöld részeket. Ezért a szőlő permetezését már altkor meg kell kezdeni, amikor a szőlő hajtása) arasznál nagyobbak. így jobban hozzáférhetünk a szőlő leveléhez. Nem késlekedhetünk av első permetezéssel, mert amin? kedvező időjárás alakul a pero- noszpórára, úgy azonnal nagy hevességgel fertőz. Az idő előrehaladása és a várható felmelegedések a fertőzést olyan rövid időre szűkíthetik le, hogy emiatt sem tudják majd a most helytelenül takarékoskodni akaró gazdák megvédeni termésüket a peronoszpóra pusztításától A szőlősgazda akkor takarékoskodik igazán, ha szőlejét a veszély idejére már bevonja rézgálic oldattal. A rézgáüc mellett szerezzen be minden termelő porozószert is, mert biztos védekezést csak a permetezés és porozás együttesen ad.

Németh Tamás főagronómu»*

Tavaly, amikor az érettségi bizonyítványt a kezébe vette, még akkor is sokáig zsibongtak a fülébe Vendcczki Sándornak, az ismerősök, a rokonok, hogy menjen hivatalba dolgofni, könnyebb lesz az, mint a motor- szerelői munka.

Mintha csak tegnap történt volna, úgy emlékszik mindezekre ez a hosszúszál, csinos barna gyerek.

De Sanyi hajthatatlan maradt. Eszeágában sem volt a hivatal. Inkább elment ipari tanulónak.

Elment a Kecskeméti Autóét Gépjavító KTSZ Nap utcai részlegébe, hallotta, hogy tanulót vesznek fel. Fel is vették. Boldogan újságolta barátainak, hogy milyen nagyszerű szakmát tanul, még amellé 640 forintot is kap havonta, mint érettségi bizonyítvánnyal rendelkező ipari tanuló.

Neki aztán beszélhetnek a hivatalról, különösen meg ilyenkor, amikor az alkotó munka lázas öröme zsibbasztó érzése fonja szálát szíve köré. Ahogy ügyes kezeivel hegeszti a csapágyat, éles fekete szemeivel végigsimogatja a kész munkadarabokat, nem győz betelni a bennük való gyönyörködéssel. Olajos keze át meg ál- szoritja a kályhából kiemelt forrasztópákát, arcvonásai kissé megfeszülnek és néhány perc múlva lappangó derűvel szem- lélgeti az újonnan forrasztott csapágyat.

Mondja is sokat Kertész Gyula részlegvezető: — ügyes fiú ez a Vendcczki Sanyi, sokra viheti még, ha így halad. De nemcsak a részlegvezetőnek, az esztergályosoknak, az öntőknek, a szerelőknek, mindenkinek ez a véleménye róla.

Hol az egyik, hol a másik idősebb szakmunkás veszi szárnya alá a fiatal motorszerelőt. Most is Harsányt Miska bácsi lép oda hozzá:

— Na, hogy megy Sanyi? — teszi a vállára a kezét az alacsony, köpcös férfi, mért nem fogatod satuba, úgy könnyebb lesz.

— Igaza van, szól utána Sanyi, és már teszi is bele a szoritába.

— Látja, ezért szerelek ón itt dolgozni nagyon — mondja felém fordulva, — mert hol az egyik, hol a másik jó tanács segít.

Fő erényként jegyzik meg róla a műhelyben, hogy nem önfejű, mindig érdeklődik egyegy munkafolyamat után, munkájában bátor, bonyolultnak látszó dolog nincs előtte, mere- szen fog mindenhez. Meg nincs is egy éve, hogy a ktsz-ben dolgozik, máris újításon töri a fejét. Az egyik fiatal barátjávál, aki szinten érettségizett fiú, Báron Tiborral, azon gondolkodnak, hogyan lehetne két hengert szerelni a motorra az eredeti sebességváltó megtartása mellett. Ök már hozzá is fogtak volna ennek az elmés dolognak a gyakorlati kivitelezéséhez, de az öreg »veteránok«, az idősebb szakmunkások megmagyarázták nekik, hogy a tervezésükben hibák vannak. Így abba maradt egyelőre a kivitelezés, de a két fiú azon gondolkozik, miképpen lehetne kiküszöbölni a szóbanforgó hibákat. Ezek a merész elgondolások sokszor ejtik gondolkodóba a szövetkezet idősebb, tapasztaltabb szakmunkásait is.

Vendcczki Sándor jó pályát választott. Amikor először nyitott be a ktsz kapuján, még csak sejtette, hogy szép lesz a motorszerelő szakma, de most már a saját munkájának öröme lobhantja őszibarackvirág színűre az arcát. Szerényen dicsekedik vele, hogy összerakosgatott forintjai motorkerékpárt adtak alá. Munkaidő letelte után van mivel bíbelődni, és ilyenkor születnek meg agyafúrt ötletei, elgondolásai. Még egy jó éve van hátra és az érettségi bizonyítvány mellé odatehet eíll) niásik bizonyítványt is, amelyik a motorszerelő szakma, elsajátítását nyugtázza.

Lesz még egy harmadik is szeptemberre, ahogy Vcndeczki Sanyi mondja. Szeptemberben soförvizsgát tesz, hogy az autószerelés szakmájában még jobban tudja képezni magái.

Nem olyan könnyű szóra bír ni munka ieözben Vendcczki Sándort, mert úgy beleéli met' gát a munkába, hogy szinte megfeledkezik a környezetéről De ha Hammer Géza szerelő melléje áll, hogy segítsen neki valamiben, figyelmesen hallgat- ja a mester útmutatását. A végén aztán Hammer bácsi elüti a> dolgot, hogy — nem is kell azt már neked mutatnom, hisz jobban tudod, mint én.

Melyik tanulónak ne esnének jól ezek a szavak, melyik emberbe ne önlenének bizalmat, örömet, és munkaszeretetei az ilyen kedves, segítő, baráti ér- zések. Ilyenkor Sanyi széles mo-» solyra húzza a száját és csak annyit mond: — ne viccelődjön már Géza bácsi, nem telt még le a két év.

Még nem. De nemsokára letetik és teljes egészében valóra válik Vendeczkl Sándor vágya: a motorvilág szakavatott mestere lesz, (—e—s—i

A motorszerelő munkát választotta