Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

il<»S>an drágítja a túlzott adminisztráció a termelést?

Tavaly 26.000 volt, — idén 25.000 forint tesz a nyomtatvány-költség a Kunfehértói Állami Gazdaságban

Állami gazdaságainkban sűrűn esik ezó mostanában a gazdaságosabb, olcsóbb termelés- ről, az önköltség csökkentéséről. Egyes területeken számos jó eredmény született már. Keveset beszéltünk azonban arról, hogy a túlzott adminisztráció, a felesleges papírmunka is hogyan okozhatja jelentősen a termelési költségek növe- kecXsét?

A Kunfehértói Állami Gazdaságban tavaly csak a nyomtatvány- és írószerköltség (nem is számítva tehát a postai- és egyéb kiadást) 26.000 forintot tett ki s idén is 25.000 forintot tervezett erre a célra a gazdaság.

Ez a két szám magában is mutatja, hogy sok a papírmunka s a nyomtatványok ezerféle változatának tömkelegével dolgozik az irodai adminisztráció. *

A könyvelés dolgozói elmondják, hogy hosz- szú idő óta évenként változik a számviteli rend. Ez a folytonos változás maga is új és új nyomtatványfajták seregét szüli, — amellett, hogy a dolgozók képtelenek alaposan elsajátítani egy- egy munkafolyamatot, mert az folyton módosul.

Jelentések, kimutatások, nyilvántartások özöne forog kézen naponta, vagy indul útnak a gazdaságból illetékes felsőbb szervekhez, — amelyek viszont nem fukarkodnak’ a helyszíni ellenőrzésekkel sem. Gyakori, hogy a gazdaság irodája előtt hárem-négy gépkocsi is vesztegel; ellenőriz rendszeresen a Beruházási Bank, a Nemzeti Bank, a Statisztikai Hivatal, a Termelési Igazgatóság minden ága (növénytermelés, állattenyésztés, takarmány, munkabér, gépesítés, személyzeti- és panaszügyek, stb. vonalán) és a különféle kívülálló szervek.

4z adminisztráció széttagoltsága miatt a nyomtatványtenger nemcsak a kimondottan irodai alkalmazottakat Önti el. A százféle jelentésből, nyilvántartásból és egyéb papírmunkából bőven jut a termelési egységekben dolgozó szakembereknek is. Sok adminisztráció terheli a brigádvezetőket, — különösen azokban az üzemegységekben, ahol nincs külön brigádírnok. Ezek az emberek így idejük jórészét szintén jelentésgyártással töltik el, — holott első feladatuk a termelés szakirányítása lenne a területen. Az állattenyésztésben például több embert leköt a2 adminisztráció, — nemcsak a faimadminisztrá- tort, — de maga a farmvezető is ideje jórészét erre fordítja. A gazdaság főkönyvelőjének véleménye szerint azzal, ha a jelenleg külön vezetett állatkönyvelést a főkönyvelésbe építenék be, — igen sok nyomtatványt és munkaerőt lehetne megtakarítani.

A bérelszámolás dolgozói is szóváteszlk: bár létszámuk csökkent, a papírmunka mennyisége jóformán semmit, sőt. Hányféle papíron megy át például a munkabér összege, míg a dolgozó kezébe jut? A csoportvezető feljegyzi a teljesítményt. Az irodában bérszámfejtik. Aztán minden dolgozónak külön lapra összesítik, majd szét- könyveliük ágazatokra. Ezt követi a bérjegyzékelés, majd újabb összesítés után jut el végre a pénztárhoz. Újabban a bérjegyzék-készítéshez az eddig csak magában használt összesítő kartonhoz még egy összesítést is kell csatolni.

Lchcl-e egyszerűsíteni az állami gazdaságok eddigi adminisztrációján? A Kunfehértói Állami Gazdaságban azt állítják, hogy lehet, sőt szükséges, meft a többször történt változtatás ellenére ma is kilókban mérhető nyomtatványtömeggel dolgoznak. Erre különben mi sem iga- zabb bizonyíték, mint a már említett 25—26.000 förirttös költség. S ez az összeg végeredményben azt a tejet, húst, bort, vagy gyümölcsöt drágítja, amelyet a gazdaság előállít. A felsőbb szerveknek, a minisztériumnak meg kell hallgatnia az alulról, az egyes gazdaságokból érkező javaslatokat, ésszerűsítési elgondolásokat s tovább folytatni az adminisztráció egyszerűsítését, a sok költséget és munkaerőt felemésztő papírtenger további apasztását.

Elérhet-e Jászszentlászlú még jobb eredményeket is a begyűjtésben?

A rangsorban

— melyet a járási

begyűjtési hivatal tíznaponként készít el — hónapok óta elsőként szerepel Jászszentlászló neve. S Balázs Istvánné, aki már éppen ötödik éve dolgozik a község begyűjtési hivatalában, nem is emlékszik arra, hogy egyszer is az utolsók között lettek volna. Év elején, a negyedéves tervek teljesítésekor, a felszabadulási versenyben — minden alkalommal dicsőséget szerzett magának a község példamutató eredményeivel. Május 1-ig állat és állati termékek beadásából az yves terv 26 százalékos teljesítése volt előírva. 26.6 százalékra teljesítették. A begyűjtési héten pedig különösen fellendült a munka — és igazán jó eredmények születtek.

Egy hónappal ezelőtt, a begyűjtési héten 170 kiló baromfit, 006 kiló tojást, 23 mázsa sertést, 12 mázsa vágómarhát gyűjtöttek be. Igaz, hogy okkor érte el »tetőpontját« a mozgósító, versenyszervező munka is, de azt is el kell mondani, hogy ázóta — bár alig harminc nap telit el — egyetlen dekádban sem születtek ilyen eredmények. A legutóbbi tíz napot értékelve a következőképpen alakul a begyűjtőit állat és állati termékek mennyisége: baromfi 45 kiló,

lőj ás 354 kiló, sertés 7.43, vágómarha 10.95 mázsa. Ugyan a vágómarha csak éppen egy mázsával kevesebb, mint a begyűjtési héten, de azt is hozzá kell tenni, hogy az előző dekádban nem volt egyetlen mázsa felvásárlás sem, tehat ez 20 riapi eredmény. Még aggasztóbb a visszaesés a sertésnél és u további két Ciliknél; a tojásnál és a baromfinál.

lehetett az április végi zredmányeket megtartani? — Igen egyszerű a nyitja. Azon a

héten nemcsalt a hivatal dolgom zói, hanem a tanács, a helyi pártszervezet, a füldművesszö- vetkezet egyaránt mozgósított minden tanácstagot, minden kommunistát, népnevelőt az ügy érdekében. Hogy mást ne mondjunk, még a pedagógusok is segítettek a felvilágosító munkában. A tanácstagok körzetenként járták a hátralékosokat — és nem jártak eredmény nélkül. A versenyvállalások és a terv- teljesítést jelző százalékszámok tanúskodtak erről. Május elsejéig bezáróan csaknem 100 dolgozó paraszt — a beadásra kötelezett 793 termelő közül — egész évre teljesítette tojásbeadását, és mintegy 50-en egész- évi báromfibeudási kötelezettségüket. Persze, még ennél is többen vannak olyanok, akik hrttár- idő előtt rendezték félévi kötelezettségüket.

r Most azonban mi a lielyzet? A felszabadulási Verseny lezárásával, mintha nemcsak egyetlen szakaszát zárták volna le az éves versenynek, hanem egy 2gész, eredményekben gazdag, mozgalmas korszakol. Üresen, sötéten ásít a vtrsenytábla a íanácsháza előtt — az élenjárók nevét lemosta az eső, s úgy látszik az egész tanácsház áh nem lkad olyan ember, aki érdemesnek tartana ' újabb neveket, íredményeket jegyezni az unatkozó táblára.

De valahogya~n~ aa

;a elhagyatoítságával a verseny- nozgalom elárvult sorsát is jelképezi. Senki nem érdeklődik a rerseny iránt, senki nem szítja rislogó tüzet, mert a begyűjtési íivatai is csak arra vár, hogy n(ígérkezzenek a verscrryvália- ási lapok, s akkor majd el léiét Indítani az augusztus 20-i •ersenyt. És addig? — bizony gy ilyen jó, példamutató közegben, addig sem illene, szaMiérf nem

7-ről 9‘5 literre nőtt a tejési átlag a rémi Kilián György TSZ-ben

badna pihenni. Nem Ketseges, hogy az egy hónappal ezelőtti- kiváló eredményekhez mérhetetlenül sokat segített a verseny. S ha továbbra Is hasonló módszerekkel dolgoznának, nemcsak a járási első helyet tudnák megtartani, haném a megye legjobb községeként lehetne említeni rövid időn belül Jászszentlász- lót. Ezen jó lenne elgondolkozni a község vezetőinek és haladéktalanul munkához látni, — megérné a fáradságot.

i) 4 parkok és sétányok védelmében

Szót kell már végre emelni a bajai parkok, sétányok és utak védelmében. Nagy gonddal ápolják őkét, a gondatlanság és fegyelmezetlenség azonban megcsúfítja, pusztítja őket.

Nem vagyunk ellene a fiatalság játékos jókedvének, mégcsak a sportbemutatóknak sem. De a maguk helyén, és nem a parkokban, sétányokon. A Lenin-park egyrésze a közeli Közgazdasági Technikum sporttere lett. A Kölcsey utcában lévő tér zöld gyepét a futball-»utánpótlás« kerítette ha- talmábü. A Kamarás-Dunához levezető út kérékpár lefutó- versenyek színhelye. A Tóth Kálmán tér dús cserjéi, virágágyasai, ápolt jűtengere hovatovább a környékbeli kecskék és sertések zöldtakarmányozását fogja biztosítani,

Több figyelmet és gondot a parkoknak, tereknek, az ápolt utaknak. Nem ártana a fiatalság ezirányban való nevelése, a felnőttek nagyobb figyelme. Ne vegyék zokon a magukról megfelédkezettek a figyelmeztető szót, hiszen a város minden lakójának érdeke, hogy Baja továbbra is megőrizze a sétányok, parkok, a virágos utcák szép képét.

Ápoljuk, szeressük a város külső képét, hiszen a városba lépő idegen ez után ítéli meg lakóit. Ne akarjuk öntudatunk olyáh lebecsülését, hogy mások figyelmeztessenek bennünket fegyelmezetlenségünkre.

A szülők szava se maradjon el, gyermekeik figyelmének felkeltésére, a parkok, a sétányok, utak védelmére. Ne tűrjék cl a rakohcátlankodás örve alatt a pusztítást, a fiatal, zsenge fák tönkretételét. Védjük még, amit o magunk sóját örömére teremtettünk.

Bíró László.

Brucellózismentos sertéstelep a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban

A garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban még a múlt év őszén kezdték meg a bruceíüózis- mentes sertéstelep építését. A munkálatok most tavasszal fejeződtek be, s a telepen máris 61 darab törzskönyvezett anyasertést és négy apaállatot helyeztek el. A sertéseket egészen az ellési időig itt tartják, majd néhány nappal elles előtt innen szabadolletökbe kerülnek. AZ elletés télen, nyáron folyik.

A brucellózis-mentesség megvalósítására a telepre kerülő

sertéseket hatszoros vérvizsgálatnak vetik alá. Csak a vizsgálatok alapján megfelélő süldők kerülnek azután a telepié A télépről egyébként tilosé Szálló tolták el az első csoport brucellózis-mentes seftésszapo- ruLatot a könnyező termelőszövetkezeteknek. A telepet most tovább bővítik, mert az elkövetkező évben állománya már eléri a 300 darab anyasertést. — Most építenek a sertések részére egy betonfürdőt is.

Tejhezelöh begyűjtési versenye

A Bácskiskuhme- gyel Tejipari Vállalat a napokban tartotta meg a negyedéves tejkezelői értekezletét, ahol jelentős vállalások is történtek alkotmányunk ünnepének tiszteletére. A jász- szentlászlói tejkezelő a többi tejkezelőket versenyre hívta és vállalta, hogy a kötelező lej- begyüjtési tervét az első negyedévi hátralékkal együtt június 30-ig teljesíti, a zsírátlagot 3.4-ről 3.7 százalékra emeli. A mélykúti, tassi, solti,

akasztói és a kun- szétitmiklóSi tejkezelők is vállalták, hogy községükben téjhál- ralékos nem lesz, inért egyénileg beszélgetnek majd a termelőkkel a beadás fontosságára1.

Szűcs Dönesné.

KecskemétAdás-vétel k u I á k é k n á I

MÉLYKÚT. A község régtől fogva híres volt sertéstenyésztéséről. Arról is sokszor emlegették, hogy ige.n ravasz* kupee- kulákok fölözték le a múltban a busás jövedelmet. Ezek a ku- lákok ma is itt élnek Méíykú- fon. Majdnem ötven százaléka népes táboruknak még mindig semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogy teljesítse állam iránti kötelességét. Az adóíő- kônÿvekbcn hatalmas hátralék! tételek szerepelnek neveik mellett. Pásztor* Gábor kulák 19.BÚD forint, Pieszkán Nándor 15.000 forint. Rasztig Búlintné 12.600 forint. Binszki Istvánné neve mellett pontosan 23.981 forint hátralék szerepel. Halta Gizella 23.200 forinttal, Kakas József

17.000 forinttal tartozik. A sor ezzel még nincs lezárva. A ku- peckedés közben azonban a ku- lákok nemcsak az adótartozás kifizetésének halogatását tanulták meg, a mások zsírján élősködő spekuláció talán még ravaszabbakká tette óikét, mint hasonszőrű sorstársaikat.

Nemrégiben felfigyelt rá a mélykúti tanács, hogy Pásztor Gábor, az egyik «bölcs« és «kitanult« zsivány — az, akinek IC ezer forintos hátraléka van — semmiképpen sem akar fizetni. Maga hét holdon gazdÜtikodík jelenleg, a többi földjét szét- íratta. A tanyája az ő nevén van, de a lánya lakik benne — aki ugyancsak hét holdon gazdálkodik.

AMIKOR az adóügyi megbízott megje’^t a hátralék ügyében Pásztor kulák tanyáján, az gyanús örvendezéssel fogadta,

Vigyorogva közölte, hogy nála ugyan nem lehet foglalni, mert neki a hét hold földje mellett egy koszos csirkéje sincs.

A megbízott savanyú arccal nézett szét a tanyán és valóban megállapította, — legalább is az állatokhoz tartozó járlatleCélek alapján —, hogy a hét holdas Pásztor Gábornak csodálatosképpen semmiféle állata nines'. Annál több jószág virgonckodott azonban a lánya nevén. Ott pontosan öt jó ló, két gömbölyűhasú tehén, két ktsbofjú, egész falkára való disznó és számtalan apróbaromfi található. A hombár tele van árpával, számtalan zsák tengerit, rozsot, kölest, meg a jó ég tudja, mi mindent léit fel u megbízott, mint Pásztor kulák lányának szerény «Vagyonkáját«,

Tatán még azt is elmesélte a kulák kárvallott pofává!, hogy a lányának a »kegyelemkenye- réh« él Itt Ugyan tényleg nem lehet zálogolní a törvény előírása szerint.

AZUTÁN kiderült egy és más, az egyik tehénről. Egy esztendővel ezelőtt ugyanis sunyi képpel beállított a tahácsházára Pásztor Gábor és áhítatosan kijelentette, hogy ő «belátta hibáját«, ki akarja fizetni a hátralékát. itt van az egyik gyönyörű tehene, irányítsák át a passzust egy másik községbe, mert eladja a tehenet, az árát az utolsó fillérig az adóba törleszti. Ebben akkor semmi gyanúsat nem láttak a tanácsnál. Adnád kevésbé, mert a ravasz kulák a tehén vételárát — egy jókora összeget

— lé is fizetett az adóra. Pasztáé Gábor meg átgyulogolf a szomszéd községbe a lányéval egyetemben és átíratta a tehenet a lánya nevére. Azután szépen visszáhajtotta az istállójába, de most már mint a lánya tulajdonát.

Hát bolond voit ez a kulák?

— gondolhatja akárki az első pillanatban. Hol itt a turpisság, hiszen Pásztor Gábor eladta a tótiemét, a lánya é’ég bolond volt, hogy megvette, az árát pedig befizették az adóba?

IGÉN. igen. Befizették az utolsó fillérig. Akkor! Ve ezzel a megjátszott adásvételi módszerrel és egy kis spórolt, pénzének az adóba való «befektetésével« Pásztor kulák «egyszer és mindenkorra« megszabadult — attól a veszedelemtől, hogy a jövőben bármikor lefoglalhassák az állatait állami tartozás ellen- értéke gyartánt.

Mert Pásztor kulák, amint, az adóköhyv is bizonyítja, az idén már nem olyan «törvénytisztelő«, »derék« ember’, mint az elmúlt esztendőben. Sőt, »sajnálatra méltó, szerencsétlen nyomorult«, — legalábbis annak vallja magát — hiszen ő minden állatját eladta az adóba és az árát befizette.

A TÉIIENÉK, a vidáman nyi- hogó lovak, a disznók röfögő kórusa azonban másról árulkodik. Olyan valamiről, amit csak jószemű, a kulákek természetéi jőlismerő ember láthat meg.

Szerencsére akadt ilyen Mélykút ön.

e», L

A rémi Kilián György TSZ tehenészetében nagy fejlődés történt. A fejési átlag 7-ről 9.5 literre emelkedett. Így a Kilián György . TSZ második helyre Került a járási versenyben, kiszorította onnan a jánoshalmi Petőfi TSZ-t és erősen veszélyezteti a tompái Szabadság TSZ-t, amely az első az állattenyésztési versenyben is.