Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-25 / 121. szám

fl Mákok elszámoltatása után ' __" a begyűjtési munka: L L ajosmizsén hosszú éve­kig háborítatlanul szabotálhat­ták a kulák ok az adófizetési és begyűjtési törvényt. A tanács nem tett intézkedést annak ér­dekében, hogy a hátralékos eu- jákokat maradék nélkül elszá­moltassák. Ezt látva a dolgozó parasztok sem igyekeztek az ál­lampolgári kötelezettségek tel­jesítésével. A község tavalyi adóbevételi tervének csak felét teljesítette. Tojásból pedig mindössze 47 százalékát gyűj­tötték be az előirányzatnak. — Egyéb cikkekből is nagy hátra­léka volt a községnek. így ment ez az idén is egészen az utóbbi hetekig, amikor a pártbizottság határozatára a tanács erélyes kézzel fogott hozzá a hátraléko­sok szigorú elszámoltatásához., A helyszíni szemlék során kiderült, hogy nem is olyan »szegények« a lajosmizsei ku- íákok, mint ahogyan azt elsír­ták azelőtt a begyűjtési hivatal­nak. P. Szabó Mihály kupec kulák több, mint 200 kiló hí­zottsertéssel volt hátralékban es valahányszor felszólította a be­gyűjtési hivatal, mindig elpa­ajosmizsé naszolta, hogy nincs miből be­adnia. Az elszámoltató bizoU- ság egy darab feketén vágott hízottsertést talált a kuláknál, aki a megszorításra rögtön tud­ta teljesíteni hátralékát. Hason­lóan meglepő rövid időn bélül rendezte tartozását a többi el­számoltatott kulák is. A kniiíkdli szigorú fele- lősségrevonása helyesléssel ta­lálkozik a lajosmizsei dolgozó parasztok körében, kiknek nagy- része becsületesen teljesíti kö­telezettségét. A 84 tanácstag kö­zül egy sincs hátralékban es példájukat mind több dolgozó paraszt követi a községben. En­nek eredményeként hétről-hétre Május hónapban eddig 24 család lépett be a kiskunhalasi járás termelőszövetkezetéibe, 37 új taggal. Az új belépők nagy­része a kunfehértói és jánoshal­mi szövetkezetek taglétszámát gyarapítja. n emelkedik a begyűjtött termé­kek mennyisége. Sertésből már az éves tervnek 33 százalékát gyűjtötték be, vágómarháoól 39, tojásból pedig 61’százaléknál tart a község. Tejből május hó­napban az utóbbi napokig 227 hektoliter gyűlt be — pontosan kétszer annyi, mint az első ne­gyedévben. A Községben most az a jelszó, »egy hónap múlva egyet­len hátralékosnak sem szabad lennie« és ezért minden kommu­nista, minden tanácstag felvilá­gosító szóval indult harcba, a kulákokkal szempen pedig to­vábbra is a törvény szigorává; járnak el. Öt uj termelőszövetkezet is alakulóban van a járás terüle­tén. Kusfehértón kettő, Bofo- táin, Rémem és Jánoshalmán egy-egy előkészítő bizottság dol­gozik s ezeken a helyeken több, mint 30 család foglalkozik az előkészítésekkel. 24 család lépett be májusban a kiskunhalasi járás termelőszövetkezeteibe Szorgalmas szövetkezeti tagság A bugaci határban igencsak a Béke Termelőszövetkezet tag­sága lát legkorábban mindenfajta munkához. A növényápolást is ők kezdték meg elsőnek. Befejezték szépen fejlett cukorrépa­vetésük első sarabolását. 30 hold négyzetes vetésű kukoricájuk és 8 hold napraforgójuk megkapálásának gondját a Jakabszál- lási Gépállomás levette vállukról. Krisztián Gáspár, a gépállo­más egyik kiváló traktorosa ebben a szövetkezetben 120 hold gépi kapálás elvégzését vállalta. Az utolsó cukorrépa-sorokat kapálja a bugaci Béke TSX munkacsapata, CK/OÚtK/OOOOOOOOCKiOOOOOOOOOOUO D-OOOCK>CK>OOOCK>CKjOt>C 42.000 forint prémium a község szépítésére „Soha el nem hagyom a termelőszövetkezetet.. 6í Akasztó községben is »nagy vi­har« volt 1953-ban. Az ellensé­ges rágalmak hatására töb­ben a legnagyobb mezőgazdasá­gi munkák idején fordítottak hátat az Arany Kalász Termelő- szövetkezetnek. A kilépettek az­óta meggyőződtek arról, hogy aki a kulákra hallgat, önmagá­nak tesz rosszat. Közülük azóta már tíz család kérte visszavé­telét a termelőszövetkezetbe és jelenleg is szorgalmasan dolgo­zik. Kotleczki János is a kulá- kokra hallgatva kóstolta rneg egy évre, az egyéni gazdálkodást, de azután újra visszalépett a termelőszövetkezetbe. — Soha el nem hagyom a ter­melőszövetkezetet mondta Kotleczki János. — Miután rábe­széltek a kilépésre, 1954-ben egyedül gazdálkodtam. A termés­re nem panaszkodhatom. Jó idő járt, szép termésem volt, de mire minden kötelezettségem rendez­tem, alig maradt 10 mázsa ke­nyérgabonám és annyi kukori­cám, hogy egy sertést meghíztál- iák. A szántás-vetéssel és egyéb fogatos munkával egyik ismerő­söm segített. Bár nem volt közöt­tünk nézeteltérés, mégis mintegy 25—SO teljes napot dolgoztam ezért a legszorgosabb nyári munkák alatt. Amikor láttam, hogy az Arany Kalász munka­erőhiánnyal küzd, nem egyszer bántott a lelkiismeret, amiért otthagytam a szövetkezetét. Köz­ben számolgattam a tsz-tagok várható jövedelmét, s az ősz­szel ki is derült, hogy ők jóval többet vittek haza munkaegysé­geik után, mint amennyit ma­gam a nyolc hold földről beta­karítottam. Sufka Józsefnek 600 munkaegysége után 26.000 forint volt a jövedelme, Farkas Antal tehenész 729 munkaegysége után több, mint 32.000 forint értékű terményt liapott. Egy-egy mun­kaegységre 4.40 kiló kenyérga­bona, 4.70 kiló kukorica, 5 kiló szálastakarmány, 1.10 kiló bur­gonya, ezenkívül olaj, cukor, bor és egyéb termék jutott volna, ha nem viszik el a termés egy ré­szét a részesművelők. Ezt az idén INNEN —ONNAN — A napokban hozzák forga­lomba a kereskedelem boltjai­ban a parkettkefélő gépet. 1490 forintért porszívó is kapható. —Az Első Békekölcsön nyol­cadik sorsolása május 27—30-ig tart Nyíregyházán. már nem engedhetjük meg. Azon igyekszünk, hogy az idei jöve­delmünk után a többiek is visz- szatérjenek hozzánk. Én már eddig 150 munkaegységet sze­reztem és őszig legalább 350— 40Ó-at akarok elérni. Soltvadlkert az idei első ne­gyedévi adóbevételi tervet 140.5 százalékra teljesítette, a máso­dik negyedévivel 57.8 százalék­nál tartanák. A napi 'bevételek úgy mutatják, hogy elérik a 100 százalékot. De ezzel nem elég­szenek meg. Hiszen az első ne­gyedévi terv túlteljesítéséért 42 ezer forint jutalmat kapott a község. Ez igen sokat jelent a községfejlesztési terv megvaló­sításában. Ha ezt az összeget nem is használják fel másra* fnimt a község beltelkén lévő közutak portalanítására, akkor is 2.5 kilométeres útszakasz por­talanítását végese tik el. A második negyedévi bevételi tervet legalább 110 százáiék'-a akarják teljesíteni. Híg a permetezőgép eljut a fogyasztóhoz Egy-két esztendővel ez­előtt még csa'e szívesen látott, de ritka vendég volt a vasüzletek polcain a me­gyében működő földművesszö­vetkezeti -boltok raktáraiban az a permetezőgép, amely használ­hatóságával, értékes tulajdonsá­gaival, igencsak kivívta a sző­lősgazdák, a gyümölcstermelők érdeklődését és megbecsülését. Szürke festésű köpenyén kél vállra akasztható hevederre», érdekes és könnyen kezelhető szórófejével ma már azonban bármelyik megyei szaküzletben megtalálható a Tiszakécskei Permetezőgépgyárnak: ez a jól bevált gyártmánya. Alkatrészei­ről, elkopásra ítélt szelepjeiről, csapjairól most készül az újabb képes alkatrész árjegyzék, mely SÁRGULÓ LEVÉLPAPÍROK KOZOTT Sokszor van az úgy, hogy az embernek hiányzik egy vagy két konkrét adata, ha valakivel, vagy valamivel kapcsolatban ér­tekezést vagy tanulmányt ír. Olyankor aztán a legtöbb eset­ben a levéltár segít.. Fogja az ember a kalapját, elmegy a le­véltárba és Ott körülírja, hogy mi is volna az, ami kisegítené a kátyúból. Dolga végeztével azután, ha van ideje, érdeklődik is az em­berfia, hogy nagyáitalánosságban mit ölel fel a levéltár anyaga, milyen korokból, milyen iratok állnak az utókor rendelkezésére. Balányi Béla, a megyei levél­tár vezetője, annyira ismeri azt a rettenetesein nagy anyagot, ami a polcokon fekszik, hogy az szinte a csodával határos. A leg­apróbb részletekigmenő pontos­sággal tájékozott az avas iratok között. Pedig Baja kivételével az egész megyét, sőt még Nagykő­röst is felkarolja a kecskeméti levéltár. A legidősebb irat, ami a le­véltárban fekszik, 1636-ból való oklevél, a Pannonhalmi apátság állította ki, annak idején. Bír rend-szeres iratanyaga csak a XVII. század elejétől van. Ezek az elsárgult levelek leginkább igazgatási, bíráskodási, a vár >- sok gazdálkodásával, a bevéte­lekkel, kiadásokkal foglalkoz­nak. Kiskunhalasnak ugyan 1663- tói kezdődően megvan az anya­ga, no meg Dunapatajnak 1699- től kezdve, a többi aztán XVII. század elejétől található csak. Persze vannak aztán 1600-as évtől is ránkmaradt levelek, fel­jegyzések. Szabó Kálmán, a kecskeméti múzeum volt igaz­gatója a Kecskemét környéki pásztoréletről -ír könyvet és 1600-as évektől kezdve egészen 1850-ig, s a hozzávaló anyag nagyrészét megtalálja a levél­tárban. Minden egyes dolgot féltő gonddal óvnak, de talán mégis a legféltettebb kincse a levél­tárnak a páncélszekrényben őr­zött anyag, amelyben törökkori oklevelek és kódex-töredékek vannak. Igen részletes iratanyagot tart nyilván a Rákóczi-féle sza­badságharc idejéből. Nem egy olyan írat van, melyet II. Rá­kóczi Ferenc írt alá sajátkezű- leg, s az aláírás alatt ott dísze­leg a fejedelmi pecsét. Gazdag és változatos íratirodalmat őriz a levéltár az 1848-as szabadság­harc idejéből. Kossuth eredeti kéziratai, több olyan levél van, amit Kossuth Kecskemét népé­hez írt Az egyik ilyen Kossuth névaláírással ellátott levél így hangzik: »Kecskemét város polgárai­nak! önök azon hív polgárai közé tartoznak a hazának, kik meg­értették a szabadság szózatát és védelmére sietve, bátor lélekkel felkeltek...« Ezt a levelet Kossuth 1848 ok­tóber 14-én írta, mint az Orszá­gos Honvédelmi Bizottmány el­nöke. Petőfi kéziratai között olyan is van, amelyik a kunszentmik- lósi Választásokkal kapcsolatos. Számos kiváló ember ereded kézírását őrzi a kecskeméti le­véltár. A legtöbbjük közül olya­nokét, akiknek közük volt Kecs­keméthez, mint Katona József­nek, Jókai Mórnak, Móra Fe­rencnek, és még igen sokat le­hetne sorolni. Mindenről, ami a levéltárban található, nem lehet írni, még a legfontosabbak mindegyikéről sem, hiszen ez az óriási anyag, ami ott fekszik Balanyi Béla vezető becslése alapján, közel negyven vagonnal lenne, ha szállítani kellene. Annyit azonban meg lehet ál­lapítani, hogy a történelem, a fejlődés, ami betűkbe öntve ott hever a sárguló papírlapokon, nagy megbecsülésben részesül a levéltár dolgozói lévén. minden érdekelt szőlősgazda szá­mára jó tájékozódást nyújt. Az ember azt gondolná, hogy rendkívül egyszerű úton-módon jut el az ilyen kitűnő készít­mény a vásárlóhoz. Különösen Bács megyében, melynek egyik községében gyártják. A múltban mégis rengeteg bosszúságot és vicclapba il'lő módon komikus eseteket okozott az, hogy me­chanikusan, minden különösebb helyi adottság figyelembevétele nélkül osztották el ezeket a permetezőgépeket. A Földműve­lésügyi Minisztérium gépészeti osztályának, utasítására valami­kor először Pestre szállították fel a kész permetezőket. Onnan küldték el ide Kecskemétre, hogy a kecskeméti vasnagyke­reskedés eljuttathassa például à tiszakécskei földművesszövetkc- zet boltjába. Egy ideig a Csepel Kerékpár Vállalat egyik keres­kedelmi szerve utaztatta az igénytelen külsejű gépeket az ország minden tála felé és csak nagy kerülővel, jóformán a he­lyi szükségletek ismerete nélkül osztotta szét. Hát még az alkat­részek! Azok néha majdnem vi­lágkörüli útra indultak és cso­dálatosképpen, nem egyszer olyan községekben gyűltek ösz- sze nagy tömegben, ahol egy év­ben, ha egyet vásároltak belő­lük. A szőlősgazdák, á szőlőter­melő községekben számtalan esetben több hónapos utánajá­rással, vagy a kisiparos drága kézimunkájának igénybevételé­vel pótolták a hiányzó, vágy el­pusztult alkatrészt. I azonban más jovoben | lesz a helyzet, illetve már most is jelentős ja­vulás mutatkozik a permetező­gép-ellátás tekintetében. Mi tör­tént? Az, hogy nem budapesti kirándulás után kerül a tisza­kécskei gyártmány például a tiszakécskei boltba, hanem eb­ben az esztendőben volt már rá eset, hogy a gyár a megfelelő adminisztratív eljárások betar­tásával közvetlenül adott át per­metezőgépeket és alkatrészeket a helybeli földművesszövetke- zetnek. .A terven felül gyártott gépek egy része, többek között 30 batéria és 20 töltőkészülék a legegyszerűbb úton jutott el a fogyasztóhoz. A megye többi községeibe —- hiszen az föld­rajzilag is a leghelyesebb útvo­nal ’— továbbra is Kecskeméten keresztül jutnak él a permete­zők és az alkatrészek. Persze* korántsincs még minden meg­oldva. A tiszakécskei vasüzlet- ben még ma is gyakran hiá­nyoznak egyes alkatrészek. így a szórófej, à szórókupak, pilla- hatzáró berendezés, közcsavar, nagytárcsagumi és így tovább. Oka: hogy még mind;* először Kecskemétre vándorol az alkat­részek nagyrésze az új gépekkel együtt és onnan tér vissza áz ismerős tájakra, Tiszakécskére, Sokszor késve, vagy rendszerte­len elosztásban. A Tiszakécskei Permet«-. zőgép­gyár mindent megtesz annak az érdekében, hogy az ország min­den részébe eljussanak gyárt­mányaink és Tiszakécskén, a gyár »szülőhelyén« sem legyen hiány. Gcmdoskodott a gyár ar­ról is — kormányzatunk jóvol­tából —, hogy a termelők áltál régóta keresett, de hosszú éve­ken keresztül nem gyártott el­eső, középnyomású, kisüzemben használható permetezőgép-típu­sokat újra gyárthassa. így aztán a jövőben — pontosan már eb­ben az esztendőben két új gyárt­mányt vezetnek be. Az egyik az »Ezerjó 2« elnevezésű, kismére­tű, olcsóbbfajta permetezőgép, a másik az egyes vidékeken rend­kívül keresett »Uni versa 1-Arbor » permetező. Mind a kettő du- gattyússűrítésű, középmagasnyo­mású gép. A gyártáselőkészítes nagyrészt már befejeződött, az első prototípus is készen van. Ara mindkettőnek jóval olcsóba lesz, mint a ma gyártott tisza­kécskei gyártmányoké. Van egy harmadik fajta, egyszerű készü­lék is, amely rövidesen a fo­gyasztóhoz kerül Ez a »Hydro- nette« kézipermetező, mely gu- micsövés szívófejével, akár egy vödörből is felszívhatja és jó magasra fecskendezi a parmete- zőszert. Kisemberek gazdaságá­ban, vagy a házákertbeix jó se­gédeszköznek ígérkezik. Rövide­sen megindul a gyártása mind­három permetezőgép-típusnak, az »Universal-Arboi'«-ból az idén 5000 darabot bocsátanak ki, a kézipermetezőből pedig 3000 készlet .gyártását tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom