Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-25 / 121. szám
fl Mákok elszámoltatása után ' __" a begyűjtési munka: L L ajosmizsén hosszú évekig háborítatlanul szabotálhatták a kulák ok az adófizetési és begyűjtési törvényt. A tanács nem tett intézkedést annak érdekében, hogy a hátralékos eu- jákokat maradék nélkül elszámoltassák. Ezt látva a dolgozó parasztok sem igyekeztek az állampolgári kötelezettségek teljesítésével. A község tavalyi adóbevételi tervének csak felét teljesítette. Tojásból pedig mindössze 47 százalékát gyűjtötték be az előirányzatnak. — Egyéb cikkekből is nagy hátraléka volt a községnek. így ment ez az idén is egészen az utóbbi hetekig, amikor a pártbizottság határozatára a tanács erélyes kézzel fogott hozzá a hátralékosok szigorú elszámoltatásához., A helyszíni szemlék során kiderült, hogy nem is olyan »szegények« a lajosmizsei ku- íákok, mint ahogyan azt elsírták azelőtt a begyűjtési hivatalnak. P. Szabó Mihály kupec kulák több, mint 200 kiló hízottsertéssel volt hátralékban es valahányszor felszólította a begyűjtési hivatal, mindig elpaajosmizsé naszolta, hogy nincs miből beadnia. Az elszámoltató bizoU- ság egy darab feketén vágott hízottsertést talált a kuláknál, aki a megszorításra rögtön tudta teljesíteni hátralékát. Hasonlóan meglepő rövid időn bélül rendezte tartozását a többi elszámoltatott kulák is. A kniiíkdli szigorú fele- lősségrevonása helyesléssel találkozik a lajosmizsei dolgozó parasztok körében, kiknek nagy- része becsületesen teljesíti kötelezettségét. A 84 tanácstag közül egy sincs hátralékban es példájukat mind több dolgozó paraszt követi a községben. Ennek eredményeként hétről-hétre Május hónapban eddig 24 család lépett be a kiskunhalasi járás termelőszövetkezetéibe, 37 új taggal. Az új belépők nagyrésze a kunfehértói és jánoshalmi szövetkezetek taglétszámát gyarapítja. n emelkedik a begyűjtött termékek mennyisége. Sertésből már az éves tervnek 33 százalékát gyűjtötték be, vágómarháoól 39, tojásból pedig 61’százaléknál tart a község. Tejből május hónapban az utóbbi napokig 227 hektoliter gyűlt be — pontosan kétszer annyi, mint az első negyedévben. A Községben most az a jelszó, »egy hónap múlva egyetlen hátralékosnak sem szabad lennie« és ezért minden kommunista, minden tanácstag felvilágosító szóval indult harcba, a kulákokkal szempen pedig továbbra is a törvény szigorává; járnak el. Öt uj termelőszövetkezet is alakulóban van a járás területén. Kusfehértón kettő, Bofo- táin, Rémem és Jánoshalmán egy-egy előkészítő bizottság dolgozik s ezeken a helyeken több, mint 30 család foglalkozik az előkészítésekkel. 24 család lépett be májusban a kiskunhalasi járás termelőszövetkezeteibe Szorgalmas szövetkezeti tagság A bugaci határban igencsak a Béke Termelőszövetkezet tagsága lát legkorábban mindenfajta munkához. A növényápolást is ők kezdték meg elsőnek. Befejezték szépen fejlett cukorrépavetésük első sarabolását. 30 hold négyzetes vetésű kukoricájuk és 8 hold napraforgójuk megkapálásának gondját a Jakabszál- lási Gépállomás levette vállukról. Krisztián Gáspár, a gépállomás egyik kiváló traktorosa ebben a szövetkezetben 120 hold gépi kapálás elvégzését vállalta. Az utolsó cukorrépa-sorokat kapálja a bugaci Béke TSX munkacsapata, CK/OÚtK/OOOOOOOOCKiOOOOOOOOOOUO D-OOOCK>CK>OOOCK>CKjOt>C 42.000 forint prémium a község szépítésére „Soha el nem hagyom a termelőszövetkezetet.. 6í Akasztó községben is »nagy vihar« volt 1953-ban. Az ellenséges rágalmak hatására többen a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején fordítottak hátat az Arany Kalász Termelő- szövetkezetnek. A kilépettek azóta meggyőződtek arról, hogy aki a kulákra hallgat, önmagának tesz rosszat. Közülük azóta már tíz család kérte visszavételét a termelőszövetkezetbe és jelenleg is szorgalmasan dolgozik. Kotleczki János is a kulá- kokra hallgatva kóstolta rneg egy évre, az egyéni gazdálkodást, de azután újra visszalépett a termelőszövetkezetbe. — Soha el nem hagyom a termelőszövetkezetet mondta Kotleczki János. — Miután rábeszéltek a kilépésre, 1954-ben egyedül gazdálkodtam. A termésre nem panaszkodhatom. Jó idő járt, szép termésem volt, de mire minden kötelezettségem rendeztem, alig maradt 10 mázsa kenyérgabonám és annyi kukoricám, hogy egy sertést meghíztál- iák. A szántás-vetéssel és egyéb fogatos munkával egyik ismerősöm segített. Bár nem volt közöttünk nézeteltérés, mégis mintegy 25—SO teljes napot dolgoztam ezért a legszorgosabb nyári munkák alatt. Amikor láttam, hogy az Arany Kalász munkaerőhiánnyal küzd, nem egyszer bántott a lelkiismeret, amiért otthagytam a szövetkezetét. Közben számolgattam a tsz-tagok várható jövedelmét, s az őszszel ki is derült, hogy ők jóval többet vittek haza munkaegységeik után, mint amennyit magam a nyolc hold földről betakarítottam. Sufka Józsefnek 600 munkaegysége után 26.000 forint volt a jövedelme, Farkas Antal tehenész 729 munkaegysége után több, mint 32.000 forint értékű terményt liapott. Egy-egy munkaegységre 4.40 kiló kenyérgabona, 4.70 kiló kukorica, 5 kiló szálastakarmány, 1.10 kiló burgonya, ezenkívül olaj, cukor, bor és egyéb termék jutott volna, ha nem viszik el a termés egy részét a részesművelők. Ezt az idén INNEN —ONNAN — A napokban hozzák forgalomba a kereskedelem boltjaiban a parkettkefélő gépet. 1490 forintért porszívó is kapható. —Az Első Békekölcsön nyolcadik sorsolása május 27—30-ig tart Nyíregyházán. már nem engedhetjük meg. Azon igyekszünk, hogy az idei jövedelmünk után a többiek is visz- szatérjenek hozzánk. Én már eddig 150 munkaegységet szereztem és őszig legalább 350— 40Ó-at akarok elérni. Soltvadlkert az idei első negyedévi adóbevételi tervet 140.5 százalékra teljesítette, a második negyedévivel 57.8 százaléknál tartanák. A napi 'bevételek úgy mutatják, hogy elérik a 100 százalékot. De ezzel nem elégszenek meg. Hiszen az első negyedévi terv túlteljesítéséért 42 ezer forint jutalmat kapott a község. Ez igen sokat jelent a községfejlesztési terv megvalósításában. Ha ezt az összeget nem is használják fel másra* fnimt a község beltelkén lévő közutak portalanítására, akkor is 2.5 kilométeres útszakasz portalanítását végese tik el. A második negyedévi bevételi tervet legalább 110 százáiék'-a akarják teljesíteni. Híg a permetezőgép eljut a fogyasztóhoz Egy-két esztendővel ezelőtt még csa'e szívesen látott, de ritka vendég volt a vasüzletek polcain a megyében működő földművesszövetkezeti -boltok raktáraiban az a permetezőgép, amely használhatóságával, értékes tulajdonságaival, igencsak kivívta a szőlősgazdák, a gyümölcstermelők érdeklődését és megbecsülését. Szürke festésű köpenyén kél vállra akasztható hevederre», érdekes és könnyen kezelhető szórófejével ma már azonban bármelyik megyei szaküzletben megtalálható a Tiszakécskei Permetezőgépgyárnak: ez a jól bevált gyártmánya. Alkatrészeiről, elkopásra ítélt szelepjeiről, csapjairól most készül az újabb képes alkatrész árjegyzék, mely SÁRGULÓ LEVÉLPAPÍROK KOZOTT Sokszor van az úgy, hogy az embernek hiányzik egy vagy két konkrét adata, ha valakivel, vagy valamivel kapcsolatban értekezést vagy tanulmányt ír. Olyankor aztán a legtöbb esetben a levéltár segít.. Fogja az ember a kalapját, elmegy a levéltárba és Ott körülírja, hogy mi is volna az, ami kisegítené a kátyúból. Dolga végeztével azután, ha van ideje, érdeklődik is az emberfia, hogy nagyáitalánosságban mit ölel fel a levéltár anyaga, milyen korokból, milyen iratok állnak az utókor rendelkezésére. Balányi Béla, a megyei levéltár vezetője, annyira ismeri azt a rettenetesein nagy anyagot, ami a polcokon fekszik, hogy az szinte a csodával határos. A legapróbb részletekigmenő pontossággal tájékozott az avas iratok között. Pedig Baja kivételével az egész megyét, sőt még Nagykőröst is felkarolja a kecskeméti levéltár. A legidősebb irat, ami a levéltárban fekszik, 1636-ból való oklevél, a Pannonhalmi apátság állította ki, annak idején. Bír rend-szeres iratanyaga csak a XVII. század elejétől van. Ezek az elsárgult levelek leginkább igazgatási, bíráskodási, a vár >- sok gazdálkodásával, a bevételekkel, kiadásokkal foglalkoznak. Kiskunhalasnak ugyan 1663- tói kezdődően megvan az anyaga, no meg Dunapatajnak 1699- től kezdve, a többi aztán XVII. század elejétől található csak. Persze vannak aztán 1600-as évtől is ránkmaradt levelek, feljegyzések. Szabó Kálmán, a kecskeméti múzeum volt igazgatója a Kecskemét környéki pásztoréletről -ír könyvet és 1600-as évektől kezdve egészen 1850-ig, s a hozzávaló anyag nagyrészét megtalálja a levéltárban. Minden egyes dolgot féltő gonddal óvnak, de talán mégis a legféltettebb kincse a levéltárnak a páncélszekrényben őrzött anyag, amelyben törökkori oklevelek és kódex-töredékek vannak. Igen részletes iratanyagot tart nyilván a Rákóczi-féle szabadságharc idejéből. Nem egy olyan írat van, melyet II. Rákóczi Ferenc írt alá sajátkezű- leg, s az aláírás alatt ott díszeleg a fejedelmi pecsét. Gazdag és változatos íratirodalmat őriz a levéltár az 1848-as szabadságharc idejéből. Kossuth eredeti kéziratai, több olyan levél van, amit Kossuth Kecskemét népéhez írt Az egyik ilyen Kossuth névaláírással ellátott levél így hangzik: »Kecskemét város polgárainak! önök azon hív polgárai közé tartoznak a hazának, kik megértették a szabadság szózatát és védelmére sietve, bátor lélekkel felkeltek...« Ezt a levelet Kossuth 1848 október 14-én írta, mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. Petőfi kéziratai között olyan is van, amelyik a kunszentmik- lósi Választásokkal kapcsolatos. Számos kiváló ember ereded kézírását őrzi a kecskeméti levéltár. A legtöbbjük közül olyanokét, akiknek közük volt Kecskeméthez, mint Katona Józsefnek, Jókai Mórnak, Móra Ferencnek, és még igen sokat lehetne sorolni. Mindenről, ami a levéltárban található, nem lehet írni, még a legfontosabbak mindegyikéről sem, hiszen ez az óriási anyag, ami ott fekszik Balanyi Béla vezető becslése alapján, közel negyven vagonnal lenne, ha szállítani kellene. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a történelem, a fejlődés, ami betűkbe öntve ott hever a sárguló papírlapokon, nagy megbecsülésben részesül a levéltár dolgozói lévén. minden érdekelt szőlősgazda számára jó tájékozódást nyújt. Az ember azt gondolná, hogy rendkívül egyszerű úton-módon jut el az ilyen kitűnő készítmény a vásárlóhoz. Különösen Bács megyében, melynek egyik községében gyártják. A múltban mégis rengeteg bosszúságot és vicclapba il'lő módon komikus eseteket okozott az, hogy mechanikusan, minden különösebb helyi adottság figyelembevétele nélkül osztották el ezeket a permetezőgépeket. A Földművelésügyi Minisztérium gépészeti osztályának, utasítására valamikor először Pestre szállították fel a kész permetezőket. Onnan küldték el ide Kecskemétre, hogy a kecskeméti vasnagykereskedés eljuttathassa például à tiszakécskei földművesszövetkc- zet boltjába. Egy ideig a Csepel Kerékpár Vállalat egyik kereskedelmi szerve utaztatta az igénytelen külsejű gépeket az ország minden tála felé és csak nagy kerülővel, jóformán a helyi szükségletek ismerete nélkül osztotta szét. Hát még az alkatrészek! Azok néha majdnem világkörüli útra indultak és csodálatosképpen, nem egyszer olyan községekben gyűltek ösz- sze nagy tömegben, ahol egy évben, ha egyet vásároltak belőlük. A szőlősgazdák, á szőlőtermelő községekben számtalan esetben több hónapos utánajárással, vagy a kisiparos drága kézimunkájának igénybevételével pótolták a hiányzó, vágy elpusztult alkatrészt. I azonban más jovoben | lesz a helyzet, illetve már most is jelentős javulás mutatkozik a permetezőgép-ellátás tekintetében. Mi történt? Az, hogy nem budapesti kirándulás után kerül a tiszakécskei gyártmány például a tiszakécskei boltba, hanem ebben az esztendőben volt már rá eset, hogy a gyár a megfelelő adminisztratív eljárások betartásával közvetlenül adott át permetezőgépeket és alkatrészeket a helybeli földművesszövetke- zetnek. .A terven felül gyártott gépek egy része, többek között 30 batéria és 20 töltőkészülék a legegyszerűbb úton jutott el a fogyasztóhoz. A megye többi községeibe —- hiszen az földrajzilag is a leghelyesebb útvonal ’— továbbra is Kecskeméten keresztül jutnak él a permetezők és az alkatrészek. Persze* korántsincs még minden megoldva. A tiszakécskei vasüzlet- ben még ma is gyakran hiányoznak egyes alkatrészek. így a szórófej, à szórókupak, pilla- hatzáró berendezés, közcsavar, nagytárcsagumi és így tovább. Oka: hogy még mind;* először Kecskemétre vándorol az alkatrészek nagyrésze az új gépekkel együtt és onnan tér vissza áz ismerős tájakra, Tiszakécskére, Sokszor késve, vagy rendszertelen elosztásban. A Tiszakécskei Permet«-. zőgépgyár mindent megtesz annak az érdekében, hogy az ország minden részébe eljussanak gyártmányaink és Tiszakécskén, a gyár »szülőhelyén« sem legyen hiány. Gcmdoskodott a gyár arról is — kormányzatunk jóvoltából —, hogy a termelők áltál régóta keresett, de hosszú éveken keresztül nem gyártott eleső, középnyomású, kisüzemben használható permetezőgép-típusokat újra gyárthassa. így aztán a jövőben — pontosan már ebben az esztendőben két új gyártmányt vezetnek be. Az egyik az »Ezerjó 2« elnevezésű, kisméretű, olcsóbbfajta permetezőgép, a másik az egyes vidékeken rendkívül keresett »Uni versa 1-Arbor » permetező. Mind a kettő du- gattyússűrítésű, középmagasnyomású gép. A gyártáselőkészítes nagyrészt már befejeződött, az első prototípus is készen van. Ara mindkettőnek jóval olcsóba lesz, mint a ma gyártott tiszakécskei gyártmányoké. Van egy harmadik fajta, egyszerű készülék is, amely rövidesen a fogyasztóhoz kerül Ez a »Hydro- nette« kézipermetező, mely gu- micsövés szívófejével, akár egy vödörből is felszívhatja és jó magasra fecskendezi a parmete- zőszert. Kisemberek gazdaságában, vagy a házákertbeix jó segédeszköznek ígérkezik. Rövidesen megindul a gyártása mindhárom permetezőgép-típusnak, az »Universal-Arboi'«-ból az idén 5000 darabot bocsátanak ki, a kézipermetezőből pedig 3000 készlet .gyártását tervezik.
