Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
BÂCSKISKUNMEGYEI AZ MOPBtfCSKlSKUNMEGYEl PßCRTBllOTTSAGAéJAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Jra 50 fillér 1955 ÁPRILIS 20. SZERDA A MAI SZÁMBAN: Az iljicsovói házacska. — Ez - történt a nagyvilágban. — Hasznos órák a kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezetben. — Leninre emlékezik a megye. — Jobban kellene támogatni a kalocsai népművészeket. — A Ko'ek-brigád betartja az anyagnormát. — Eg a munka az asszonyok keze alatt Dunapatajon és Duna- egyházén. — Második esztendő küszöbén az Izsáki Állami Gazdaságban. — Hírek. ■— A megyei íippbajnokság 2, fordulója. J As országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés kedden délelőtt tíz órakor folytatta tanácskozását. Rónai. Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az. ülést. Ezután az országgyűlés megTisztelt országgyűlés! Az 1955. évi állami költségvetés, amelyet a Minisztertanács nevében a t. országgyűlés elé terjesztek, azokból a feladatokból indul ki, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság kormánya (népgazdaságunk további fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javítására meghatározott. Az 1955. évi állami költségvetés, összhangban a nép- gazdasági tervvel, lehetővé teszi, hogy tovább építsük hazánkban a szocializmus alapjait, fejlesszük a szocialista ipart, elsősorban a nehézipart, fokozott gondot fordítsunk a könnyű- és élelmiszeripar termelésének növelésére, nagy összegeket fordítsunk a mezőgazdaságra, gondoskodjunk népünk szociális cs kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséről és biztosítsuk országunk védelmi képességének további megszilárdítását. Az 1955. évi állami költség- vetéssel egyidejűleg nyújtom be a t. országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról készült, a Miniszter tanács által jóváhagyott zárszámadást Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt 10 feszítendő eredményeivel foglalkozott. Ötéves tervünk sikeréinek, csakúgy, műit á felszabadulás óta eltelt 10 év minden győzelmének kiinduló pontja cs forrása — hangoztatta — a Szovjetunió és az a baráti támogatás, amelyet a szovjet nép nyújtott számunkra részben közvetlen gazdasági segítség formájában, részben pedig tapasztalatainak átadásával; Ez ötéves terv során nemcsak eredményeket értünk el, hanem hibákat is elkövettünk. Ezek a hibák, azonban egy pillanatra sent homályosíthatják el azokat a hatalmas eredményeket és sikereket, amelyeket dolgozó népünk, pártunk és kormányunk v ezetésével az első évtized alatt első ötéves tervünk során elért. Ax 1954. evi költségvetés mérlege Ezután a miniszter rámutatott arra, hogy az 1954. év állami költségvetésének mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 1.3 milliárd forint többlettel zárult, ami államháztartásunk szíjaid egyensúlyát bizonyítja. A költségvetés végrehajtása mintegy 8—9 százalékkal alatta maradt az előirányzatnak. Rámutat a miniszter arra is, hogy a költségvetés előirányzatainak évközi csökkentése ellenére is népgazdaságunkban 1954. év folyamán jelentős eredményeket kezdte az 1955. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés együttes tárgyalását. Bevezetőül Olt Károly pénzügyminiszter tartott beszámolót. értünk, cl. A következőkben Olt elv társ foglalkozott az év során elért eredményekkel, továbbá vázolta az elkövetett hibákat, — Itt — hangoztatta a pénzügyminiszter — azáltal, hogy a költségvetési akkumulációhoz való hozzájárulás csökkent, az életszínvonal eddigi emelkedése jórészt a meglévő tartalékok felélésén és elsősorban a beruházások csökkentésén alakult. A népjólét emelésének azonban nem ez az útja. Az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata megmutatta az egyedüli helyes utat a nép jólétének következetes emeléséhez, szociális, kulturális igényeinek mind nagyobbmérvű kielégítéséhez. ■ Ez az út: a szocialista bővített újratermelés biztosítása, a termelés szakadatlan növelése, mind az iparban, mind a mező- gazdaságban, a munka termelékenység állandó növekedése, az önköltség csökkentése, a legszigorúbb takarékosság érvényesítése az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában, a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítése. E célok szolgálatában áll az 1955, évi költségvetés, Bevételek A pénzügyminiszter ezután rátért a költségvetés ismertetésére. A költségvetés bevételei 46 milliárd 961 millió forintot, kiadásai pedig 45 milliárd 457 millió forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát cgymilliárd 503 millió forint többletet mutat. A költségvetési bevételek legnagyobb részét az állatni vállalatoktól származó forgalmi adó és nyeresúgbefijsetés alkotja. Az állami vállalatoktól származó bevételek a költségvetés összbevételeinek 71.6 százalékát teszik ki. A szövetkezetektől szármázó adóbevétel az összbevételek ‘2.6 százaléka, a lakosságtól befolyó adóbevételek a költség- vetés összbevételeinek 8 százaléka, A költségvetés bevételei ■között szerepel az Ötödik Békekölcsön 950 millió forintos előirányzata is. Az állainkölcsön- ből származó bevétel a múlt évi előirányzathoz képest százmillió forint emelkedést mutat. Kiadások A bevételek ismertetése után Olt elvtárs -boncolgatta a költségvetés kiadásainak tételeit. A költségvetés népgazdaságunk fejlesztésére és a gazdasági kiadásokra az összes kiadásainak kereken 55.5 százalékát fordítja. Szociális és kulturális célokra a költségvetés 10,4 milliárd forintot, az összkiadások 22.9 százalékát, honvédelmi célokra 5.7 milliárd forintot, az összkiadások 12.5 százalékát, rend és jogbiztonsági célokra az összkiadások 4.5 százalékát irányozza elő. Költségvetésünknek ezek a legfőbb ágazati arányai is mutatják, hogy a költségvetésben összpontosított anyagi eszközöket a párt cs a kormány célkitűzésének megfelelően olyan célok megvalósítására fordítjuk, amelyek elősegítik népgazdaságunk valameny- nyi ágának fejlődését, fokozzák népünk anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítései, biztosítják békés cpítőmunkánk védelmét. Beruházások Beruházásokra a költségvetésben a költségvetés kiadásainak 20 százaléka van előirányozva. A beruházásokra előirányzott összeg 35 százalékát nehézipari, 8.7 százalékát íogyasztásipari, 26.6 százalékát mezőgazdasági beruházásokra fordítjuk. Ebben az esztendőben a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére előirányzót/, összegéből csaknem négy milliárd forintot fordít államunk az iparnak, mindenekelőtt a nehéziparnak fejlesztésére. Az ipari fejlesztésre szánt ösz- szegek ismertetése után Olt elvtárs fejtegette a mezőgazdaság fejlesztésére előirányzott összeget A mezőgazdasági beruházásokra 2340 rnüldó forintot biztosit költségvetésünk, amely az 1954-ben megvalósított beruházásoknál 15 százalékkal több beruházást tesz lehetővé. Népgazdaságunk 1955. évi fejlesztésének eredményeképpen az ipar termelése 5.7 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 7.3 százalékkal növekszik. Amikor a Magyar Népköztársaság kormánya költségvetési javaslatban az eszközök túlnyomó részét a népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalának növelésére irányozza elő, egyútta. arra is törekszik, hogy mindenképpen csökkentse azokat a kiadásokat, amelyek ezzel közvetlen kapcsolatban állanak. Ilyenek elsősorban az igazgatási kiadások, amelyeknek két miliiárdot meghaladó összege még mindig túlzotian magas. Az utóbbi években a termelő és a nem termelő munkában foglalkoztatottak aránya egészségtelenül alakult. Államapparátusunk megduzzadt, felesleges hivatalok keletkeztek. A Minisztertanács ezért az államigazgatási szervezet, valamint az államigazgatási ügyvitel egyszerűsítésére további hatékony intézkedéseket határozott el. Az adminisztratív munkakörből felszabadult dolgozókról, termelő- munkába állításuk elősegítéséről a kormány messzemenően gondoskodik. , Ezután a pénzügyminiszter ismertette a tanácsok költségelőirányzatát, A költségvetés a tanácsok 1955. évi kiadásait 6957 millió forinttal irányozza elő. — Ebből az összegből látható, hogy a tanácsoknak igen fontos feladatokat kell megoldariiok. Állampolgári kötelességek — Az adófizetés és a beadás elsőrendű állampolgóri kötelesség — folytatta — és megengedhetetlen az, hogy egyes notórius nemfizetők, kulákok és spekulánsok kivonják magukat c kötelezettségek teljesítése alól. Utána a miniszter a termelékenység kérdésével foglalkozott. Rámutatott, hogy lehet pazarolni és a termelékenység emelését hátráltatni azzal is, hogy meg nem szolgált bért fizetnek ki. Beszélt még a fellazított munkanormákról, a felszabadulási munkaverseny nagyszerű eredményeiről, majd. a takarékosság fontosságát méltatta. •— Számos péida mutatja *— mondotta —, ha műszaki vezetőink kellő gondot fordítanak az anyagtakarékosságra, jelentős eredmények mutatkoznak. Az önköltségcsökkentési tervek teljesítését gátolja népgazdaságunk minden ágában előforduló selejt-veszteség is. A takarékosság megvalósításának egyik fontos követelménye az is, hogy sokkal jobban biztosítsuk a társadalom tulajdonának védelmét. A Minisztertanács nevében benyújtott költségvetés a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának és a párt Központi Vezetőségének alapvető határozatain alapszik, ezek célkitűzéseit, valósítja meg. A párt Központi Vezetősége márciusi határozata harci program, amely arra kötelezi a gazdasági vezetőket, a minisztériumokat, hogy a népgazdaság minden teriile- tén az elkövetkezendő időkben szakadatlanul, dekádról- dekádra, hónapról hónapra teljesítsék a' népgazdasági terv minden előirányzatát. Erinek megfelelően minden részletében hajtsák végre a t. országgyűlés előtt fekvő 1955. évi költségvetést. A népgazdasági terv és a Szünet után elsőnek Acs Lajos,, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Beszédének bevezető részében hangoztatta, hogy a magyar dolgozó nép az elmúlt 10 évben nagy sikereket ért cl a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, a kultúra felvirágoztatásában, jóléte emelésében. Mind e sikerek forrása és kiindulópontja a hatalmas Szovjetunió felszabadító harca, történelmi jelentőségű győzelme a német fasizmus felett a második világháborúban. A Szovjetunió segítsége dolgozó népünk legbiztosabb támasza volt és marad a szocializmusért vívott harcában. Ács elvtárs a továbbiakban vázolta iparunk és mezőgazdaságunk eredményeit. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának a szocializmus építésére irányuló politikája helyes politika. költségvetés azokra a sikerekre épül, amelyeket dplgozó népünk az elmúlt évtized alatt, a Szovjetunió baráti támogatása és segítsége mellett, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével eddig elért. A népgazdasági terv, a .költségvetés reális terv. Sikeres végrehajtásához sokmillió dolgozó, munkások, parasztok, értelmiségiek közös munkájára van szükség. ' Antos István hozzászólása Olt Károly beszéde után Antos István, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Elmondotta, hogy a gazdasági és pénzügyi bizottság megtárgyalta az 1955. évi költségvetést és az 1954. évi zárszámadást. A beterjesztett költségvetéssel kapcsolatban a bizottság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy mennyiben biztosítja azokat a pénzügyi alapokat, amelyek a népgazdaság fejlesztése, a dolgozó nép anyagi és kulturális szím-onalának emelése, honvédelmünk erősítése érdekében 1955. évben megvalósítandó feladatok végrehajtásához szükségesek. Az 1955. évi népgazdasági terv — folytatta — amely a költségvetés összeállításánál alapul szolgál, megfelel a szocialista bővített újratermelés követelményeinek, helyesen tűzi ki a termelés és a termelékenység emelésének az önköltség csökkentésének feladatait. Végrehajtása jelentős előrehaladást jelent a népgazdaságunkban meglövő aránytalanságok felszámolásában és ezáltal helyes átmenetet biztosít második ötéves tervünk 1956 január 1-én történő megindításához. Antos István hiiután elemezte a költségvetés tételeit, és beszélt * legfontosabb feladatok . végre-’ hajtásáról, így zárta felszólalását. A gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja, hogy az országgyűlés hagyja, jóvá az 1954. évi zárszámadást és az 1955. évi költségvetést. Ezután ebédszünet következett, hogy megingathatatlanul harcolnunk kell a párt fő inányvona- láért, a szocialista iparosításért, a nehézipar erőteljes fejlesztéséért, inert a nehézipar teremti meg elsősorban a szocializmus anyagi alapjait, teszi lehetővé a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a haza megvédését, a nép anyagi, kulturális jóléte következetes emelését. Az MpP Központi Vezetősége- márciusi ülésén megvizsgálta népgazdaságunk helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt másfél évben a szocialista ipart, a nehézipart, a termelékenység növelését lebecsülő, a mezőgazdaság szocialista átszervezésé1, s a mezőgazdasági termelést gátló, a technológiai fegyelmet, 3% állampolgári fegyelmet romboló jobboldali opportunista, pártéi- lenes, népi demokráciánk érdekeivel ellentétes nézetek felszámolása az előfeltétele annak, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk múlt évben tapasztaiíl’olytalás a 2. oldaléit) Olt Karoly pénzügyminiszter beszámolója Öcs Lajos felszólalása
