Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP B/tCSKISK UNMBG YEl PÁRTBIZOTTSÁG AMA K LAPJA A MÁJ SZAMBÁM: Fodor néni jelölése. — Orosz László: A Bánk bán a kecskeméti Katona József Színházban. — A begyűjtés problémái Kiskunmajsán. — Botanikus kert Soltvad- kerten. — Hírek. — Sport. X. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Ara SO fillér 19C5 ÁPRILIS 8. PÉNTEK Kuliűrank seregszemléje Az ember természettől fogva Új színfolt a versenyben a művész — mondja Gorkij — és mindenütt szépséget visz az életbe. — Dolgozó népünk is mindig arra törekszik, hogy éle­tét és környezetét megszépítse a művészet változatos eszközeivel. Ha soha nem is, de most nap­jainkban olyan gigászi erőve. bontakozott ki megyénk terüle­tén a kultúra, hogy az egyszerű szemlélő szinte álméikcdik a té­nyek garmadán. Április 4-én, hazánk felszabadulásának tize­dik évfordulója tiszteletére több, mint másfélezer csoportos és egyéni műsorszámmal vonult fel megyénk dolgozó nepe a kultu­rális seregszemlére. Szívderítő örvendezés fogja el az embert, ha arra gondol, hogy ennek a méreteiben óriási seregszemlé­nek az élén megyénk színe vi­rága: az ifjúság áll. DlSZ-szer- vezetcink kulturális ereje szét­feszítette a tespedés béklyóit és megmutatta, hogy a termelő munira mellett mire képes — az élet virágos oldalának bemuta­tására, az alkotó munka örö­meinek a megszerettetésére, s mindazokra, melyekre a fiatalos hév büszkeséggel tekint. A seregszemic kicsattá a lap­pangó erőket is, úgy pattogtak ki az új tehetségek, mint ta­vasszal a rózsafák rügyei. Hat­vannál több új ifjúsági kuitúr- csoport szerveződött a nagy se­regszemlére, hogy bebizonyítsa odaadását, szeretetét, ragaszko­dását, hűségét a néphez. Nagyon dícséretreméltó csele­kedet volt népművelési szerve­ink részéről, hogy a seregszemle kibontakoztatásában nem hagy­ták magukra a DlSZ-szerveze- teket. Igyekeztek és igyekeznek támogatást adni a csoportok munkájához, mert megértették hogy a siker titka a jó előkészí­tés. Nem kis feladat ez, különö­sen akkor, ha belegondolunk hogy a seregszemle alkalmával 474 kultúrcsoport lép a szín­padra. 474! Ez a maga 63 énekkará­val, 24 zenekarával, 58 tánccso­portjával, 15 népiegyüttesével, 164 színjátszó csoportjával, (me­lyek közül 63 úttörőegyüttes), »lapjában véve megmozgatja az egész Bács-Kiskun megyét. Azonban azt sem szabad el­hallgatni, hogy a nagy lelkese- I dés, a határozott célratörés mel­leit helyt-hélyt, mint ahogy az egészséges vetemény között is található gyem, ezen a téren is előbukkant a salak. Jobboldali, helyenként kispolgári »kultúr- esengés« volt tapasztalható, ami nem másnak, csupán a népmű­velési szervek gyenge irányba- j sónak mondható. Kezdve a me­gyei népművelési apparátustól, egészen a községi népművelési , előadókig. Leásva a hibák gyö- ] fceréig, kitűnik, hogy népműve­lési szerveink a minőségi köve­telményeket nem vették mintáig döntően számítónak. Mindezek­ből az következik, hogy a nép­művelési szervek fokozottabb éberséggel, a párt lelkiismereté­vel rendezzék közös ügyünket, a aépaevelást. József Attila-szavalóverseny és a Bartók Béla egyéni emlékver­seny. A szavaióverseny meg­szervezésével régi és súlyos mu­lasztást pótol megyénk ifjúsága. Valahány szavalóversenyt ren­deztek még eddig a megyében, mindig az volt a vélemény, hogy a közönség szívébe zárta és áhí­tattal hallgatta a nagy gondo­latok emberi es társadalmi igaz­ságok rímbeszedett szavait, át­adva magát a szavak csengésé­nek, muzsikájának. A most megrendezendő József Attiia-szavalóversenyek ünnepi estekké, délutánokká válnak. — Sehol oiyan iélegzetvisszatöjtó csend, feszült figyelem és ese­ménybekapcsolódás nincs, mint a szavaló délutánokon vagy es­téken. A József Attila-szavaló- versenyeken a munkásmozgalmi rendezvény emléke él bizonysá­gul, hogy a munkásosz tály az el­múlt rendszer elleni nehéz har­cában új erőt, szellemi táplálé­kot, életörömet merített a költé­szet kiapadhatatlan forrásából is. Majd ezt tükrözi vissza a kalo­csai, a félegyházi és még a töb­bi ünnepi szavalóverseny. Ezért is üdvözöljük örömmé ezt a kezdeményezést, mely tö­rekvésében nagyon alkalmas arra, hogy a költészetet ismét a szellemi élet középpontjába he­lyezze. Több, mint bizonyos, hogy a kezdeményezés tömegek helyeslésével találkozik és a se­regszemle után is mély nyomo­kat hagy a részvevőkben, akik Hasonló szavalóesteken szeretnék újra hallani a magyar poézis ki­apadhatatlan forrását. A seregszemle alkalmas arra, rogy megmutassa megyénk kul- úrértékét, megmutassa azt a Hatalmas lelkesedést és akarást, amely megyénk népét tíz év óta jellemzi, amelyet a szabadság le­vegőjével szívott magába. A felszabadulási verseny lendületével — újabb munkasikerekért Naponta 3000 tégla terven felük ÁPRILIS 1. Már háromne­gyed. hatkor ott volt a melege­dőnél, előkotorta zsebéből a kulcsot, kinyitotta a lakatot, majd az ajtót, kivette a csá­kányt, lapátot. A nagybajusza, tömzsi, életerős, de kedélyes bányász a Kiskunhalasi Mész­homoktéglagyárban Karbin La­jos bácsi. Mire társa megérke­zett, ö már a homokfal előtt állott, s nem tudott megbékélni a szeszélyes időjárással. Ugylátszik, tréfál az idő ve­lem. Áprilist járatja... Mun­katársa közben megérkezett. NEM SOKKAL azután mind­ketten hozzákezdtek a napi 00 köbméter homok kitermelésé­hez. Nem volt semmi hiba. A munka ütemesen haladt. Bent a gyárban a brigád másik két tagja, a kibányászott homokot szórta az elevátorba. A mész- malmos sem panaszkodott. Neki is kijutott egész nap a munká­ból. 70—SO mázsa meszet lapá­tolt a mészőrlőbe. De nemcsak ők, hanem az üzem minden­egyes dolgozója igyekezett. Meg­volt ennek az oka. A II. ne­gyedévben naponta 4000 téglá­val többet kell gyártani, mint az előző negyedben. Nagy fel­adat ez! De ha az első három hónapban terven felül 243.400 darab téglát gyártottak, akkor ezt a tervet is lehet teljesíteni, sőt túl is kell teljesíteni. A MUNKA végeztével beszél­getésre gyűltek össze a kultúr­teremben. Szó volt ott több mindenről, többek között a kö­zelgő nagy munkásünnepről, május l-ról. Abban mindenki megegyezett, hogy tenni kell valamit, ami ünnepélyessé teszi ezt a nagy napot. Megegyeztek, mégpedig úgy, hogy naponta 3000 téglával többet készítenek, mint amennyit a terv előír. S MOST beszéljenek a rideg, de önmagukban is sokatmondó számok. Az első három nap ter­melése 110 százalékos volt. Ez annyit jelent, hogy 9000 téglá­val több készült ű. tervezettnél. Kővágó, gyártásvezető elvtárs még csak annyit mond: — Nemcsak május 1-ig, hanem a második negyedév végéig, na­ponta 3000 téglával többet ké­szítünk, de lehet, hogy még en­nél is többet... V. K. Egy percre sem csökken a munkakedv A KISSZÁLLÁSI Kenderfel­dolgozó . Üzemben, az a szokás, hogy amit ígérnek, azt megvaló­sítják. így történt az I. negyed­it ívadás a Kecskeméti BaromJ if eldolgozó Vállalatból A Kecskeméti. Baromfifeldolgozó Vállalat ügyeskezű dolgo­zói a felszabadulási versenyben 8 százalékkal növelték a gyártott elsőosztályú áru mennyiségét. Ez az alapos munka 500.000 forin­tos többletbevételt jelent népgazdaságunknak. Az asszonyok, lányok között a vetélkedés április első nap­jaiban sem szünetel. Például a lámpázóknál Szabó Dénesné, Szabó Istvánná brigádja április 6-án 154 százalékot ért el. Se- lejtje 0.7 százalék volt, jóval az átlag alatt. Nem sokkal mai’adi el Magyar Ferenené sem, aki csak egy hónapja végzi ezt a mun­kát, s jelenleg 147 százalékos teljesítménnyel büszkélkedik, Se- lejtje fél százalékkal nagyobb versenytársáénál. Alapos, gondos munkájáról ismerik Hegedűs Józsefeiét. Rendszeresen másfél- szeres normát teljesít. Most a sztahanovista cím eléréséért küzd. Ezért úgy határozott, hogy 1 százalékos selejtjét május 1 tisz­teletére 0.9 százalékra csökkenti. A kopasztóban Szalai Gáborné vezet továbbra is a verseny­ben. Nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kiváló ered­ményeket ér el. Április 6-án például 310 baromfit tisztított meg, kifogástalanul. Nem sokkal marad mögötte Csordás Gyuláné sem. Ö ezen a napon 162 százalékot ért el, míg Gömöri Meny­hértté 158 százalékot teljesített. évben. is. Terven felül 24.000 fo­rintért adtak alapanyagot, zsák, zsineg és egyéb kenderáru ké­szítéséhez. Most a II. negyedév küszöbén, ismét úgy határoztak, iiogy tovább versenyeznek. Áp­rilis 1-én 45 százalékkai, 2-án 46.8 százalékkal, 5-én pedig 42.3 százalékkal több kenderszál-kóc készült, mint amennyit a terv rögzít. A TILÖSOK között továbbra is éi a vetélkedés szelleme. Ko­vács Antal sztahanovista Ï62.5 százalékos napi teljesítményével biztosítja a sztahanovista cí­met. Faddi Erzsébet nem sokkal marad mögötte. Napi teljesít­ménye 50 százalékkal több, mmt a terve. Dicséretes munkát vé­gez még Molnár Mária, aki 80 százalékról másfél hónap alatt 112 százalékra emelte teljesít­ményét. A TÖRÜBRIGÄD tagjai Ju­hász Illés vezetésével kifogásta­lan minőségi munkát végeznek. A préselő brigád tagjai sem hagyják magukat. A felszabadu­lási versenyben elért 139 száza­lékos napi teljesítményüket az első három napban 1 százalék­kal megtoldottá!?. À TAVASZI . . . * .<y<v t A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet 30 hold tavaszi árpát vet keyesztsuroaasi. A Kiskunfélegyházi Tangazdaság fogatai az őszi búzát hengerelik,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom