Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-07 / 81. szám
Termelőszövetkezeteink járnak élen a tavaszi munkában Termelőszövetkezeteink már- shis 31-ig tavaszi árpa vetéstervüket 84 százalékban teljesítették s ennek alapján a járások rangsora a következőképpen alakult az elmúlt értékelés során: 1. Kalocsai járás; 2. Bácsalmási járás; 3. Dunavecsei járás; 4. Kiskunfélegyházi járás; 5. Kiskunhalasi járás; 6. Kunszcntmiklósi járás; 7. Bajai járás; 8. Kiskőrösi járás; 9. Kecskeméti járás. Városok: 1. Kalocsa; 2. Kecskemét; 3. Kiskunfélegyháza; 4. Kiskunhalas; 5. Baja. Zabvetési tervüket termelo- szövetkezeteiínk 83 százalékban teljesítették, a rangsor a következőképpen alakul; 1. Dunavecsei járás; 2. Bácsalmási járás; 3. Kiskunhalasi járás; 4. Kecskeméti járás; 5. Bajai járás; 8. Kalocsai járás; 7. Kiskunfélegyházi járás; 8. Kiskőrösi járás; 9. Kunszcntmiklósi járás. Városok: 1. Kalocsa; 2. Kecskemét; 3. Baja; , 4. Kiskunfélegyháza; 5. Kiskunhalas. A tavaszi árpa és zabvetésben igen nagy az elmaradás a kiskőrösi és a kunszentmiklósl járásokban. A cukorrépa vetésterv teljesítésében a dunavecsei, bácsalmási és a kalocsai járás termelőszövetkezetei járnak az élen. Nagy a lemaradás a bajai járásban, ahol a cukorrépa vetését március 31-ig még meg sem kezdték. Nem sokkal jobb az eredmény a kiskőrösi és kiskunfélegyházi járásokban sem. A napraforgó elvetésében jé eredményeket értek el a dunavecsei járásban, de sajnos, a többi járásokban ezen a téren is meglehetősen nagy elmaradás mutatkozik, mert a többi járások vetéstervüket még 50 százalékban sem teljesítették. A burgonyavetés elég gyors ütemben halad a kiskunhalasi, kiskunfélegyházi és dunavecsei járás'termelőszövetkezeteiben. — Viszont a bajai és kunszentmik- lósi járásban még meg sem kezdték a burgonyaültetést, Általában az a tapasztalat, hogy ahol a gépállomások és a járási, valamint a községi tanácsok helyes irányban foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel, ott már lényeges eredményele vannak. Példa lehet erre a dunavecsei és bácsalmási járás, ahol máris szép kezdeti eredményeket értek el a tavaszi munkákban, jó példát szolgáltatva a többi járások termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjainak. 79 ezer forint tiszta jövedelem a baromfitenyésztésből Híres-nevezetes a bajai járásban a vaskód Dózsa TS3 baromfifarmja. A farm takaros kis épületei fehér falaival messze kiviláglanak a földtáblából. Kovács Sándor gondozója a farmnak, a jó hírnevet szerzett baromfitenyészetnek. Esztendőkkel ezelőtt sokan megmosolyogták a szövetkezetét, amikor a tagok elhatározták, hogy a gazdaságos és jól kifizetődő baromfite- n> észtésre rátérnek. A nagyüzemi gazdálkodás az egyéni gazdálkodást felülmúlva, számos lehetőséget tár fel a jövedelmezőség fokozására. Csak élni kell tudni vele. Nos, amint az alábbiak bizonyítják, a Dózsa a baromfitenyésztéssel jelentős jövedelmet biztosított magának. Baromfiállománya 529 darab magyar sárga és leghorn fajta baromfiból áll. — De csak még egészen rövid ideig — mondják a tagok —, mert a leghorn fajta baromfi nevelését felszámoljuk. Ha tojáshozama jobb is, de húsértéke annál silányabb. Tizenkét egyforma kis épület — mindegyik 200—200 baromfi befogadására — alkotja a farmot Külön épületben van elhelyezve a baromfikeltető. Nyolc-naponként 000—700 naposcsibe kél ki a gépekben. Külön jövedelme a szövetkezetnek, hogy a naposcsibék nagyrészét értékesíti. Hercegszántótól — Bátmonostorig, Vaskúttól — Bácsszentgyörgyig a Dózsa naposcsibéi kerülnek továbbtenyésztésre. Kovács Sándor amolyan ezermesterféle. — Maga tervezte, maga építette a keltetőgépet. — Most olyan keitetőgépet tervezett, melyben 6900 naposcsibét tudnak majd keltetni. Házilag fogják ezt is előállítani. A Dózsa szakemberei, bognárja, asztalosa, kovácsa, lakatosa vállalták elkészítését. A keltetésre kerülő tojások majdnem .teljes egészében saját baromfijaik tojáshozamából kerülnek ki. Meglévő állományukat év végére 800 darabra akarják megnövelni. A farm közelében o.yan növényféleségeket termesztenek, melyek közé a baromfiállomány háborítatlanul betévedhet, kapargatásával, élelemkeresésével nem okozhat kárt. A baromfinevelés csak az elmúlt évben 79 ezer forint tiszta jövedelmet eredményezett a szövetkezetnek. Az úttörőle kezdeményezése ma már számos termelőszövetkezetben felkeltette a figyelmet. A baromfinevelés egyike azoknak a lehetőségeknek, melyek a jövedelmezőséget és ezen keresztül a tagok életszínvonalának emelését szolgálják. 1215 család lepett be idén a kibkuulialasi járás ts/.-eibe A kiskunhalasi járás termelőszövetkezeteibe március folyamán 29 család lepett be 39 taggal. Az új tagúk 42 hold földet vittek magukkal. IJzcvben a járás tsz-einek taglétszáma összesen 122 családdal, 188 taggal szaporodott. A tsz.-ck földterülete új belépők földjeivel 278 holddal növekedelt. Az új tagok serényen résztvesznek a közös munkákban, s a tsz-ek szépen előre vannak a vetésekkel, A tavaszi búzavetést ok fejezték be elsőnek. Három tsz-ben füldbckcrült a cukorrépa is: a jáuoshalmi Kossuth 25, a kisszállás! I'ctófi és a kunfrhérlói Vörös Hajnal 10—10 holdat vetett. 35 hold burgonyát vetettek el március végéig a tsz-ek, — közöltük a harkakötönyi Vörös Csillag 20 holdat. A balofaszállási 1‘ctötl TSZ- ben 50 holdon fëldbekerült a napraforgó. — az összes vetés a tsz-ekben 103 hold. 2500 serlést hizlalnak megyénk löldmlivessiovetkezetei a nyári hónaitokra Megyénk íöldművesszüveike* zetei már most gondoskodnak fi lakosság hús- és zsírellátás ár ól a nyári nagy mezőgazdasagj munkák idejére. A szövetkezetek kisegítő gazdaságai jelenleg is 2500 sertést hizlalnak. Legnagyobb és legkorszerűbb hizlaldája a Lajosmizsei Földművesszövetkezetnek; van, itt 138 sertés hízik, melyek átlagsúlya már elérte a 140—150 kilogrammot, A Kecskemét és Vidéke Földművesszövetkezet tej- feldolgozó üzemében majdnem 300 mázsa gomolyát és juhtúrot is tárol. Rövidesen egy új hús- feldolgozó üzemet is létesítenek A hús és fehéráru biztosítása mellett nagymennyiségű egyeb élelmiszert, tejet, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt és bort vásárolnak fel szabadforgalmi áron a földműves szövetkeze te». Több szövetkezet, mint a laki- teleki cs lajosmizsei, a mező' gazdasági termékek bizományi árusítására kötött szerződést a környékbe1 i termelőszövetkezetekkel. Az utóbbi hetekben megnőtt a szabadpiacon felvásárolt termékek mennyisége. A Lajosmizsei Földművesszövetkezet példán, márciusban 280 ezer forint értékben vásárolt fel tejet, tojást és bort. Majdnem kétszerany- nyit, mint az előző hónapokban; A megyében vásárolt termékek egy részét a szomszédos megyékben egyéb árukért cserélik be a földművesszövetkezetek. — Szolnok megyéből rizst, Békés- megyéből sertést, Csongrádbol pedig cukrot hoznak, zöldség; gyümölcs és bor ellenében. A harkakötönyi Vörös — Beadási kötelezettségünket szarvasmarhából és tojásból 150, tejből 100, sertésből 75 százalékra teljesítettük április 4-e tiszteletére. 20 darab hízottsertést szabadpiacra vittünk. Ezek árának egy- részébői a zárszámadási kötelezettséget egyenlítjük ki, 20.000 Csillag TSZ-ből jelentik ; forintot pedig a teljesített munkaegységek arányában szétosztunk. Egy munkaegységre 4 forint jut. A mezei munkákkal is szépen előrejutottunk. Elvetettünk 10 hold tavaszi búzát, 20 hold zabot, 20 hold burgonyát és 7 hód cukorrépát. Hogyan óvják meg a „hírős város“ jellegzetes városképét Városképi és műemléki kiállítás nyílik Kecskeméten Ha az utazó Kecskemétre közeledik, akár országúton, akár vasúton, már messziről megpillantja a város jc-llegzetes, egyik alföldi városunkhoz sem hasonló képét, melyet széles, laposan elterülő, alacsony építkezésből magasan kiemelkedő szeszélyes tornyok csoportjai jellemeznek, jellegzetes gyárkémény csoportokkal tarkítva- A város magán viseli az újabb kori kapitalista fejlődés összes rendszertelenségének jeleit. Hivalkodó, a középkori falujellegtől erősen eltérő, szabálytalanul csoportosított, sokszor bántóan elhelyezett épülettömegek bontják meg a város egységét. De egyben hibáival együtt érdekes, speciális színt is adnak ennek a hatalmas gyümölcspiaccal rendelkező, homoktengeren épült városnak. Széles útvonalai, még az alföldi méretek között is rendkívüliek. A város központja hatalmas, szabad térségeikkel uralkodik a városképen, belőle fasoros, egyenletesen, nyugodtan beépített széles, egyenes utcák sugaradnak szét a város különböző negyedei felé. Üde és érdekes képet nyújt azonban az egyre inkább terjeszkedő parkok, közkertek hálózata, amely zöld sáv- jaivaJ, rendezett fasoraival kiemeli, vagy néhol elrejti a látnivalókat, illetve az előnytelen városképi jellegzetességeket. A városnak lényegében igen kevés építészetileg is jelentős, stUustörténcti szempontból is említésre méltó épülete van. Egypárat mégis meg kell említenünk. A nyugodt tömegű, monumentális tanácsháza, mely Lechner Ödön ifjúkori műve. A későbbi időben teljesen körülépített és ma már majdnem lat- hatatlan evangélikus templom, görög kereszt alaprajzú épülete, melyet romantikus stílusban Ybl Miklós, a parlament tervezője tervezett, 1882-ben. Ma ezt az épületet a volt takarékpénztár és az Arany János utea egy-két háza teljesen körülfogja. A Ferences-templom, a Jókai utcai Piarista templom és a hoz- zácsatlakozó rend-ház, valamint a színház szép épülete is hozzátartozik a város jellegzetes képéhez. Műemlékként kezeli kormányzatunk és városképi jellegzetességénél fogva i'enntartaudó- nak ítéli a Barátok utcájában húzódó földszintes üzletsort 'S, mely egyike a legrégibb épületeknek Kecskeméten, a városi tanács mögötti egyemeletes sa- rokházzal együtt, mely hatalmas méretű vastagságú falaival, boltozatos lépcsőfeljárójával, gendo- zatlansága ellenére is érdekes benyomást kelt Ma, 7-én délután nyitja meg dr. Rados Jenő, Kossuth-díjas építészünk azt az érdekes, és a maga nemében egyedülálló kiállítást, amely többek között Kecskemét városképi problémáival, műemlékeivel is foglalkozik. A kiállítás, melyet a városi tanács dísztermében rendeztek be, nyolc város műemléki és városképi helyzetét dolgozza fel, tablók, fényképek és dokumentumok bemutatásával. A közönség számára is megtekinthető kiállítás rendkívül érdekes képet mutat be műemlékvédelmünk helyzetéről és a jellegzetes városképek megóvására irányuló országos erőfeszítésekről. Az NDK mezőgazdasági és erdőgazdasági szakszervezete elnökének látogatása Baján Országszerte tisztasági mozgalom indul , áprilisban A pnUsban tisztasági mozgalom indul országszerte. A városi- tanács az egészségügyi minisztérium rendeleté alapján városunk területén is megszervezi ezt a hasznos mozgalmat. Szocialista társadalmunkban legfőbb érték az ember, az emit érnék, pedig egyik, legnagyobb kincse az egészsége. A tiszta otthon, a tiszta munkahely, környezetünk és testünk tisztasága egészségünk megőrzésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Lakásunk tisztaságáról, rendszeres takarítással, szellőztetésseb évenként legalább egyszeri meszeléssel kell gondoskodni. Az oltott-- mész nemcsak szépíti, hanem fertőtleníti is lakásunkat. Lakóké* lyünkről és kornyékéről távolítsuk el a, levegőt szennyező huh ladékokat, mindég eszközzel irtsuk az egereket, patkányokat, ro- vaHrtószerekkel védekezzünk a tegyek, szúnyogok, bolhák, poloskák, tetvek ellen. A legyek elsősorban a nyári fertőző bélbeteg- ségek terjesztésében játszanak fontos szerepet. Bebizonyosodott, hogy a tífusz, a vél 'has akkor terjed legerősebben, amikor a legyek nagymértékben elszaporodnak. Hatásos fegyver ellenük a UDT- tartalmv rovarülőszeri a közismert Matador-készítmény, amely egyéb rovarok irtására is sikerrel alkalmazható. Legjobb, ha lakásunkban és környékén folyékony DOT-vel alaposan bepcrmetc- zúnk minden felületet, elsősorban az ólak, istállók, árnyékszékek falát, de a szobák és konyhák falait, mennyezetét is. j z utak, utcák, gyalogjárók, az udvarok é.s a háztáj tisztán- tartásával, rendezettségével is a levegő és a lakás tisztaságát védjük. Mindennapi életünk nélkülözhetetlen kelléke a jó ivóvíz. Különös gondot kell fordítani az ásott kutak karbantartására, környezetük tisztaságara. Közvetlen környékét fel kell tölteni, hogy a talaj felszínéről a víz ne folyhasson vissza a kútba. Állandóan fedve kell tartani és olyan vízemelő szerkezetet létesíteni, mely a kút vize és a vödör szennyeződését megakadályozza. Vegyünk részt mindannyian a tisztasági mozgalomban. Tartsuk rendben, tisztán otthonunkat és környékét, ezzel tartozunk saját magunknak, családunknak, embertársainknak. Kecskemét Városi Tanács VB Egészségügyi Osztály, dr. Somogyi Lajos városi főorvos. Tovább a felszabadulási verseny útján A Bajai Mezőgazdasági Gépjavító dolgozói kedves vendéget köszöntöttek az elmúlt napokban. Kari Svihalek, az NDK mezőgazdasági és erdőgazdasági szakszervezet elnöke, a Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége tagja látogatott el hozzájuk. Nagy érdeklődéssel tekintette meg a gépjavítóban folyó munkát, a szakszervezet munkájával kapcsolatosan pedig részletesen érdeklődött a dolgozóüt szociális védelméről, gondoskodásáról. Számos hozzá intézett kérdésre részletesen ismertetle a kelet-németországi dolgozók szocializmust építő munkáját. Kari Svihalek a Mezőgazda- sági Gépjavítóban történt lá'o- gatása után felkereste a Bajai Állami Gazdaságot, hogy közelebbről is megismerkedhessen a mezőgazdasági dolgozók életévei, munkájával, A Népújság március 26-i száma közölte a Megyei Könyvtár vezetőjének beszámolóját a megye könyvtárosainak felszabadulási versenyéről. A kiskunhalasi és Jralocsai járási könyvtárnál az elért eredmény újabb vállalás kiindulópontja lett. Megállapították, hogy a munkaverseny a szocialista kultúra fejlesztésének is legjobb eszköze, és hogy ez tevékenységük állandó módszere legyen, hosszúlejáratú szocialista. versenyszerződést kötöttek. Felszabadulásunk l'JGG. évi évfordulójáig szabták meg feladataikat, hogy akkor újabb célkitűzésekkel hosszabbítják mag a szerződési, A szerződés 10 pontban foglalja össze azokat a teendőket, melyek egyrészt a könyvtárad belső munkájában szükségesek ahhoz, hogy minél tökéletesebben elégíthessék ki az olvasók igényeit és szolgálják a könyvtárak nevelő feladatát, másrészt a járás községeiben a. népkönyvtárak minőségi munkájának megjavítása mellett főfeladatként foglalkoznak a mezőgazdasági szakirodalom terjesztésével általában, de elsősorban a termelőszövetkezeti munkabrigádok, körében. Ny Urai Lajos, a Kalocsai Járási Könyvtár- vezetője.
